Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. január 5., szombat Természetgyógyászat Légy önmagad orvosa! Manapság egyre több szó esik a természetgyógyászatról. A ’80-as évek második felében hazánkat is elérte a „zöldhullám”, egyre-másra alakulnak az országban a reform- (életmód) klubok, a természetgyógyász-egyesületek. Sokáig tiltva volt a népi gyógyításról, alternatív, természetgyógyász medicináról írni, a gyógynövények, a táplálkozásterápia, a mozgatásos masszázsterápia, az akupunktúra és más kúrák a letűnt korok babonájának számítottak. Sorozatunk megkísérli bemutatni a fontosabb, hazánkban is használatos természetgyógyászati eljárásokat, amelyek sebészi kés és tabletták nélkül állítják helyre az egészséget. Cikkeink azt is sugallják, hogy e gyógymódnak szervesen be kell illeszkednie a hazai gyógyítás (és a társadalombiztosítás!) rendszerébe. A természetes élet- és gyógymódrendszer Mily bölcsen írta le már Hip- pokratész 2300 évvel ezelőtt: „Első tekintetre egyáltalán nem hasonlítanak egymásra a betegségek, annyira különböznek egymástól a megtámadott részek. Holott minden betegségnek egyforma a létezésmódja és oka, csak a fészkük különböző.” Rohanó, túlhajszolt világunkban különböző medicinákkal kelünk és fekszünk, már-már aggasztó mértékben fogyasztjuk ezeket vélt és valós betegségünkben egyaránt. Járványméretűen pusztít az infarktus, a cukorbaj, az érelmeszesedés, a rák, a májzsugorodás, a neurózis. A mai ember „jól táplált éhező”, mert a manipulált termékek (fehércukor, fehérliszt, színező, ízesítő, édesítő, konzerváló adalékanyagok) új, lassan ölő hiánybetegségek forrásai, észrevétlen mérgezések okozói. A mai, katasztrofális helyzetet egy olyan egyetemes szemlélet- változás oldhatja meg, melynek kiindulópontja életmódunk, táplálkozásunk, testi és lelki életünk gyökeres és tudatos megváltoztatása. Légy önmagad orvosa! — hirdetik a természetgyógyászok. Aki teljesen helyre akarja állítani egészségét, illetve egészséges akar maradni, annak a természetes élet- és gyógymódok egészét kell igénybe vennie. A hazai természetgyógyászat apostola — dr. Oláh Andor — alapján összeállított táblázat: A betegség komplex oka = önpusztítás Az egészség eszközei = öngyógyítás 1. Helytelen táplálkozás (hús-, cukor-, zsírmérgezés, vitamin-, ásványianyag-, enzimhiány 2. Önmérgezés (alkohol, nikotin, koffein, konzerválószerek) 3. Gyógyszerzabálás 4. Mozgáshiány vagy erőltetett munka 5. A lélek (tudat), szellemi élet, egyéniség zavarai, feszültségállapot 6. Elszakadás a természettől Vegetáriánus, makrobiotikus étrend Méregtelenítés Gyógynövények Mozgás Jóga, meditáció, személyiségfejlesztés, relaxáció Természetszeretet Tehát a méregtelenítéstől az önmegvalósításig többféle életmódszabály, természetes gyógymód együttes alkalmazására van szükség. A radikális életmód-változtatáson van a hangsúly, egy-egy gyógymódtól ne váljunk csodatevő hatást. Következésképpen a betegnek nem a betegségre, hanem az életviteli hibákra kell koncentrálnia. A természetgyógyász sem csak a betegséget, hanem az egész embert gyógyítja. Higgyünk Waerlandnak: „Valamennyi betegség két ok valamelyikének, vagy együttes előfordulásának köszönhető: 1. A létfontosságú anyagok valamelyikének, vagy néhányának hiánya. 2. A szervezet számára felesleges, vagy egyenesen mérgező anyagok szervezetbe való bevitele, keletkezése, valamint elraktározása.” Fűrész János „Pestiektől pestileg...” A címben idézett nyelvi formával minősítette Szabó Dezsőn pesti nép nyelvének sajátos szó- használatát, közhelyszerű kiszólásait. A pesti nép nyelvhasználatának jellegzetességei országos méretekben is egyre gyakrabban szerephez jutottak. Gárdonyi szerint „a Pesten termett szavak,” a pei/ies szólásformák, az elpesti- esedett kifejezések, a pesti magyarok beszédfordulatai elsősorban az élőbeszédben és a bizalmas társalgási nyelvhasználatban jelentkeztek a vidéki magyarság ajkán és tollán. A Budapesten dolgozó munkások, tisztviselők magyar anyanyelvűsége egyre erősödött a városba telepedett vidéki parasztság népnyelvi sajátosságainak átvételével. De ugyanakkor a megma- gyarosodó pesti német polgárok nyelv- és szóhasználati formáinak „magyarra áttett” németességei átkerültek a pestiek szókincsébe. Gárdonyi is a pesti-magyarul kifejezéssel minősíti például ezeket a német jövevényeket: bakfis, fals,'flaszter, frász stb. Az egy frászt! elutasító nyelvi formát is sokan a „pestieskedés ” típuspéldájának tekintik. A pestiesen szólás fogalomkörében számolják el pl. az adja az urat, jól áll neki, üzletet csinál, előadja magát, felvág (nagyzol, henceg), jól jönne nekünk, kimondottan (kétségkívül, valóban), mire föl? (miért), stb. A jassznyelv, a tolvajnyelv, a link hadova több szava, pl. link, meló, haver, hírig, szajré, zsaru, kiveri a balhét, stb. nyelvi formákat is a pesties kifejezések sorában emlegetik. A pesti linkeskedés minősítést sem véletlenül emlegetjük manapság. Napjaink nyelvhasználatában jelentkező pestiességek változatos minősítésekkel az alábbi szövegrészietek: „Pestiesen szólva: Ez azért végképp nem semmi!” (M. Nemzet, 1990. ápr. 5.) — „A száz forint emelés családonként, ahogy a pesti szlogen tartja: nem semmi! (M. Hírlap, 1990. júl. 17.) — „Az eredmény pedig, pestiesen szólva: nem semmi? (Heves M. Hírlap, 1990. szept. 6.) — „Ahogy nálunk pestiesen mondják: ez nem semmi!” (Televízió: Stúdió ’90 1990. szept. 19.) „Ez az állítás, pestiesen szólva, számomra meredek.1” (Televízió 2., 1990. aug. 22.) — „Pestiesen szólva: mindenki mondja a magáét!” (Vasárnapi Hírek, 1990. márc. 18.) — „Pestiesen mondva: ebből még akármi lehet.” (Nép- szabadság, 1990. jún. 23.) „Fin- landizálásnak nevezték a balka- nizálódás mintájára, melyhez semmi köze nincsen, pestiesen szólva: sőt, ellenkezőleg!” (Magyar Nemzet, 1990. dec. 8.) — „A Gyönyörű sors költőjét, Salamon Ernőt nem sikerült elfogadtatni. Nem igazán — ahogy ma Pesten mondják.” (Bodor Pál: Az olvasás ihlete, 89. 1.) Hogy egy-egy pesties nyelvi forma mennyire feltűnő gyakorisággal terjed mai nyelvhasználatunkban, bizonyítják ezek a közhelyszerű kérdő mondatok: „Aligha van okunk feltenni azt a furcsa pesties kérdést: jó ez nekünk?” (Népszava, 1990. júl. 7.) — A „Quid nunc?” jelige latin kérdése mögött, ha hűek akarunk maradni a lefordításban a nyílt kérdéshez, így ültetnénk át magyarra a lényeget, kissé pestiesen: akkor most mi van? (Heves M. Hírlap, 1990. dec. 1.) Mai nyelvhasználatunk sajátosjelensége, hogy a pesti beszéd egyre több szókapcsolata, nyelvi fordulata válik közismertté. A közhelyszerű kiszóláskéntminő- sített nyelvi formák a publicisztikában, a politika szóhasználatában mint általánossá vált nyelv- használati eszközök, gyakran minősíttetnek pesti, pesties jelzővel. De annak is tanúi lehetünk, hogy ezek a minősítő jelzők elmaradnak. íme a példatár: Ez van; így igaz; nem igazán; összejön (sikerül); ezzel együtt; mindenki mondja a magáét; jól átvertek; na, ne mondja; majd mit mondok; ne játssza meg az okost; mondd már; hát aztán („zág- son ”), stb. A sportújságírók és riporterek szóhasználatában egyre gyakoribbak ezek a közhelyszerűségek: „Ezt a labdát, ahogy leveszi, ez sem piskóta (?). Ez már csak hab a tortán (ráadás).”(Televízió, 1990. okt. 23.) Hogy a cikk témájának megfelelően fejezzük be mondanivalónkat: nem kívánjuk tovább ragozni a kérdést, pedig még rárakhatnánk egy lapáttal, legyen ennyi is elég, legalábbis ezt gondoljuk, hisszük és véljük. Dr. Bakos József Január 6-án véget ér egy hosz- szú, ünnepekben gazdag időszak, ami adventkor kezdődött, és vízkeresztkor ér véget. Ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát, ha már lombhullása miatt nem kényszerültünk erre. Még itt a tél, a természet pihenésének évszaka. A virágkötészet, ami ábrázolásaiban szimbolizálja vagy követi az évszakok váltakozását, ebben az időben még téli hangulatot jelenít meg. A rendelkezésre álló növényanyag is ezt teszi lehetővé. De a halhatatlanságot jelképező fenyő, az elmúlást idéző zuzmós, mohás ágak alkalmazása mellett már becsempésznek a kompozíciókba néhány barkás ágat, kora tavaszi virágot, tulipánt, nárciszt, jácintot. Az új évet köszönti és a tavasz közeledtét jelzi az a virágtál is, aminek elkészítéséhez szükséges receptet az alábbiakban ismertetem. Hozzávalók: 1 fonott vessző-, háncs- vagy szalmakosár, 2 szál hajtatott jácint, 3 darab különböző nagyságú csiperkegomba, 1 élénk színű, a jácinttal harmonizáló gyertya, néhány ág örökzöld (fenyő vagy tiszafa) és borostyán. A rögzítéshez egy oázistégla. A készítés fontosabb mozzanatai: 1. A kosarat béleljük ki nejlonnal. Ez azért szükséges, hogy a vizet ne engedje át. Vágjunk méretre megfelelő nagyságban és formában oázistéglát. A kosár aljára — mielőtt az oázist belehelyeznénk — tegyünk egy nagyobb kavicsdarabot nehezéknek. Készítményünk így stabilabb lesz. Ha fonott kosarunk nincs, használhatunk helyette kerámiatálat. 2. Készítsük elő a növényeket. Távolítsuk el a felesleges, száraz, sérült növényi részeket. Állítsuk vízbe, hogy jól megszívják magukat. Vágjunk friss metszlapot (a gomba kivételével), lehetőleg minél hosszabbat, hogy a vizet nagy felületen tudja felvenni. így könnyebben lehet az oázisba beleszúrni. 3. Vékony, lágyszárú növényeinket — a gombát is —, amiket nem tudunk a tűzőhabba be- leszúmi, fel kell drótozni. 4. A gyertya szintén drótozást kíván. A kettéhajtott drót végét gáz- vagy gyertyaláng mellett hevítsük fel (vigyázat, forró!), és könnyed mozdulattal dugjuk fel 1-2 cm mélyen. 5. Helyezzük el a virágtálba a fő vezérvonalat adó, domináló elemeket, majd a tér kitöltésére használjunk zöldet (fenyőt, borostyánt). „Zöldnek” használhatunk „négylevelű lóherét,” ami a szerencsét szimbolizálja, újévi kívánságként. Hasonló funkciót tölt be a gomba is, míg a jácint már a tavaszi feltámadás vidámságát jelzi. Gyertya helyett — vagy mellett — tűzhetünk a kompozícióba masnit is. A recept nem olcsó, elsősorban a jácint miatt, de a hatása hosszú és garantált. V. Pénzes Judit Egy moralista gondolata... VÍZSZINTES: 1. Joseph Joubert francia moralista gondolatának első része (zárt betűk: O, N, Z, S). 13. Fennsík Spanyolország belső részén 14. Két határozott névelő 15. Virágtartó edény 16. Jelt ad a karmester a zenekarnak 17. Búzavirágféle gyomnövény 19. Hegy a Bakonyban 20. Pesti hotel 21. Jótékony célra pénzt juttató 23. A valóság része! 24. Free- townban van! 25. Ennivaló 26. Szélről labdát középre ível 28. Űrmértékegység, röviden 29. Vadászkutya, névelővel 30. Titelnél ömlik a Dunába 31. Gaj- dar fiatal regényhőse 32. ...-lázadás; bizánci felkelés volt 34. Kettőzve: egzotikus jeladó eszköz 35. Párt! 37. Az anyag parányi egysége 39. Januári 4L Morze- hang 42. Korszak 44. Vízelvezető az út mellett 46. Angol mérföld 47. Japán fotómárka 49. Kossuth-dijas balettkoreográfus (László) 50. Utóirat, röviden 52. Ä Duna mellékfolyója az NSZK-ban 53. Kézfogás 54. Heves megyei község 55. Betűtöredék! 56. Község Fejér megyében 58. Szomjoltó folyadék 60. Római számok, 56 az összegük 62. Kísérlet 63. Kecsesen meghajlítja 64. Ciprus önrendelkezéséért küzdő görög szervezet nevének rövidítése 66. A másik helyre 67. Hasonló. FÜGGŐLEGES: 1. A gondolat befejező része (zárt betűk: I, T, A, B). 2. Elvesz a polcról 3. Orvosi kés 4. A művészetek egyike 5. Távolabb 6. Mindig ez van 7. Mohamedán böjt 8. Földiviasz 9. Énekel 10. Osztályvezető, röviden 11. Az ókorban Erdélyben élt nép tagja 12. Voks 17. Ingervezető pálya 18. Névelő 21. Gyengén termő búzafajta 22. A kimonót összefogó öv 25. Ezt követően 27. Napszak 29. Az USA szabványának betűjele 30. Kétkerekű szállítóeszköz 33. Kutatva vizsgáló 36. Hárompróba 38. Vízben tisztálkodó 40. A Balhas-tó- ba ömlő folyó 43. Komárom megyei község 45. Verne makacs regényhőse 48. Az oxigén, a bór és a szén vegyjele 50. Ravasznak tartott prémes állat 51. Hatalom gyakorlása 53. Növényvédő szerrel kezel 54. Attila névváltozata 57. Spanyol, röviden 58. Szláv férfinév 59. Szövetség 61. Becézett angol férfinév 63. Osztrák folyó 65. ... acta: irattárba 67. Pára! A megfejtéseket (vízszintes 1., függőleges 1.) január 10-ig küldjék be címünkre. A nyertesek nevét szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”.
