Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-08 / 6. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. január 8., kedd Tovább kotorásznak üres zsebünkben? Az ellenzék kérése Albániában Az albán ellenzéki Demokra­ta Párt találkozót kért Ramiz Alia államfőtől — közölte a párt szóvivője. Gene Polo elmondása szerint egyrészt a párt törekvése­iről kívánják tájékoztatni az ál­lamfőt, másrészt kérni akarják a február tizedikére kiírt választá­sok elhalasztását. — Amennyiben nem jön létre a találkozó, a párt csendes tilta­kozó felvonulást szervez Tirana központjában, és fontolóra ve­szi, hogy a választások bojkottjá­ra szólít fel — közölte a szóvivő. Papírhiány Bulgáriában Bulgáriában csak az előfize­tők lehetnek biztosak abban, hogy olvashatják a bolgár lapo­kat. A papírhiány miatt ugyanis egy hónapig csak az előfizetők száma alapján meghatározott példányszámban jelenhetnek meg a bolgár lapok és folyóira­tok. A bolgár nyomdák papírszük­ségleteinek legnagyobb részét a Szovjetunió elégíti ki. Az erre az évre érvényes bolgár — szovjet szerződésekben azonban csak a Tavalyi mennyiség felére vállal­tak garanciát a szovjet szállítók. A papírhiány egyébként a Bol­gár Távirati Iroda hírszolgálati 1 feladatainak az ellátását is fenye­geti. Aszahi-ösztöndíj Az idén is meghirdette az Aszahi Simbun című japán lap a kutatóknak, művészeknek és új­ságíróknak szóló egyéves ösz­töndíját. Ajelentkezők közül há­rom-négy sikeres pályázó kap­hatja meg az ösztöndíjakra szánt összesen mintegy tízmillió fo­rintnak megfelelő összeget és a repülőjegyet. A Japán iránt érdeklődő, egyetemet végzett szakemberek jelentkezhetnek, olyanok, akik­nek kimondottan hasznos lehet, hogy kutatásaikat és tanulmá­nyaikat Japánban folytassák egy évig. Március 31-ig lehet beküldeni a pályázatokat az ösztöndíjra. A cím: Asahi Fellowship Office, Kikaku Daini-Bu (Department II., Cultural Projects Division) Asahi Simbun, Tokyo Head Of­fice, 5-3-2 Tsukiji, Chuo-ku To­kyo 104-11. Amerikai légihíd: nem a volt szovjet reptereken A szovjetek által kiürített ma­gyarországi repülőterek nem al­kalmasak „átrakodóbázisul” az esetleg Irak felé haladó amerikai harci gépek számára. A hétfői napisajtóban - külföl­di hírforrásokra hivatkozva - olyan információ látott napvilá­got, ami szerint az elhagyott ka­tonai légikikötőkre támaszkod­na az amerikai légihíd. Az MTI információi szerint a Szovjet Hadsereg légiereje hazánkban 7 betonpályás légibázist használt. Közülük azok, amelyeket már kiürítettek, jelenleg nem alkal­masak korszerű repülőgépek fo­gadására. (Folytatás az 1. oldalról) — Nem nagyon szeretnénk he­lyi adókat bevezetni. Hangsúlyo­zom, ez csak a szándék, s még semmi bizonyosat nem tudunk. — Arról sincs előzetes infor­mációja, miként részesül Eger az állami költségvetésből? — Az elmúlt esztendőben 1,6 milliárdról volt szó, ám ez az ösz- szeg mára reálértékben legalább harminc százalékkal kevesebb. Szóval, egyelőre várjuk a Magyar Közlönyt, a tájékoztatást. S ter­mészetesen, mihelyt a testület megtárgyalhatja a helyi költség- vetést, azonnal tájékoztatjuk a lakosságot. Gyöngyös: „Adóra szükség lesz, de...” A Gyöngyösi Polgármesteri Hivatalban Szabó Gyula jegyző meglehetősen szkeptikusan fo­gadta kérdésünket, hogy milyen álláspontra helyezkedik az ön- kormányzat a helyi adókat illető­en. — Önkormányzati ülés ezzel kapcsolatban még nem volt. A törvényt pedig még nem látta senki. Ha én most bármit mon­danék — mert a sajtó, a rádió, a tévé útján azért értesültünk a dolgokról —, rosszul tenném, nem ismerjük ugyanis a törvényt, s annak részleteit. Ki merne fele­lősséggel nyilatkozni ezek után...? — Tegyük fel, hogy bevezethe- tővé válik a már megszellőztetett ház- és telekadó, stb. Akkor...? — Ezek óriási terhet jelente­nének. Legelőször is abban a kérdésben kell döntenie az ön- kormányzatnak, hogy egyáltalán kiveti-e a helyi adót. Ha igennel szavaz, tovább lehet töprengeni azon, hogy milyen variációt fo­gad el ezen belül. Megjegyzem: helyi adóra szüksége lesz majd minden önkormányzatnak, de nem mindegy, hogy kit terhel ez­zel a legjobban. A lakosság he­lyett a gazdasági egységeket le­hetne inkább megcélozni, eset­leg kedvezőbb feltételek mel­lett... Nem szeretnék semmiféle konkrét álláspontot — a sajáto­mat sem — viszontlátni a sajtó­ban ezzel kapcsolatban. Tudja, az a furcsa helyzet állna elő, hogy a városatyák ismét a lapokból szereznének „előzetes értesülé­seket”, ami esetleg befolyásolná őket a döntésben. Egyetlen biz­tos tényt mondok csak: január 17-én lesz egy önkormányzati ülés, amelyen előzetes beszélge­tésre is sor kerül — a helyi adók­kal kapcsolatban. Hatvan: „Csak a végső esetben...” Dr. Kovács Éva jegyző arról informált bennünket, hogy a képviselő-testület ülésein mind­máig nem vetődött fel különbö­ző helyi adórendeletek ötlete, megfogalmazása. Először a kü­lönféle városi intézmények háza táján kívánnak rendet teremteni, mégpedig a takarékosság szigorú elvének figyelembevételével. Ez az elgondolás nemcsak a dologi kiadások lefaragásával függ ösz- sze, hanem bizonyos létszám- csökkentésekkel is. Arról példá­ul már elvi döntés született, hogy a volt tanácsapparátus gazdasági ellátó szervét még ebben a hó­napban felszámolják. Természe­tesen mind a városházán, mind a képviselő-testületben tisztában vannak a jelenlegi nehézségek­kel, a lakosság vállát nyomó sú­lyos terhekkel. Éppen ezért csak a legvégső esetben képzelnek el olyan adóztatást, amely — túl a központi illetékeken — különbö­ző helyi gondok megoldása vé­gett próbálná megcsapolni a he­lyi polgárok zsebét... Heves: „Nagyon meg kell gondolni...” A Hevesi Polgármesteri Hiva­talban Szabó Sándor tájékozta­tott, s mint elmondta: testületi ülésen eddig még nem volt napi­renden a helyi adók kérdése. Minden bizonnyal megvárják a központi jogszabály megjelené­sét a Magyar Közlönyben, mert eddig csak újságcikkekre hagyat­kozhattak. Hangsúlyozta még: nagyon meg kell gondolni mind­ezt, mert a lakosság helyzete tud­valévőén rossz, a városban pedig több más, eddig már elkezdett beruházás is behatárolja a polgá­rok anyagi erejét. Ilyen például a csatornamű-társulat, valamint a most is folyó gázvezeték-építés, amivel kapcsolatban például nem árt megemlíteni, hogy egy személy (család) úgynevezett „beugrója” nem kevesebb, mint 30 ezer forint. Ezeket a körülményeket nyil­ván figyelembe kell venni a dön­tésnél, s ez alapján foglalhat majd állást a képviselő-testület adótémákban. A január 16-i ülé­sen, amelyen a költségvetés kér­dése is szerepel, mindenképpen szóba kerül majd — mint esetle­ges bevételi forrás — a helyi adó. Ám döntés csak később várha­tó... Füzesabony: „Alakosság nehezen viselné el” Dr. Pásztor József polgármes­ter. — Az önkormányzati képvise­lőkkel beszélgettem e kérdésről, és legtöbbjük egyetértett abban, hogy a jelenlegi gazdasági és po­litikai helyzetben nem volna po­litikus döntés bármilyen új helyi adó kivetése. Azok a formák ma­radnak tehát érvényben, melye­ket már a múlt évben is behajtot­tak. A lakásadó esetében például ez a jelenleg megállapított összeg minimumát jelenti, és a tavaly is érvényes előírások szerint (100 négyzetméter fölött) kell fizetni. Az iparűzés után és a kommuná­lis szolgáltatásokért sem áll szán­dékunkban adóztatni... Remél­jük, ebben az évben nem kény­szerülünk arra, hogy megváltoz­tassuk elképzelésünket, hiszen Füzesabony lakossága — amint ez a rövid közvélemény-kutatá­sunkból is kiderült — nehezen vi­selne el egy újabb „érvágást”. Az adótörvény mindenesetre lehe­tővé teszi, hogy az év folyamán bármikor újabb döntést hoz­zunk, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a költségveté­sünk végzetesen rossz helyzetbe kerül. A füzesabonyi képviselő- testület mindenesetre január vé­géig dönt hivatalosan a helyi adó bevezetésének kérdéséről. Pétervására: „Az első fél évben semmiképpen...” Pál László polgármester: — Egyelőre még nem foglal­kozunk komolyabban a kérdés­sel, hiszen a részleteket nem is is­merjük, mert a törvény még nem jelent meg a Magyar Közlöny­ben. Az nagyon valószínű, hogy az első fél évben semmiképpen nem vetjük ki, hiszen rengeteg ügyrendi, szervezési és technikai problémát kellene hozzá megol­dani. Információk nélkül semmi­hez sem tudunk kezdeni, márpe­dig a vállalkozók jövedelmét nem mi, hanem az adóhivatal tartja nyilván, és fogalmam sincs, hogy hozzájuthatunk-e a szüksé­ges adatokhoz. Aztán, itt a háza­dó. Nekünk kell-e fölmérni az alapterületet, vagy a tulajdono­sok készítenek majd önbeval­lást? De nemcsak az a probléma, hogyan vessük ki, hanem az is, miként hajtsuk be a helyi adókat. A lakosság döntő többsége elér­kezett arra a határra, hogy már nem tud elviselni nagyobb anya­gi terhet, s ezt nekünk figyelem­be kell vennünk. Éppen tegnap keresett fel egy öreg néni, aki sír­va kérdezte, hogy mi lesz ezután vele, ha ezek az adók bejönnek, hiszen már most is alig tud kijön­ni a kevéske nyugdijából. Haza- küldtem, hogy nyugodjon meg, rá és a hasonló helyzetben levők­re nyilván tekintettel leszünk, ha egyáltalán sor kerül majd a helyi adók bevezetésére, mert még egyszer mondom: még nem tár­gyalt erről a testület... J .\ G azdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ Államcsíny Haitiban A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 34,02 % 32,48 % átlagos: 33,91 % 32,39 % minimum: 31,0Ö % 31,20 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 na­pos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: 20-127 vagy 13-444/ ^ !T3-asJelefonon kérhető. ^ Államcsínyt hajtottak végre vasárnap éjjel Haitin az 1986- ban elűzött diktátorhoz, Jean- Claude Duvalier-hez hű erők. Roger Lafontant a zendülők ve­zetője maga jelentette be az or­szág nemzeti rádióadójában, hogy kétórás harc után magához ragadta a hatalmat. Az ország ideiglenes államfő­je, Ért ha Pascal Trouillot szintén a rádióban olvasott fel egy rövid közleményt, melyben bejelen­tette lemondását. Trouillot asz- szony a jelek szerint az elnöki pa­lotát elfoglaló puccsisták fogsá­gában van. Haitin tavaly decemberben tartottak elnökválasztást. A győ­zelmet nagy fölénnyel a szegény rétegekben rendkívül népszerű Jean-Bertrand AristidekdXoMkus pap szerezte meg. Aristide hiva­tali beiktatására február 7-én ke­rült volna sor. Roger Lafontant az elűzött diktátor hírhedt magánhadsere­gének, a Tonton Macoute-nak volt az egyik vezetője. Emiatt a választási hatóságok nem enge­délyezték indulását az elnökvá­lasztáson. Lafontant szakképzettségét tekintve nőgyógyász. (Már az or­vosi pálya is emlékeztet a Duvali- er-dinasztia alapítójára: Franco­is Duvalier — vagy ahogy a nép nevezte: Papa Doc — gyermek- orvos volt, mielőtt véreskezű diktátor lett belőle.) Egyetemi tanulmányai idején szorgosan besúgta a Papa Doc rémuralma ellen zúgolódó diáktársait. A diktátor figyelmét akkor vonta magára, amikor tevékeny részt vállalt egy egyetemista sztrájk le­Ne menjünk az Öbölhöz (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi hírközlő eszkö­zök munkatársainak jelenlétét felhasználva a szóvivő kérte, hogy a hírmédiumok — minde­nekelőtt a rádióadók — nyújtsa­nak segítséget a térségben tar­tózkodó magyarok értesítésé­hez. A külügy adatai szerint egyébként Szíriában 100, Izrael­ben 150, az Egyesült Arab Emír­ségekben 80, Jordániában 10, Katarban 10 magyar állampol­gár tartózkodik. Szaúd-Arábiá­ban, Bahreinben és Kuvaitban a tárca értesülései szerint nincse­nek magyarok. Irakban mindösz- sze a magyar misszió 6 munka­társa van jelenleg. A szóvivő bejelentette azt is, hogy január közepén magyar, csehszlovák, lengyel hármas csúcstalálkozó lesz Visegrádon. A közép-európai csúcson — amelynek végleges időpontját diplomáciai csatornákon egyez­tetik — hazánkat Antall József kormányfő képviseli. Egy korábbi * bejelentését megerősítve Herman János em­lékeztetett arra, hogy január 24- én és 25-én miniszteri szintű nemzetközi konferenciát tarta­nak Bécsben a világméretű prob­lémává előlépett menekültkér­désről. A konferencián a hírek szerint Ausztria együttműködési tervezetet teijeszt elő a migrációs hullám kezelésének összeurópai mechanizmusáról. (MTI) Genf: ismét a béke városa? A többi európai nagyváros ideges rohanásához képest Genf, a svájci konferencia-köz­pont álmos tóparti község csu­pán, s valószínűleg 100-200 ki­lométeres körzetén kívül nem sokan ismernék nevét — ha nem itt születne meg időről időre a vi­lágbéke. A béke városa elnevezés, amellyel gyakran illetik, sablo­nosnak és közhelyszerűnek tűn­hetne, ha nem lenne valóságtar­talma. Csak az elmúlt fél évtized­ben olyan átütő jelentőségű nemzetközi események vendég­látója és rendezője volt Genf, mint Reagan egykori amerikai és Gorbacsov (még mindig) szovjet elnök első, 1985. novemberi ta­lálkozója, amelyet sokan a vég kezdetének, vagyis a hideghábo­rú vége felé tett első lépésnek te­kintenek. Éppen két évvel ké­sőbb ugyanitt rázott kezet egy­mással George Shultz amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet (egyaránt egykori) külügymi­niszter a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolá­sát előíró, frissen aláírt egyez­mény dossziéi fölött. A szovjet csapatok tízévi céltalan és máig értelmes magyarázat nélküli öl­döklés után „Genfen keresztül” masíroztak ki a kietlen és kegyet­len Afganisztánból: a svájci vá­rosban öntötte végső formájába 1988-ban a rendezést célzó meg­állapodásokat az amerikai, a szovjet, a pakisztáni és az afgán külügyminiszter. Nem csoda, ha mindezek után az egymást már szerető, még csak megszeretni készülő, nem kedvelő, vagy éppen engesztel­hetetlenül gyűlölő politikusok egyaránt előszeretettel rande­vúznak a Genfi-tó partján: éven­te 300 legkülönfélébb találkozó­ra legalább 25 ezren gyűlnek itt össze a világ minden sarkából. Rájuk összesen nem fordít most azonban annyi szorongó figyel­met a világ, mint a szerdán tár­gyalóasztalhoz ülő két férfiúra, James Bakerre és Tárik Azizra. Kettejük közül az iraki kül­ügyminiszter érezheti otthono­sabban itt magát: 1988-ban he­tekig szinte Genfben lakott, ami­kor az Iránnal vívott nyolcéves háború lezárásáról kellett dönte­ni. Akkor sikerült, bár a világ ak­kor is pesszimista volt. A világ most is az, dönteni most is kell. Genfet még mindig a béke váro­sának hívják. önkényes földfoglalás Alsónémediben Hétfőn Alsónémedi határá­ban önkényes földfoglalást haj­tott végre három helybeli gazda, akik kifogásolták a Közös Út Mezőgazdasági Szakszövetkezet földvisszaadási gyakorlatát. A korábban 2200 hektáron gazdálkodó szakszövetkezet közgyűlésének döntése szerint földmérő bizottság határozta meg, hogy a földigénnyel jelent­kező 300 tag hol, milyen terüle­tet kapjon vissza. Az akció során a bizottság 300 hektár földet jut­tatott vissza a tagok tulajdonába, akiknek többsége nem az annak idején közösbe vitt földhöz ra­gaszkodott, hanem azt a földet kérte, amelyen már évek óta gaz­dálkodott. Voltak, akik megelé­gedtek az eredetihez hasonló ér­tékű földdel. Nem így a három gazda, Szarka Balázs, Kozma Je­nő és Józan Sándor, akik ragasz­kodtak eredeti földjükhöz. (MTI) verésében. Ezt követően rábíz­ták a hírhedt titkoshadsereg, a Tonton Macoute diákosztagá­nak megszervezését. A Tonton Macoute-tal soha nem szakadt meg a kapcsolata, még akkor sem, amikor a hetve­nes években montreali, majd New York-i főkonzulnak nevez­ték ki. A hírhedt titkoshadsereget egyetlen kormány sem tudta — vagy merte — szétzúzni. Lafon­tant: kapcsolatai megmaradtak, s most elérkezettnek látta az időt, hogy helyreállítsa a régi rendet Latin-Amerika legszegényebb államában. Gázon István MTI-Panoráma Az Ausztria Lottó nyereményei A Lottó Unió Kft. közlése sze­rint az 1. heti osztrák lottó nyere­ményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos nem volt. A követ­kező hétre átvitt nyeremény ösz- szege 27.982.656 schilling. 5 plusz 1 találatos 8 darab, nyereményük egyenként 1.165.944 schilling. 5 találatos 342 darab, nyere­ményük egyenként 24.644 schil­ling. 4 találatos 19.517 darab, nye­reményük egyenként 575 schil­ling. 3 találatos 391.873 darab, nyereményük egyenként 35 schilling. A Joker-számra fizetett nyere­mény 3.421.502 schilling. (MTI) Diákspicliből — államfő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom