Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. január 23., szerda Furnérlemezt, kartonpapírt bombáztak a szövetségesek? Irak magát hirdeti győztesnek (Fotó: Szántó György) Már nem kell Gorbacsov előadása? Mihail Gorbacsov levélben jelezte a Nobel-díj Bizottságnak, hogy szeretné utólag megtartani azt az előadását a norvég fővárosban, amely decemberben, a Nobel-dijak átadásának idején lett volna esedékes, de elmaradt, mert a belpolitikai problémák nem engedték a szovjet államfőt Oslóba utazni. Geir Lundstad, a Nobel-intézet igazgatója hétfőn közölte a sajtóval, hogy a szovjet vezető májusban kívánja megtartani előadását. Lundstad célzott rá, hogy a megváltozott körülmények, a balti államokban alkalmazott erőszak miatt ma már kérdéses, igényli-e a Nobel-díj Bizottság a tavalyi Nobel-békedijas fellépését. Döntés előtt támadófegyverekről A hadászati támadófegyverek (HTF) csökkentésére vonatkozó szovjet-amerikai egyezmény végleges formát ölthet a február 11-13-ra tervezett moszkvai csúcstalálkozó idejére — jelentette ki hétfőn Washingtonban Alekszej Obuhov szavjet külügyminiszter-helyettes. A vitás kérdések közé tartozik a szovjet rakéta-összeszerelő és üzemanyaggyártó üzemek amerikai ellenőrzése, az amerikai Stealth hadászati bombázókat gyártó üzemek szovjet ellenőrzése, valamint a rakétakísérletekre vonatkozó telemetrikus információk mennyiségi korlátozása. A rakéták ellenére maradnak a magyarok A CNN amerikai hírtelevízió értesülése szerint a magyar egészségügyi orvoscsoport a sza- úd-arábiai Dhahranban teljesít szolgálatot. 350 kilométer távolságban vannak a várható szárazföldi hadműveletektől, de éppen az amerikai légibázis szomszédságában, az iraki rakéták egyik célpontjának közelében.- Az MTI kérdésére Keleti György ezredes, a HM szóvivője elmondta: a rakétatámadások ellenére senki sem jelezte, hogy haza akar térni. A hatoslottó nyereményei A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a január havi hatoslottó nyereményösszegei a nyereményilleték levonása után a következők: az egy darab 6 találatos szelvény 6.964.731 forintot, az 5+1 találatos szelvények — 3 darab — egyenként 773.859, az 5 talá- latosok 27.638, a négyesek 637, a hármasok pedig 40 forintot érnek. Az adatok nem véglegesek. Nagy erejű légicsapást mért hétfőn este és kedden hajnalban a dél-iraki Bászra városára á szövetséges légierő. Az iráni ÍRNA hírügynökség jelentése szerint a Bászrától negyven kilométerre lévő iráni városban, Khorrams- hahrban is megremegtek az épületek a robbanások erejétől. Bászra több szempontból is stratégiai célpont: egyrészt, mert ott van a kuvaiti hadműveleteket irányító iraki parancsnokság főhadiszállása, másrészt pedig, mert a város jelentős olajfeldolgozó központ. Francia Jaguar vadászbombázók egy iraki haditengerészeti támaszpontot támadtak kedden Kuvait (város) közelében — közölte Párizsban a francia hadsereg szóvivője. Bejelentése szerint a gépek eltalálták kijelölt célpontjaikat, és sértetlenül visszatértek támaszpontjukra. Irak északi területei áram nélkül maradtak az elmúlt napok amerikai légitámadásai következtében. A törökországi Incir- lik légitámaszpontról felszálló amerikai gépek lebombázták ugyanis a két legnagyobb északiraki város, Kirkuk és Szuleimá- níja elektromosenergia-ellátó hálózatát. A háború első Szakaszának győztese Irak — hangoztatja az iraki hadvezetés 14-es számú harci közleménye. A bagdadi rádióban kedden beolvasott közlemény szerint bebizonyosodott, hogy George Bush amerikai elnök tévedett, amikor azt hitte, hogy Irak a szüntelen légitámadásokkal térdre kényszeríthető. Hétfő estétől kedd reggelig az ellenség tizenkilenc bevetésben támadta az ország különböző területeit, a fővárost kilenc találat érte — áll a közleményben. A bagdadi adatközlés szerint az iraki légvédelem ez idő alatt nem kevesebb, mint 18 ellenséges harci gépet és rakétát semmisített meg. A brit állami BBC tévé miniszterelnökségi tudósítóinak keddi értesülései szerint az öbölháború „nem a tervek szerint halad”. A szövetségesek lendületét visszavetette, hogy a légitámadások egyelőre „nem érték el céljukat” sem az iraki légierővel szemben, sem a Scud rakétákkal szemben. A BBC washingtoni tudósítói szerint a Fehér Ház nyomás alatt van, hogy kedvező híreket közöljön. Emlékeztettek az 1973-as arab-izraeli háborúra, amikor ugyancsak eltelt vagy tíz nap a csatából, mire az amerikai sajtóba beszivárgott a felismerés, hogy Izrael bajban van. „Hasonló effektus érvényesül mostanában”, mondták a tudósítók. Az Irak-ellenes koalíciós haderő légicsapásainak egy része minden bizonnyal megtévesztő rakétautánzatokra irányult, nem pedig valódi rakétákra. Ezt az egybehangzó megállapítást tette hétfőn egymástól függetlenül a brit védelmi államminiszter Londonban és egy amerikai tábornok Washingtonban. Archie Hamilton brit védelmi államminiszter szerint fumérle- mezből, fából, kartonpapírból készült utánzatokról van szó. Ezek felismerését nagyon megnehezíti, hogy Irak felett felhős az ég — mondta a Sky News televíziónak adott nyilatkozatában. A kisgazda főtitkár nem azonosul az önkényes foglalásokkal Ha szüretre nem lesz föld, nem lesz Antall-kormány sem? Interjú Oláh Sándorral Oláh Sándor mondandójára oda kell figyelni. Nemcsak azért, mert személyében a Független Kisgazdapárt főtitkárát tisztelhetjük, hanem azért is, mert parlamenti felszólalásait a szabatos, világos fogalmazásmód jellemzi. — Tudja, az irodalom szerete- te gyermekkorom óta meghatározó számomra — adta meg a magyarázatot Oláh Sándor. — Különben szakmám szerint közgazdász lennék, az utóbbi évtizedekben a faipari ágazatban irányítás- és információszervezéssel foglalkoztam. Tehát olyan hivatali munkát végeztem, amelyik racionális gondolkodást, elemző helyzetmegállapítást igényelt, így hozzászoktam ahhoz, ami a politikában is elengedhetetlen: a folyamatok, események analizálására, majd amegoldási variációk felvázolására, illetve a következmények számbavételére gondolok. — Miként analizálná azt az eseményt, amely a napokban történt meg? Néhány településen több kisgazda önkényes földfoglalást hajtott végre... — Érzelmileg meg tudom érteni azokat, akik ilyen módon cselekednek, mégpedig azért, mert sok emberben nagyon erősen munkál a múlt sérelmének minden keserűsége. A közelmúltban bekövetkező változások után megcsillant a remény, hogy a földjüktől megfosztott személyek visszakaphatják tulajdonukat. A mi programunk is táplálta ezt a reményt. — Viszont közben múltak a hónapok... — Pontosan, és semmi sem teljesült. Amikor a belső erők társadalmi méretekben így feszülnek, akkor törvényszerűen bekövetkeznek ilyen kirobbanások. Ezt tehát megértem. De sem pártvezetőként, sem országgyűlési képviselőként nem tudok azonosulni a történtekkel. Hiszen nem többről, mint egy-más- fél hónap türelmi időről van már csak szó. Ekkorra tisztázódnak a tulajdonrendezés törvényes feltételei, ezt az időszakot jó lenne mindenkinek türelemmel kivárni. — Már eddig is nagyon sokan és nagyon sokat vártak... — Tíz- és százezrekről van szó. A földfoglalásokban tíz, húsz, száz ember vesz részt. Az általuk végrehajtott akciók nem fogják helyettesíteni százezrek várakozását, nem hoznak megoldást. Nem tartom kizártnak, hogy a földfoglalások egyfajta nyomást gyakorolnak a törvény- alkotás menetére, de nem vagyok meggyőződve az ilyen módszerek helyes voltáról. — Gyakorta felteszik mostanában azt a kérdést, amelyre már tavaly óta nem lehet határozott választ kapni: mikor vethet a magyar kisgazda saját földjébe? — Ez a kérdés már a televízióban is elhangzott, méghozzá olyan formában, hogy szüretre a parasztember rendelkezik-e földtulajdonnal. Erre csak azt mondhatom: ha nem rendelkezik erre az időpontra földdel, akkor itt nem lesz Antall-kormány, a kisgazdapárt nem lesz tagja a koalíciónak, de ami a legszomorúbb, ez.a „demokratikus Parlament” sem lesz a helyén. Szeri Árpád Főváros—titkosság — tejkrízis (Folytatás az 1. oldalról) Morvay István belügyminisztériumi államtitkár a tervezetet ismertetve kiemelte:- annak elfogadásával az Országgyűlés deklarálja a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepét. A javaslat többek között részletezi a fővárosban lehetséges kerületváltoztatásokat is. A kezdeményezés jogával felruházza az érintett önkormányzatokat, a fővárosi önkormányzatot és a kormányt, de előírja, hogy a döntéshez minden esetben népszavazással ki kell kérni az érintett polgárok véleményét. A tervezet szerint mód nyílik arra, hogy az egymástól kerülethatárral elválasztott városrészekét ismét összekapcsolják — ameny- nyiben ezt a lakosság igényli. Ebédszünet után interpellációk és kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Ország- gyűlés. Katona Tamás külügyi politikai államtitkár egy interpelláció nyomán hangoztatta, hogy Magyarország a határátkelőhelyek számának szaporítását szorgalmazza. Ugyanakkor az osztrák fél az elmúlt időszakban a korábbinál óvatosabban közelíti meg ezt a problémát, hiszen nyugati szomszédunk erőteljesen tart az esetleg nekilóduló szovjet menekültáradattól. így tehát a késlekedés nem a magyar kormány hibája. Szabó Lajos kisgazdapárti képviselő az igazságügyi miniszterhez fordult az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítélt emberek teljes rehabilitációjának lehetőségéről érdeklődve. Balsai István igazságügy-miniszter utalt arra, hogy az említett semmisségi törvény egy később megalkotandó jogszabály hatáskörébe utalta az elkobzott vagyon rendezésének ügyét. A kormány nevében Balsai István ígéretet tett arra, hogy még az idei év első felében az Ország- gyűlés elé terjesztik azt a törvényjavaslatot, amely a törvény- sértő elítélésekkel kapcsolatos vagyonjogi hátrányok orvoslására hivatott. Szabó Lajos úgy vélekedett, hogy a maga részéről elfogadhatatlannak tartja a kárpótlás Balsai István'által vázolt módját. A miniszter válaszát az Országgyűlés is elutasította. Hevesi tanácskozás egy közigazgatási kísérletről Visszaállított törvény Romániában Az Öböl menti háborúra hivatkozva Romániában visszaállították azt a törvényt, amelyet még a Ceausescu-korszakban alkottak a magánszemélyeknél megszálló külföldiek kötelező bejelentéséről és bejelentkezéséről — mutatott rá az Amerika Hangja rádióállomás hétfő esti műsorában. Eszerint a román belügyminisztérium figyelmeztette az állampolgárokat, hogy az utóbbi időben elfeledkeztek az 1969. évi 25-ös számú törvényről, ám ennek szigorú betartása — az Öböl-háború miatt — minden román állampolgár kötelessége. A törvény értelmében az a személy, aki lakásában külföldit fogad, vagy udvarát sátor vagy lakókocsi céljára rendelkezésére bocsátja, köteles 24 órán belül bejelenteni a hatóságoknak a külföldi ott-tartózkodását — akinek viszont ki kell töltenie egy nyomtatványt, amelynek kérdéseit a belügyminisztérium állítja össze. Az ellenőrzés akár házkutatással is járhat, ugyanis — a minisztérium szerint — az Öböltérségben kialakult feszült helyzetet kihasználhatják románellenes akciók megszervezésére. Önkormányzati ülés Füzesabonyban (Folytatás az 1. oldalról) Az ugyancsak héttagú oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottságé pedig Túróczi János. A 9 tagú építési és városfejlesztési bizottság élére dr. Gál Istvánt, és a szintén 9 tagú gazdálkodási bizottság élére Blahó Istvánt választották. Az öttagú közrendi és közbiztonsági bizottság vezetésére Lassú István, a 7 tagú ügyrendi bizottságéra pedig dr. Puha Sándor kapott megbízatást. Ugyancsak a polgármester volt az előadója annak a javaslatnak, amely a városfejlesztési és termelés-ellátás felügyeleti osztály megszüntetését és a szervezési és igazgatási osztály neveinek megváltoztatását szorgalmazta. Mindkettőt az ésszerűsítés, a korszerűsítés és a munkaköri átcsoportosítások indokolták. Az új neve: hatósági osztály, amely január 23-tól az építésügyi, hatósági, igazgatási, gyámügyi, szervezési és jogi, valamint vállalkozási feladatokat ellátó csoportokból tevődik össze. Az önkormányzati ülés egyéb indítványok tárgyalásaival fejezte be munkáját. (fazekas) (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Bálint Ferenc, a BM főosztályvezető-helyettese némileg más szemszögből érvelt. Szerinte a kísérletre azért van szükség, hogy a szolgáltatási típusú igazgatásrendészeti feladatokat hatékonyan lássák el, s a rendőri jelleggel nem bíró dolgokat ne a rendőrség végezze. Beszélt arról, hogy a kormány központi útlevél- és személyiigazolvány-hiva- talt tervez. Dr. Csikiné dr. Hartai Magdolna, a BM főmunkatársa arra szólította fel a jelenlévőket, hogy helyben önállóan nézzék meg, milyen feladatokat hová utalnának. Budainé Hamar Gizella, az ORFK informatikai központjának vezetője a kísérlet kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy rendkívül előnyös lenne, ha a rendőrségi és a helyi állami népesség-nyilvántartást összekötnék. Ez elsősorban technikai kérdés, amihez elsősorban pénz kell, ám óriási pazarlás a párhuzamos nyilvántartás. A szakemberek által vázolt — és most még csak elméletileg létező — kísérletre a települések jelenlévő polgármesterei valóságos, mondhatni, életszerű felvetésekkel válaszoltak. A két nézőpont között nemigen voltak átfedések... Először is nem értették, miért azt a területet akarják megreformálni, amellyel eddig sem volt baj. Az erőket és az energiát inkább a bűnüldözésre szeretnék fordítani. Az egyik polgármester elmondta, hogy hiába van alapítvány, hiába van kísérlet, a falujá- ban a posta egy telefont nem bír átkötni a rendőr'számára. Sokan kifogásolták, hogy hiányoznak a törvények, a jogszabályok, enél- kül pedig lehetetlen tervezni. Kifejezett ellenkezés fogadta azt az elképzelést (amiből minden bizonnyal valóság lesz), hogy a környező községeknek a regionális központ által végzett hatósági ügyintézésért fizetniük kellene. Énnek oka valószínűleg nem a kísérletező kedv hiánya, hanem inkább az üres pénztárca. Az ezzel kapcsolatos vita nem zárult le végérvényesen, az érintettek rövidesen újból asztalhoz ülnek. Sajnos, az sem teszi világosabbá a helyzetet és kézzelfoghatóbbá a kísérletet, hogy még ma sincs pontosan meghatározva, mi az állami és mi az önkormányzati feladat. A Parlament éppen most tárgyal egy ezzel a témával kapcsolatos törvényt. Ahogy a dolog kinéz: még jó darabig... Havas András Második menet...! (Folytatás az 1. oldalról) — Ez alapján milyen újdonságra gondol, milyen terveket táplál? —- Szerintem a legsürgősebben meg kell újítani kórházunk vezetését, amelyben a társadalombiztosítás és az önkormányzat is képviseltetné magát, finanszírozóként. Ami a költségfedezetet illeti, ennek nagyobb részét a tb-nek kell magára vállalnia, s ezt pótolná a város, saját erejéből tellően. Ugyanakkor feltétlen számítunk az egészségügy irányításában a fiatalabb, aktív orvosok részvételére. Sok friss, új elgondolás meghonosodását remélem kórházépületünk falai között. — Van-e olyan általános gazdálkodási elv, amelyet az előttünk járó országok gyakorlatából kölcsönözhetnénk, s ami gazdagíthatná általában a hazai egészségügyi ellátás palettáját? — Sokat vitatkoztunk több kollégámmal, s végül közös nevezőre jutottunk abban, hogy nyugati mintára, elengedhetetlenül szükséges rátérnünk a kórház és a gyógyítómunka normatív finanszírozására, ami megszabja, hogy adott esetben egy- egy beteg gyógyítására mennyit fordíthatunk. Ez mindenképpen érdekeltté tesz majd valameny- nyiünket a takarékosság dolgá-’ ban. — Meg tudják-e oldani a nagy vonzáskörzetű kórház ágyszámának növelését, ami egyre inkább fogas kérdésként jelentkezik? — Én inkább ágystruktúra- váltásban gondolkodom, ami ugyan egyrészt ágyszámcsökke- néssel jár, de ugyanakkor lehetővé tenné egy 40 ágyas krónikus rehabilitációs osztály kialakítását. Azt is remélem, várom a társadalombiztosítástól, hogy bizonyos ágyszámcsökkentés árán elősegíti intézményünk komfortosítását. — Az új struktúrában milyen sors vár egyrészt a rendelőintézetre, másfelől a körzeti orvosi hálózatra, ami igen fontos az alapellátás szempontjából? — Elképzeléseim szerint a kórházhoz épült rendelőintézet lényegében megszűnik, s csupán a fekvőbeteg-osztályok szakambulanciájaként fog működni. Ami pedig a körzeti rendelőket, magukat az orvosokat illeti, arra törekszem, hogy mihamarabb sikerüljön visszaállítanunk a régi háziorvosi ellátást. Mindennek persze alapfeltétele egy korszerű betegbiztosítási rendszer. Bízzunk benne, hogy amit teg-' nap este dr. Zeke Gábortól hallottunk, azok megoldásához lesz ereje, energiája, s lesznek vele együtt gondolkodó partnerek, akik támogatják e nagy horderejű célkitűzések megvalósítását. Moldvay Győző-Fájdalommal tudatjuk, hogy NAGY JÁNOS életének 67. évében elhunyt. Temetése 1991. január 24-én 13.30 órakor lesz az egri Rozália temetőben. A gyászoló család
