Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-29 / 24. szám
ASZTALOSMONOLÓG EGY LEPECSÉTELT LŐRINCI MUNKAHELY ÜRÜGYÉN (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1991. JANUÁR 29. KEDD HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA n. ÉVFOLYAM 24. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT Egy lap, amely a megye minden olvasójához szól LEGYEN ELŐFIZETŐNK! Magyar élelmiszer az amerikai katonáknak? Magyarország ajánlattevési lehetőséget kapott egyes termékek exportjára az amerikai hadsereg németországi központjától, ahonnan az Öböl-térségében harcoló katonákat is ellátják többek között élelmiszerekkel. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában elmondták, hogy a magyar vállalatok főként élelmiszereket, ezen belül húsféleségeket, tejtermékeket és konzerveket tudnának szállítani az amerikai hadtápnak. Néhány évvel ezelőtt Magyarország már megpróbált exportálni az Európában állomásozó amerikai hadsereg németországi központjába, de akkor udvarisan elhárították a magyar ajánlatot. A magyar exportőröknek a szállításokhoz meg kell nyerniük az amerikaiak által kiírt versenytárgyalást — tették hozzá még a minisztériumban. Az Észak-atlanti Közgyűlés felé Tegnap újabb plenáris tanácskozással folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésére Strasbourgba utazott Szabad György házelnök helyett Dombach Alajos alelnök nyitotta meg a plenáris ülést. Elöljáróban bejelentette, hogy Bossányi Katalin MSZP-képviselő február 1-jével lemondott képviselői mandátumáról, amelyet az Országgyűlés határozathozatal nélkül tudomásul vett. Döntöttek arról, hogy sürgősséggel tárgyalják a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény módosításáról. (Folytatás a 2. oldalon) Vendég a román oktatási miniszter Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter meghívására tegnap küldöttség élén hazánkba érkezett Gheorg- he Stefan román oktatási és tudományügyi miniszter. Magyar- országi látogatása során megbeszélést folytat a közoktatás és a felsőoktatás aktuális kérdéseiről, és a tervek szerint ellátogat az ELTE Bölcsészettudományi Karának román tanszékére is. Elhalasztott koncert A Multimedia Kft. közlése szerint a nyugat-európai speciális biztonsági intézkedések miatt a Deep Purple együttes budapesti koncertjének módosított dátuma a Budapest Sportcsarnokban február 5. este 8 óra. A megváltott jegyek változatlanul érvényesek. Leninvárosból Tiszaűjváros A belügyminiszter előterjesztésére február 1-jétől Leninváros nevét Tiszaújvárosra változtatja a köztársasági elnök. Az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny 7. számában jelent meg. A települést 1970-ig Tiszaszederkény- nek hívták, ám a helyi lakosok most elvetették a régi név visszaállítását. Árvita Újabb árvita támadt a Rába és a Csepel Autógyár között, mert a győri gyár a motoroknál és a futóműveknél 235-290 százalékos, bizonyos más termékeknél pedig 305 százalékos áremelést helyezett kilátásba. A sziget- szentmiklósi autógyár vezetői az új árat irreálisnak tartják, hiszen a Rába által szállított főegységek minősége és műszaki paraméterei ezt nem indokolják. Véleményük szerint nem sokkal drágábban lényegesen jobb minőségű nyugati motort is vehetnének. Nagy horderejű döntésre készülnek Mi lesz a kisiparosok vagyonával? A volt KIOSZ átalakulása lényegében tavaly megkezdődött, és szeptember 9-én be is fejeződött. Az országban 250 ipartestület alakult, mintegy 120 ezer taggal, melyek között hat Heves megyei: az Eger és vidéke, a gyöngyösi, a hevesi, a füzesabonyi, a recski és a hatvani is létrejött — négyezer tagot számlálva. Megalakították az Ipartestületek Országos Szövetségét, és a küldöttgyűlés határozatot hozott a volt KIOSZ vagyonának felmérésére,illetve kezelésére. Az országos testület elnökségének tagjává választották Gyet- vai József egri vállalkozót, aki egyben az Ipartestületek Heves Megyei Szövetségének elnöke is: — Az iparosok maguk közül alapítottak vagyonkezelő bizottságot — mondta érdeklődésünkre. — Ennek feladata az volt, hogy az ingatlanok esetében külső szakértők bevonásával tájékozódjanak azok értékéről, továbbá a pénzről és két vállalatba tett befektetésekről. Ez a felmérés megtörtént, és a nemrég, január 26-án tartott országos küldött- gyűlés elfogadta a vagyonkezelői bizottság jelentését, amely 3 milliárd 351 millió forint összegről -adott számot. A küldöttgyűlés rendelkezett az említett vagyon kezeléséről, és határozatot hozott arról, hogy névlegesen visz- szaosztja az ipartestületekre részvények formájában. Működtetésére, egybentartására az iparosok közül öttagú kuratóriumot választott. (Folytatás a 2. oldalon) Drágul a távközlés Február elsejétől jelentősen megnövekednek a távközlési szolgáltatások dijai. A néha egymásnak is ellentmondó tájékoztatásokból azonban nem derült ki, mi is áll az áremelés hátterében. A kérdés tisztázására az MTI munkatársa a Magyar Távközlési Vállalat Vezérigazgató- (Folyta tás a 2. oldalon) 3 perc: 5 forint Az új dijak február 1-jétűl a következőképpen alakulnak: a 3 perces helyi telefonbeszélgetés 2 forintos dija 5 forintra emelkedik, viszont bővül a kedvezményes időszak, hiszen péntek este 6 órától hétfő reggel 7 óráig, továbbá minden fizetett ünnepen ugyanazért az összegért kétszer annyi ideig — hat percig — lehet telefonálni. A távhívó forgalom dija átlagosan 40 százalékkal emelkedik, a helyi díjhoz hasonlóan a kedvezményes időszak itt is bővül. A kézi kapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz a távhívó dijakkal, viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A Kékestetőn gyógyulást keresők ritka kincsre lelnek: tiszta levegőre... Gyógyszálló is lehet... Felújítják a megrokkant kékestetői szanatóriumot Ha nem is éppen csatatér, meglehetősen ostromállapotot mutat Kékestetőn a szanatórium. Miközben a főépületben tovább tart a gyógyító munka, a csatlakozó szárnyat szinte szétszedték a kőművesek, szerelők, hogy az ország tetején ez alkalommal immár az iparosok „műtétjével” az intézmény megrokkant állapotát is helyreállítsák. Sokunk előtt ismerős már a történet, a gond, szó volt róla lapunkban is: a hegyvidék messze földön híres létesítményének egyik része időközben teljesen használhatatlanná vált. Míg a másikkal könyebben is el lehetett feledtetni a korát — néhány éve viszonylag egyszerűbb beavatkozással rendbe tehették, korszerűsíthették —, ennél a teljes lebontással ijesztegettek. Úgy ítélték, hogy az építmény olyany- nyira életveszélyessé\é\t, hogy az állapota menthetetlen. Csakis újat lehet emelni a helyére. Az ilyenféle cseréhez azonban pénz kell, hatalmas summa, aminek egyébként már akkor is szűkében volt a kormányzat. Szerencsére akadtak, akik reálisabban is mérlegelték a helyzetet, s úgyszólván körömszakadtukig védték álláspontjukat. Váltig hangoztatták, hogy az objektum megvédhető az enyészettől, kisebb ráfordítással is szolgálhatja rendeltetését felújított társa mellett, az intézmény kebelén. Meghallgatták az érvelést, komoly műszaki vizsgálatok történtek az ügyben. Másra ne utaljunk: például úgyis ellenőrizték a szerkezetek teherbírását, hogy a legkülönbözőbb helyeken fóliával bélelt szoba- és folyosórészeket töltöttek fel 70 centiméter magasságig vízzel. A Budapesti Műszaki Egyetem szakértőinek megnyugtató véleménye végül is megalapozta az eredetileg számítottnál kisebb ráfordítású munkák előkészítését. S aztán már gyorsabban pereghettek az események. A Művelődésügyi Beruházási Vállalat — a Mátrai Állami Gyógyintézet megbízásából — versenypályázatot hirdetett a kivitelezésre. Egész sor, közöttük több ismert, nagy cég szállt „ringbe” a megbízásért, míg a szakma teljes meglepetésére a tizenhét induló közül egy magán- vállalkozó, a markazi Hadobás Ferenc kapta — mindegyiknél sokkalta szolidabb ajánlatával — a nem mindennapi munkát. (Folytatás a 3. oldalon) Magyar—jugoszláv határ Megszüntetik a megerősítést Hamarosan megszűnik a megerősített védelem a magyar—jugoszláv határszakaszon, miután Jugoszláviában normalizálódik a belpolitikai helyzet. A magyar—jugoszláv határszakaszra vezényelt személyi állomány és technikai felszerelés visszavonása után is fennmarad azonban valamennyi határ fokozott védelme, amit még az Öböl- háború kirobbanása előtt rendeltek el. Kölcsönöz a börtön Telt ház” az egri fogdában egri rendőrségi fogdára ki lehet helyezni a „megtelt” táblát. A sajátos állapotok miatt az egri rendőrség „kölcsönkért” és kapott néhány zárkát a helyi büntetés-végrehaj tási intézettől, illetve néhány gyanúsítottat a gyöngyösi rendőrkapitányság fogdájában helyeztek el. 99 A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az elmúlt napokban több, bűncselekmények elkövetésével gyanúsítható, nagyobb létszámú csoportot vett őrizetbe, illetve egyes személyek esetében elrendelte az előzetes letartóztatást