Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám

HÍRLAP, 1991. január 15., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Szóvá tesszük Tihamér Eger mostohagyermeke? Szerkesztőségünket naponta ostromolják a tiha- méri városrész lakói az ott uralkodó áldatlan álla­potok miatt. Hogy miből is állnak ezek? Sártenger, átláthatatlan közlekedési viszonyok, felesleges KRESZ-táblák, és még sorolhatnánk... A dolog úgy indult annak idején, hogy elkezdő­dött az építkezés a környéken. Az építők — fittyet hányva a környék lakóira — olyan helyzetet terem­tettek, amiben szinte művészet élni és nap mint nap közlekedni. Többek között megemlítjük azokat az utcákat, amelyek ma már el vannak zárva a forga­lom elől: a Menház, a Homok, a Rozália, az Újsor utca és a Makiári út, az egyirányúvá tett Kertész ut­cáról már nem is szólva... Az ott lakóknak az szálja a szemét legjobban, hogy a Homok utca lassan egy éve le van zárva, holott rajta keresztül lehet eljutni jó néhány „céghez”: a téglagyárhoz, a városgondo­zási üzem telephelyére is. Ehelyett most a kis teher­bírású utakon közlekednek a hatalmas járművek, az ottaniak bosszantására. A lakók felvetik: ha már adót fizetnek, és nem is keveset, akkor legalább tájékoztassák őket, mi tör­ténik velük, s ne csak a Hírlapból tudják meg, vagy a kialakult helyzet döbbentse rá őket a valóságra. Be­toncsövek, munkagépek és munkások nélküli terü­letek jelzik az itt zajló munka intenzitását, és lehet következtetni annak hatékonyságára is. A gyerekek nyakig sárosán érnek az iskolába, s onnan vissza, mint ahogy egy babakocsit toló fiatal házaspár találóan megjegyezte: „Nem is tudjuk, hogy sétálunk-e, vagy dagasztunk.” Kérdésünk az önkormányzathoz is szól: tovább­ra is mostohagyerek marad-e Tihamér? — perion — Kedves Olvasóink! Tudjuk, hogy megyénk sok településén alakulnak ki hasonlóan áldatlan álla­potok. Hosszú évek mulasztásai halmozódhatnak így fel. Kérjük, ne nyugodjanak bele, írjanak la­punknak, hogy az Önök érdekében szóvá lehes­sük, lefotózhassuk a visszásságokat. Címünk: Heves Megyei Hírlap, Eger 3301 Pf. 23. A borítékra írják rá: Szóvá tesszük! Kamarai napok Hollandiában Nemezelés februártól Napjainkban a természetes anyagok „reneszánszát” tapasz­talhatjuk. Az öltözködésben is visszatérünk a régi, jól bevált da­rabokhoz. Az egri Gyermek- Szabadidőközpontban ezért le­hetőséget nyújtanak azoknak, akik egy sajátos technikával ké­szülő anyag, a nemez után érdek­lődnek. A nemezműhely tagjai sapkát, kalapot, tarisznyát, fali­szőnyeget és sok más érdekes tárgyat készítenek majd február­tól, ha lesz elég érdeklődő. A foglalkozásokat Nagy Melinda nemezmester vezeti majd. Korszerű táplálékok A hevesi életmód-klub követ­kező foglalkozásán az egészséges és korszerű sütőipari termékek­ről lesz szó. A népszerű hevesi kenyérről, valamint a korszerű zsömléről, kenyérről stb. hall­hatnak majd az érdeklődők a he­vesi városi gyermekházban ma délután 15 órakor. Kiállítás 16-án délután öt órakor kiállí­tásmegnyitó lesz az Egri Ifjúsági Házban. Dr. Martinovits János mond bevezető szavakat a har­mincas éveiben járó ungvári fes­tőművész, Kovách A. Vadimnak a fantasztikumba és a kozmoszba vezető képei elé. A tárlat címe: Memória Universi. Kezdj el élni! Kezdj el élni! Ez a címe annak a tíz részből álló előadás-soro­zatnak, melyet csütörtökönként tartanak a gyöngyösi Gyermek- Szabadidőközpontban. Ezen a héten — 17-én 17 órától — a stresszről lesz szó, és arról, ho­gyan kezeljük a haragot és a bosz- szúságot. A foglalkozásokat egy pszichológus, egy lelkész és egy belgyógyász vezeti. Raktárosokat képeznek Középfokú raktárosi, raktár- vezetői, raktárszervezői kurzust szervez a TIT Heves Megyei Egyesülete. A 150 és 190 órás képzés foglalkozásai hetente egy alkalommal lesznek. A tanfolya­mok mindegyike szakképesítést ad. Jelentkezni lehet az egyesület Klapka utcai székházában, Egerben. Telefon: 11-906. A Magyar Gazdasági Kamara Hágában és a hollandiai Észak- Brabant Hertogenboschban ka­marai napokat szervez február 25 — 28. között. Az ottani me­gyében szinte minden gazdasági ágazat képviselve van, különö­sen a húsfeldolgozás és a hűtő­ipar, az orvosi berendezések gyártása, a számítástechnika és részben a textilipar is. A bemutatkozásra várják Hitelek Bővültek a kisvállalkozók hi­telfelvételi lehetőségei. Az eddi­gieknél jóval kedvezőbb forma gyors segítséget jelent az érdek- védelmi szervezet tagjainak. Mint Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke elmondta, az egymilli- árd forintos alapból 100-tól 500 ezer forintig terjedő kölcsönt igé­nyelhetnek a kisvállalkozók hi­telfedezet-igazolás bemutatása (Folytatás az 1. oldalról) — Pozitív eredmény, azaz jó évzárás után közgyűlés elé ter­jesztjük erre vonatkozó javasla­tunkat, s az dönt az osztalék szá­zalékarányáról. — Mi lesz továbbá a még föl nem osztott, másik 50 százalék­nyi szövetkezeti vagyonnal? — Csak az ide vágó törvények megalkotása, annak alapos meg­ismerése után tudunk ez ügyben állást foglalni. De érzésem sze­rint a napokban folyó többpárti, szakmai egyeztető tárgyalások az 1020-as, úgynevezett kártala­nítási törvénytervezetnél anyagi forrásként kívánják figyelembe venni. Ám ha ez így bekövetke­zik, diszkriminatív jelleget ölthet a mezőgazdasággal szemben, hi­szen egyéb ágazatoknál a teher­viselés sokkal kevesebb a miénk­hez mérten. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem kívánunk ré­szelni a kártalanításból, inkább az arányokra célzok...! — Ön a Mezőgazdasági Ter­melők Érdekvédelmi Szövetsé­gének elnökségi tagja. E minő­ségben miként ítéli meg általá­ban az ágazati törvényalkotások véleményezését? azoknak a hazai vállalatoknak a jelentkezését — így Heves me­gyéből is —, amelyek érdekeltek a holland cégekkel való kapcso­latfelvételben. Részletes tájé­koztatást ad a Magyar Gazdasági Kamara holland tagozata, a 153- 1285 telefaxon, illetve az Észak- Magyarországi Gazdasági Ka­mara egri képviselete a 36/12- 989-es telefonon. nélkül. A kölcsönigénylő kérvé­nyét az IPOSZ által kijelölt zsűri bírálja el, a hitelt három nap alatt kapja kézhez az igénylő. A pénzt, amely bármire felhasznál­ható, harmincöt százalékos ka­matra, hat hónapos visszafizetési határidőre kölcsönzi a bank. A Budapest Bank Rt. közvetí­tésével világbanki hitel felvételé­re is lehetőség nyílik ezentúl. Ezt — Öröm számunkra, hogy az utóbbi 3-4 hónapban üléseinken a földművelési, pénzügyi és az igazságügyi minisztérium főosz­tályvezetői, államtitkárai rendre megjelennek, kérik a vélemé­nyünket, sőt, több esetben már alkalmazták is azokat egy-egy ki­bocsátott rendelet megfogalma­zásánál. Természetesen a koráb­bi sérelmek orvoslásával minden józanul gondolkodó szakember egyetért, és támogatja! Ilyen a földdel, vagyonnal kapcsolatos törvénytelenségek korrigálása például. De mint gyakorló szak­ember mondom: a tulajdonjog helyretétele után fontos, hogy a szakértelem domináljon, ami ugyanakkor nem mond ellent a privatizációnak sem. — Mint elnököt, gondolom, legalább úgy foglalkoztatják a pillanatnyi gondok, mint a föl­emlegetett távlati elképzelések... — Mindennapi gondunk a pénzügyi fizetőképesség fenn­tartása, amit eddig sikerült meg­oldanunk, persze, nem kevés kö­zös munkálkodással. Egyébként őszi vetéseink jó állapotban van­nak. Ami sajnálatos: anyagi Kié legyen a föld ára? Markazi érdek- egyeztetés A földkérdést, a gazdálkodást a földdel Markazon sem min­denki egyformán kívánja megol­dani. A helyi Mátrakincse Ter­melőszövetkezettel például már sokszor támadt egy-egy kérdés­ben nézeteltérése a kisgazdapárt alapszervezetének. Mivel sok­szor nem sikerült sem könnye­dén, sem nehezen dűlőre jutni­uk, így egy érdekegyeztető taná­csot hoztak létre a községben. A polgármester elnökletével ülnek össze időről időre, s hogy döntő­bíró is legyen, az önkormányzat négy tagja is részt vesz ezeken az üléseken. Most úgy tűnik, hogy ismét akad dolga a testületnek, ugyanis a kisgazdapárt azt szeretné, ha a téesz a mostanában eladott föld­jeinek a bevételét átadná a falu­nak. Ennek az ügynek a fejlemé­nyeiről a napokban riportban számolunk be. Hétvégi balesetek A kerékpáros és az autó Heves megye területén január 12-én és 13-án két balesethez kellett kivonulniuk a rend őrei­nek. Január 12-én a déli órákban Bekölce belterületén az ózdi Tó- ta Zsolt személygépkocsijával összeütközött a helybeli Harkó Sándorral, aki kerékpárral köz­lekedett. Az ütközés rosszabbul is végződhetett volna Harkó Sándor szempontjából, de sze­rencsére a férfi „megúszta” halá­los sebek nélkül. Sérülése azon­ban így is súlyosnak bizonyult. Január 13-án a reggeli órák­ban Verpelét ésTamaszentmária között a kápolnai Burai János gépkocsijával karambolozott a verpeléti Prokai György által ve­zetett ARO típusú személygép­kocsival. Ennek következtében Samu Lászlót és Samu László­nál könnyű sérülésekkel szállí­tották a kórházba. A balesetek ügyében a rendőr­ségfolytatja a vizsgálatot. a kölcsönfajtát valutában és fo­rintban is igénybe lehet venni. Minimum 100 ezer, maximum 8 millió márka kölcsönzésére van így lehetőség, amelyet három év türelmi idő után, kilenc év alatt kell visszafizetni. Az adósság márka esetében 10 százalékos, forintnál huszonhat százalékos kamattal nő. okokból jóval kevesebb alapmű­trágyát tudtunk felhasználni. Zavaró körülmény az is, hogy országos piacaink a teljes össze­omlás küszöbén állanak, ami már házon belül is érezteti hatá­sát. Gondolok itt a tej-, hús-, ga­bona-, illetve ipari piacaink meg­ingására. Terveinkben zavart to­vábbá a felhasznált anyagfélék nagymérvű áremelkedése, vala­mint minden energiahordozó közvetlen, illetve közvetett hatá­sa a termelőmunkára. — Végül is van-e kiút...? — Tény, hogy az országos kül- és belpiaci problémák alól telje­sen nem tudjuk kivonni magun­kat. De mivel az utolsó két évben belső vállalkozásaink jó ered­ménnyel zártak, ezek továbbfej­lesztését egészen a kiscsoportos, illetve egyéni vállalkozásig teije- dően megpróbáljuk a közeljövő­ben kiterjeszteni. Persze, ez nem csodaszer, de tagadhatatlan, hogy az egyéni érdekeltség eddig mindenütt javunkra szolgált, ahol sikerült alkalmaznunk — mondotta beszélgetésünk befe­jezéseként Vágó József elnök. Moldvay Győző a Világbanktól is Mindennapi gond a fizetőképesség fenntartása A Hírlap választ kér Miért nincs igazi tél? Hétfői lapszámunkban tettük közzé felhívásunkat, amely sze­rint vátjuk az olvasók közérdekű kérdéseit. Szakembereket szólal­tatunk meg, röviden megpróbá­lunk egy-egy jelenség, rendelke­zés, probléma mögé nézni. Teg­nap Nagy Ervinné nyugdíjas ol­vasónk arról érdeklődött, hogy mi is lehet az oka az utóbbi esz­tendőkben tapasztalt enyhe te­leknek, hiszen ő még emlékszik azokra az időkre, amikor a tél sokkalta szigorúbb volt. Úgy vél­tük, mindez sokakat érdekelhet. Nos, lássuk, mint mond a tudo­mány a nap kérdésével kapcso­latban... Fokozatos felmelegedés ta­pasztalható a világon. Az Ame­rikából és Nagy-Britanniából származó egybehangzó adatok szerint az 1990-es év volt az ed­digi legmelegebb a 140 év óta ve­zetett feljegyzésekhez viszonyít­va. A NASA adatai szerint 1990 volt az eddig előfordult legmele­gebb időszak, a brit meteoroló­giai intézet jelentéséből pedig ki­derül, hogy a földfelszíni hőmér­séklet 0,30 Celsius-fokkal ha­ladta meg az 1951 és 1980 közöt­ti átlaghőmérsékletet. A brit intézet adatai alapján a 140 éve vezetett feljegyzésekből kiderül, hogy az azóta előfordult hét legmelegebb év közül hat 1980 után volt. Miközben Grönland, Kanada északi és az Északi-sarkvidék központi része tavaly hidegebb volt, mint az 1951 — 1980 közöt­ti hivatkozott időszak, Európá­ban, Szibériában, a Távol-Kele­ten, valamint az Egyesült Álla­mokban és Kanada déli részén a hőmérsékleti átlag meghaladta az említett időszakban feljegy­zett átlaghőmérsékletet. Az angliai szakértők vélemé­nye alapján a felmelegedési je­lenség kialakulásában az üveg­házhatásnak is komoly szerepe lehet. Alig telik el nap, hogy beszél­getéseink során ne kerülne elő ez a téma. Megyénk városaiban, falvaiban már csak emléket je­lentenek azok a ródlipályák, amelyek néhány évtizeddel ez­előtt a gyerekek számára a telet jelentették. Oda a Mátra és a Bükk téli varázsa is. Vajon med­dig? A fentiek szerint nem múló természeti jelenségről van szó, hanem — mint oly sok minden­ben — ebben is a világ törvény- szerűségei érvényesülnek. S köz­ben oda egy évszak, annak min­den szépségével, fázósságával együtt. Nehéz ma tanulóvá válni A hatvani Damjanich szak­munkásképző intézet már múlt év vége óta szervezi a diákután­pótlás toborzására a szülői érte­kezleteket. A környező kisebb- nagyobb településekre is elláto­gatnak az iskola vezetői, tanárai. Sajnos, kevéssé biztatóak az ed­digi tapasztalatok, mert nehéz ma tanulóvá válni a szakmun­kásképző intézetekben is, hiszen az ipari termelés visszaesése nem nyit távlatot a majdani munká- baálláshoz, a megszerzett szak­mai ismeretek hasznosításához, magyarán a megélhetéshez. Ambruzs Sándor igazgató vé­leménye szerint különösen ag­gasztó a helyzet az építőipari szakmunkásképzés jövőjét ille­tően, mert új építkezések, beru­házások jóformán alig indulnak, a régiek, a megkezdettek pedig időközben befejeződnek. Rá­adásul most a vasútnál sem kere­sik úgy a végzős tanulókat, mi­ként ez korábban volt. S tegyük mindehhez: Hatvanban külön gond, hogy a Damjanich szak­munkásképző intézetnek nincs tanműhelye, ahol — munkahe­lyek hiányában, s bízva a helyzet esetleges megváltozásában — a különböző szakmák csínját-bín- ját elsajátíthatnák a vállalkozó kedvű fiatalok. A múlt hetekben egyébként Túrán, Selypen, Lőrinciben, teg­nap a hatvani Kossuth téri és Rá­kóczi úti általános iskolában zaj­lottak le diáktoborzó szülői érte­kezletek, ma pedig a boldogi is­kolához várják hasonló találko­zóra a helyi iskola nyolcadikos növendékeinek szüleit a szak­munkásképző intézet vezetői. (m. gy.) önálló gazdálkodás Egerfarmoson Az első fél évben nem lesz helyi adó Még a múlt év november első felében írtunk arról, hogy Eger­farmoson falugyűlés mondta ki a végső szót: 1991. január elsejétől önállóvá válnak, 10 évi „házas­ság” után elköszönnek Mezősze- merétől. A válás megtörtént — baráti kézfogás mellett — az új esztendő beköszöntével. — Pillanatnyilag még a va- gyonelosztás folyik. Ez a két ön- kormányzat dolga — mondja kérdésünkre Poczok Sándor pol­gármester, amikor arról érdeklő­dünk, hogyan igyekeznek élni a lehetőséggel, hogyan próbálkoz­nak az egerfarmosiak saját lábu­kon megállni az óév búcsúztatója után. — Két fontos kérdésben döntött az önkormányzat. Pol­gárőrséget hozunk létre a falu­ban. Tanulmányoztuk a mező- tárkányiak munkáját, szervezeti szabályzatát, s ennek alapján mi is szervezzük a polgárőrséget. Várhatóan február elsején már megkezdik a szolgálatukat a köz­ségben. — A másik, amit nagyon fon­tosnak tartunk — folytatja —, hogy megtartsuk az eddig elért színvonalat a faluban. Ha ezt nem sikerül elérnünk, fölösle­gesnek bizonyulna az önállóso­dás. Azt már eldöntöttük: ebben az esztendőben nem kezdünk új beruházás megvalósításához, de befejezzük a folyamatban lévő munkákat. Ezek közül méretei­ben a legjelentősebb a Mezősze- merével együtt szorgalmazott vízmű- és vízvezeték-építés el­készítése. Augusztus 31-re ké­szen lesz a 30 millió forintos be­ruházás, amelyből a két önkor­mányzat 6,5 milliót all, a többit a lakosság. Éppen ezért mi az első fél évben helyi adót nem vetünk ki, éppen elég lesz a mai körül­mények között a fenti összeget előteremteniük. Később elmondja a polgár- mester azt is, hogy nagy gondot okoz az önkormányzat számára, hogyan tudják megoldani a költ­ségnövekedéssel járó létesítmé­nyeik — iskolai napközi, óvoda, öregek otthona stb. — ellátását úgy, hogy az mindenki számára elfogadható legyen. Az már biz­tosnak látszik, önálló, önellátó gazdálkodásra térnek át. Hűtő­ládát vesznek például, s ebbe ol­csó félsertéseket fagyasztanak, hogy ne kelljen állandóan az emelkedő húsárakhoz igazodni­uk. Pince is van a községháza alatt, ide zöldségféléket, burgo­nyát, gyümölcsöt, savanyúságot, befőtteket spejzolnak be önkölt­ségi áron. Arra is nagy a hajlandóság — erősítette meg a polgármester —, hogy Szihalom, Mezőszemere összefogásával önálló pékséget és tejfeldolgozó üzemet létesíte­nek. Az alapanyagokat a Rima­mente Tsz megtermeli. Dühítő­nek tartják ugyanis, hogy a há­rom községben csak 32 forintos kenyeret lehet kapni, és a tej ára is lassan a csillagos eget súrolja. Ott, ahol az „megterem”. Persze, amikor a búzát, a tejet, az állato­kat vásárolják fel tőlük, minden fordítva történik, szinte „krajcá­rokkal szúrják ki a szemüket.” Akkor inkább saját javukra termelnek és üzletelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom