Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. január 4., péntek Ma már könyvészeti ritkaságnak, inkább szakkönyvtárak különlegességének számít az a munka, amely 35 évvel ezelőtt látott napvilágot. Azért különlegesség, mert a magyar tudomány tíz évének eredményeit foglalja össze az 1945 —1955 közötti időszakban. Ligeti Lajos akadémikus szerkesztette, az Akadémiai Könyvkiadó tette közzé, és kétezer példányban nyomták. A tanulmánykötettermészetesen nem mentes az akkori állam ideológiájától, mégis rendkívül érdekes keresztmetszetet ad a nyelvészettől a műszaki tudományokig azokról az eredményekről, amelyeket a felszabadulást követő évtizedben ért el a magyar tudományos élet. Mai összeállításunkban ebből a műből adunk közre néhány fontosnak tartott gondolatot. Az utókor hálás lehet érte Egy kritikus évtized hazai tudománytörténete Ma már a tudománytörténészeknek is igazi csemegét kínál A magyar tudomány tíz éve 1945 — 1955 című könyvészeti ritkaság. Olyan művet vehet kezébe az érdeklődő, amelynek lapjain a második világháború után a hazai újjáépítést jellemző időszak főként természet- és műszaki tudományainak eredményeit foglalták össze. Önmagában véve a mű bevezető tanulmánya — amelyet Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke írt — jól tükrözi a korszak szellemi arculatát, ideológiai torzulásait. Ennek ellenére figyelemre méltó az a történeti áttekintés, amely felvázolja az Akadémia keletkezését, megemlítve azokat a tudósokat és írókat, Kazinczy Ferenctől Vörösmarty Mi- hályon át Bugát Pálig, illetve Széchenyi Istvánig, akik elősegítették az intézmény fejlődését. Ez az irány tovább erősödött az 1867-es kiegyezés után. Bár ez az időszak nem volt ellentmondásoktól mentes, mégsem feledkeznek el azokról a kiváló tudományos teljesítményekről, amelyek hazánk elismertségét emelték a világban. így például Eötvös Loránd kutatásait a gravitáció köréből, Wartha Vince kémiai technológiai műveit, Puskás Tivadar telefonját, Bláthy Ottó háromfázisú transzformátorát, Bánki Donát karburátorát, Kandó Kálmán villanymozdonyát. Nem kevésbé Kunfalvi Pált, a magyar nyelvtudomány úttörőjét, Bíró Lajost, a néprajz kiemelkedő képviselőjét. A magyar orvostudomány Semmelweis Ignác óta világviszonylatban is elismert hírét ekkor gazdagítják Korányi Frigyes, Lenhos- sék Mihály, Dollinger Gyula és munkatársai. A második világháborút követően, 1949 februárjában a hazai tudományos munka újjászervezéséért létrehozták a Magyar Tudományos Tanácsot. Bár mindössze egy évig működött, mégis fontos feladatot látott el az állami támogatás megszervezésében, annak érdekében, hogy gyorsabb ütemben kezdődhessen meg a tudományos munka fellendítése. Előkészítette a Magyar Tudományos Akadémia megújhodását. Ez a neves intézmény 1949 — 1954 között 26 új rendes tagot és 43 levelező tagot választott. Többszöri változtatás után hét akadémiai osztályt hoztak létre: a nyelv- és irodalomtudományok, a társadalmi-történeti tudományok, a matematikai és fizikai tudományok, az agrártudományok, a biológiai és orvosi tudományok, a műszaki tudományok és a kémiai tudományok osztályát. Az Akadémia újjáalakulását követően 1954-ig húszra emelkedett a kutatóintézetek száma, ahol intenzív munka folyt. Hogy milyen eredmények jellemezték akkoriban a magyar tudományt, kiderül az említett műben összefoglalt tanulmányok egész sorából. A szerzők nagy része sajnos, azóta már elhunyt, nevük azonban ma is fennmaradt az utókornak. így például gondoljunk csak a neves irodalomtörténész Bóka Lászlóra, vagy a zenetudós Szabolcsi Bencére, a matematika tudományának nagy művelőire: Alexits Györgyre, Hajós Györgyre, Fényi Alfrédra. A hőtechnikában elért eredményei alapján nemzetközileg is méltán híressé vált Heller Lászlóra, vagy a kiváló gépészmérnök, egyetemi tanár Pattantyús Gézára, a híradás- technika, a vákuumtechnika „mesterére”, Mdiner Tivadarra. Nem kevésbé a Pécsen élt és alkotott, az izmok működését kutató Ernst Jenőre, vagy a kiváló szívsebészre, Littmann Imrére. Azután a hazai építészet világszerte híres alakjára, Major Mátéra, a földtan tudósára, Szá- deczky Kardoss Elemérre. Természetesen nem teljes a felsorolás, hiszen nem is lehet célunk egy ilyen cikk keretében. Az elmondottak mégis arra utalnak, hogy a negyvenes évek végétől az 1950-es évek közepéig — az igen nehéz politikai viszonyok közepette — is élt és hallatott magáról a magyar tudományos közélet. Érdemes tehát könyvtárak rejtett zugából előkeresni ezt a rendkívül tanulságos kötetet, amely egy korszak társadalmi-ideológiai rajzán kívül megismertet azokkal a valós tudományos értékekkel is, amelyeket akkoriban határainkon kívül is sokan elismertek. (mentusz) Izgalmak a levegőben Tom Cruise filmje az egri Urániában A Top Gun az USA elit iskolája a vadászpilóták képzésére. Közvetlenül a vietnami háború kitörése után alapították, hogy fokozzák a lelőtt gépek „kormányosainak” túlélési esélyeit. A Mirimar légitámaszponton kezdődik Maverick (Különc) főhadnagy és radarirányító tisztjének izgalmas története. Ők is itt tanulnak, s a kiképzésük után a világ legjobbjai akarnak lenni. Az öt hét alatt barátságok születnek, szerelmek ébredeznek — és közben a pilóták életveszélyben élnek óráról órára. Tom Cruise első nagy sikere volt ez az 1986-ban készült film, amelyet az egri Uránia mozi tűzött műsorára. Szerelmi legenda a földvárban Ágasvári turistaparadicsom Az ágasvári turistaház a Mátra legszebb területén, mintegy 700 méter magasan, az Ágasvár-hegyen található. A szájhagyomány szerint történelmi helynek is nevezhető, mivel a tatárjárás idején a magyarok itt jól megerősített földvárat alakítottak ki. Szerelmi legenda is kapcsolódik e helyhez, az ide menekült néphez. Eszerint a vár urának Vilda nevű férjes leánya az egyik lovaggal szerelembe esett, s a két férfi halálos párbajt vívott. A turistaház melletti rétet — amelyet egyébként tavasztól őszig sátorozásra kiválóan lehet használni — Vilda-rét- nek nevezték el. A turistaház környezete nemcsak szép és romantikus, hanem a fokozottan védett természetvédelmi területhez tartozik. Megközelíthető Mátra- szentistvánról az országos kék, Mátraszentim- réről a zöld, Mátravere- bélyről a kék, Nagybá- tonyról és Mátrakeresz- tesről a piros, Szorospatakról a zöld jelzésű turistautakon. Az autóval érkezők járműveiket őrzött parkírozóban hagyhatják. A turistaigényeknek megfelelő szolgáltatásokat az év minden napján reggel 8-tól este 20 óráig, szombaton 22 óráig vehetik igénybe a kirándulók. Eljárás a homok javítására Az első szívműtét Littmann Imre professzor a magyar szívsebészet fejlődéséről számol be. Tanulmányából többek között a következő tűnik ki: „Az első aortaműtétet hazánkban Eisert végezte 1951-ben. Most már ezt a műtétet is viszonylag nagy számban végezzük, és míg az első beavatkozás hét és negyedórán át tartott, addig ma három óra alatt rendszerint befejezzük... A magyar szívsebészet az elmúlt öt év alatt pótolta a háború utáni tízéves elmaradását. Ezt bizonyítja az is, hogy kilenc különböző ország számos kitűnő sebésze jött el hozzánk tapasztalatokat szerezni. ” Harcban az influenzavírussal Rendkívül figyelemre méltó Ivánovics György professzor munkája, aki a viruskutatás hazai tapasztalatait foglalta össze. Tanulmányából kiderül, hogy: „A Magyarországon előforduíó fertőző betegségek kóroktanával kapcsolatosan számos eredményt tudtak az elmúlt tíz esztendő során víruskutatóink felmutatni. Farkas és Takátsy az 1949. évi influenzajárvány alatt az A’ alcsoportba tartozó, továbbá a B-vírustörzseket első alkalommal nálunk is megtalálták. Az 1950 - 51. évi járványban Dömök, Farkas és Gál influenzatörzseket izolált, azokat részletesen tanulmányozta, és jelentékeny számú lábadozó savójának vizsgálatával értékes jár- ványtani adatok birtokába jutott. A szegedi influenzajárványok idején, 1952-ben Szőllősy, Abrahám és Alföldi, 1954 janu- áijában pedig Horváth és Balázs izolált törzseket és azok intigén szerkezetét gondosan tanulmányozta. Összes törzseik az A’ alcsoportba tartozóknak bizonyultak. Igen figyelemre méltó az, hogy a legújabban felfedezett influenza C-vírust kontinensünkön először nálunk izolálta Farkas és Dömök. ” Somos András akadémikus a magyar mezőgazdasági kutatás felszabadulást követő tíz évéről írt. Ebből megtudhatjuk: „A növénytermelési kutatómunkában legszámottevőbb eredményeink a vetésforgó-kutatások terén vannak. Vestsik Vilmos Kos- suth-dijas, a Nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság vezetője több évtizedes munka során kidolgozta a nyírségi táj homoktalajainak korszerű vetésforgórendszerét. Kísérletei során bebizonyította, hogy a homoki területek fő gabonanövényének, a rozsnak a termésátlaga megfelelő zöldtrágyázás segítségével és a termelt növények megfelelő váltási sorrendjével a régi paraszti forgókban elérhető termésátlag két-háromszorosára növelhető. Kemenesy Ernő és munkatársai Bognár Géza, Millner Tivadar és Winter Ernőa híradástechnika és a vákuumtechnika eredményeiről írt. Munkájukból megtudhatjuk, hogy „az izzó testek nagy meleg és hideg szilárdságának elérésére nagyméretű kristályokból álló wolframdrótot használnak. Az ilyen kristály- szerkezethez csekély mennyiségű ötvözőanyagra volt szükség, ami viszont a wolframfém meg- munkálhatóságát nehezítette. A kutatás egyik fő iránya a kedvező kristályszerkezet biztosítása volt, az eddiginél is jóval kevesebb ötvözőanyaggal. A másik fő irány a tiszta wolfram előállítására irányult. Mindkét kutatás jelentős eredményekre vezetett, amely elsősorban Millner Tivadar és Neugebauer Jenő munkája. A tisztázták a Balaton környéki lápterületek vetésforgó-, talajművelési és trágyázási rendszerének főbb kérdéseit. Módszerüket a gyakorlat eredményesen hasznosítja, és ezzel mintegy negyvenezer katasztrális hold területen tette lehetővé nagyobb terméseredmények elérését. A rossz minőségű Duna — Tisza közi homoktalajok hasznosítása terén nagy lépéssel jutottunk előre az Egerszegi Sándor tudományos kutató által kidolgozott homokjavítási eljárással. Ez lehetővé teszi olyan igényesebb növények biztonságos termelését is, amelyek ezen a területen azelőtt nem voltak. Az eddigi kísérleti eredmények szerint az említett eljárással a termésátlagok 3 — 5-szőrös mértékben növelhetők.” gyártástechnológia módosításában nemcsak a wolfram meg- munkálhatósága javult jelentősen, hanem a gyártás az új eljárás következtében gazdaságosabbá vált. A legvékonyabb, főleg a rádiócsőgyártásban igen fontos wolframdrótok egyenletessége és minősége nem várt mértékben megjavult. Az említett kutatások eredményei lehetővé tették, hogy a különleges rázásnak kitett izzólámpák terén a magyar ipar a világpiacon élvonalban szerepel. Szigeti György és munkatársai kiterjedt és alapvető kutatásokat folytattak a félvezetők fizikai sajátosságainak tisztázására. A fénycsövek világító anyagával kapcsolatos kutatások eredményei külföldön is visszhangra találtak.” A fénycsövek világító anyaga Programbörze Kiállítások, tárlatok Még ezen a hét véjén megnézhetik az érdeklődők a Megyei Művelődési Központ kisgalériájában E Balogh Erzsébet és Magyar István festőművészek közös kiállítását. A tarlat naponta délután 1-től este 7 óráig tart nyitva. * Ugyancsak a hét véf éig láthatók Macskássy Izolda festőművész mun- ái az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola aulájában, Egerben, az MMK rendezésében. * Az MMK fotoszakkörének kamarakiállítása — amelyet a tavalyi év legsikeresebb alkotásaiból állítottak össze — az intézmény második emeleti előterében fogadja a látogatókat. * Az új évben is a megszokott állandó tárlatok várják a vendégeket az egri Vitko- vics-házban. így Nagy Ernő festőművész és Kál- noky László költő kiállítása, valamint a poéta Vit- kovtcs Mihály emlékszobája. * Egerben, a Kispré- osti palotában Kis Roóz Ilona keramikusművész iállítása tekinthető meg csak hétköznap, így tehát a hét végén csupán pénteken délelőtt 10-től délután 4 óráig. * Ócsai Gabor főiskolai hallgató munkáiból az Egri Ifjúsági Ház kísérleti galériája válogatott egy csokorra valót. Szórakoztató programok Január 10-ig lehet jelentkezni a Mátra Művelődési Központ portáján a jóga kezdő tanfolyamra. A programokat Gyöngyösön a Sóház téri általános iskola tornaszobájában tartják majd. * Folytatódik a Lutra-akció az egri Gyermek-Szabadidoközpont- ban. Minden rendezvény előtt egy órával és minden szombaton délután két órától csereberélhetik matricáikat a gyerekek. Ugyanitt szombaton délelőtt 9 órától vers-, próza- és mesemondók találkozójára kerül sor Eger és környéke alsó tagozatosainak részvételével. Szintén a szabadidőközpontban egészen február 28-ig láthatók a Harlekin Bábszínház bábjai egy tárlaton. Január 25-ig pedig nemezkiállítás fogadja az ide érkező gyerekeket. * Jegyzetfüzeteket készíthetnek a kicsik szombaton délelőtt fél 11-kor az Egri Ifjúsági Ház Játszótér nevű programsorozatában. A foglalkozást Tóth Gyuláné es Erős Péterné vezeti. Ugyancsak az intézményben ma délután 3-tól 5 óráig működik a Barbie-klub. Túra A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya nyílt túrát vezet vasárnap a Bükkbe Felső- tárkány — Hidegkúti-völgy — Napsugár-pihenő — Esztácz-kő — Nagyverő — Borosteto — Buger-rét — Nyírjes — Varro-ház útvonalon. A 15 km-es túrát Imre Éva vezeti, vele a hét utolsó napján reggel fél 9-kor találkozhatnak Egerben, a dr. Nagy Janos utcai autóbusz-megállóban. A színház kétszáz éve A Gárdonyi Géza Színház előterében szakmai kiállítással emlékeztetik a nagyérdemű közönséget, hogy Magyarországon a színjátszás, mármint a magyar nyelvű színjátszás két teljes évszázadra tekinthet vissza. Ne merüljünk el most annak történelmi vizsgálatában, hogyan is alakulhatott ez így, hiszen Balassi Bálint, Bornemissza Péter, de az iskolaijátékok szerzői is korábban írtak, mi több játszattak iskolákban erkölcsnemesítő játékokat, példázatokat, amelyek magyarul adattak elő, de nagyobbrészt görög és latin mintákat követtek. Az egri közönség kamarakiadásban képes színháztörténetet kap, főleg azokból az időkből, amikor a fénykép már megörökíthette a szenvedélyes pillanatokat, azokat a nagy lelki helyzeteket, amikor a hős, a hősök még teljes erővel, minden elszántságukkal küzdhettek céljaikért, eszméikért. Sokan talán a nagy nevek újraolvasásáért, felfedezéséért nézik végig a felvételeket. Reméljük, még többen akadnak olyanok, akik a nagyszerű alakítások megteremtőit, azok arcát, tekintetét, a jellemet, az egyéniséget, az átélés, az ütközetnek azt a semmi mással ösz- sze nem téveszthető áldozat- készségét kutatják fel nők, férfiak, fiatal és érett művészek szerepében is, hogy az ismert darab ismert jeleneteit ellenőrizhessék: mit is játszott igazán eszményien ez vagy az a színháztörténeti nagyság. A tudományos színházi intézet jól válogatott anyaga mellett megjelennek itt a Gárdonyi Géza Színház emlékezetes sikereinek a fotói is. Az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a La Mancha lovagja, A salemi boszorkányok emlékezetes percei a fotók nyomán még visszahívhatók magunkban. A tanítónő drámája felidézhető. Hiszen az arcok, a jelenetek, a küzdelem „testi képe”, a tettek a megállított időben, megmerevülten, kifeszítetten idézik az emberi sorsról szóló tanítást: mindig teljes lendülettel kell küzdenünk magunkért. És kedves gesztus a rendezők részéről az egri körszínház alapítása körüli időből a század elejéről ideválogatott kép- és plakátanyag. Ma már a legöregebb egrieknek sem mondanak sokat a színlapokról ránk kacsintó nevek, pedig azok az egykor volt te- átristák, fiatal lányok, asszonyok, süldő és javakori férfiak, művészek, akik az akkori festett világot benépesítették, éppúgy hittek a lobbanó perc örökkévalóságában, mint ahogy mi is hisz- szük, hogy a színház este héttől — ameddig — nekünk és miattunk a halhatatlanság. És ezért a sok-sok áldozat. Gondoljunk például Latinovitsra...!
