Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

4. PF.: 23. HÉRLAJí^ 199 1 * jjíuiuár 22«^ kedd •• Üzen a szerkesztő „Nincs-neve” — jeligére: Megszoktuk már, hogy a sze­mélyekre lebontott és a helyi ér­deklődést felcsigázó levelekre nem írnak feladót, nem írják alá a kézzel írt szöveget. Mint az ön esetében is. Ezért választottuk a jeligét. Ön Hevesről ír, azokról a hónapok óta témaként forgó személyekről, eseményekről, amikben ön több fináncábat is talált. Azt is nehezményezi, hogy a lap munkatársai másként tálal­nak egy-egy ügyet, másként érté­kelnek egy-egy hevesi közsze­replőt, mint ahogyan ön a fontos helyi embereket megítéli. Netán elítéli. Indulatos, hét nagy irka­lapra rótt megállapításaiból né­hány részletet közlünk, kihagyva természetesen azokat a minősí­téseket, megállapításokat, sérté­seket, vádakat, amelyek messze túl esnek az ön illetékessége kö­rén. Kezdjük az önjellemzéssel: „Szeretném megjegyezni előre, hogy sem horthysta, sem nyilas, sem véreskezű kommunista nem voltam, de a jelenlegi pártoknak sem vagyok tagja. Tudniillik a hatalmat és a karámot sosem szerettem. A megyei hírlapok­nak régi olvasója vagyok, bár sokszor nem értettem egyet né­mely cikkével, de kitartottam mellette. Most azonban ügy ér­zem, hogy az előfizetést meg­szüntetem. Hogy miért? 1.) Ha egy lap hírlap, akkor legyen hír­lap, ne egy réteg, vagy személy, és az egyház szócsöve. 2.) A tu­dósító legyen objektív, azaz, ha a hír igaz, azt is írja meg, ami neki nem tetszik. PL: H. A. azt is írja meg, hogy az általa agyondicsért polgárőrség felállása után a be­törések és rendzavarások Heve­sen nem csökkentek, hanem jó­val megszaporodtak. Arról is ír­hatott volna, hogy a polgármes­ter-választás sem volt díszmenet, hanem ordenáré mocskolódás. Határozottan kiáll a volt igazga­tó (Lövei Gyula — a szerk.) mel­lett, amikor kétségbe vonja a sza­vazás tisztaságát, és a többség akaratát. Figyelembe se veszi, hogy a volt igazgató nem gyakor­ló pedagógus és az intézmény­ben lévő tantestületben neki van a legalacsonyabb képesítése. Fájlalja azt is, hogy L. Gy. nem maga választhatta meg embereit, de én azt hiszem, hogy egy intéz­mény vezetője nem maffia-, vagy bandavezér. Különben is az ösz­szevont intézményekben elis­mert tantestületek dolgoztak...” Ilyen bevezetés után sorra ve­szi még az újság több írásával kapcsolatos kifogásait, bemutat­ja a polgármester-választásban küzdő feleket, le egészen addig, hogy a szereplők egyéni életét is gúnynév- és pletykaszinten tár­gyalja. Pontos értesülésként el­mondja, . ki-kivel-mit-hogyan közölt, hogyan használta fel az egyik jelölt a másik lejáratására ezt vagy azt az adatot, koholt vá­dat. * Hevesen, a megye legfiatalabb városában konkrét események kapcsán nagy ütközések tapasz­talhatók. Magunk is — bár bizo­nyos távolságból — figyelői va­gyunk ezeknek a folyamatok­nak. Több szereplőt, bezárólag a polgármester személyéig — kö­zelről és jól ismerünk. Az igazga­tó aktáját a bíróságon hozott íté­letéig alaposan végigolvastuk. H. A. mértéktartó, és mindenütt dokumentumokra támaszkodó írásában csak a jéghegy csúcsát érintette. A L. Gy.-ügyben nem­csak az igazgató személye érde­mel figyelmet, ma már sokkal in­kább azok a mellékszereplők fontosak, akiknek a magatartá­sát különféle jegyzőkönyvek, magnószalagok is rögzítették. HaH. A. riportszerű beszámoló­jában kérdésekkel fejezi be a rá­diós téma ismertetését, igencsak tapintatosan foglalkozott az egész eljárás anyagával, hiszen maga a bírói döntés egy sor kér­désre nem adott, nem is adhatott választ, olyant, amelyet most már — a ránk következő hóna­pokban a hevesiek, benne az ön- kormányzat is, a kulturális szféra dolgozói kaptak erkölcsi felada­tul. Teljes és megbízható infor­mációval ön sem rendelkezik, és ez levele anyagából is kitűnik. A hosszú írás és a benne foglalt mi­nősítések még nem teszik befeje­zetté az ön által felvetett néhány ügyet, mert a közélet szereplői a köz ítéletét, jó- vagy rosszindula­tát, cselekvéseikkel, magatartá­sukkal hívják ki maguk ellen — szerepkörük szerint. És hogy az ön kifogásánál maradjunk: most megint kénytelenek voltunk — elsősorban erkölcsi okokból — rétegkérdéssel foglalkozni. Mert ha csak egy személy sorsát te­kintjük, a L. Gy. ügye kétszere­sen az, rész-kérdés, réteg-ügy. Szurka­piszkák Volt egyszeregy kedves, új kis Polskim, 1979-ben, 58 ezer fo­rintért. Már akkor is jobban tet­szett a BMW, de igazán szeret­tem. Pályakezdőként, túlórával kerestem havi 4500-5000 Ft-ot. Mondjuk, 12 havi munkabér volt az ára. Most a nettó fizetésem 8.390 forint. Kérem szépen, ki­számoltam, 38,9 hónapi pén­zemből már esélyes lennék, mint vevő! A 326 ezer forintos új ár durván hatszorosa az 58-nak. És mikor keresek én 30 ezret? Hát nyugdíjig már aligha. Most tes­sék mondani! Ér nekem 3,2 évet ez a kis drága? ' Hallottam, hogy december­ben a MERKUR sebesen érté­kesítette raktáron lévő, kétüte­mű Trabantjait, mivel január 1-jétől nem forgalmazhat ilyet. Egy darab, új Trabi ára 46 ezer(!) forint volt. Erről persze kevesen tudtak, de aki igen, az mindjárt vett tízet-tizenötöt, ínségesebb napokra. Csak adja darabját 250-ért! (Nem teszi.) Vinni fog­ják, mint régen a cukrot, mert százzal így is olcsóbb, mint a négyütemű. így kell szorgos munkával fél millióból kettőt csi­nálni. Mit mondjak? Vajon, hányszor fordult szegény, amíg azt a sok kocsit elvitte a telepről! Boldog vagyok. Ha most, ja­nuártól tényleg részesülök a 20 százalékos bérfejlesztésben — fantaszikus lehetőségek nyílnak meg előttem! Először is: 25.700 forinttal többet fogok keresni eb­ben az évben, mint tavaly! Per­sze, bruttóban. Ezért aztán 3 ezer forinttal több lesz a TB-já- rulékom, 300-zal a szakszerve­zeti dijam és 7 ezerrel a személyi jövedelemadóm. És ehhez már csak egészen kicsikét kell hozzá­tenni, hogy befizessem a lakáshi­tel 1500 forinttal emelt részletét! Kísérletezem. Mennyi idő alatt tudom bekapcsolni bizton­sági gáztűzhelyemet reggel, dél­ben, este? Hány perc alatt forr fel ugyanolyan mennyiségű teavíz? Mert a reggeli és esti órákban fel­tűnően lassan! Szép hazánkban haladó ha­gyomány, hogy az áremelés mi­nőségromlással jár. Jgy van ez a gáz fűtőértékével is. Mivel a fel­hígított gázból többet fogyasz­tok, mint a jó minőségűből, az emelt ár többszörös haszon a szolgáltatónak. Könyörgöm! Tényleg ilyen drága a nitrogén?! Greskovits Zsuzsa A vásárlók kárára... Nemrégen olvastam az újságban, a szórólapo­kon, hogy Egerben a Somogyi Béla utcában élelmi­szerudvar nyílik (Tamási és Komlós Kft.). Monda­nom sem kell, mennyire örültünk a közeli bevásár­lási lehetőségnek, annál is inkább, mert egyebet is ígért a bolt. Nevezetsen: udvarias kiszolgálást, kor­rektséget. Sajnos, csak ígért. Nem veszik vissza például a 0.7 literes üvegeket — amit másutt természetesen visszaváltanak — mondván, ők ilyet nem forgalmaznak. Vagy: sava­nyútejet bontottam otthon, és amikor megnéztem, már két nappal lejárt a fogyasztási határideje. Igaz, miért nem néztem meg ott a helyszínen. A válasz egyszerű: megbíztam a kereskedőkben. Kollégám szintén itt nem tudott fizetni, tőlem kért segítséget. Ekkor jöttünk rá, hogy a blokkon négy forinttal több szerepel. Legutóbb pedig az történt, hogy vár­ni kellett a kenyérre, mert nem rakták ki, szerintem helyesen. Csakhogy jött a pénztárosnő, és miután papírzsebkedőbe jól kifújta az orrát, kézmosás nél­kül fogdosta meg, adta át a kettévágott kenyereket. Szóvátettem, a válasz azonban annyi volt csak: nincs kézmosási lehetőség. Tovább szólni sem mer­tem, mert még kikaphatok. Csak otthon döbben­tem rá, hogy az üzletben dolgozók ezek szerint a szükségleteik után sem mosnak kezet. Nesze neked vásárló! Felhívtam a Köjált, ahol azt mondták, az üzletben kell lenni mosdónak. Majd kivizsgálják, nyugtattak meg. Kíváncsian várom. Hát csak ennyit az udvariasságról, amit Egerben sok üzletben tapasztaltam évtizedes bolti ellenőr­ként. A kellemetlen tapasztalatokat viszont nem tudom — nem szabad — lenyelni, mert a várásló lát­ja kárát. Novák János Eger Érintése életveszélyes Már a látvány is hátbor­zongató, pedig csak a fotó kedvéért nyúlt a nyitott vil­lanyszekrény felé kollé­gánk. Elgondolni is ször­nyű, mi lenne, ha avatatlan kezek — mondjuk a gyer­mekeké — matatnának az elektromos vezetékek kö­zött. Nem ártana, ha a szakemberek -feltérképez­nék az ilj’en helyeket, és sürgősen elhárítanák a ve­szélyt. Nem is kell olyan messzire menniük, mert a felvételen látható doboz az ÉMÁSZ közelében, a Fel- szabadulás téren találha­tó... * (Fotó: Gál Gábor) Mentsük meg az egri Urnatemető értékeit! A Hírlap elődjében, a Heves Megyei Népújság­ban 1989. október 11-i számában cikket jelentet­tem meg: „Elhanyagolt sírok az egri Urnatemető- ben.” címmel. írásomban szóvátettem több egri tör­ténelmi nagyság sírjának méltatlan állapotát. Cé­lom az illetékesek és a közvélemény felrázása volt, a szóbahozott személyiségek (Joó János, Lovag Tóth István, Sajóssy Alajos, Timon Ákos, Végh József) síremlékeinek megmentése, sírjaik ápolása érdeké-* ben. Sajnos az írásom publikálása óta eltelt több mint egy év alatt az említett síremlékek megmentése, a sírok ápolása érdekében alig történt valami. Végh József, művészetpártoló ügyvéd vasból öntött, kü­lönleges alakú síremlékén a névtábla most is lesza­kadva lóg, mint ahogy a Népújságban közölt cikk fényképillusztrációján látható. Lovag Tóth István, az első hazai nyomdászszaklap kiadójának és szer­kesztőjének gyöngyörű síremléke ma is az összero- gyás előtt áll. Timon Ákos jogtörténész síremlékét ugyanúgy nem ápolja senki, mint eddig. Sajóssy Alajos neves oltárképfestő sírjának rendbehozatala érdekében csak annyi történt, hogy a síremléken olvashatóvá tették a nevét. Joó Jánosnak, az egri rajziskola taná­rának, a hazai gyakorlati oktatás egyik úttörőjének sírjáról pedig eltávolították a gazt, de a síremlékre vésett nevek (Joó János, Joó Mária, stb.) alig olvas­hatók továbbra is. Miközben a szóbahozott egri nagyságok síremlé­keinek, sírjainak ápolása érdekében alig történt va­lami, addig a temetőben időközben több csodálato­san szép jegenyefát kivágattak az illetékesek arra hivatkozva, hogy azok az elpusztulás előtti állapot­ban vannak. Pedig egyetlen jegenyét tört derékbe a vihar. Még jó, hogy a buzgó favágók a három védett különleges fa tövéhez nem tették a fejsze élét. Sőt a szép jegenyék kivágásán kívül a temető újabb sír­emlékekkel lett szegényebb, ugyanis néhányat is­mét lebontottak, illetve áruba bocsátottak. Ha már tollat ragadtam legutóbbi temetői bo­lyongásom keserű tapasztalatainak megírása érde­kében, nem szalaszhatom el az alkalmat, hogy meg­opponáljam az Egri Városi Tanács mintegy 15 évvel ezelőtt, a Grőber-féle temető felszámolására hozott úgy tudom ma is érvényben lévő döntését. Javaslom tehát, hogy a múlt év szeptember 30-án megválasztott új önkormányzat az elmített, a város történelmi értékeit szegényítő eme döntést minél előbb hatálytalanítsa, s a temetőt védett sírkertté nyilvánítsa. A város új vezetőinek, illetve önkormányzatának az utókor nem bocsátaná meg, ha az említett teme­tő is a Rókus-sírkert, Eger egykori német temetőjé­nek méltatlan sorsára jutna. Szecskó Károly (Újabb) gondolatok az egri házasságkötő teremről Kedves Csont István! A „Gondolatok az egri házas­ságkötő teremről” közreadott meditációja bennünket is elgon­dolkoztatott. Úgyszólván, a ke­resztényi indíttatású felfogása volt meglepő közlendőiben, a kápolna visszavételét illető kifo­gásai már kevésbé. Ez ismerős nézet, gyakori indokolás, ha nem a lényeget kívánják érinteni. Vagyis: a házasságkötő terem lehet bárhol, ahol azt kialakítják — leginkább ott, ahol helye van: községházán, városházán —, de az a kápolna, amely szerves része egy intézetnek, annak ott a he­lyé! Nem építészetileg elsősor­ban, hanem azért, mivel egyfajta szellemiség jegyében felépült in­tézetnek funkcionális része. S itt igazat adunk az Ön állításának — melyet cikke csattanójának szánt — „az Istent másutt is megtalál­hatják, akik őszintén keresik...” Hitünk szerint mindenütt, még 50 méterrel távolabb is. Csak hogy itt nem erről van szó! Amit Ön kifelejtett a kronológiából, az nagyon lényeges, ha némelyek nosztalgiáját említi. Azok a ta­nítványok, akik egykor voltunk ott, milyen nosztalgiára jogosul­tunk intézetünk kápolnáját ille­tően? Hiszen diákéveinkbe be­épült a kicsi templom áhitatos csendje, a litániák és szentmisék közösségi hangulata, az ott ta­nult — máig elevenen élő — sok egyházi ének? S a vizsgák utáni hálaadások percei oda kötőd­nek. Az első tavaszi hóvirágot Máriának vittük, az ő szobra elé helyeztük. Nekünk ez a „fest­mény” a „meszelés”, amely attól az oltárképtől fosztott meg. Tő­lünk 1949-ben senki nem kér­dezte meg, hogy máshová akarsz-e járni iskolába, hanem bevágták előttünk az ajtót olyan formában, hogy sok mindenen kívül maradtunk, nemcsak a ká­polnából! Ezért kedves Csont István, ne vegye tőlünk rossznéven, ha nem tudunk megrendülni most azon a tényen, hogy a székeknek és asz­talnak új helyet ad a város. A freskó élménye helyett talán lesz olyan felemelő, ha a városháza patinás díszterme fogadja az új házasokat. Ki tudja, hányán fog­nak egyúttal hűséget esküdni az Angolkisasszonyok kápolnájá­ban is? Ha keresztény, úgy ebben is hihetünk együtt, nem gondol­ja? Üdvözlettel: Három egri teológiai hallgatónő U.i.: Személyünk valódi, ne­vünk itt nem lényeges, az I-III. évesek között tanulunk. * * * Csont István „gondolatait” teljességgel osztom, csupán any- nyival egészíteném ki az általa le­írtakat, hogy a „volt” házasság- kötő terem valóban figyelemre méltó freskóját nem Pataki fes­tette, hanem Patay László, aki talán megérdemel annyit, hogy a neve a Hírlapban helyesen jelen­jen meg. Dr. Venczel Katalin Eger Y HEVES MEGYEI UNKAÜGYI HIVATAL 3301 EGER, KOSSUTH U a. ®36/12-256 állásajánlatai: HEVES MEGYEI TANÁCSI ÉPTŐIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas út 94. Felvételre keres felsőfokú végzettségű szakembert főüzemvezetői munkakörbe a Fémmegmunkáló Főüzemébe, valamint Külkereskedelmi Menedzser Irodájába üzletkötőt. Továbbá felvesz ózdi munkahelyre ács- állványozó szakmunkást, 2-3 éves gyakorlattal könyveim munkakörbe számítógép kezelésben jártas munka­erőt. Jelentkezni lehet a fenti címen. BENE VÖLGYE KÖRZETI ÁFÉSZ: Ludas, Kolozsvári út 2. Nagykereskedelemben jártas raktárvezetőt keres felvételre. Bérleti üzemeltetésre kiadja a ludasi 3. sz. Vegyesboltot 1991. február 1-jei időponttól. Jelentkezni le­het: 1991. január 25-éig a fenti címen. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MUNKAVÁLLALÁSRA! Az Országos Munkaerőpiaci Központ pályázatot hirdet szakmai és nyelvi tovább­képzés céljából vendégmunka-vállalásra, Németországba, az alábbi munkakörök­re: SZÁLLODA- ÉS VENDÉGLÁTÓIPAR: konyhafőnök, szakács, cukrász, fő­pincér, felszolgáló, vendéglátóipari eladó, gondnoknő, szobalány, szobafőnök, portás. ÉPÍTŐIPAR: kőműves, ács, burkoló, festő- és mázoló, gipszmintakészítő. GÉPGYÁRTÓIPAR: lakatos, esztergályos, szerszámkészítő, számjegyvezérlésű szerszámgéphez, minősített hegesztő. VILLÁMOSIPAR: elektrotechnikus, gyen­ge- és erősáramú villanyszerelő, elektronikai-, vezérlés- és irányítástechnikai is­meretekkel. FELTÉTELEK: életkor 18-40 év között. Képzettség: szakmunkásbi­zonyítvány és 2 éves szakmai gyakorlat Nyelvismeret: a munkakör ellátásához szükséges német nyelvismeret. Jelentkezni lehet folyamatosan a Heves Megyei Munkaügyi Hivatal Egri Irodájá­ban (Eger, Klapka u. 9.) Telefon: 12-146 Mezoné.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom