Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

A DEMOKRÁCIA NEM AZ EMLÉKTÁBLÁK LEVÉTELÉVEL KEZDŐDIK (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. FEBRUÁR 14. CSÜTÖRTÖK Mtcm hírlap PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 38. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Tvr Extra Jövő heti rádiő- és tv-műsorunk holnap, pénteken 16 oldalon! Van esély az autópálya- fejlesztésekre^) Az M3-as Polgárig Amennyiben bevál­nak a koncessziós rend­szerhez fűzött remé­nyek, továbbá sikerrel zárulnak az útalap növe­lését célzó tárgyalások, reális esély van arra, hogy még ebben az évti­zedben Magyarorszá­gon 400-450 kilométer hosszúságú autópálya­hálózat épüljön ki — mondta Kálnoki Kis Sándor, helyettes állam­titkár, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban tartott tegnapi sajtóbeszélgeté­sen. A hat plusz egy tétel­ből álló program szerint az Ml, az M5 és az M7-es autópálya 10 éven belül az országha­tárig, az M3:as pedig Polgárig épülne ki. Az útalapról szólva tudomásul kell venni: a megvalósításhoz nem elég. Többletolaj érkezik a Szovjetunióból Többlet-kőolajszállítást jelentett be a szovjet partner a Barátság II. kőolajvezeték fényeslitkei szivattyúállomásának. Vári István állomásvezető az MTI munkatársának tegnap elmondta: a szovjet közlés szerint a februárra lekötött 160 ezer tonna olaj helyett 240 ezer tonna érkezik a távvezetéken Magyarországra. A 80 ezer tonnás többlet elszá­molása a későbbiekben történik meg. A Barátság II. kőolajvezetéken egyébként janu­árban a tervezett mennyiséget, 170 ezer tonna ola­jat szállított hazánkba a szovjet fél. A távvezeték kapacitásának nagy része így kihasználatlan, hiszen korábban volt olyan csúcsidőszak, amikor egy hó­nap alatt 500 ezer tonna olaj jött a csőrendszeren. (MTI) Elhunyt Krassó György Tegnapra virradóra hosszan tartó, súlyos betegség következ­tében elhunyt dr. Krassó György, a Magyar Október Párt alapító vezetője. A politikus 1932-ben született Budapesten. Fiatalon belépett az MKP-be, majd 1952-ben kizárták. Harcolt az 1956-os forradalomban, ezért később 10 évi börtönre ítélték. Itthon politikai akcióival, az „ut­ca pártjának” létrehozásával vett részt a demokratikus változások­ban. Az IDE földet oszt Modern magyar privatizáció zajlott tegnap délután a buda­pesti Felszabadulás téren. Nem- zetiszín-pántlikás kalapot viselő legények és hajszalagos leányok apró újságpapír-zacskókat .töl­töttek meg az előttük levő ládá­ból földdel és nyomták — egy röplap kíséretében — az arra já­rók kezébe. Az akció jelszava így nem is lehetett más, mint „A föld azé, aki elfogadja”. A lapátos reprivatizációt az IDE, a szabad- demokraták mintegy ezer tagot számláló ifjúsági szervezete ren­dezte. Koszorú a Vérmezőn A Budai Önkéntes Ezred megalakulásának 46. évforduló­ja alkalmából tegnap az egység volt katonái megkoszorúzták az ezred emlékművét a Vérmezőn, elhelyezték a kegyelet virágait a Déli pályaudvaron lévő emlék­táblán, majd emlékünnepséget és bajtársi találkozót tartottak a Budapesti Helyőrség-parancs­nokságon. 2,5 milliárd dolláros szándéknyilatkozat Mintegy 2,5 milliárd dollár ér­tékű szovjetunióbeli szénhidro- génipari-kereskedelmi projekt előkészítéséről írtak alá szán­déknyilatkozatot Budapesten. Tóth Béla, az Olajterv külkeres­kedelmi igazgatója elmondta: a két hónap múlva megalakuló ve­gyes vállalat alaptőkéje mintegy 400 millió dollár lesz, s ebben a magyar részesedés meghaladja majd a 10 százalékot. A konzor­cium az egyik nyugat-szibéria kőolajmező kísérőgázait kívánja elsősorban Japánban értékesíte­ni. „Paprika expressz” Csárádi János, a Magyar Ál­lam Vasutak vezérigazgatója a MÁV idei üzletpolitikájáról és stratégiájáról szólva elmondta: ha a három kis nemzeti vasút, a svájci, az osztrák és a magyar ösz- szefog, nagy vasút lehet belőle. Az együttműködés keretében „Paprika expressz” néven me­netrendszerű teherexpressz vo­natot indítanak; az első teher­expressz egyik gyűjtőállomása a svájci Baselben, a másik Buda­pesten lesz. Újabb jelentés a Toka-patakról Nem pánikkeltés — tényleg intézkedni kell... Megkaptuk a Heves megyei Köjálnak a gyöngyösi Toka-pa­tak környékén végzett részletes vizsgálati eredményeit, így — ígéretünkhöz híven — ezúttal té­nyekkel, adatokkal is alátá­masztjuk: igenis „van valami” a patakmeder környékén, ami iz­galomra adhat okot... „Idén januárban az időjárási viszonyok miatt csak korlátozott számban sikerült talajmintát vennünk a Toka-patak jobb és bal oldalán a Kálvária-lakótelep vonalában. A mintavétel Szabó János zártkertjében, a pataktól kb. 60 méterre, a Toka-patak jobb oldalán kb. 30 méterre, va­lamint a patak bal oldalán 20 méterre történt” — idézzük Jer- szi László vegyészmérnök jelen­tésének első néhány mondatát. A továbbiakban leíitja, hogy a mintavétel mélysége a földfel­színtől körülbelül 80 centiméter mélységig teijedt ki. A talajmin­tákat a szabványban előirt hideg savas extrakcióval kezelték, a fé­meket atomabszorpciós techni­kával határozták meg. (Nem szé­gyelljük bevallani, hogy ezt mi magunk se értjük, s csupán a szak­emberek számára tartottuk fon­tosnak közölni...) A minősítés­nél a jelenleg hatályos Szennyví­zelhelyezési Szabályzat mellék­letében található határértékeket vették figyelembe. Ezek a követ­kezők: ólom: 100 ppm, kadmi- um: 3 ppm, réz: 100 ppm, cink: 300 ppm. (A ppm, mint mérté­kegység azt jelenti, hogy egy ki­logramm talajmennyiségben hány milligram a nehézfém­szennyeződés. ..) (Folytatás az 5. oldalon) ítéletet gyarmati Elítélték a zendülő foglyokat A büntetés-végrehajtás rend­jének súlyos megsértése miatt az intézet feljelentést tett ellenük a Balassagyarmati Városi Ügyész­ségen. Büntetésük két év négy hónaptól két év nyolc hónapig terjedő, fegyházban letöltendő szabadságvesztés, valamint a köz­ügyek gyakorlásától való három évi eltiltás. A másodrendű vád­lottként szereplő Szőllősi Zoltán ítéletét nem hirdették ki, mivel az időközben szabadult férfi egy újabb cselekménye miatti előze­tes fogvatartásából a budaörsi rendőrség második emeleti fog­dájából az ítélethozatal napjának hajnalán megszökött, s jelenleg körözés alatt áll. hirdetett a Balassa- Városi Bíróság dr. Molnámé dr. Mituka Julianna tanácsa a Balassagyarmati Fegy- ház és Börtönben tavaly május­ban lezajlott fogolyzendülés ügyében. A büntetés-végrehaj­tási intézetben fogvatartottak közül nyolcán 1990. május 25- én ülősztrájkba kezdtek az am­nesztiarendelet szerintük kése­delmes megjelenése és szimboli­kus jellege miatt. A demonstrá­ciót többszöri felszólítás ellenére sem hagyták abba, mire megbi­lincselve magánzárkába kísérték őket, ahol éhségsztrájkkal foly­tatták a tiltakozást. A búzatáblába zuhant sportrepülőtől a szabálytalanul hegesztő kisiparosig Lángok emésztették nehezen gyűjtött javainkat A tavalyi kár tetemes. Különösen az a mezőgazdaságban. Holott jól tudjuk: javaink, értékeink gyarapítása ha lehet, még áldozato­sabb, megfeszítettebb munkát igényelt. A gondatlanság, a figyel­metlenség, s olykor a természet kivédhetetlen erői folytán azonban pillanatok alatt semmibe veszett sok-sok eredménye ténykedé­sünknek. A tűz emésztette el azokat. A Heves Megyei Tűzoltó-pa­rancsnokság elmúlt esztendőt elemző értékelése nemrég készült el. Az adat önmagáért beszél: térségünk tűzoltóinak 1990-ben összesen 554 alkalommal kellett kivonulniuk riasztáskor—éppen háromszázzal többször, mint a megelőző évben. Nem volt hiá­bavaló a munkálkodásuk, hiszen a gyorsaságukkal 328,5 milliós értéket sikerült megmenteniük, legalább ötször annyit, mint 1989-ben. Igaz, a jelentősen pusztító tüzek sem igen kerülték el megyénket. Tavaly január 16-án Visontán, a Thorez Bányaüzemben egy IFA típusú műhelykocsi égett ki teljesen, s ez az Egri Közúti Épí­tő Vállalatnak félmillió forintjá­ba került. Mint megállapították, a tüzet gyorsköszörülés követ­keztében szikraszóródás idézte elő. Március 13-án az Aroma Ke­reskedelmi Vállalat egri Bástya ABC- áruházának raktárépüle­tében egy kisiparos szabálytala­nul hegesztett. Az ott tárolt anyagok tüzet fogtak. Bár a hely­színre siető szakemberek 14 perc alatt visszaszorították a lángo­kat, a jegyzőkönyvbe így is 960 ezer forintos kárt jegyezhettek be. Április 1-jén nem tréfa volt, hanem valóságos tűz keletkezett Atjcáronö zv. Szűcsi Gáboraé há­zában. Egy szoba, egy konyha, valamint az előszoba teljes be­rendezése a lángok martaléka lett. Felrobbant egy pb-palack is. Itt 13 percig tartott a küzdelem a mentésért, a kár ennek ellenére 300 ezer forint. A vizsgálat sze­rint az ok nemes egyszerűséggel dohányzás volt. (Folytatás a 3. oldalon) Takarítsuk el a havat! Az utóbbi napok kitartó hava­zása után csúszóssá, síkossá, te­hát veszélyessé váltak az utak, a járdák. A balesetek megelőzése érdekében az illetékes polgár- mesteri hivatalok felhívjak a la­kosság és az intézmények figyel­mét, hogy — a vonatkozó rende­letnek megfelelően — az ingatlan használója (tulajdonos, KLV, lakásszövetkezet, stb.) köteles az előtte lévő járdát a hótól, jégtől megtisztítani. Kérik hát, hogy ennek a kötelességüknek vala­mennyiünk érdekeben szükség szerint tegyenek eleget. A havazás javította a mezőgazdák esélyeit, de: Pótvetésekre lesz szükség Az országos havazás javította a mezőgazdák esélyeit azzal, hogy ilyen módon végre hőszige­telő takarót kaptak az őszi veté­sek, a későbbi olvadás révén pe­dig megkezdődhet a talajnedves­ség feltöltődése. Az Agrometeorológiai Szol­gálatnál elmondták: az elmúlt év decemberében a talajvízháztar­tás helyzete még valamivel jobb volt, mint egy évvel korábban, hiszen akkor nagyobb mennyisé­gű nedvességet mértek a földfel­ső, 0,5-1 méteres rétegében, mint 1989 utolsó hónapjában. Januárban viszont sokat romlott a helyzet, a nagy hidegek mellé ugyanis nem érkezett meg a várt havazás, és a tárolt vízkészlet is jelentősen csökkent. A meteoro­lógusok télen méréses ellenőrzé­seket nem végeznek — a fagyott talajban erre viszonylag kisebb a lehetőség —, ám számítástechni­kai modellt használnak, amellyel nagy biztonsággal tudnak követ­keztetni a talaj vízkészletére. Ezek szerint a Dunántúlon, min­denekelőtt annak nyugati-déli részén, a felső 0,5-1 méteres szelvény telített volt. Nem mondható el viszont ugyanez az alföldi területek esetében, itt csak 70-80 százalékos volt a fel- töltődés. Az ennél mélyebb réte­gekben az átlagosnál jóval keve­sebb volt az elraktározott víz­készlet, az elmúlt évek sorozatos nyári és téli aszályai továbbra is éreztetik hatásukat. Ahhoz hogy ’ ez a víztároló réteg is „rendbe jöjjön”, 0,5-1 méteres vastagsá­gú hótakaró lassú elolvadására lenne szükség. Ez a víztömeg ugyanis nagyobb mélységekbe jutna el, ahonnan lassan felszivá­roghatna a növények tenyészsze- zonjába. Az mindenesetre bízta­tó, hogy most 20-30 centis hó­bunda fedi a vetéseket. Megfi­gyelések szerint nem ritkán már a 10 centis hóréteg is némi védel­met kínál. A meteorológusok egyébként biztosra veszik, hogy az elmúlt hetek nagy éjszakai lehűlései, amelyek a talajmentén olykor el­érték a mínusz 25 fokot, kifagyá­sokat okoznak a búzavetésben, így tavasszal pótvetésekre lesz szükség. Elfogadták az ez évi költségvetést Füzesabonyban Hevesen: vita a buszjegy körül Hevesen — dr. Hegedűs György polgármester vezetésével —- tartott ülést a helyi önkor­mányzati testület. Először beszá­moló hangzott el a tavalyi költ­ségvetés végrehajtásáról, ám mi­vel gondot okozott, hogy egy másik testület ellenőrzi az előző testület hozta döntéseket, erről a témáról némi részletezés után később határoznak. Ezután a va­gyonfeltáró ad hoc bizottság tá­jékoztatója hangzott el az önkor­mányzati vagyon felmérésének jelenlegi állásáról. A legnagyobb vita helyi autó- buszjárat dija körül zajlott. A do­log lényege, hogy a Mátra Volán jelenleg havi 60 ezer forintos veszteséggel tudja üzemeltetni a járatot, s felmerült a kérdés, hogy továbbra is szükséges-e a helyijá­rat, ha pedig igen, a veszteség fe­dezete miképpen oldható meg. Két változat közül választhattak a városatyák, vagy 14 forintra emelik az egyszeri jegy árát — és akkor a havi hatvanezret az ön- kormányzat állja —, vagy pedig a helyieknek 20 forintot kellene fi­zetni a bilétáért. Felvetődött az is, hogy az önkormányzat ezen­túl a volánbuszokra közterület­használati dijat vetne ki, így hi­dalva át a veszteséget, ám a Mát­ra Volán vezetője erre nem iga­zából mutatott hajlandóságot: ehelyett elmondta, hogy esetleg hajlandó lenne 18 forintra csök­kenteni az árat, ha a járatok egy- harmadát megszüntetnék. Ezt a javaslatot a vita során visszavon­ta, s így a testület arra az elhatá­rozásra jutott, hogy ez ügyben egy bizottságot állítanak föl, amely kidolgozza a legoptimáli­sabb megoldást. A döntésre tehát várni kell. Az utolsó napirendi pont a helyi művelődési központ munkája volt; erről a kérdésről később tájékoztatjuk olvasóin­kat. Tegnapi számunkban már rö­viden beszámoltunk arról, hogy kedden ülést tartott Füzesa­bonyban a város önkormányza­ta. Napirendre öt témakör ke­rült, s így — bár két órával előbb kezdtek, mint a megszokott — maratonira sikerült az ülés, 6 órán át vitatták, majd hagyták jó­vá különböző módosításokkal az előterjesztéseket. így eldöntöt­ték például, hogy a gázbekötés hozájárulási díja 50 ezer 400fo­rint, és hozzáfognak a gázháló­zat második üteme építésének tervezéséhez. Tizenegy utcáról van szó, ahol a lakók több, mint 50 százaléka vállalta a ráeső költségek kifizetését. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom