Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám

HÍRLAP, 1991. január 15., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Amikor a voroskeresztesek összefognak Jakab Rudolfnénak jókora „családja” van: fiatalt, időset számítva, úgy háromezren tar­toznak hozzá az egykori járás községeiben. Szinte mindenkit ismer, pedig nem lehet könnyű számon tartani 16 községi, 14 munkahelyi és egy középiskolai vöröskeresztes alapszervezet tagságát. Mert ennyien vállalják évről évre az önkéntes vöröske­resztes munkát a füzesabonyi vá­rosi vezetőség égisze alatt. Az el­múlt évben pélaaul sikeres ruha­gyűjtési akciót szerveztek — mondja a titkárasszony —, s ha kellett, helyben, ha szükség volt rá, más településeken osztották szét a lakosság által adott ruha­neműt a rászorulók között. S mi­után napjainkban a gondosko­dás mindinkább a szociális ellá­tás felé tolódik el, egyre fonto­sabb teendőjük aj elzes: ki az, aki a létminimum alatt él, kinek mi­ként tudnának segíteni élete haj­lottszakaszában... Ahol valóban összefognak a vöröskeresztesek, ott — mint például Sarudon, Kálban, Kompodon, Mezősze- merén, Poroszlón vagy Füzesa­bony telepi részén — egyre töb­ben érzik, hogy nem hagyják őket magukra szegénységükben, öregségükben, elesettségükben. Természetesen nem „haltak ki” a hagyományos vöröskeresz­tes akciók sem az egykori járás­ban, hiszen — főként az iskolai, ifjúsági alapszervezetekben — még most is számos egészségne­vel o, kórmegelőző előadást, ren­dezvényt tartanak, tanfolyamot szerveznek: a sarudiak csecse­mőgondozásban, a füzesabonyi Il-es iskolások pedig elsősegély- nyújtásban szerepelnek a legjob­bak között a megyei versenyeken. Ami pedig a véradást illeti: hiá­nyoznak ugyan a füzesabonyi vasútépítő katonák — akik meg­bízható és állandó donorok vol­tak —, de jelentősen nem csök­kent az önként jelentkezők ará­nya. Korábban a munkahelyek alapszervezetei jártak élen a vér­adásban, mostanában kevesebb kedvezményt biztosítanak ne­kik, így inkább a településeken kerül sor jelentősebb véradások­ra. Igaz, ma is jó példával járnak elöl a füzesabonyi fémművek dolgozói — közöttük van a 84- szeres véradó Márton József is —, vagy a poroszlói termelőszövet­kezetiek. De a tizenhét település véradói közül 103-an kaptak legutóbb is kitüntetést többszö­rös véradásért. Az emberi segít­ségnyújtás szép példájáról tettek tanúbizonyságot az ev végi ün­nepek előtt az egerfarmosiak és a mezőtárkányiak, akik negyve­nen utaztak be az egri véradoál- lomásra. Az idei tervek között két fon­tos teendő is akad — mondta Ja­kab Rudolfné —, méghozzá a korábbi években már elterjedt nőgyógyászati rákszűrés, ame­lyet a tavaszi hónapokban elő­ször Füzesabonyban és Porosz­lón szerveznek meg, majd a többi településen is, a sorrendnek megfelelően. A másik feladat: biztosítani a tavaly megalakult sarudi vízi mentőszolgálat mű­ködését. Ezt a helyi általános művelődési központ és általános iskola, valamint a VK támogatja csónakkal, mentőmellénnyel és tanfolyami oktatással az idei nyárra is. Nagyon kellett már az új tornaterem... Falu a város szélén (Fotó: Szántó György) Kerecsendi faluvédők Január 18-án 18 órától tartja alakuló közgyűlését a kerecsendi Faluvédő Egyesület a helyi há­zasságkötő teremben. Az össze­jövetelre mintegy 60-70 meghí­vót küldtek ki a helyi közéletben tevékenykedőknek, akik ekkor léphetnek be az egyesületbe. El­sőként az alapszabályzat terve­zetét vitatják meg, majd vezető­séget választanak a kerecsendi faluvédők. Az egyesület létreho­zásának célja többek között a te­lepülés közösségi és környezeti hagyományainak ápolása, építé­szeti értekeinek megőrzése, múltjának felkutatása. Véle­ményt nyilvánítanak majd a köz­séget érintő fejlesztési es rende­zési tervekről, s kezdeményez­nek majd faluszépítő akciókat. Hidroglóbusz lesz Mezőtárkányban A község vízellátásának biz­tonsága érdekében még decem­berben úgy döntött a mezőtárká- nyi képviselő-testület, hogy 50 köbméteres hidroglóbuszt tele­pítenek a faluban. A vízmű válla­lat szakemberei jelenleg az elő­készítő munkálatokat végzik: ki­jelölik és felmérik a Kossuth út végén található terepet. Közben készülnek a hidroglóbusz tervei, melynek átadását május 31-re ígérték a vízművesek. Ezzel pár­huzamosan elhatározták, hogy másik kutat fúrnak a mostani egyetlen kút „kisegítésére”. Fórum pedagógusoknak A községben dolgozó peda­gógusoknak tartottak fórumot január 9-én Kerecsenden, s ezen részt vettek az önkormányzat képviselői is. A találkozót az ön- kormányzat megalakulását kö­vető változások tették aktuális­sá: megszűnik a helyi GAMESZ, és helyette karbantartó brigád alakul. Szóba került a pedagógu­sok anyagi elismerése is, vala­mint részvételük a helyi közéletben. Kölcseyről — a könyvtárban Január 22-én tartják a magyar kultúra napjának rendezvényeit Füzesabonyban, s ehhez kapcso­lódva a városi könyvtárban kiál­lítás nyűik Kölcsey Ferenc életé­ről, koráról, a Himnusz születé­sének körülményeiről. Megte­kinthetik a látogatók a Himnusz különféle kiadásait is. Ugyan­ezen nap délelőttjén 11 órakor dr. Gál István, az egri főiskola irodalomtörténeti tanszékének vezetője tart előadást a neves po­étáról. Az oldalt írták: Szilvás István Palágyi Edit Akik elsőként költöztek... December végén vették bir­tokukba az első lakók az an- dornaktályai szociális foglal­koztató új épületszárnyának három-négy ágyas modern szobáit. Januárban aztán kö­vetik őket a többiek: a GYI- Vl-ből és családoktól az in­tézetbe kerülők. Gál Gábor — a költözés utáni napokban — a berendezkedés pillana­tait örökítette meg. Az andomaki polgármester nem tervez adóprést Balogh László, az andomak- tályai polgármester egyaránt küzd országos és helyi gondok­kal: hiányoznak a törvények, a jogszabályok, amelyeknek alap­ján lépni lehetne. Nincs költség- vetésük, késik az adótörvény, úgy kellene már a hivatalos köz­löny, mint egy harapás kenyér... A tízfős testület nincs lemara­dásban; választott polgármeste­rük van, és öt pályázó közül a 24 éves Fiam Ildikó ült a jegyzői székbe. Az apparátus — egy ön­ként távozó kivételével *— a ko­rábbi szakemberekből tevődik össze, akik értik a dolgukat, is­merik falujuk minden gondját- baját. — Az új év „slágerei” az új adók. Mi a véleménye minder­ről? — Egyértelműen az, hogy nem szabad ésszerűtlenül emelni a lakosság adóterheit. A jelenle­gi terhek közismertek, régi adók szűnnek meg, újak jönnek, de úgy kell intézkednünk, hogy az adó mértéke ne növekedjen. A faluban naponta váltják ki a kü­lönböző engedélyeket, többen vállalkozásba fognak, mintegy 86 vállalkozó van, nem tartanám helyesnek — sem én, sem a testü­let —, hogy újabb adókkal kö­szönjünk nekik adjonistent. Andornaktálya egy parittya- hajításnyira van a nagy szom­szédtól, Egertől, és e tényt még az sem másítja meg, hogy a vá­lasztókörzetet illetően Füzesa­bonyhoz tartoznak. A megyei jogú város szomszédsága a jövő­ben jelenthet rosszat is, jót is. Sok mindenre vagyok kíváncsi, elvégre egy 2500 lakosú, 4 kilo­méter hosszú községben ez is, az is előfordul... — Mi van a „sátáni fiúkkal”? — Nagyobb volt a füstje, mint a lángja! Szerencsére, az andor- naktályai rejtett pincékben nem bujkált senki, és békésen, nyu­godtan teltek az ünnepek. De ha már a közbiztonságnál tartunk, hadd említsem meg, hogy egy ekkora faluban mégiscsak kelle­ne legalább egyetlen „saját” rendőr. Jelenleg háromnak van egy kmb-je. Tervek, szándékok, gondok persze vannak bőségesen, meg­érne egy misét utánanézni annak is, hogy mit visz a víz az Eger-pa- takon? Hol vannak már azok az idők — jómagam még emlék­szem rá —, amikor a kristálytisz­ta vizű patakban vidáman úsz­káltak a vadkacsák, és ha az em­ber elsétált a patak mentén Eger­től Andornaktályáig, akkor megtelt a tüdeje tiszta, friss leve­gővel. De milyen illatokkal telik meg most? Röpködnak a tervek a polgár- mester úr irodájában, részben a megvalósulás útján vannak már, részben — pénzhiány miatt — csupán elképzeléseik vannak. — Mi a legsürgősebb? — Húsbolt, illetve boltok kel­lenének! A pékség megvalósítá­sa ez évben bizonyosra vehető, távolabbi cél, hogy a Mocsáry- kastély parkjában egy kempinget létesítsünk. A község gázprog­ramja is tanulmányszinten van... Nem kis feladat, hogy egy falu­vezető áttekintse az élet minden területét, és magáévá tegye a la­kosság igényeit, szándékait. A polgármester szakavatottan be­szél az óvodai, iskolai helyzetről, arról is, hogy a gyerekeknek mintegy egyharmada Egerbe jár. Miért? Eddig talán még volt in­dok, de a tornaterem elkészülte után, a fakultatív nyelvoktatás bővülésével talán ezen a helyze­ten is lehet, sőt érdemes változtat­ni, annál is inkább, mivel az an- dornaktályai iskola — szakem­berek véleménye szerint is — ver­senyre kelhet a megyeszékhelyi iskolákkal. Szóba kerül az egészségügy: a jelenlegi körzeti orvosi rendelő­ből — megfelelő átalakítással — kisebb egészségügyi intézményt lehetne összehozni. Szükség len­ne egy gyógyszertárra is, azt is nehezen értik a lakosok, hogy miért kell Makiárra járniuk fog­orvoshoz... Egy falunak „kicsi”, az or­szágnak, a világnak nagy ügyei, gondjai vannak! Minek tagad­juk, rendkívül nehéz a holnap- utánról dönteni akkor, amikor nem tudjuk, hogy mi lesz hol­nap... Hajózni kell!— mondták egy­koron. Tervezni kell! — mondjuk mi városon és falun, mert a közöny nem uralkodhat el rajtunk. Talp­ra állni és talpon maradni pedig csak hittel és bizakodással lehet... Szalay István Panasznaptól a tárgyalóteremig Könyvtári mérleg A város bírósága.. Annyira új még, hogy csak hosszas érdeklődés után közöl valamiféle támpontot a postai tudakozó: egy kis „kerülővel” le­het hívni Füzesabonyban a váro­si bíróságot, saját telefon vonallal még nem rendelkeznek. S a hely­beliek is inkább csak a frissen ki­helyezett névtábláról tudják, hogy a „régi tanácsháza” épüle­tében kell keresnünk Justitia ott­honát. — Az -ötvenes évek elején hozták létre a területi székhelyen a járásbíróságot, amely 1984. ja­nuár elsejéig működött, akkor egy központi intézkedéssel meg­szüntették... — fogad az alig el­foglalt irodájában dr. Szirmai György elnök, aki „visszatérő lé­leknek” számít a nagyközségből várossá vált településen. Mint mondja, 1972-től79-ig beosz­tott bíróként, majd 1982 — 84 között bírósági elnökként dolgo­zott már itt, csak akkor abban az épületben, amely ma a vízmű tu­lajdonában van. — ...S most január 1-jétől is­mét önálló bíróságot kapott Fü­zesabony, immár városi hatás­körrel, ám ide tartoznak a volt já­rás községei, falvai is. Pillanat­nyilag ideiglenes elhelyezést kaptunk a városháza földszint­jén, kissé szűkösen is vagyunk, apró helyiség például a tárgya­lónk, de kibnjuk egy-két évig. ígéret van rá ugyanis, hogy 1992-ben — az anyagi lehetőség­től függően — elkezdik építeni a városi ügyészségnek és bíróság­nak helyet adó új épületet a szomszédságban. — Parlamenti döntés nyomán jöttek létre ismét a városi bírósá­gok, így az itteni is. Miként szer­veződött a szakembergárda? — Az előkészületek még ta­valy áprilisban megkezdődtek, a megyei bíróság kilenc és fél stá­tuszt biztosított: jelenleg egy büntető-, egy polgári peres bíró és egy közjegyző dolgozik az ad­minisztrációs személyzettel együtt. Betöltetlen még egy fogal­mazói helyünk, de — várhatóan tavasszal — erre a posztra is ka­punk kollégát. — Miként alakul az új bíróság munkarendje, milyen ügyfélfor­galomra számítanak az első na­pok után? — Korábbi ismereteim alap­ján úgy várom, hogy havonta 40- 45 polgári és 30-35 büntetőügy­gyei kell majd foglalkoznunk, de ez csak amolyan előzetes becslés. Ezek mellett ott lesznek még a fi­zetési meghagyások, a bontópe­rek előtti meghallgatások, vala­mint a békéltető elbeszélgetések, ezek száma is elérheti a 20-25- öt. És a rendszeres fogadóna­pok... Hétfőnként lesz panasz­nap és ügyfél-, illetve közjegyzői fogadónap. Kedden és csütörtö­kön a polgári, szerdán és pénte­ken pedig a büntetőügyeket tár­gyaljuk. Miután csak egy tárgya­lótermünk van — kettő is elkelne —, heti két-két ügy kerülhet a bí­róság elé... S ami az első napokat illeti: eddig hat polgári és 3-4 büntetőügy érkezett hozzánk, ezek előkészítésén már dolgo­zunk, de csak úgy 25-e körül ke­rülhet sor az első tárgyalásokra. A közjegyzőnknek — érthető mó­don — máris több dolga akadt... — A „csúcsforgalom” tehát még várat magára... — Ezt mi szeretnénk elkerül­ni, s ésszerű munkabeosztással és ^■tempóval el is lehet, természete­sen ehhez az is kell, hogy az ügy­felek is betartsák a „hivatali” rendet, vagyis: ne a tárgyalási na­pokon keressenek bennünket, mert azzal csak felborul a mun­kamenet, szokják meg a hétfői fogadónapokat... Kevesebben jönnek, de többet visznek... A füzesabonyi városi könyv­tárban elkészültek az 1990-es év értékelésével, s a statisztikák azt mutatják, hogy kevesebb olvasó fordult meg náluk. Míg 1989- ben közel 1500 beiratkozott tag­juk volt, tavaly 260-nal keve­sebb, azaz 1227. Különösen csökken a gyerek látogatók szá­ma, de — legyünk optimisták — ők talán az iskolai könyvtárakat részesítik előnyben, és nem a fel­nőttek kulturális igénytelensége ragad rájuk. Ahogy a könyvtár igazgatója, Blahó Istvánné elmondotta, költségvetésük egyre szegénye­sebb, és csak a helyi üzemek, gyárak stb. támogatásának kö­szönhető, hogy szolgáltatásaik még nem szenvedtek csorbát. Jó­val kevesebb kötetet és egyéb dokumentumot vásárolhatnak, mint régebben, így egyre több könyvet nem tudnak már kiköl­csönözni, mivel csak egy van be­lőlük. Érdekes adat, hogy a ta­gok száma ugyan csökkent, de akik jönnek, tóbb könyvet visz­nek haza: az 1989-es 32 ezerről tavaly közel 39 ezerre emelke­dett a kikölcsönzött olvasniva­lók, valamint magnó- és video­kazetták száma. A magyar kultúra napja rendezvényei A városi művelődési központ több — érdeklődésre számot tartó — rendezvénnyel készül a magyar kultúra napja alkalmából. Ízelítőül említett néhányat az intézmény megbízott vezetője, Kutasi Pálné. Mint mondta, a gyermekeket várják január 18-án délelőtt fél 11-kor és délután fél 3-kor arra a zenés műsorra, amelynek címe: Hejhó, Ka­pitány. Ugyancsak a fiatalabbak korosztályának szól a meghívó az Állami Bábszínház előadására, amelyet Csilicsala csodája címmel mutatnak be január 28-án 10. 30 és 14.30 órai kezdettel. A tizenévesek az immár hagyományos diszkóban szórakozhatnak a Three Boys csoport zenéjére 26-án este 7 órai kezdettel, míg a fel­nőtt érdeklődőket 22-én várják a kulturális intézmény rendezvényé­re: 18 órától kerül sor Szabadság szerelem címmel Köves Géza elő­adóművész irodalmi estjére, melyet Petőfi Sándor verseiből állított össze. Január 30-án, este fél 7-kor kezdődik Psota /rénKossuth-drjas kiváló művész estje, amelynek már a címe is vonzó: „Irén, te édes!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom