Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-15 / 39. szám
Tél a Szalajka-völgyben (Fotó: Gál Gábor) Válasz az istenmezeje/ Béke Tsz elnökének Kétszer is foglalkoztunk az is- tenmezejei erdőfoglalással, s hogy erre harmadszor is visszatérünk, annak oka az alábbi levél, melyben a másik fél, azaz a fát el- vivők is megszólalnak, és felsorolják az érveiket. íme, hallgattassák meg a másik fél is... ♦ Az Önkényes Erdőirtók nevében válaszolok a tsz-elnök úrnak! Az önkényes fakitermelők nem is olyan önkényesek, ha jobban megnézzük a dolgot. Igaz, mi a lakásunkra szállítottuk a kivágottfát, de csak azután, mikor láttuk, hogy a parasztok erdeiből az erdészet dolgozói kocsiszámra hordják a fát, és adják el a községben 2000-2500 forintért. Az a föld pedig, amiből kivágtuk, az szántóföld, de mivel köves volt nagyon, nem szántódon fel. Mivel az erdő mellett van, nem tilthattuk meg a fának, hogy belenőjön a köves talajba. A földterület nagysága 965 négyzetméter, ezután fizetjük mi az adót, de csak a felét tudjuk használni, mivel az erdő belenőtt, de a terület maga a miénk. Mi nem vágtunk ki többet, csak ami a 965 négyzetméterbe beleesett. így kivágtuk, és el is vittük haza! A tsz-elnök úr pedig 72-75 éves parasztokkal vitázik! Ahelyett, hogy a dolgozóit fenyítené. Mert ha nem látnák az idős emberek, hogy az őföldjükről viszik az erdészet dolgozói áfát, ez nem történik meg. Tisztelettel: Simon Józsefné Istenmezeje, Rákóczi út 26., és a többi önkényes fakitermelő Képviselő-testületi összefoglald — Bélapátfalváról (Tudósítónktól) A bélapátfalvi önkormányzat megalakulása óta hét alkalommal ülésezett. A múlt évben a testület áttekintette a település helyzetét, felállított egy listát a megüresedő lakások elosztására, s arról is döntött, hogy Bükk- szentmárton és Mónosbél önkormányzatával társulva közös képviselő-testületet hoz létre. Kinevezte a jegyzőt (ezt a tisztet Fehér Lászlóné tölti be), emellett decemberben szociális segélyeket osztott a rászorulóknak. A képviselők munkáját egyébként három — a pénzügyi-ellenőrző, a szociális, egészségügyi és ifjúságvédelmi, valamint a kulturális, oktatási és sport — bizottság segíti. Képviselői kezdeményezésre Bélapátfalván a Lenin út és a Vöröshadsereg út is új nevet kapott: az előbbit immár IV. Béla útnak, az utóbbit Apátság útnak hívják. Javaslatként vetődött fel egy orvosdiagnosztikai labor létesítése, mely jelentős mértékben tehermentesítené az egri SZTK-t. A testület legutóbbi ülésén tájékozódott a víz-, gáz- és a szennyvízhálózat idei fejlesztési lehetőségeiről. Az a döntés született, hogy jelzik az ÉMÁSZ- nak: rendkívül sok az áramszünet a községben, mert a hálózat elavult, s erre felújítási tervet kémek. Az önkormányzat emellett arról is határozott, hogy — az elmúlt évi próbaszámok sikerét alapul véve — hivatalosan is megalapítja a Hírfutár című helyi lapot, amely havonta nyolc oldalon, testületi anyagokkal, közhasznú információkkal, hírekkel és hirdetésekkel jelenik meg, kezdetben kétszáz példányban. A lap ingyenes lesz, finanszírozását a polgármesteri hivatal vállalta magára. Végül a képviselők úgy foglaltak állást, hogy a leendő „pártok házára” pályázatot írnak ki, továbbá, hogy a faluban lévő szabad területek hasznosítására vonatkozó pályázatok kiírására szakértői bizottságot hoznak létre. „Márkás” autók Bélapátfalván Merőben szokatlan (bár remélhetőleg mind több helyen majd megszokottá váló) jelenség állított meg bennünket Bélapátfalva közepén. A kábeltévé után most egy újabb vívmány jelent meg a községben: a nyugatiautó-kereskedés. Egy felzászlózott üres telken nyolc-tíz éves Opelok, Mazdák, Mercedesek, BMW-k sorakoznak, vevőre várva. Épp ott volt a tulajdonos is, a váci Komándy György, aki elmondta: Svájcból szerzi be a megkímélt állapotú, százötvenezer kilométernél többet nem futott autókat, melyek közül némelyik még így is jobb minőségű, mint az új kelet-európai autók. Az árak nagyjából két- és négyezer márka között mozognak (plusz vám és áfa), de az érdeklődők száma azt sejteti: ilyen áron vevő is akad majd a nem éppen mai típusokra. Sikeres polgárőrség Egercsehiben már harmadik hónapja működik a polgárőrség. A saját helyiséggel is rendelkező csoport munkájában mintegy 80-85 falubeli vesz részt oly módon, hogy egy-egy este két ember együtt járőrözik, vigyáz a község nyugalmára. Nem is eredménye telenül: mióta a polgárőrség létezik, egyáltalán nem volt betörés a faluban. Kétmillió a segélyekre Balaton önkormányzata ma vitatja meg, hogy milyen elvek alapján és mekkora összegből tudják biztosítani a különféle segélyeket a rászorulóknak. Előzetes információink szerint erre az évre kétmillió forint áll rendelkezésre — ez nem valami sok, figyelembe véve azt, hogy a községben sok idős ember él, és a munkanélküliség is egyre nő. Az önkormányzat is kap majd adásidőt Kábeltévé Egercsehiben A közelmúltban az egerbaktai kábeltelevíziós hálózat kiépítéséről számolhattunk be, most pedig Egercsehiből kaptunk hasonló információt: a község kétszáz családja rövidesen élvezheti a műholdas adásokat. A rendszer a második fél évre készül el, egy szarvaskői vállalkozó kivitelezésében, s az égi jelekért 10 ezer forintot kell fizetniük az egyes családoknak. Az úgynevezett „légkábelen” hat tv-program jut majd el minden érintett lakásba (ez elsősorban a csehi bányatelepen lakókra vonatkozik, de maga Egercsehi is be kíván kapcsolódni a rendszerbe), s a tervek szerint a község önkormányzata is kapna bizonyos adásidőt — annál is inkább, mert a polgármesteri hivatalnak nincs hangosbemondója, így jelenleg nemigen tudja tájékoztatni a szükséges tudnivalókról a falubelieket. Az oldalt készítették: Koncz János Rénes Marcell Verpeléti vélemény Miért marad a polgármester? Újabb levelet kaptunk Verpelétről, folytatódik tehát a vita dr. Pro- kai János polgármester személyéről, fizetéséről. A levelet — melyet a Kisgazdapárt és az MDF helyi szervezete írt — közzétesszük, bár a benne leírtakkal nem mindenben értünk egyet. * * * Felmerül a kérdés, mi a fontos Verpeléten: a polgármester anyagi biztonsága, vagy a falu sorsa? Mi az utóbbit tartjuk fontosabbnak, hiszen itt sok ember él, szegények, átlagos életszínvonalúak, gazdagok, lusták és szorgalmasak. Családok erősen megterhelve adókkal, fizetési kötelezettségekkel. Mindenki megpróbál megélni, fenntartani magát a víz színén. Nem mennek sehová panaszkodni, hogy ők pénzből élnek, többre lenne szükségük. Nem így a polgármester! Amikor arra hivatkozott, hogy ő pénzből él, talán elfelejtette, hogy a falu többi lakosa is abból él? Acz önkormányzati testület elé úgy került a polgármester ügye, hogy a testületet előre nem tájékoztatták, napirendi pontként ez nem szerepelt, holott a szervezeti és működési szabályzat erről rendelkezik. A rendkívüli ülésről egy nappal előtte tájékoztatták a falut hangosbemondón, s a képviselők is akkor kaptak meghívót, egyesek csak a postaládába dobva. Amit a testület polgármesteri fizetésként megszavazott, az a miniszteri fizetés 60 százaléka. Kérdés az, van-e annyi produktum, ami a 60 százalékra történő emelést indokolja? Reméljük, erről a polgármester meggyőzően fogja tájékoztatni a verpelétieket. Ehhez a pénzhez számítsuk hozzá a mellékállás tiszteletdíját: kis számolás után körülbelül annyi havi jövedelme lesz a polgármesternek, mint egy helyi üzemben dolgozó nyolc-tíz asszonynak összesen. A következő problémánk az összeférhetetlenség. A művelődési ház vezetőjének közvetlen munkáltatója a polgármester, bére, jutalmazása tőle függ. A Dózsa Téesz vezetője a mellékállás tekintetében főnöke a polgármesternek. Mindkét említett vezető képviselő. Egyértelmű az elfogultság. Vajon a polgármester hivatalában a helyi téesz ügyeit, vagy a helyi lakosok ügyeit intézi? Szét.lehet-e ezt választani minden esetben? Ha egy választópolgár a téesz elleni panasszal fordul a polgármesterhez, mi lesz a hangsúlyosabb? Elviseli-e a falu, hogy a polgármester nem mond igazat, hiszen a Mátravidéki Fémműveknél soha nem kapott volna tiszta fizetésként 45 ezer forintot. Felháborítónak találjuk, hogy egyes képviselőkre nyomást gyakorolnak a vezetők, a polgármester elfogadja gyerekes árulkodásaikat, s alkalmatlan képviselőket nem engednek lemondani. Nem szeretnénk, ha Verpeléten pártharcok alakulnának ki. Azt szeretnénk, ha cselekvőképes, becsületes képviselő-testület vezetné jó irányba a falut. Nem lényeges a polgármester személye, ha nemcsak a pénzért vállalta ezt a funkciót, de ha csak a pénz moti válja, nem rá van szüksége a községnek!” ( Tudósítónktól) Fontos témát tárgyalt a napokban Parádsasvár önkormányzata. A község idei költség- vetése volt napirenden, s ez egyben az első komoly megmérettetés volt az önkormányzat számára. Erről kértünk tájékoztatást Holló Henrik polgármestertől. Mint elmondta, a rendelkezésre álló keretből egy teljesen újszerű és nagyon összetett feladatot kell megoldania az önkormányzatnak. A Parádi Üveggyár privatizálása miatt a vállalat tulajdonában levő művelődési ház, automata tekepálya és a Mezőkövesden levő üdülő a község tulajdonába került. Ezek fenntartásáról, működtetéséről most az önkormányzatnak kell gondoskodnia: ez mintegy 1,1 millió forint kiadást jelent. Mivel' Parádsasvár most lett önálló, így az idei költségvetést terheli a hivatal létrehozása, illetve bebútorozása, a technikai felszerelések, a számítógép megvásárlása és a telefon bevezetése is. A polgármesteri hivatalt egyelőre a volt körzeti megbízott lakásában állították fel — bérletben. Elmondta továbbá a polgár- mester, hogy az önkormányzat tagjaiban jó partnerre talált, s a későbbiekben is azon munkálkodnak majd, hogy a község az üdülőövezeti ranghoz méltóan fejlődjön tovább. GembiczkiBéla Házról házra járva mérik fel a lehetőségeket Helyi adók Szilvásváradon A település önkormányzati képviselői házról házra járva mérik fel, hogy a falu lakói milyen körülmények között élnek, s ennek függvényében mekkora bevételre számíthatnak valamelyik helyi adófajta kivetése esetén. A döntés a lakosság kisebb csoportjaival történő megbeszélés után születik majd meg, ám az már most látszik, hogy bizonyos adófélét egyszerűen nem lehetne behajtani. Ezért a tervek szerint a kommunális adó lesz az, amelyet minden szilvásváradinak fizetnie kell majd: ennek összege lakosonként évi háromezer forint. Ezenkívül valószínűleg az idegenforgalmi adót is kivetik — ez persze nem a helyieket, hanem az ide érkező turistákat terheli, viszont kérdéses, mekkora lesz az idegenforgalom —, s végül bevezetik az iparűzési adót is. Ez utóbbival egyrészt az a gond, hogy behajtása önbevallás alapján történhet, másrészt, hogy a környék legnagyobb vállalata, az erdőgazdaság szilvásváradi üzem- igazgatósága súlyos gazdasági gondokkal küzd, így onnan nem várható jelentősebb bevétel. Farsang — Képzeld, az a szerencsétlen Kovács malacot nyert a tombolán.. HÍRLAP, 1991. február 15., péntek PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE méltóan költségvetésről-Párád Mező Ervin