is. Az „őrizetesek” és az „előzetesek” nagy létszáma miatt példátlan helyzet állt elő: az Tejdemonstráció — két változatban A január 31-ére tervezett tejdemonstrációval kapcsolatban tegnap végleges döntés még nem született. A tejválság néhány részletkérdésére ugyan már kínálkozik megoldás, az alapvető gondok azonban továbbra is tisztázatlanok. Nevezetesen: a garantált ár és a felvásárlási biztonság kérdéskörében nincsenek újabb fejlemények és így a termelők várhatóan fenntartják többfelől is hangoztatott szándékukat: demonstrációval jelzik, hogy igényeik változatlanok. A demonstrációnak két változata lehetséges; az egyik — figyelemfelkeltésül — tejadást jelentene, a másik nagyobb horderejű megmozdulás lenne, amely a termelők Országház előtti nagygyűlésében csúcsosodna ki. Közzétették az adósok listáját Ismét közzétette nagyobb adósai listáját az Országos Társada-, lombiztosítási Főigazgatóság. A múlt év őszén 61, most 293 adós nevét hozták nyilvánosságra. A 293-ból 41 már az előző listán is szerepelt. Akkor 394 millió, most 3,2 milliárd forint össztartozást képviselnek ezek a cégek. Mint tegnap, a lista közreadása alkalmából megrendezett budapesti sajtótájékoztatón elhangzott: ez a 3,2 milliárd 'csak kis része a társadalombiztosítás ellátási lehetőségeit korlátozó 22 milliárd forintos tartozásnak. ^mi a korábbi tartozásokat illeti: megállapodást kötöttek 614 céggel a későbbi fizetésre, ez 3 milliárd forintot jelent. Felszámolás alatt van 405 cég, ezek tartozása 2,8 milliárd forint. Egy sor vállalkozásnál már megkezdődött a későbbi fizetésre vonatkozó megállapodások megkötése, ez a kör 2 milliárd forintos tartozás. Nem mutatkozott viszont még együttműködési készség sem egy elég nagy adóskörnél, ez a tartozás 11 milliárd forint nagyságrendű. Igaz, ez utóbbi körbe az 1 millió forintnál kisebb összeggel tartozó adósokat sorolják. A közzétett listára a nagyobb adósok kerültek, akik tartozása 1990. december 31-én meghaladta az 1 millió forintot, és a háromhavi járulék-előírás összegét, tartozásukat pedig január 15-ig nem rendezték, a későbbi rendezésre sem kötöttek megállapodást, illetve az előző megállapodás kötelezettségeit nem teljesítették. Azok is szerepelnek a listán, akiknél a felszámolási eljárás megindítása folyamatban van, illetve az aszálykár miatti fizetési halasztásuk lejárta után sem rendezték tartozásukat. Nem szerepelnek a listán azok, akik már felszámolási eljárás alatt állnak. A sajtótájékoztatón szóba került, hogy a lista közzétételén kívül milyen lehetőségei vannak a főigazgatóságnak a kintlévőségek behajtására. Magáncégeknél, gazdasági társasagoknál a háromhavi tartozás után már ma is megvonják az ott dolgozók ellátását, de nagyobb vállalatoknál ilyen megoldást nem alkalmazhatnak. Érdemes lenne viszont megfontolni — mondották a sajtótájékoztatón —, hogy akár a Btk. szerint járjanak el azokkal szemben, akik a dolgozóktól levont nyugdíjjárulékot nem fizetik be. Ez ugyanis kimeríti — hangoztatták — a sikkasztás tényét. Egy másik szigorítást már a kormányzatnak is javasoltak: a vállalkozóktól ne egy év, hanem már fél év után vonják vissza az önkormányzatok a vállalkozói engedélyt, ha saját hibájukból nem teljesítik társadalombiztosítási kötelezettségeiket. „Ha szükséges, akár félelmet keltve is...” A * •• ** jovo rendőrsége Nyílt minisztériumi munkára, s az ehhez szervesen illeszkedő sajtókapcsolatokra törekszik Boross Péter belügyminiszter — egyebek között erről is szólt az alig egy hónapja hivatalban lévő miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A minisztérium kettős, közigazgatási és rendészeti feladataival foglalkozva kiemelte, hogy a közigazgatás közvetlen irányítása mellett indokoltnak tartaná, ha — más polgári államokhoz hasonlóan — a rendészeti erők felett is közvetlen irányítási jogot gyakorolna a belügyminiszter. Jelenleg ugyanis Európában szinte példátlan módon a belügyminiszter nem adhat operatív utasítást a rendőrségnek, s Boross Péter szerint ez a helyzet erősen rontja a minisztérium irányítóképességét. Emellett döntően ennek a mai állapotnak tudható be az is — állapította meg —, hogy jelentősen csökkent a rendőrség rendteremtő képessége. A miniszter szerint a jövő rendőrségének, „ha szükséges akár félelmet keltve is, de határozottan” fel kell lépnie az egyre nagyobb bűnözési hullám, illetve az embereket okkal riasztó negatív társadalmi jelenségek ellen.
