Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-07 / 5. szám
HÍRLAP, 1991. január 7., hétfő GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. A gázbetongyár büféjében Mintha valaki hevenyészve a háta mögé hajított volna néhány golyót: az egyikből lett a Mátra Gázbetongyár, a másikból egy rohadt nagy eszkavátor (de lehet, hogy még véletlenül se így hívják), a harmadikból meg egy büfé. Ez a három „objektum” vésődött az agyunkba Halmajugrából, de igazából egyik sem hagyott túlságosan mély nyomokat. A büfé — jó, hogy van. Remélhető, hogy nem húszperces az ebédszünet a gyárban, mert amíg odaérnek az asszonyok, legalább ötöt eltékozolnak — és akkor még visszautat nem is számoltunk. Ha viszont már veszik a fáradságot, és leballagnak — akkor nem tudnak leülni. Állva kell enniük, de ne ítélkezzünk túl hamar, lehet, hogy ez is direkt van, főképp, ha az asszonyok egész nap ülőmunkát végeznek. Tehát állva esznek, viszont nem muszáj mackósajtot kérniük néhány kiflivel, amikor ehetnek sülthurkát, meg kolbászt is... Ottjártunkkor épp hideg (na jó, langyos) sült hurkát ehettünk, a büfés mentségére legyen mondva: ő szólt, hogy még nem melegedett meg kellőképpen az étel. Es most jön a szerző meglehetős szubjektív ítélete: én olyan finom savanyított cukkinit, mint amit ebben az elhagyatott büfében árultak — olyat biz én még nem ettem az életemben. Zamatos, ropogós, semmi durva, tolakodó ízesítés, épp csak annyira fanyar, hogy szinte már hűsítsen is. Hát, igen kérem: a gázbetongyári cukkini előtt le a kalappal... (d) Ön hogy tanítja a rajzot? A Gyöngyösi Műhely az új esztendővel „Művészeti vizuális nevelés” címmel kiállítássorozatot indít. Azoknak a pedagógusoknak a jelentkezését várják, akik szívesen bemutatnák: hogyan tanítják a „rajzot” az iskolában. A szervezők legfőképpen gyermekmunkákból válogatott, módszertani jellegű anyagokra számítanak. A jelentkezéseket a Gyöngyösi Műhelyben, illetve a 37/12-282-es telefonszámon várják. Polgárőrség Karácsondon A polgárőrség további teendőiről dönt a karácsondi önkormányzat január 11-i, pénteki ülésén. Az előzőekben már elfogadták a körülbelül 30 fős polgárőrség megalakulásáról szóló szándéknyilatkozatot, illetve a szervezeti és működési szabályzatot. Most a konkrét tennivalók és a parancsnokok megválasztása kerül terítékre. Bihari tájak — képeken A gyöngyösi IBUSZ-TIT- Művelődési Központ kebelén belül működő Ország-Világjárók Klubja legközelebbi összejövetelét január 9-én, szerdán délután fél hatkor kezdi. Ez alkalommal a Bihar hegység szépségeit ecseteli majd Hatala Zoltán geológus, diaképek és fotók segítségével. Nagyrédén — a költségvetésről Január közepén tartja legközelebbi ülését a nagyrédei önkormányzat. Működésük alapfeltételeiről döntenek ekkor, hiszen el kell fogadniuk a szervezeti és működési szabályzatot, valamint az idei esztendő költségvetését. Konkrétumokkal egyelőre nem szolgálhatunk, ám ígéretet kaptunk, hogy az ülés után részletes téjékoztatást kap lapunk a nagyrédei tervekről. Tanfolyamok Ebben a hónapban több tanfolyam is indul a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. így vadász, újságíró, gyors- és gépíró, felnőtteknek angol középhaladó és kezdő, külföldi munka- vállalóknak német, illetve vállalkozóknak tájékoztató-segítő jellegű szaktanfolyamot szerveznek. Jelentkezni az intézménye ben személyesen, vagy a 37/12- 282-es telefonon lehet. Üzenetek Harsányi István, Abasár. Ön elolvasta a „Nem menekül el az abasári polgármester” című riportomat, és tollat ragadott. Az a véleménye, hogy valószínűleg a főszereplő, Juhász Béla kért fel bennünket a cikk megírására, hiszen az — s ez megint az ön nézete — nem felel meg a valóságnak. Előbbi feltevése azért nem igaz, mert Juhász polgármester úrhoz váratlanul toppantunk be, utóbbit viszont számomra nem bizonyítja elég meggyőzően. Kéri, hogy levelét teljes terjedelmében közöljük, ám ezt mi nem tesszük. Ugyanis ön nem lapunkat, engem, vagy az írásomat támadja, hanem Juhász Bélát. Minden bizonnyal nem szereti őt, s ez szíve joga, ám célszerű az ilyet egymás között elintézni. Egy kitételére azonban szeretnék reagálni. Azt írja, hogy Juhász a „sokat emlegetett diplomáját a Kádár-korszakban” szerezte. Uram! Elárulok önnek egy titkot: nekem nincs diplomám. így az ön megítélése szerint minden bizonnyal feddhetetlen jellem vagyok, szemben azokkal a százezrükkel, akik 1956 után nem átallották „kommunista diplomát” szerezni. Nem gondolja, hogy ez nevetséges? Üdvözli: Kovács Attila Baranyi Imréné, Gyöngyös, Mátra Művelődési Központ Ön úgy érzi, „Ki teremt kultúrát Gyöngyösön?” című, decemberben megjelent cikkünkben nem a lényeget ragadtuk meg, így az átlagérdeklődő nem is értheti, mi végre hozták létre Önök a védegyletet. Kérésére közöljük az ön kiegészítésének egy részét, abban a reményben, hogy így mindenki számára világos, miről is van szó... „A Gyöngyösi Kulturális Egylet — védegylet — azzal a céllal alakult meg, hogy tagjain keresztül felajánlja szakmai tapasztalatát az új önkormányzatnak, és segítséget nyújtson a város kulturális arculatát meghatározó koncepció kialakításához. Tagjai azok a személyek, kulturális tevékenységet folytató közösségek, intézmények, akik által jegyzett Gyöngyös város kulturális élete — zenei, zenekari, kórus, színjátszó, néptáncmozgalma, képző -és fotóművészeti hírneve, akik által Gyöngyös azzá lett, ami... Azt szeretnénk, hogy az ezután is kulturális célokat szolgáló összegeket egy alapítványban helyeznék el, és ennek szétosztása demokratikus elvek alapján történne, a színvonalas közművelődési formákat segítő módon. Szűnjön meg az, hogy aki közelebb van a tűzhöz, az részesül támogatásban.” Végszavához egyetlen hozzáfűznivalónk van: valóban szűnjön meg... Gyöngyös - anno 1S46 Bizonyítékképpen arra, hogy nem csak mi írunk Gyöngyösről, most szöveghűen idézzük Vahot Imre sorait, aki a Magyarföld és népei című kiadványban foglalkozott Gyöngyössel 1846-ban: Néhány középületei, s úri lakai bármely városba be- illenének. Illyenek: a város közepén lévő nagy Bertalan-temp- lom, melly szép frescok által diszittetik, s meílynek magas nyúlánk tornyai az építész jó ízlését tanúsítják. Ez egyház leglátogatottabb, s mig a köznép nagy misére leginkább ide jár, a műveltebb osztály, különösen Gyöngyös ragyogó szemű gyöngyei, a szépek, a harsogó zenései kisért katonamiséken szeretnek megjelenni, mihez nem kell comment ár. A ferencziek temploma és az egész honban legnépesebb kolostora szinte jeles épület. A kórházi templom nem nagy; összeköttetésben van egy kórházzal, mellyben több élemedett koldus is tápláltatik, kiknek tiszta köntösén vörös kereszt van kivarrva. Említésre méltónak tartja Vahot a gyöngyösiek akkori bormérési szabadságát is: „minél fogva majd minden ház egy-egy kocsma. Ködben... Gál Gábor felvételei a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalatnál készültek. Ködben. ...: Nem tud számolni, aki kitalálta... (Vélemények a ház- és telekadó mértékéről) Úgy tűnik, a Parlament lassan pontot tesz a ház- és telekadók ügyére. Az előzetese elképzelések szerint a telekadó négyzet- méterenként száz forint, a házadó pedig az egy főre megszabott 25 négyzetméter felett négyzet- méterenként háromszáz forint. Én most csak egy durva, de sajnos előforduló példára utalnék. Kedves öreg néni él egy háromszobás lakásban. Nem ő tehet róla, hogy ekkora kvártély tulajdonosa: gyerekei elköltöztek, félje már rég meghalt. Maradt a százhúsz négyzetméter. A házhoz — régi magyar szokás — tartozik egy kert. Legyen csak ezer négyzetméter, falusi viszonylatban ez még nem is sok. A néni csak „helyi adóba” kifizet egy évre 38 ezer 500 forintot. Nem tudom, van-e összesen eny- nyi nyugdija egy évre... Az alábbiakban önkormányzati vezetők — polgármesterek, jegyzők — véleményét kérdeztük: mit szólnak ehhez az adórendszerhez, illetve élnek-e a Parlament adta maximális mértékkel — ha egyáltalán élnek a helyi adó kivetésének lehetőségével. Hevér Lászlóné, jegyző, Ludas — Egyelőre úgy tervezzük, hogy ebben az évben egyáltalán nem használjuk ki ezt a lehetőséget. Tudni kell, hogy Ludas nemrég vált le Detkről, most lettünk önállóak, egyelőre nem tudjuk, mire lesz elég az a pénz, amit az „államtól kapunk”. Kevesebbel több, mint tízmillió forintról van szó, és az előzetes számításaink szerint a működési költségeket fedezni fogja. Megjegyzem, ebbe a keretbe már beszámítottuk a kevés helyi adónkat, és az ugyancsak csekély mértékű bevételünket. — Ezek szerint nem kezdenek nagyobb beruházásokba... — Az idén semmiképp. Jövőre talán, és talán akkor szóba kerülhet a ház- és a telekadó, de akkor is körültekintően kell meghatározni annak mértékét.... Molnár Károly, polgármester, Gyöngyöspata — Ez egy képtelen helyzet, aki kitalálta ott a Parlamentben az összegeket, az nem tud számolni. Akkor, amikor az ember keres évi százezer forintot, hogy fizethetne a háza után százhúszezret! Szerintem nem gondolták át ennek a következményeit, vagy még az is előfordulhat, hogy senki nem vette a fáradtságot, hogy utánaszámoljon... — Mindenesetre az önkormányzatoknak törvényes lehetőségük lesz ekkora mértékű adót kivetni... — Mi mindenképp lakosság- kímélők kívánunk lenni, és ha jövőre kénytelenek leszünk is adókat kivetni, akkor sem fogunk ilyen esztelen számokba belemenni. Tóth Mihály, jegyző, Gyöngyöshalász — Január 9-én ül össze a testület, és ezt a kérdést is megvitatjuk. Egyelőre viszont semmiféle konkrét intézkedésről nem tudunk, csak a rádió, a tévé, meg a sajtó útján értesülünk ezekről a dolgokról. Egyáltalán: törvényerőre emelkedett már a rendelet? — csupa bizonytalanság. — Egyetért ön az Országgyűlés által maximált adó-értékhatárokkal? — Rettenetesen soknak tartjuk a 300, illetve a száz forintot. És legfőképp az időseket sújtja, akik egyedül laknak, nagy házban, és már így is hozzánk járnak szociális segélyért. Velük ki törődik már megint? — Tehát elvetik e két adó ki vetésének lehetőségét? — Ezt nem mondtam. Az éves költségvetésünk 25 millió forint, úgy néz ki, ez 1991-re elég lesz, talán még beruházásokra is futja. De ha év közben megszorító intézkedéseket hoznak az önkormányzat számára, vagy ha jövőre ez a pénz már kevésnek bizonyul, akkor kénytelenek leszünk helyi adókat kivetni, de nem ekkora mértékben, az biztos... Doros Judit
