Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-13 / 37. szám
------------------------7-------------------------------H ÍRLAP, 1991. február 13., szerda HEVES ÉS KÖRZETE 5 Szigili Jánosné összeállítja a tasakokat Bélyegcsendélet Bélyegek, országok, népek Asztalukon az egész világ... Növekszik a munkanélküliség Veszélyben a szakképzetlenek... Szerszámuk a csipesz, a bélyegző, a ragasztó. Kell még fehér karton, áttetsző celofán, és néhány papírtasak. No, és mindezek mellé a dolgok főszereplői: a bélyegek. Merthogy ezeket válogatják, csomagolják hozzáértő, avatott kezek. A Magyar Fila- téliai Vállalat erdőtelki kirendeltsége vállalkozói munkát nyújt nyolcvan bedolgozónak, mintegy 25 kilométeres körzetben. Átánytól Kisköréig, Káltól Tenkig, Egertől Gyöngyösig csa- ládanyák, nyugdíjas házaspárok végzik a bélyegválogatást, csomagolást. Kezük munkája nyomán a Szovjetunióba, az Egyesült Államokba, Európa sok országába jutnak el a szemet gyönyörködtető sorozatok. A Magyar Filatéliai Vállalat újsághirdetése nyomán 1973- ban szervezte az erdőtelki kirendeltséget Szálló Istvánná, aki ma is irányítja itt a munkát.- A budapesti központon és az erdőtelki kirendeltségen kívül még Nógrád megyében, Galga- gután van hasonló az országban — említi. — Minden csütörtökön a fővárosból hozzák autóval, ládákban a bélyegeket. Ezeket dolgozzuk fel, angol és német feliratos címkékkel látjuk el a tasakokat: huszonöttől tízezerig készítünk csomagokat. A bedolgozó kollégáink minden szerdán személyesen hozzák a kész, szállításra váró bélyegeket. Erdőtelken, az Ifjúság úton az új ABC-áruház mögött tavaly készült el az új kirendeltség. Ez ideális feltételeket biztosít.- Valóban, ez a faszerkezetes épület — erősíti meg Szatló Istvánná — minden igényt kielégít. Kétmillió forintért készítette el a Hevesi Építőipari Szövetkezet. A volt tanácstól vásárolta a Fila- télia a telket, a kivitelező hevesiek pedig negyed év alatt elkészítették az épületet. A szomszédos íróasztalon Szigili Jánosné dolgozik. Válogatja, tasakokba helyezi a bélyegeket:- Kitárulkozik előttünk szinte az egész világ — magyarázza. — Különböző országok, földrészek növényei és állatai, népek, országok jellegzetességei jelennek meg a bélyegeken. Élvezetes, érdekes munka tehát a miénk, mert miközben dolgozunk, mindig újjal találkozunk. Türelmet, szorgalmat igényel a válogatás és a csomagolás, de nagyon hasznos időtöltést jelent. Megérkezett... Mármint a munkanélküliség réme. Az előrejelzésekből persze már sejteni lehetett ennek eljövetelét — hiszen eddig egy piacon alapuló gazdaság sem tudta megteremteni a teljes foglalkoztatottságot —, ám mégis más a valóságos találkozás, és más az, amikor csak hallunk a veszélyről. A Heves Megyei Munkaügyi Hivatal hevesi irodájától nemrégiben kértünk tájékoztatást Heves város és körzetének — ez a volt járást foglalja magában: tizenhat községet — munkaerő- helyzetéről, a legfrissebb adatokról. A rendelkezésünkre bocsátott statisztikákból idézünk most. Megtudhatjuk például, hogy 1989-ben 881 munkahelyet kínáltak a környéken (452- tőt az iparban, 59-et a mezőgazdaságban, 370-et az egyéb ágazatokban), s az ügyfélforgalom ebben az évben nem volt sokkal nagyobb — 955 —, mint a meglévő helyek száma. 1990-re azonban nagyot változott a kép. A munkahelyek részéről 804 dolgozót igénylő kereslet mellett 6448-an jelentkeztek állásért az irodán. Ezt az utóbbi adatot nézve, érdemes megfigyelni az állománycsoportonkénti megoszlást. A megjelentek közül 1309 ember szak-, 833 betanított-, 3658 pedig segédmunkás volt. A szellemi foglalkozásúak száma pedig elérte a 648-at. Az iskolai végzettség szerinti táblázatból pedig az derül ki, hogy a mintegy hat és félezer megjelent ügyfélből 4551-nek csak nyolc, vagy annál kevesebb osztálya van: 1123-an szakmunkásképzőt, 404-en gimnáziumot, 297-en szakközépiskolát végeztek, 73-nakpedig diplomája is van. Az érdeklődés időpontjában a munkahelyekkel nem rendelkezett ügyfelek száma 1989-ben 658 volt, s ugyanez a szám 1990- re majd duplájára — 1137-re — ugrott. Úgy látszik, ezek a veszélyek inkább a férfiakra leselkednek, hiszen ez utóbbi számból 742 a férfi, s „csak” 395 a nő. A ’90-es adatokból még az is kiderül, hogy az 1137-ből 754-en csak nyolc osztályt, vagy annál kevesebbet végeztek, s ez a mintegy kétharmados arány egyértelműen tükrözi: a munkanélküliség — legalábbis egyelőre — az alacsonyabban kvalifikált embereket érinti elsősorban. A bajba jutott embereken az úgynevezett munkaerőpiaci intézményrendszer lenne hivatott segíteni. Ennek résztvevőiről is statisztika készült. 1989-ben 64- en végeztek közmunkát, 35-en vették igénybe az újrakezdési kölcsönt, s 23-an részesültek munkanélküli- segélyben. Az 1990-es esztendő itt is nagy ugrást hozott: bár a közhasznú munkások száma lecsökkent (negyvenre), a kölcsönt igénybevevők száma többszörösére (százhuszonháromra) emelkedett, pedig ez a lehetőség időközben már meg is szűnt. A legszembetűnőbb változás azonban mégis a segélyeknél észlelhető: 23 főről tavaly 573-ra emelkedett a létszám. A növekedés huszonnégyszeres... Összesítés készült a legfrissebb adatokról is. A legutóbbi hónapban — ez tavaly december 22-től január 22-ig tart — a 31 betöltetlen álláshelyre 877 elhelyezésre váró (tehát munkanélküli) jutott. Egyedül ebben az egy hónapos időszakban 1606 fős volt a havi ügyfélforgalom. Tisztújítás a horgászoknál Csökkenő igénnyel számolnak A folyékony műtrágyára is kevesebb jut.. A hét végén, február 16-án tartja a Hevesi Horgász Egyesület záró-, illetve tisztújító közgyűlését. Marsi József elnök ad számot az egyesület elmúlt fél évtizedes munkájáról, majd megválasztják az új vezetőséget. Százkilencvenöt tagjuk van, zömmel Hevesről, de akadnak Gyöngyösről, Jászszentandrás- ról, Jászberényből, Boconádról és Tamaméráról is. Három tavon horgásznak, amelyek közül egy Hevesen van, a másik kettő pedig az alföldi várostól hat kilométerre, a Bemát-hegyen található sóderbányáknál. Nincs igény a papírhulladékra Az év eleje óta jelentősen visz- szaesett a forgalom a MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat hevesi telepén is. Ennek oka elsődlegesen az, hogy a vegyes papírhulladék átvételéért az elmúlt év vége óta kilónként mindössze 10 fillért fizetnek. A papírgyárakban ugyanis nincs rá igény. Visszaesett a forgalom a vörös- és sárgaréz-, az alumínium-, a vas- és az öntvényfelvásárlásban is. Pedig főként a vörös- és a sárgaréznek lenne külföldi piaca, de ezekből is kevesebb kerül mostanában a telepre. Kezdődnek a farsangi bálok Itt a február, a farsangi bálok ideje, s bizony a hosszú és mind- annyiunkat próbára tevő tél után — aminek ráadásul még nincs is vége —, jólesik vidáman elbúcsúztatni a leghidegebb, legzordabb évszakot. Hevesen is egyre szaporodnak mostanában ezek a rendezvények; február 16-án délután például a helyi 1-es számú általános iskola diákjai és tanárai szórakozhatnak a Móricz Zsigmond Városi Művelődési Házban, míg 23-án az 5-ös számú általános iskola tanulói vehetik birtokukba a művelődési intézményt „mulatozás” céljából. Mindkét rendezvényre meghívóval lehet bemenni. Vámosgyörk és Jászárokszállás között — ahol Heves és Jász- Nagykun-Szolnok megye határa igen közel van egymáshoz — találni az úgynevezett Kossuth-tanyát. Ez azért fontos tény, mert az ottani berendezésekkel folyékony műtrágyákat készítenek, majd innen szállítják a megrendelőknek. Az Injekt Coop Agrokémiai Termelő és Forgalmazó Kft. alig egy esztendeje működik. Tavaly januárban jött létre egy korábbi társulásból. — Jobban zártuk az évet, mint reméltük — mondja Fodor László agrokémikus, ügyvezető igazgató. — Mint annyi más cég, mi is rengeteg bizonytalanság közepette dolgoztunk, de igyekeztünk szervezetten tenni a dolgunkat, hogy fennmaradjunk. Berendezéseinkkel 30 ezer tonna folyékony műtrágyát állítunk elő, de közel sem volt ennyire igény. Jugoszláv, szovjet, amerikai piacról és az arab országoktól vásárolt alapanyagokkal dolgozunk. A műtrágya ára tavaly is jelentősen emelkedett, s ez a folyamat az idén is tovább tart.- Mennyi anyagot készítettek?- Míg 1989-ben 29 ezer tonnát, tavaly ez először lecsökkent 17 ezerre, amely az üzemünk teljesítőképességének csaknem a fele. Végül is összesen tízezer tonnát értékesítettünk, de így is értünk el eredményt. Természetesen úgy, hogy mást is végeztünk. A TSZKER Heves Megyei Területi Központjának közvetítésével például olcsóbban jutottunk a folyékony műtrágyakészítéshez szükséges alapanyagokhoz, emellett költségeinket erőteljesen leszorítottuk. Az iparvágányunkat is hasznosítottuk a Mátravidéki Cukorgyárakkal azzal, hogy a vámosgyörki és a jászdózsai termelőszövetkezetből érkezett cukorrépát prizmákba raktuk, vasúti kocsikba pakoltuk bérmunkában. Végül is 79 milliós árbevételt értünk el, valamint négy és félmilliós nyereséggel zártunk.- Hány partnergazdaságot látnak el termékeikkel?- Tizenkettőt, ezek közül 11 Heves megyeit, valamint a jászdózsai termelőszövetkezetet, a szomszédból. Ez a kör az idén is megmarad. Persze, komoly pénzügyi gondok feszülnek a gazdaságoknál, és sok helyen a növekvő áremelések miatt tovább csökkentették a műtrágyafelhasználást. Jelenleg 3 ezer tonna szállítására van szerződésünk. Bízunk abban, és erőfeszítéseket is teszünk ezért, hogy legalább a tavalyival azonos, tízezer tonnát értékesítsünk. Az irodában egyre nagyobb az ügyfélforgalom Sikerült talpon maradniuk „Versenyfutás” a konkurenciával Munkájuk nap mint nap az utakhoz köti őket. A Hevessped Fuvarozási és Szállítmányozási Kft. 30 fős kollektívája — gépkocsivezetők, rakodók, szerelők — több mint másfél éve hallat magáról. Mint Ádám Imre ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a korábbi Mátra Volánból kiválva, elsőként önállósultak és alakítottak korlátolt felelősségű társaságot 1989 augusztusában. A munkát helyben, Hevesen kezdték, az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat telepén, ahol ma is érvényes szerződésük van. Azután bővült a partneri kör a Metalloglobus tarnaszentmikló- si telepével, a Mátra Gázbeton- gyárral, valamint a Jászberényi Hűtőgépgyárral. Különféle termékeket szállítanak, és természetesen a lakosságnak is végeznek szolgáltatásokat. így például építőanyagok beszerzésével és a megrendelőkhöz való eljuttatásával is foglalkoznak. Tizenhat kocsijuk és egy rakodógépük folyamatosan dolgozik. Járják az utakat árukkal megrakodva. Ezekért a járművekért megalakulásuk óta úgynevezett lízingdijat fizetnek a Mátra, illetve az Agria Volánnak. Ez negyven hónapra szól: 1992-ben telik le. Kizárólag belföldi termék- szállítást vállalnak. Egyébként a múlt évben sok nehézséggel kellett megküzdeniük, miután nagy versenyt folytattak a konkurenciával, de sikerült talpon maradniuk. Az idén is ez a fő törekvésük, és ezért mindent el is követnek a társaságnál. Az oldalt összeállította: Havas András Mentusz Károly Fotó: Gál Gábor Hevesen is — és nemcsak piacnapokon Van, aki forrón szereti... A januári zúzmarás reggelen sokan várakoznak az autóbuszpályaudvaron. Néhányan épp most szálltak le az érkező járatokról. Legtöbbjük útja elsőként a túloldali Édesség csemegébe vezet, egy forró kávéra vagy ízletes kapucmerre, hogy átfagyott testükbe egy kis melegséget töltsenek. Nemcsak a vidékről idelátogatók, hanem a hevesi lakosok egyik legkedveltebb üzlete ez, ahol bőséges árukínálat és nagyon udvarias kiszolgálás fogad mindenkit. — Ez is követelmény az itt dolgozó elárusítóktól, hiszen a „vevő fejével” kell gondolkodniuk, mert a betérő vásárló a pénzéért maximális kiszolgálást vár — mondja Sveiczer Sán- domé üzletvezető. Az „Édeske” — ahogyan a hevesiek nevezik — több mint két éve szerződéses üzletként indult, most januártól bérleti formában üzemel. Finom sütemények, desszertek, kávék, márkás italok, valamint üdítők közül választhat a vásárló. Külön diabetikus részt is kialakítottak, gondolva a cukor- és egyéb betegségben szenvedőkre. Kérdésemre az üzletvezetőnő elmondta, hogy újabban az édességcsomagokat kedvelik leginkább, hiszen már néhány százasból tetszetős ajándékot lehet összeállítani. Nagy figyelmet fordítanak a valóban ízléses csomagolásra. A nyitvatartással is igyekeznek a vásárló közönség kedvébe járni, mivel szombaton csak 12.30-kor zárnak. Az árukat a gyöngyösi és a pesti Füszérttől, valamint a Délker raktáraiból szerzik be. Mivel Pesten jelennek meg általában elsőként az újdonságok, arra törekednek, hogy az „Édeskében” is mielőbb elérhetőek legyenek. Az áremelkedés természetesen az élvezeti cikkeknél is érezteti hatását: egy 10 dekás táblás csokoládé már 60-70 forintba kerül. Nemcsak a cukorkák, csokoládék, hanem a szárazsütemények árai is jelentősen emelkedtek. Általában szerdán és pénteken legnagyobb a forgalom, ugyanis ezek a piaci napok Hevesen, és ekkor az átutazó forgalom is a legjelentősebb. A tavasz beálltával ismét megnyitják az üzlet előtti teraszrészt — a tavalyi kezdeményezés sikerét követve —, ahol az asztalok mellett ülve fogyaszthatnak el egy-egy kávét vagy üdítőt a városba látogató turisták és a helyi járókelők. Sveiczer Sándomé szerint félő, hogy esetleg az új autóbuszpályaudvar elkészülte után az átutazóknak — akik jelenleg is nagy hányadát képezik a vásárlóknak — kiesik az útjukból, és hátha kevesebben keresik fel az üzletet. Ettől azonban—bízzunk benne — sem áz elkövetkező időszakban, sem később nem kell tartani, mert a betérő vendégek közül aki egyszer megkóstolja az ízletes kávét vagy a híres ka- pucínert — amelyet a városban elsőként forgalmaztak —, az bizonyára máskor is felkeresi az üzletet, mert van, aki csak forrón szereti, és nemcsak télen, hanem nyáron is — mint jómagam... Beszélgetésünk végén megkértem az üzletvezetőnőt:- Áruljuk már el a Hírlap-olvasóknak a híres hevesi kapucí- ner titkát. Hogyan készül?- Egy adag finomra főzött kávé, 1 kávéskanál minőségi kakaó. Ezt jól összegőzöljük, majd vanilinaromával ízesített, dupla adag tejszínhabbal díszítjük, tetejét kakaóval meghintve. Követelmény a fehér vagy barna teáscsésze. Szabó Márta
