Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 15. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. január 18., péntek Az iskolai földrajztankönyvek csupán érintőlegesen említik azt a csillagászati, kul­túrtörténeti és építészeti különlegességet, amely Nagy-Britannia déli részén, Stone- henge-ben található. Ezek a kőemlékek a feltételezések szerint nagy templom ma­radványai. A megfigyelések szerint a tavaszi napéjegyenlőség idején a felkelő Nap sugarai éppen az építmény sarokkövére esnek. Tudósok azt állítják, hogy ez a régi, titokzatosnak tűnő műemlék lehetett egykoron őseink számítógépe, amellyel a fo­gyatkozások időpontját határozták meg. Semmiképpen sem régi űrhajósok műve, de olyan sok nagyszabású építészeti, technikai érdekességet nyújt, hogy figyel­münket okvetlenül megérdemli. Csillagászati, építészeti és műszaki különlegesség Mit rejt a kísérteties sziklavilág? Bronzkori bárdok rajza Kéziratban találták A kutatás ma is tart. Régé­szek, történészek, csillagászok korábban is és ma is igyekeznek rengeteg talányra választ keresni azon a ma már idegenforgalmi különlegességnek számító mű­emléken, amely a dél-angliai Sa- ilisbury-tól alig félórányi járásra található. Erdők, ligetek, legelők váltogatják egymást ezen a vidé­ken, amíg az idegen eljut egy ko­pár domboldalhoz, ahol megpil­lantható a világ egyik legérdeke­sebb építménye, a kísérteties sziklavilág. Szinte ijesztő méretű faragott sziklatömbök, kőkapuk tömege mered az ég felé. Az ember te­kintete szinte alig tud szabadulni a semmihez sem hasonlítható látványtól. Ennek láttán óhatat­lanul is fölmerül a kérdés, vajon kiknek és milyen céllal emelték ezt a különleges építményt. A tu­dósok, akik hosszú évtizedek óta vizsgálják, kutatják ezt a vidéket, magát a sziklaegyüttest sokáig kelta eredetűnek vélték. Korunk régészei szerint azonban ez az építmény sokkal régebbi időből származik, mint ahogy a kelták Nyugat-Európában egyáltalán megjelentek. Az bizonyos, hogy a szigetország földjén élő régi né­peket leverték, és országukat el­foglalták. A keltákat a rómaiak igázták le, akik az őslakosokat britanncusoknak nevezték. így kapta a szigetország a Britannia nevet. Nos, amikor a kelták fel­tűntek ezen a vidéken, a Stone­henge már régen állt. Azért le­hetséges, hogy az óriási épít­ményt a kelta papok szentélynek használták. A régészeti ásatások bronzkori temetkezőhelyeket tártak fel az említett sziklavilág közelében, ezért egyes kutatók sírvárosnak gondolták. A modern tudomány szerint a kőkorszakban az említett szik­latömbök iránykijelölő műsze­rek voltak, amelyekkel pontosan meghatároztak egyes csillagá­szati, naptári adatokat. A feltéte­lezések szerint az óriási köveket valaha csak olyanok állíthatták ilyen rendszerbe, akik gyakorlati megfigyeléseken alapuló csilla­gászati ismeretekkel és technikai jártassággal rendelkeztek. Az építményt csak olyan társadalom hozhatta létre, amely meghatá­rozott cél érdekében tömegeket mozgósított. A sokféle találga­tás, mérés, számítás, a régi nap­táradatok összevetése után jó­részt tisztázódott, hogy például nap- és holdfogyatkozások jelzé­sére, megfigyelésére használták a Stonehenge-t. Az összehasonlító kőzettani vizsgálatokkal pontosan megál­lapították, hogy a hatalmas külső kört alkotó kékesszürke homok­kő tömböket a Wales délnyugati partjain levő mai Pembroke kő­bányáiban fejtették. Hogyan jut­tatták el ezeket több száz kilomé­ter távolságra? Erre több lehető­ség is kínálkozott. Ha szárazföldi úton vitték, Gloucesternél, a Se­vern folyón ö'íszállították a köve­ket rendeltetési helyükre. Szá­non, görgőn, vagy — a kisebbe­ket — gerendarácsra helyezve vállon hordták-e, ma már aligha lehetne megállapítani. Az is le­hetséges, hogy a köveket legör­gették a Milford-öböl partjaihoz, ahonnan a Bristol-öbölbe, majd tutajokon a Bristol-Avon folyón a felállítási helyre vihették. Ez az útvonal látszik a legésszerűbb­nek! Egyébként 1954-ben angol egyetemi hallgatók egy, az emlí­tett bányában hagyott kőtömböt ugyanezen az úton szállították Stonehenge-be. Az is elképzel­hető, hogy a szigetország legnyu­gatibb sarkát megkerülve hajóz­tak, de az ottani gyakori viharok ezt valószínűtlenné teszik. Ellen­ben a Lands End-fok mögött le­vő Hayle-nél, Cornwallben a keskeny földszoroson a szállít­mányt átvonszolhatták a Mo- unís-öböl vizére, ahonnan a Sa- lisbury-Avon folyón, a mai Christchurchnél hajóztak fel az építkezés színhelyére. Akárhogy is volt, azok az em­berek tudtak követ fejteni, farag­ni, és kiválóan megszervezték a szállítást. Ismerték Dél-Anglia földrajzi viszonyait, és olyan ta­lányt hagytak az utódokra, amelynek megfejtése, ha egyál­talán lehetséges, még sok mun­kát ad ma is a tudósoknak, a ku­tatóknak. (mentusz) Cambridge-ben, a Corpus Christi kollégium könyvtárában őriznek egy XI. századból szár­mazó kéziratot. Ebben megtalál­ták Stonehenge legrégibb ábrá­zolását, a következő szöveggel: „A Stonehenge Amesbury köze­lében Angliában.” Tulajdonkép­pen a megközelítőleg 90 méter átmérőjű, függőlegesen álló, fe­lül keresztbe fektetett kőtöm­bökkel kialakított körönd alatt még régibb kőépítmény marad­ványait találták meg. Kissé távo­labbra pedig földsáncok nyoma­it. Ezeket az angol éjszakai felde­rítő repülők 1940-ben holdfény­ben vették észre. Noha évszáza­dok óta vizsgálják a köveket, mégis csak 1953-ban fedezték fel a rájuk vésett bronzkori bárdok rajzának körvonalait. A leírások szerint a nagy kövek külső felüle­tén 25, a belsőkön 12 kétélű bárd rajza látható. De ezek csak akkor válnak igazán láthatóvá, ha a napfény ferdén súrolja a köve­ket, amikor a képződött árnyék a körvonalakat kiemeli. Hogy mi­kor és hogyan kerültek oda az említett bárdok, azt ma sem tudják. A külső oszlopsor mintegy há­rom méter vastagságú, egyen­ként közel öt és fél méter magas, kékesszürke homokkő hasábok­ból áll. Ezen belül egy kisebb, a külsőknél nyergesebben faragott kövekből álló gyűrű helyezkedik el. Még két további oszlopsor van, amelyek úgy állnak, mint az egymásba helyezett patkók. A Stonehenge kövei között átvilá­gító nap és esetleg a kövek által vetett árnyékok is sokféle dátu­mot rögzítenek. így minden bi­zonnyal az óriási építmény a régi­ek naptárkészítő segédeszköze lehetett. Görgőkkel emelték A Stonehenge történetében a tudósok véleménye szerint há­rom periódusról lehet szó. Az el­ső az i. e. 2000 körüli időkből. A második néhány évszázaddal ké­sőbb, míg a harmadik és utolsó i. e. 1400 körül zajlott le. A régé­szeti kutatómunkát az elmúlt századok kincskeresőinek rom­bolásai és a korai kereszténység türelmetlenségéből származó pusztítások is nehezítették. így aztán ma sem tudják pontosan, milyen lehetett az építmény, ami­kor még teljes épségben állt. Nem csupán csillagászati, hanem épí­tészeti, műszaki rejtélyeket is ta­láltak ezen a nevezetes sziklavi­lágon. A nehéz kövek felállítását és az úgynevezett keresztkövek felemelését feltehetően doron­gok, rámpák és görgők segítsé­gével végezték. Vajon lesz-e megfejtés? Nos, amint az ismeretes, nem csupán Stonehenge okoz komoly fejtörést a világ tudósainak. Szá­mos olyan tényre kell még ma­gyarázatot adniuk — például a delhi vasoszlop, az egyiptomi pi­ramisok, a maják elvándorlása, virágzó városaik elhagyása, stb. —, amelyek — legalábbis egyelő­re — érthetetlennek tűnnek a számunkra. Persze, ha nehéz is az eleink által ránk hagyott „rejt­vények” megfejtése, azért nem szabad feladni. Hiszen hány és hány — megoldhatatlannak lát­szó — ügy végére sikerült már pontot tennie a fáradhatatlanul munkálkodó szakembereknek. Bízzunk hát a tudományban, bízzunk az emberi elmében... Végtére: a legnehezebbnek lát­szó problémák is leegyszerűsöd­nek, ha a kezünkbe kerül a hoz­zájuk vezető „ajtó” kulcsa. Hogy erre mikor sikerül szert tennünk, az bizonytalan. De hogy előbb- utóbb miénk lesz a győzelem, szinte bizonyosra vehető. Hiszen az ember nem arra szü­letett, hogy legyőzzék... Sáncmu is lehetett? A művészek fantáziáját is megragadta Stonehenge. Az 1675 —1700 körüli időszakból való David Loggan korabeli metszete, amely fennmaradt. Ez az ottani kővilágot olyannak ábrázolja, amilyennek a ma embere megismerte. Ezt a nevezetes történel­mi emlékhelyet a fotóművészek is szívesen felkeresik, és képso­rozatokon megörökítik. Egy Angliában talált régi térkép Cur- sasnak emh'ti a kőépítmény körüli sáncművet, amely több, egy­mással párhuzamos földműből áll, de az idők során ellaposo­dott, belesimult a terepbe. A U. világháború alatt az ott gyakor­latozó és légvédelmi szolgálatot teljesített tüzérek fedezéképíté­sei siettették a nyomok eltüntetését De ez utóbbiak a fennma­radt oldalsó megvilágításban készített légi felvételeken jól elő­tűnnek. Hogy összefüggött-e ez a sáncmű a Stonehenge-dzsel? Azt egyelőre ma sem tudják. Az ásatások során megállapították, hogy egy régebbi kőépítmény is volt azon a helyen, amelyet épí­tői félbehagytak, és köveit felhasználták. Program­börze Kiállítások, tárlatok A Harlekin Bábszínház válto­zatos figuráit tárlat keretében láthatják kicsik és nagyok febru­ár végéig az egri Gyermek-Sza­badidőközpontban. Ugyanitt a kecskeméti nemezműhely anya­gából nemeztakarókat, nemez­sátrakat mutatnak be az érdeklő­dőknek január 25-ig. Az el­múlt esztendő legsikeresebb al­kotásait állította ki a Megyei Mű­velődési Központ fotószakköre az intézmény második emeleti előterében. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények A természetes élet- és gyógy­móddal ismerkedhetnek meg az érdeklődők holnap délelőtt 9-től délután 4 óráig az egri lila iskolá­ban. Az ideiglenes „rendelők­ben” orvosok, természetgyógyá­szok mutatják be tudományukat, s avatják be a „pácienseket” a reflexológia, az akupunktúra, a csontkovácsság gyógyító titkai­ba. Az eseményen megjelentek kipróbálhatják a relaxációs gyógytornát, találkozhatnak a kézírásból személyiséget, beteg­séget kiolvasó grafológussal, s még számos meglepetés várja a természetgyógyászok Heves me­gyei összejövetelének vendégeit. Az egri Vitkovics-ház haladó an­gol társalgási klubja ma délután 4-től 6-ig Rüll Csabáné vezeté­sével tartja következő foglalko­zását. Ugyanitt szombaton 10- től 13 óráig a kéz- és bőrműves szakkör tagjai hajdíszeket, öve­ket és kisebb használati eszközö­ket készítenek. Szombaton délután két órától az egri Gyer­mek-Szabadidőközpontban mű­ködő Lutra-matrica klub váija a gyűjtőket, akiknek cserebere- és vásárlási lehetőséget is biztosíta­nak a szervezők. Február 15-ig kell összerakni az Állatok a ház körül című albumot, és újabb matricákat szerezhetnek be a Barbie-albumba is. A világegyetem emlékezete Kovach A. Vadim „Memoria Universi” — ezzel a címmel nyílt tárlat az Egri Ifjúsá­gi Házban. Az ungvári Kovách A. Vadim festőművész nem elő­ször mutatkozik be a megyeszék­helyen. Képeit Balia D. Károly költő a következő gondolatok­kal ajánlja: „Előbb talán hunyd le szemed, hogy szemhéjad belső felületére, mint piciny képer­nyőre, rávetüljenek a lélek mély- lila karikái, ahogy az elveszített múlt, a megfoghatatlan jelenés és a kifürkeszhetetlen jövő sár­gás hátteréből előcsúszva lassan szétolvadjanak tudatod merev szerkezetei, átadva helyüket szú­rós, zöldpontok nyugtalanságá­nak. Előbb talán hunyd le sze­med, hogy tudd. valahol már lát­tad mindezt. Álmodban talán, amikor magáévá fogadott a vég­telenség, és a tér gyűrődésein ke­resztül a felsejlő csillagok köze­lébe jutottál, hogy átéld, miként verődik, hogyan tömörül az anyag, hűvös ködök miként izza­nak fel a vonzás bűvöletében, lé­tünk értelmévé hogyan feszül a permanens születés.... Talán egy régi életedben láttad mindezt, villámharagjától megszeppenve, üstökös baljós csóvája elöl babo­nákba burkolózva, a föld forron­gó méhéből feltörő láva elől me­nekülve, meteoritok tűzokádó sárkányai elől barlangba húzód­va. ... Valamikor már láttad mindezt. Dimenzió voltál akkor, vagy elhajló tér; piciny hasadék az idő falaban. amelyen áttürem- kedik a végtelen; energia voltál, a lassan vénülő fény; vagy te vol­tál magad a Kimeríthetetlen, a metamorfózisra mindig kész, az egyszerre véges és határtalan, az egyszerre múlandó és örökkéva­ló. Yagy te voltál magad az Esz­me, a káoszból csillagot nemző lelemény, az Isteni Genezis, vé­letlenek szükségszerűsége, az eleve elrendelés. Te voltáfa nagy összefüggés, a szerkezet tökélye, van és nincs hibátlan viszonylata. Emlékszel már, igaz, az Uni­verzumra, hiszen egy vagy vele. Része vagy, így lehetsz egésze. Valahol már láttad mindezt. Egy régi életedben? Spóra ko­rodban? Álmodban? Vagy talán csak kinyitottad le­hunyt szemed, és mint kozmikus deja vu, eléd kínálkozott a meg­talált múlt, a tapintható jelen és a kifürkészhető jövő.” A tárlat február 16-ig, kedd kivételével naponta 13-tól 17 óráig látogatható'. Mozipremier Szemenszedett szenzáció. Ez a címe annak az amerikai pro­dukciónak, amelyben világsztá­rok — Kataleen Turner, Burt Reynolds (képünkön) és Chris­topher Reeve — adják a nevüket a történethez. A tévé-hírmagazi­nok felgyorsult világát mutatja be a film. Egy riporternő élete és munkája áll a középpontban. A hölgy vérbeli televíziós, s ezért nehéz döntés előtt áll: vagy foly­tatja rohanó életét főnöke mel­lett a televíziónál, vagy új ro­mánca a békés házasságba tor­kollik. A film műfaja ugyan víg­játék, de a fájdalmasan abszurd jelenetek sajátos hangulatúvá emelik. A produkciót az egri Uránia mozi mutatja be. Ugyancsak itt vetítik a Halálos nyugalom című horrortörténe­tet, amely döbbenetesen kegyet­len eseményekkel kezdődik. Egy kísérteties éjszakán szörnyű ka­rambol érte hőseinket, Johnt és Rae-t. Fiuk meghalt, és ők azóta is a tragédia hatása alatt vannak. Tengeri útra indulnak, hogy fe­ledjenek. Egy csónak sodródik melléjük, benne pedig egy esz­méletlen fiatalember fekszik. Ki ő? Túlélő? Gyilkos? Mindezt megtudhatják az este 7 és 9 óra­kor kezdődő filmből. Síelni csak szomszédainknál lehet A sísport szerelmeseinek nem sok örömet hozott — eddig legalábbis — az idei tél. Az elmúlt év végi hóesések még a hazai magas hegyekben sem hoztak síelésre alkalmas terepeket. így e sport szerel­mesei a szomszédos országokban csatolták fel léceiket, s hódoltak szenvedélyüknek. A meteorológiai előrejelzés szerint visszatértek az igazi fagyos na­pok, havat azonban nem ígérnek az adatok alapján a szakemberek. Kollégáink, Koncz János és Szántó György az osztrák Alpokban, il­letve a Magas-Tátrában jártak, ahol igazi síparadicsom fogadja az idelátogatókat. A felvételeiken megörökített havas hegycsúcsok va­lóban vendégcsalogatók. Bükki kirán­dulások Az egri 212. Számú Bornem­issza Gergely Cserkészcsapat szombaton 10 km hosszú kirán­dulást szervez a Bükkbe — Mó- nosbél, Hársastető, Ágazattető, Leshely és Berva állomásokat érintve. A résztvevőket 9.40-kor az egri vasútállomáson dr. Bá­thory László csapattitkár, 9.50- kor az Egervár vasúti megálló­ban Hábel Gyula és Benkó Zsolt cserkésztisztek várják. A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya va­sárnapra hirdetett túrát ugyan­csak a Bükkbe. Az érdeklődők a 12 km-es táv során — Kékesi Ta- másné vezetésével — a követke­ző helyeket keresik fel: Szőlőske — Várkút — Törökút — Felső- tárkány. Indulás reggel fél 9-kor az egri autóbusz-pályaudvarról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom