Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

2. VHÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. január 19., szombat Iraki rakétatámadás Izrael ellen (Folytatás az 1. oldalról) Az Egyesült Államok biztosította Izraelt, hogy „megfelelő választ” ad az iraki támadásra. Ezt ma­ga Georgbe Bush elnök közölte telefonüzenetében Jichak Samir izraeli kormányfővel. Tizenkét ember szenvedett könnyebb sérülése­ket a hajnali két óra után néhány perccel becsapó­dott, a reggeli rádióhírek szerint nyolc-tíz darab Scud mintájú rakétától. Mindannyiukat kórházba szállították. Második front Amerikai, brit és francia repü­lőgépek tegnap ismét iraki kato­nai célpontokat támadtak Irak és Kuvait területén. Ankarai lapok külügyi forrá­sokra hivatkozva viszont a „má­sodik front” megnyitásáról írtak: ügy értesültek, hogy török terü­letről máris bevetettek észak-ira­ki katonai célpontok ellen har­minc amerikai gépet. Irakból az utóbbi napokban hárommillió török menekült át Törökországba a háborútól való félelmében. Közép-európai idő szerint délután több forrásból is jelez­ték, hogy az izraeli légierő gépei két rajban Szíria és Irak felé tar­tanak. Iraki forrásokból pedig azt közölték, hogy 64 izraeli gép szállt le szaúdi támaszpontokon, feltételezhetően azzal a szándék­kal, hogy bekapcsolódjanak az Irak elleni légiakciókba. Fokozta tevékenységét az izraeli légierő Dél-Libanon és a Szíriával hatá­ros Bekaa-völgy felett is. A bagdadi rádió Kairóban fo­gott adása szerint Irakban hozzá­fogtak több százezer fegyver ki­osztásához a lakosság között, hogy a polgári személyeket is be­vonják a nyugati koalíció elleni hadviselésbe. A hírt az iraki par­lament elnöke is megerősítette. A bagdadi lapok pénteken is magabiztosan azt írták, hogy „az nevet, aki utoljára nevet — már­pedig az utolsó szó Iraké lesz”. Egy iraki katonai szóvivő sze Avivig teljed” — mondta a bag­dadi rádió. Napi kétezer bevetés Az Irak ellen naponta végrehajtott 2 000 légibevetés több mint nyolcvan százaléka eredményes, ám valószínűleg még he­tekbe telhet, amíg a további, tömeges bombázások után sor ke­rülhet szárazföldi hadműveletekre Kuvait ellen — erről tájé­koztatta tegnap a sajtót Norman Schwarzkopf amerikai tábor­nok, az Irak-ellenes szövetséges haderők főparancsnoka. A szaúd-arábiai Rijádban tartott sajtóértekezletén a tábor­nok közölte, hogy a szövetségesek gyakorlatilag szüntelen légi­bevetéseikben eddig hét gépet veszítettek: három amerikait, két britet, egy olaszt és egy kuvaitit. Az Irak által az elmúlt éj­szaka Izrael és Szaúd-Arábia ellen indított SCUD-rakéták in­dítóállásainak egy részét megsemmisítették, a többi felderítése folyik. Ellentétben a korábbi jelentésekkel, a főparancsnok jelezte, hogy Irak egyes területein igen erős légvédelem fogadja a tá­madó erőket. A tábornok véleménye szerint egyébként az iraki vezetés nem számított a támadás méreteire és technikai színvo­nalára: ez magyarázza a nagy fölényt és a viszonylag gyenge el­lenállást. A sajtóértekezleten a támadó gépeken felvett videofelvéte­leket is bemutattak a légitámadásokról: a felvételek tanúsága szerint a lézerirányítású bombák rendkívüli pontossággal ta­lálják el célpontjaikat. rint a Bagdad elleni légitámadás- tek száma pedig 72. „Mától a ban 23-an haltak meg, a sebesül- hadszíntér Washingtontól Tel­Megsemmisült az elnök palotája A szövetséges haderő által Irak ellen intézett légitámadások következtében teljes mértékben megsemmisült az iraki elnök pa­lotája. Mindezt Alekszandr Bessz- mertnih szovjet külügyminiszter még csütörtök este jelentette be, amikor a Legfelsőbb Tanács el­nökségét tájékoztatta az Öböl­ben kialakult helyzetről. A szov­jet diplomácia új vezetője szovjet hírszerzési jelentésekre hivat­kozva számolt be arról, hogy Szaddám Húszéin palotája a lé­gitámadások következtében tel­jesen megsemmisült. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a szövetséges erők nem támad­tak lakott területeket Bagdad­ban. „Izraelnek joga van késedelem nélkül cselekednie...” David Levi izraeli külügymi­niszter tegnap délutáni sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy Izra­elnek joga van késedelem nélkül cselekednie az iraki fenyegetés­sel szemben. Hozzátette, hogy országa fenntartja magának a jogot az iraki agresszió megválaszolására az „általunk legmegfelelőbbnek ítélt időpontban és módon”. Nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, vajon a kormány — amely reggel a két izraeli vá­rost ért iraki rakétatámadás nyo­mán rendkívüli ülést tartott — hozott-e döntést az ellencsapás­ról. — Türelmesek vagyunk — mondta, de megismételte, hogy „jogunk van bárki zöld jelzése nélkül megvédelmezni az állam­polgárainkat”. Válaszul a nap folyamán szá­mos fővárosból Izrael címére ér­kezett felhívásokra, hogy ne vá­laszoljon a provokációra, azt kö­zölte a külügyminiszter: akik ezt a tanácsot adják, bizonyára nem tudják, vajon a minket célbavevő következő rakéták vegyi, vagy biológiai robbanótöltettel lesz­nek-e felszerelve? — Harmadik felek érdekeiért nem kockáztatjuk asszonyaink és gyerekeink életét — utalt arra a megfontolásra, hogy az izraeli viszontcsapás megingathatja az arab országokból is álló több nemzetiségű Irak-ellenes koalí­ciót. Nincs megegyezés a bérszabályozásról Jeszenszky nem utazik A feszült nemzetközi helyzet­re való tekintettel Jeszenszky Géza külügyminiszter a jövő hét­re tervezett külföldi útját le­mondta. A magyar diplomácia vezetője Dániába, Finnországba és Norvégiába utazott volna. Az azt követő heti svédországi hiva­talos látogatása még bizonyta­lan. Nem támadnak... Jurij Nauman vezérőrnagy, a szovjet védelmi minisztérium képviseletében csütörtöki vilni- usi sajtóértekezletén ígéretet tett arra, hogy a szovjet csapatok nem indítanak támadást a litván parlament épülete ellen. A tá­bornok közölte, hogy „a hadse­regnek nincs szüksége erre a lé­pésre”. f ÁLLÁS! ÁLLÁS A Eladónőt virágüzletembe virágkötő-gyakorlattal felveszek. Érdeklődni: Eger, Rózsa K. u. 18/A. OÁZIS VIRÁGSZALON A sikertelen szakértői egyez­tetések után az Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén is elnapolták az 1991-es bérszabá­lyozásról megkezdett vitát. A korábbi szakértői megbe­széléseken a munkaadók és a munkavállalók már eljutottak oda, hogy tárgyalási alapnak te­kintették a béremelések bizo­nyos szintű adóztatását — vagyis lemondtak a teljes bérliberalizá­lásról — és már csak az adómér­tékről volt vita. A plenáris ülésen a munkaadók és a munkaválla­lók mindezt csupán előzetes jel­zésként értékelték, megállapít­va, hogy csak a teljes körű bérli­beralizáció már 1991-es beveze­téséről hajlandók kiindulni. Ki­vétel volt ez alól az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése, valamint a Független Szakszer­vezetek Demokratikus Ligája, e két szervezet képviselői az 1991- re elfogadták a bérszabályozás elvét. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma ugyancsak felvetette: ha nincs meg a költségvetési területeken a bérkövetés, nem támogatják a bérliberalizációt. A kormány képviselői a vita során leszögezték: a bérliberali­záció feltételei ma még nem adottak, s ma azt sem vállalhat­ják, hogy 1992-ben megszüntet­hető a béremelések minden kö­töttsége. A bérliberalizáció az inflációs hatáson túl igen nagy feszültségeket teremtene ma a versenyszféra, valamint a költ­ségvetés, a közüzemek, és a non­profit szféra dolgozóinak bér­emelési lehetőségei között. Mint a kormány képviselői rámutat­tak, egyik oldaltól sem kaptak olyan javaslatokat, miszerint a munkaadók és a munkavállalók megállapodásokkal, önkorláto­zással tennének eleget a szolida­ritás elveinek így tehermentesít­ve a bérszabályozást. A munkaadók sérelmezték: a kormány még arra sem hajlandó, hogy az 1991-es évet átmeneti időszaknak ítélje meg a teljes kö­rű bérliberalizáció bevezetésé­hez. A vállakozói körben nagy energiákat adna, ha rögzítenék, hogy hamarosan megszabadul­hatunk a béremelési kötöttsé­gektől. A munkavállalók is hangsú­lyozták lehetetlen állapot, hogy az egész gazdaság a piaci viszo­nyok, a teljes körű liberalizáció felé halad, csak éppen a béreknél maradnak meg a kötöttségek. Bérliberalzáció nélkül nem lehet munkaerőpiacról sem beszélni — mondták. Mivel a délutánig tartó vita során sem kerültek kö­zelebb az álláspontok, újabb sza­kértői^egyeztetések elé utalták a munkaadók és a munkavállalók írásban is rögzített felvetéseit. Maradona visszavonul! Diego Maradona (30), az olasz SSC Napoli lab- — Visszavonulok, méghozzá azért, mert kezdve a darúgó csapatának argentin kiválósága — visszaér- klub vezetőitől a fegyelmi bizottság tagjain keresz- kezve szülőhazájából, ahol édesanyját és édesapját tül az újságírókig mindenki ellenem van. látogatta meg — a római repülőtéren úgy nyilatko- Úgy tűnik, a dúsgazdag világhírű labdarúgót zott, hogy az év végén mindenféleképpen befejezi nem hatották meg a különböző kluboktól érkezett játékospályafutását. mesés ajánlatok. Miniszteri „bemutató” Antall József miniszterelnök a pénteki kormányszóvivői tájé­koztatót megelőzően bemutatta kormányának új tagjait a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői­nek. A néhány napja kinevezett új miniszterek, Gergátz Elemér, Kiss Gyula és Nagy Ferenc Jó­zsef mellett a kormányfő a tudó­sítóknak három új politikai ál­lamtitkárt mutatott be: Szabó Tamás, a Munkaügyi Minisztéri­um eddigi politikai államtitkára a pénzügyminisztériumi tárcá­hoz került, helyét Schamschula György, az MDF országgyűlési képviselője vette át, Bárdos Ba­lázs kisgazdapárti politikus pe­dig a Miniszterelnöki Hivatalhoz került államtitkárként. Antall József véleménye sze­rint a személyi változtatásokkal kormánya további eredménye­ket fog elérni. Leköszönt minisz­tereinek ezúttal is megköszönte az elmúlt hónapokban végzett munkájukat. A lemondását be­nyújtó Győriványi Sándornak írt levelében a miniszterelnök külön elismerését fejezte ki azért a te­vékenységéért, amelyet a Mun­kaügyi Minisztérium megszerve­zésében, a munkaügy kormány­zati szintre való emelésében vég­zett. A miniszterek és az államtit­károk ezután röviden vázolták az előttük álló feladatokat, koncep­ciójuk néhány alapgondolatát. Ä bemutatkozást követő szó­vivői tájékoztatón Király Péter pénzügyminisztériumi államtit­kár bejelentette, hogy az Egzisz­tencia Alapról a pénzügyminisz­ter új jogszabályt teijeszt a kor­mány elé. Ennek indoka: a né­met fél ragaszkodott ahhoz, hogy az általa nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönt, kizárólag induló kis-, középvállalkozások­nak nyújtsák, az E-Alap terve­zett felhasználói köre azonban ennél szélesebb. A másik ok az, hogy a kockázati feltételekben szakmai pontatlanságok vannak. Az emberek nem tudnak lemondani az írott sajtóról (Folytatás az 1. oldalról) — Önök terjesztési monopóli­ummal rendelkeznek, de egyben ez kötelezettséget jelent. Nem ez okozta a feszültséget? — Igen, így van, ahogy mond­ja. De ezt a monopóliumot raj­tunk kívül mindenki megszegte. Sorra színreléptek a magánáru­sok, a magánkézbesítők, s erre a tevékenységre nem is volt hivata­los engedélyük. A posta viszont nem tehette meg, hogy nem veszi át a felajánlott lapot, mert az kö­telessége volt. Éz nagy káoszt okozott, ezért óriási változásra van szükség, melyet most élünk át. Ez pedig nem megy zökkenő nélkül. — Ezt a zűrzavart nem sínyli-e meg az olvasó, eljut-e hozzá az a lap, amelyet választ? — Az előfizető mindenkép­pen. Az új számadási rendszerre való áttérés inkább az árus pél­dányok esetében okozott prob­lémát. Nagy árat fizetünk azért, hogy valóban piacorientált háló­zatot alakítsunk ki. Átállásunk­nak az a lényege, hogy rugalma­san, akár naponta is változtas­sunk. Reméljük, legkésőbb feb­ruár elsejéig, de már a következő héten is úgy kapják a hivatalok a lapokat, ahogy igénylik. — A lapkiadók és a posta kö­zött nagy vita volt az év elején, mert önök is jelentősen emelték a terjesztési díjat. Miért volt erre szükség? — Azzal kezdem, hogy köz­pontilag szabályozott kérdés ez. Az biztos, hogy az elmúlt évek­ben a posta kötött egy olyan szerződést a lapkiadók egyesüle­tével, hogy amennyiben január­ban az nem emel árat, akkor ő sem emel tarifát. A lapkiadók emeltek, a posta változatlan árak mellett dolgozott 1990-ben .vé­gig. Ez olyan bevételkiesést je­lentett, ami miatt kénytelen volt a tarifát úgy felemelni, hogy mi­nimális bevételre is tegyen szert, s a veszteségeket is pótolja. — Ezekkel a megemelt árak­kal üzlet-e a postának a lapter­jesztés? — A kézbesítés egyértelműen ráfizetéses, nagyon munkaigé­nyes, az árusítás viszont hasznot hoz. Viszont föloldottuk a mo­nopoljogot. Magánemberek hozzák az újságot, s lehet, hogy a postánál frissebben árusítják. Tehát ahol bevétel van, ott nem maradtunk egyedül, viszont kö­telezettségünk maradt. — Megfelelőnek tartja-e a je­lenlegi kézbesítési módszereket? — En úgy látom, a megye terü­letén megfelelő színvonalú a kézbesítés. Kevés a panaszok száma. Ráadásul sok esetben megállapítást nyer, hogy a rekla­máció alaptalan volt, nem a kéz­besítő volt a hibás. A szomszé­dok vagy a gyerekek könnyen ki­emelik a levélszekrényből az új­ságot. Probléma volt, van és lesz. Ezt nem lehet hibátlanul csinál­ni, de például Egerben reggel 8-9 órára a legtávolabbi ponton is megkapják a lapokat. — A legfeszítőbb, a legtöbb gondot jelentő kérdés ezek alap­ján a napilapoké lehet. Hogyan boldogulnak velük? — Az áremelések legkritiku- sabban a napilapokra hatnak. Az utóbbi időben pedig nagyon drasztikusan emelkedtek az ára­ik. Akadt olyan napilap, amely az elmúlt évben háromszor is megdrágult. Ezért az előfizetők már nem három-négy napilapot járatnak, hanem maximum ket­tőt. Ez a gazdasági helyzet ked­vezőtlen hatása, s elsősorban a fővárosi újságokat érinti. Az ol­vasók — s-én magam is — első­sorban a közvetlen környezet hí­reire kíváncsiak. Ezen kívül az egyik legolcsóbb napilap — a mostani, február elsejei emelés ellenére is — a Heves Megyei Hírlap, így arra fizetnek elő. De­cemberben és januárban egyedül a Heves Megyei Hírlapból volt tetemes előfizetői emelkedés, az összes többinél pedig csökkenés mutatkozott. — Ez összefügghet lapunk tar­talmi változásával is, hiszen no­vembertől túlnyomó részben ez­zel a tájegységgel foglalkozik a Hírlap... — Igen, feltétlenül így van. A formai és tartalmi változások eredményezték ezt. Hozzájárult az az előfizetésgyűjtési akció is, aminek az értékelése január hó­napban történt. — Azt hiszem, arról sem feled­kezhetünk el, hogy az imént vá­zolt zűrzavaros helyzetben a leg­biztosabban a megyei napilap­hoz juthat hozzá az olvasó. — Természetes, hiszen hely­ben nyomják. A szállítás esetle­ges problémái így nem veszé­lyeztetik a terjesztést. Minden gondra közvetlenül tudunk rea­gálni, míg az országos lapokat csak másnap tudjuk pótolni. Ha valamilyen okból valaki nem kapja meg, a Heves Megyei Hír­lapot még aznap kivisszük. — Sok évtizedes tapasztalatai alapján hogy ítéli meg a követke­ző időszakot, s a februári — saj­nos elkerülhetetlen — áremelés következményeit? Hűségesek maradnak-e az olvasók a Heves Megyei Hírlaphoz? — A magunk részéről nehéz és megfeszített munka következik abban az időszakban. Az biztos, hogy tisztább lesz a kép a hírlap­terjesztés területén: szétválasz­tottuk az előfizetői és az árus pél­dányok kezelését. Megpróbá­lunk az olvasói igényeknek meg­felelően működni. Sajnos, a technikai feltételeink még hiá­nyoznak, de a postaigazgatóság mindent megtesz ennek érdeké­ben. Harmincéves szakmai ta­pasztalatom mondatja velem, hogy nagyon sok áremelésnél az első méreg miatt csökken az elő­fizetők száma, de aztán meggon­dolják magukat. Az emberek nem tudnak lemondani az írott sajtóról, még akkor sem, ha a hí­reket a rádióban és a televízióban hallhatták. Úgy szokták monda­ni, hogy a szó elröpül, és az írás megmarad. Én azt remélem, hogy az áremelés első, erős hatá­sa után legtöbben visszaállnak az olvasók táborába. — Úgy legyen, köszönjük a be­szélgetést! (g. I.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom