Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

HÍRLAP, 1991. január 10., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Mi van az olcsó kenyérrel..? (Folytatás az 1■ oldalról) Nagy Lajost, a vállalat igazga­tóját kérdeztük. — Való igaz, hogy a 14,80-as fehér kenyérből napjainkban lé­nyegesen kevesebb kerül már a kereskedelembe, mint valamikor — válaszolta a cég vezetője. — E gyártmányunk ugyanis hovato­vább már tűrhetetlenül vesztesé­ges, jóllehet, nekünk is a nyere­ségre kell törekednünk. A szak­ma gondjai ismertek, mégis, a ta­valy őszi árrendezéseknél is fi­gyelmen kívül maradtak, hatósá­gi körben hagyták az ominózus árat. Ennek ellenére továbbra sem töröltük az olcsó gyárt­mányt a listánkról, s még jelenleg is 30 százalékos arányú terméke­inkben. Feltétlenül biztosítjuk a gyermekétkeztetéshez, a közüle­ti konyhák számára, s juttatunk belőle az árudáknak is. A mosta­ni hetet sem igen indítottuk más­képpen, mint az előbbieket, egyetlen üzemünkben sem szün­tettük meg az előállítását. Példá­ul Egerben a kenyér ötödé tarto­zott a legolcsóbbhoz. Az ára is változatlan, s január harmadik harmada előtt — amikor várha­tóan központilag felszabadítják a rögzítést, szabadáras lesz a leg­olcsóbb kenyér is — nem lesz na­gyobb. ígérhetem, hogy az eme­lés után sem a legrosszabb gya­korlatot követjük. Mértéktartá­sunkat igazolja az e héttől már igen drágának tartott házi jellegű kenyér ára is, ami 30,80 forint a másutt megállapított átlagos 32- vel szemben. Ugyanekkor — hogy egyebet ne mondjak — a fi­nomsüteményeinket is keveseb­bért kínáljuk, mint a többiek. Annak ellenére, hogy a költsége­ink nekünk is rohamosan emelkednek. Az energiánk 61,5 (ezen belül a földgáz 178) száza­lékkal, a liszt 20-szal, az élesztő 149,9-del kerül többe, mint még nem is oly túl régen, hogy a víz- és csatornadíj-drágulásról, a benzináremelés miatt megnöve­kedett tetemes szállítási kiadá­sokról már ne is szóljak... A kér­déses, még mindig 14,80 forintos fehér kenyér 50-60 százalékos veszteségeit csakis szociálpoliti­kai meggondolásból próbáljuk újra meg újra „lenyelni”, vállal­ván azt, amiről bizony a magán­sütödék, a divatos franciapéksé­gek hallani sem akarnak. Noha mi is szeretnénk minél több nye­reséget, hiszen fejleszteni aka­runk, örülnénk, ha emelni tud­nánk a dolgozóinkat cseppet sem elkényeztető béreket. Egyszóval: a szidás helyett — talán nagyobb megértést érde­melnénk... Gy. Gy. Képviselői fogadónap Bélapátfalván tart fogadóna­pot ma délután 3 órától Horváth László (SZDSZ) országgyűlési képviselő, akit az érdeklődő vá­lasztópolgárok a helyi Polgár- mesteri Hivatalban kereshetnek fel. Ismét Danikén Az egri Megyei Művelődési Központban január 14-én kerül sor arra a klubfoglalkozásra, amelyen ismét bemutatják Dáni- ken híres filmjét, az Istenek üze­nete címmel. Az este 6 órakor kezdődő rendezvényen találkoz­hatnak az érdeklődők V. Tana Judittal, a Hírlap UFO-szakér- tőjével, aki értékes adatokkal egészíti ki a film dokumentum­anyagát. Füzesabonyi táncos rendezvények Folytatódik a Füzesabonyi Városi Művelődési Központban a nagy érdeklődéssel fogadott társastánctanfolyam, amelynek haladó szintű foglalkozásai janu­ár 12-én 15 órakor kezdődnek, a kezdők február 3-án 14 órától lépnek a táncparkettre. A januá­ri tanfolyamkezdés után egy órá­val kezdődik a táncklub rendez­vénye, amelyen már a ritmikus mozgásban jártasabbakat várják. Környezetvédők Említésre méltó programok­kal és rendezvényekkel hívják fel magukra a figyelmet időről időre a gyöngyösi „Mátravidék” Ter­mészetvédelmi Klub tagjai, akik ebben a hónapban 11-én tartják következő foglalkozásukat. Ez­úttal Száraz Péter tart előadást a technológia és a környezetvéde­lem USA-beli kapcsolatáról. Ja­nuár 25-én pedig Biegelbauer Pál beszél az érdeklődőknek a parajelenségekről, illetve a ter­mészetgyógyászatban játszott szerepükről. Pályaválasztási fórum Igaz, még távolabb van január 16-a, de már most érdemes fel­hívni az érintett tanulók, illetve szüleik, tanáraik figyelmét, hogy ezen a napon délután 5 órától pályaválasztási fórumra kerül sor az MMK 102-es termében. Az egri művelődési központban munkaügyi szakemberek adnak részletes tájékoztatást a beisko­lázási és elhelyezkedési lehetősé­gekről. Keresztény pedagóguskamara Január 4-én a keresztény pe­dagógusok egy csoportja meg­alakította érdekképviseleti szer­vét. Elhatározták, hogy a keresz­tény etikai és kulturális hagyo­mányokat a társadalom számára újjáélesztik és ápolják, illetve tá­mogatják az ilyen szellemű isko­lák és kollégiumok szervezését. Küzdenek a pedagógusok jogos szociális és hivatásbeli érdekei­ért. Minden döntési szinten a ne­velési-oktatási kérdésekben ja­vaslattevő, véleményező, dön­tés-előkészítő, illetve a törvé­nyek végrehajtása esetén szószó­ló szeretne lenni ez a szervezet. Székhelye: 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 5. Itt február 9-én dél­előtt 10 órától tagtoborzó gyű­lést tartanak. Minden korban vannak „fel­kapott” szakmák. Manapság már azt is elmondhatjuk: egyre inkább a születőben lévő munka­erőpiac szabályozza ezt nálunk is. Jelenleg például a vállalko­zóknak, irodavezetőknek, kül­kereskedőknek kedveznek a kö­rülmények, és mindazoknak, akik a remélhetőleg élénkülő gazdaságban kezdeményező sze­repet vállalnak. A TIT Heves Megyei Egyesülete 150-190 órás tanfolyamokat szervez e szak­mák elsajátítására. Januárban és februárban indítják a szakkép­zést: a középfokú raktárosit, a felsőfokú raktárvezetőit és a rak­társzervezőit. Továbbá vállalko­zói, irodavezetői szakképesítő kurzust és közép- és felsőfokú külkereskedelmi áruforgalmi oktatást ígérnek. A tanfolyamo­kat munka mellett is el lehet vé­gezni, hiszen heti egy-két alka­lommal tartanak órákat. Bővebb felvilágosítást ad­nak Egerben, a TIT Klapka utcai székházában (Tel: 11- 906). Megjelent a második próbaszám Tervrajz egy parasztgazdasághoz Sok Heves megyei olvasó ér­deklődésére is számot tarthat, hogy nemrég megjelent a Ma­gyar Gazda második próbaszá­ma, amely eddig a legnagyobb példányszámú agrárgazdasági hetilap. Most januártól rendsze­resen 40 ezer példányban kerül majd az újságárusokhoz. Az ag­rárüzleti életet is segítő, bemuta­tó újság említett próbaszámában több cikket olvashatnak, egye­bek között arról, milyen forduló­pont van földügyben, miért „ke­rült padlóra" a csirke, hogyan kezdett egy lovasi gazda magán- borpalackozó építéséhez. A Gazdasági építészet című állandó rovatban érdekesség­ként egy külterületi parasztgáz- daság tervrajzát találja meg az ol­vasó. Emellett pénzügyi, vállal­kozói, illetve tőzsdei tanácsadó­val, üzleti ajánlatokkal is segítsé­gére kíván lenni a magyar gaz­dáknak az új hetilap. Kilenc település -bővülő gázellátás Számos város, község fejlesz­tési terveiben szerepel napjaink­ban a vezetékesgáz-szolgáltatás: megyénkben kilenc kisebb-na- gyobb település kapcsolódik be a korszerű energiaellátásba. Pa- rádsasváron, Mátraderecskén, Pétervásárán, Bükkszéken, Ter- pesen, Szajlán, Hevesen, Füzesa­bonyban és Petőfibányán az ott­honok egy részében már számol­hatnak ennek a fűtőanyagnak a bevezetésével. Ezzel az eddigi vezetékek hossza 200 kilométer­rel növekszik, s megyénkben el­éri a 12 ezret. Több körzetben a települések összefogva való­sítják meg a fejlesztéseket, így például a Zagyva völgyében, Kál-Kompolt-Kápolna, illet­ve Eger és Pétervására környé­kén. Kétszáz szövetkezeti tag összefogott A holnapi megélhetésért, a hevesi gazdák Teljes bizonytalanság köze­pette élnek és dolgoznak a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben is. Annak ellenére, hogy nincs föld-, illetve szövetkezeti tör­vény, a kedvezőtlen körülmé­nyek sem törték keresztbe a ko­rábban elkezdett gyümölcstele­pítési programot. Mint Szakái Péter termelési elnökhelyettestől megtudtuk, a közös gazdaság kezdeményezé­sére és szervezésében 200 szö­vetkezeti tag összefogott, és szakcsoport keretében még 1988 őszén hozzálátott a gyümölcste­lepítéshez. Vállalkoztak, a jövő­re gondolva, a hosszabb távú megélhetést biztosítva. A nagy­üzem bizonyos homoki területek hasznosítására is gondolt, ami­kor a gyümölcsös létrehozása mellett döntöttek. Az elmúlt két esztendőben 60 hektáron szilvát, 35 hektáron meggyet, 39 hektá­ron kajszibarackot, 10 hektáron cseresznyét, 38 hektáron almát, 20 hektáron őszibarackot telepí­tettek. Ez utóbbi az idén tavasz- szal is folytatódik. A hevesi gazdák úgy véleked­nek, hogy a gyümölcsre a nehéz­ségek közepette is minden bi­zonnyal szükség lesz. A telepí­téshez, illetve a műveléshez a Dánszentmiklósi Gyümölcster­melési Rendszer szakembereitől kértek segítséget. Igyekeztek a bőtermő, illetve a legkorszerűbb fajtákat beszerezni. Megállapod­tak abban is, hogy a gyümölcsfák védelmét egységesen a termelő- szövetkezet gepeivel végzik, amelyért szolgáltatási dijat fizet­nek a szakcsoport tagjai. Miután az évtized közepéig termőre for­dul a gyümölcsös, így a közvetlen értékesítés mellett hosszabb táv­ra gyümölcsfeldolgozó létreho­zására is gondolnak. Ennek ér­dekében már kezdeti tárgyaláso­kat is folytattak. Abban remény­kednek, hogy akkorra már bekö­vetkezik majd a várt gazdasági fellendülés, és reális alapja lehet a gyümölcsfeldolgozás helyben történő megvalósításának. Hevesi fotósok kísérletei A Hevesi Művelődési Házban januártól a helyi fotóklub három fia­taljának, Bencsik Péternek, Dányi Tibornak és Jakab Tibornak a munkáit láthatja a betérő. A képeket, amelyeket Prakticákkal, s lát­hatóan mostoha laborkörülmények között hoztak létre, érdemes in­kább úgy szemlélni, mint három kísérletező villanásait, akik a nyil­vánvaló utánérzéseken túllépve majd ráéreznek arra, hogy miért is nyúlnak a kamerához. A mintegy huszonöt fotográfia egyelőre gyor­san formálódó egyéniségeket sejtet. Itt egy olyan nagyítást mutatunk be, amelyen egy fotótechnikai trükk fáradságos előkészítése érződik. A címe: Ötvenezred másodperc. (Gál Gábor reprodukciója) Horti lakók kérése: Csendesebben vigadjanak! Horton, a Malom utcában lakók hónapok óta elkeseredett csatát vívnak azért, hogy az utca végén található Malomkert büfé nyitva tar­tását korlátozza az önkormányzat. Tavaly augusztusban 26 aláírással egy tiltakozó levelet juttattak el a tanácshoz, amelyben kérték, hogy a hajnali kettőig nyitva tartó vendéglátóhely este 10 órakor zárassék be. Az üggyel mar a Belügyminisztériumhoz is fordultak, ahonnan azt a választ kapták, hogy a helyi önkormányzat feladata a gondot orvosol­ni. Változás azonban azóta sem történt. A lakók panaszkodnak. Mondják: a hajnalig mulatozó vendégek gyakran randalíroznak, hangoskodnak, s miattuk képtelenség pihenni. A község polgármesterét, Kassa Lászlóikénak meg, mondja el vé­leményét a fentiekkel kapcsolatban. Tőle megtudtuk, hogy a tavaly decemberi testületi ülésen is fölmerült a kifogás. Akkor úgy döntöt­tek, hogy kijelölnek egy háromtagú bizottságot, akik néhány héten keresztül folyamatosan figyelemmel kísérik a presszó körüli állapoto­kat. Nos, a szemle során a bizottság azt állapította meg, hogy nem olyan súlyos a helyzet, mint ahogy azt a panaszosok fölvetették, így marad minden a régiben. Legalábbis addig, míg az önkormányzati törvényben nem szabályozzák véglegesen a helyi vendéglátóegysé­gek nyitva tartását. Ilyen törvény viszont egyelőre nem létezik. így ~ - tán mi sem tehetünk mást, mint hogy tolmácsoljuk a Malom utcabi ek kérését: csendesebben vigadjanak! az­>eli­Fogadóirodák és játéktermek lesznek Állami monopólium marad a totó és a lottó Ez év január 1-jétől négy önálló egységgé alakult át az Országos Takarékpénztár. Ezentúl a 25 milliár­dos alaptőkével rendelkező Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. kezeli a betéti, a hitel­és a devizaüzleteket. A 100 millió forintos alaptőkével rendelkező OTP Ingatlan Rt.-hez tartoznak a lakásberuházások. A külföldiek küldeményeivel a 20 milliárd forintos alaptőkéjű OTP-IKKA Keres­kedelmi Rt. foglalkozik, s végül a volt Sportfogadási és Lottóigazgatóság korábbi teendőit a 2 milliárd forintos alaptőkéjű Magyar Szerencsejáték Rt. vette át. Ez utóbbihoz 6 területi igaz­gatóság tartozik. Ezek közül az 5-ös számú székhelye Miskolc, hatásköre Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád me­gyékre teljed ki. Igazgatója, Sis­ka András és munkatársai sajtó- tájékoztatón ismertették a Ma­gyar Szerencsejáték Rt. és az 5-ös Számú Területi Igazgatóság létrejöttének feladatait, elképze­léseit. Egyebek között megtudtuk, hogy egyszemélyes részvénytár­saságról van szó, amelynek egyetlen résztvevő részvényese a magyar állam felügyeleti szerve, a Pénzügyminisztérium. A ké­szülő szerencsejáték-törvény ugyanis megfogalmazza majd, hogy az állam nem mond le olyan monopóliumáról, mint a totó és lottó szerencsejátékok ', noha tág lehetőség nyílik a szerencsejáté­kokkal foglalkozó más vállalko­zások előtt is. Az állami háttér biztos garanciát nyújt az új rész­vénytársaságnak és a fogadók­nak egyaránt. Az 5-ös Számú Területi Igaz­gatósághoz — amely önálló gaz­dasági egységként funkcionál — a három megyében 19 totózó­lottózó iroda tartozik. Ezek dön­tő többsége Borsod-Abaúj- Zemplénben működik, ezért a területi igazgatóság egyik fejlesz­tési célkitűzése, hogy Hevesben és Nógrádban is gyarapodjon a totózók száma. Ezek irányítása, ellenőrzése, a hálózat működé­sének szervezése, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a szelvények pontos és precíz fel­dolgozása a területi igazgatóság feladata. Ezt a munkát a három megyében főállásban mintegy százan látják el, zömében azok a kipróbált emberek, akik eddig is ezzel foglalkoztak. Őket a terüle­ti feldolgozóban 855-en, az érté­kesítésben pedig több százan se­gítik. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy a Magyar Szerencsejá­ték Rt. kapcsolatot épít ki az Austria Lottó Társasággal is. A jelenlegi hagyományos szeren­csejáték-formák (totó, lottó, bongó stb.) mellett terveikben szerepel új szerencsejátékok és sorsjegyek beindítása. így példá­ul üzemeltetnek majd fogadóiro­dákat és játéktermeket is. A há­rom megyében sok-sok ezer fo­gadót érint, hogy az új szerencse­játék-törvény megjelenését kö­vetően a szelvényertékek 60 szá­zalékát osztják majd fel a foga­dók között (ez az arány jelenleg 50 százalék). Elképzelhető azonban — hangzott el —, hogy emiatt esetleg emelkednek a szelvény árak. Ezekből egyéb­ként az idei esztendőben a Ma­f yar Szerencsejáték Rt. mintegy 4 milliárdos árbevételre számít. A minden bizonnyal szélese­dő versenyhelyzetben a rész­vénytársaság jelenleg kétségkí­vül lépéselőnyt élvez. Törekvé­sük az — mondotta Siska András —, hogy mire a szerencsejáték- törvény megjelenik, minél job­ban megkedveltessék az új rész­vénytársaságot a fogadókkal. Ezért javítják a totózó-lottózó irodákban a technikai felszerelt­séget, a feldolgozóban a munka- körülményeket és a jutalékrend­szert. Végső soron azt szeretnék, ha mindenki magáénak érezné jelvényüket, amely három sze­rencsepatkót ábrázol, s kívülről fújná szlogenjüket: „Szerencse- játék Rt. — a szerencse ková­csa!” Nvikes Imre Ha szűk a cipő, hát szorítson! Úgy tűnik, mostanság Egerben annak van jövője, akinek kaptafája van. Nem kell mást tennie, csak felhúzni a kemény, szűk lábbelit a kap­tafára, s az máris szellős, ké­nyelmes, hordható viselet lesz. Mi sem egyszerűbb en­nél. Megszűnik minden nyo­más, minden kényszer. Szép lesz a világ! Egyre többen vagyunk, akiknek szűk a cipője manap­ság. Kinek elöl szorít, kinek hátul, s van olyan szerencsét­len is, akinek mindenütt. Ré- gente az ember sutba dobta az ilyen lábbelit, manapság vi­szont ezt nem teheti meg. Ha szűk is, kényelmetlen is, de muszáj viselni. Nem járha­tunk mezítláb. Újra meg nem telik. Az egész városban nincs, aki orvosolná a bajt. Azaz mégis: a Centrum Áruház „gyorstalpalói”, a két fürge kezű cipész. De hát nem győ­zik. — Nincs mit tenni — tárja szét a kezét egyikük. Március­ra előjegyzést veszünk fel, ha önnek megfelel. Annyi a szűk cipő, és lám, csak nekünk van kaptafánk. Persze hogy nem hagytam ott a csizmát. Mit kezdjek már márciusban vele, azaz mit te­gyek, miben járjak addig nél­küle? Fél napig bolyongtam a városban, majd hazakullog­tam. Feladtam egyelőre. Hiá­ba no, nincs segítség, akiben megbízhatnék. Magamra ma­radtam, s a lábbeli ráadásul egyre jobban szorít...-jámbor ­Munka mellett lehet végezni Vállalkozók felkészítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom