Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-31 / 228. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1990. december 30., vasárnap Kapásra várva... Milyen ember a horgász? A címben feltett kérdésre már sokan, sokféleképpen próbáltak választ adni. Voltak, akik speku­latív módon közelítették meg a kérdést, mások konkrét megfi­gyelések, tapasztalatok alapján, ismét mások tudományos, pszi­chológiai módszereket alkal­maztak. A végeredmény mindig ugyanaz: nem lehet pontosan meghatározni, hogy milyen em­ber is a horgász, mert a pecások nagy tábora igen színes összetéte­lű, másrészt a horgászok is olyan emberek, mint a többiek, csak nem mindenben hasonlítanak hozzájuk. Természetesen akadnak szél­sőséges — de nem minden alapot nélkülöző — meghatározások is, mint például az a régi mondás, hogy kétféle ember létezik: nor­mális és horgász. A kérdésre én sem próbálok átfogó, pontos meghatározással válaszolni, de érdemes néhány horgászjellem­vonásról részletesebben szólni. A horgászokat több csoportra oszthatjuk. A legnépesebb cso­portra jellemző a természet sze- retete, a nyugalom, a magány kedvelése, s nem utolsó sorban az ősi zsákmányszerző ösztön felfokozott újraéledése. Horgász ismerősömtől azt kérdezték, hogy szereti-e a természetet. A válasz határozott igen volt, de azt is hozzátette, hogy kivéve a főnö­ke természetét. Ebből is láthat­juk, hogy a pecások többsége őszinte, szókimondó ember. Egy riporter sorra kérdezte a parton ülőket, hogy miért hor­gásznak. — Szeretem a természetet, a csendet — felelte az egyik. — Itt tudok igazán kikapcso­lódni, nyugalmat találni — hang­zott a másik válasz. — Nekem friss, tiszta levegőre van szükségem. A kérdező János bácsihoz, az öreg tiszai horgászhoz érkezett. — Ön miért jár horgászni? — Halat akarok fogni... Azt is joggal állíthatjuk, hogy a horgászat döntő mértékben az egyszerű, a kisemberek sportja. Persze akadtak s akadnak is ki­vételek. Néha szomorúan ta­pasztaltuk, hogy voltak, s ma is vannak különleges jogokkal ren­delkező, állami vagy vállalati ko­csival járó, öltönyben horgászok is. Ilyenkor szomorúan állunk a vízparton, s úgy érezzük, mintha meglopnának bennünket. A következő csoportba azok tartoznak, akik társakkal járnak horgászni. Ők is szeretik a ter­mészetet, főleg annak néhány adományát. A csendet már rit­kábban, rendszerint messzire hangzik vidám kacagásuk, gya­kori a tréfálkozás, egymás ugra­tása. Az ilyen csoportok tagjai azonban soha sem veszekednek, nincs köztük politikai vita. A té­ma a víz, a hal, a jó bor és sör, rit­kábban a csinos lányok. Jellem­ző, hogy az ilyen csoportok tagjai mindig segítik egymást. A segí­tőkészség egyébként is alapvető jellemvonása minden horgász­nak. Néhány an családostul járják a vizeket. Nincs szebb élmény egy családos horgászkirándulásnál. Ilyen alkalmakkor lehet legin­kább a gyerekeket „megfertőz­ni” szép hobbinkkal. Másoknak — szerencsére ke­veseknek — csak alibit jelent a horgászbot. Ezek mulatni, dor- bézolni, mások nyugalmát za­varni járnak a vízpartra. Nem is tekintjük őket horgászoknak. A végére hagytam egy érdekes kérdés tisztázását: füllent-e a horgász? Azt mondják, hogy na­gyon szép lesz az új horgászjel­vény: kék mezőben áll egy ember és hazudik. Megítélésem szerint a horgászok nem hazudnak, ha­nem megszépítik a valóságot. Igaz, hogy a kifogott hal nagyon gyorsan növekszik a szákban és az emlékekben, néha egy-egy fá- rasztás is csodálatosan megszé­pül mikorra emlékké szelídül. De hallott-e már valaki olyan esetről, hogy egy horgászfüllen­téssel valakit bántottak volna, vagy kárt okoztak volna? Leg­alább az emlékeink maradjanak szépek! Azt hiszem, összefoglalóul megállapíthatjuk, hogy a horgá­szok alapvetően barátságos, kedves, segítőkész, néha különc, kicsit hazudós, vidám, jóakaraté emberek, legalábbis a vízparton azokká válnak, mert ott még az ellentéteket is békévé oldja a leg­szebb szórakozás: a horgászat. Molnár Csaba Kertész leszek Szilveszter — virágdísszel Már csak egy nap és itt a szil­veszter. Sokan dallal, tánccal, nyilvános helyen kívánják kö­szönteni az új esztendőt, — csak egyszer élünk elve alapján —, mások szívesebben maradnak otthon, baráti vagy családi kör­ben. Ismerve a jelenlegi éttermi árakat ők sem lesznek kevesen. Egy kis fáradsággal akkor is „szilveszterivé” varázsolhatjuk környezetünket, ha az otthon- maradás mellett döntöttünk. Kezdjük mindjárt a terítékkel! Egyszerűbb vacsora is jobban esik, ha ilyen asztalon fogyaszt­hatjuk el, mint amit a mellékelt képen látunk. Az asztalon végig­futó virágfüzér (girland) elkészí­tése időigényes ugyan, de meg­éri, mert nagyon dekoratív. A szilveszter, az újév, mint ün­nep, egészen más' érzelmeket mozgat meg, mint a nemrég el­múlt karácsony. Természetesen a virágkötészeti készítmények ezt ki is fejezik. Ahogy a karácsony hangulatát fenyőággal, mikulás- virággal, arany csengetyűvel csaltuk elő, a szilvesztert más dí­szítőelem szimbolizálhatja. A képen látható girland zöld alapja lehet bármilyen lombos növény. De, mivel tél van, csak örökzöldek jöhetnek számításba (fenyő, buxus, tuja, mahónia). Pezsgőspalack és gyertya ünne­pi köntösben Ezeket váltakozva, mozgalma­san fűzzük fel a vezérfonalra. A vezérfonal lehet drót, vagy vasta­gabb zsineg. Ebből akkorát vág­junk le, ami a kívánt hosszúság­nak megfelel. Az egyik végét rögzítjük, majd folyamatosan rá­hurkoljuk az előre elkészített elemeket. A zöld alap közé egyenletes elosztásban feldró­tozzuk a szilveszteri hangulatot előteremtő díszeket (makk, dió, mandula, gesztenye, különböző termések), mellé négylevelű ló­here (mű vagy természetes) gomba, szerencsepatkó kerül. Megengedett a művirág, ké­ményseprő, kismalac figura és a sok csillogó arany használata is. A girland más vonalvezetés­ben is elhelyezhető. Téglalap, il­letve szögletes asztalon követi az asztal hosszát, középen még két­felé osztva. A fűzér ne legyen túl magas vagy vastag, mert ebben az esetben csúnya, nehézkes — arról nem is beszélve, hogy sok­kal több anyag kell hozzá. Ügyel­nünk kell arra, hogy se az étkező­ket, se a terítést ne zavatja. Ak­kor szép, ha az asztalon kissé túl­nyúlik, lelóg. Díszítő hatását fo­kozza, ha a véglezárás masnival történik, ami az abrosszal, terí­tékkel harmonizál. Természetesen egyszerűbb megoldást is kereshetünk az ün­nepi terítékhez. Néhány apró öt­let, az alapmotívum vagyis a gir­land ötletére építve: Mindig nagy sikert arat, ha az éjféli pezs­gőt a képen látható ünnepi kön­tösbe öltöztetett palackban kí­náljuk. A virágfüzér legyen leve­hető, ha csak egy készült belőle, mert akkor a soron következőket is díszíthetjük vele. A vezérfonal nagyon vékony, u.n. mirtuszdrót vagy méhészdrót. Maga a girland keskeny, könnyed. A palack nyakán alkalmazott motívumot megismételhetjük a szalvétán vagy a gyertya körül. Az évszám öntapadós tapétára rajzolt. Utol­jára hagytam a legelfoglaltabb (leglustább?) asszonyoknak szó­ló ötletet: a már hervadó és mi ta­gadás kissé megúnt adventi ko­szorúnkat frissítsük fel új zöld­del, egészítsük ki a már fentebb említett szilveszteri kellékekkel, rádobva egy-két szerpentin sza­lagot, és már megfelelő körítés­sel köszönthetjük a remélhetőleg áldásos, boldog új esztendőt. V. Pénzes Judit Mindennapi nyelvünk Az évek és esztendők...!? Párbeszéd az Operában Közleményünk címét ebből a népi szólásból emeltük ki: ha­ladnak a hetek, múlnak az esz­tendők és évek. Az év és az esz­tendő szavakkal nevezzük meg a január 1-jétől december 31-ig tartó 12 hónapnyi időszakot. Mai nyelvhasználatunkban fel­váltva jutnak megnevező szere­pükhöz az év és az esztendő sza­vak, s bár a két megnevezés fo­galmi tartalma és használati érté­ke azonosnak tetszik, a felhasz­nálásuk módját tekintve sajátos szerepváltást is érzékelünk ab­ban, hogy milyen beszédhelyze­tekben és szövegösszefüggések­ben jelentkeznek szóbeli és írá­sos közleményeinkben. Az év megnevezés szócsaládja egyre bővül, s az esztendő szó fel- használása mintha visszaszoru­lóban lenne. De az is igaz, hogy régies és népiesen ízes stílusérté­két is érzékeljük, s így az eszten­dő szó is egyre gyakrabban jut közlő, kifejező szerepekhez, ép­pen mai szóhasználatunkban. Együttes jelentkezésüknek is ta­núi vagyunk például ebben a versrészletben: ”Esztendők ver­tek sátrat síneimre,/ szerelem és harc évei' (Szeder Katalin: Sí­nek). Az esztendő szó elavulásának folyamatát lelassítja azoknak a szólásoknak, közmondásoknak jelentkezése mai nyelvhasznála­tunkban, amelyekben a kulcsszó szerepét az esztendőmegnevezés vállalja. íme a példatár: Egyszer esik esztendőben Karácsony/ egyszer van jó dolga a szegény­nek, /, Sok darab kenyeret kíván egy esztendő. Örül, mint a rossz szolga az esztendő végének. A gazdag özvegyasszony mindig harminc esztendős. Úgy elment, mint az óesztendő. Ugrál, mint Döbröndi, aki hét esztendőben fordul egyet. Nap mint nap hallhatjuk és ol­vashatjuk ezeket a biblikus hát­terű szólásváltozásokat: Olyan, mint a hét szűk esztendő, (girhes, ösztövér ember). Olyan sovány, mint a hét szűk esztendő. Olyan fösvény, mint a hét szűk esztendő (nagyon zsugori). A hét szűk esz­tendő nyelvi formát szólásszerű felhasználását tekintve ebbe a rokon értelmű kifejezéssorba il­leszthetjük bele: az ínség, a nyo­mor, a szükség, a nincstelenség, a nélkülözés, a szegénység hét szűk éve, esztendeje. A hét szűk esztendő nyelvi ala­kulatjelentése és használati érté­ke a megfelelő bibliai háttér is­meretében válik egyértelművé. Az ótestámentumi történés két főszereplője, Jákob és Ráchel fia, József és az egyiptomi fáraó, aki­nek álomlátásáról, illetőleg Jó­zsef álomfejtéséről ez a bibliai szövegrészlet nyújt tájékoztatást. A szólásunk eredetéről is árulko­dó bibliai részletet az Egerben készült és kiadott Énekes Verses Szentírás, vagy Biblia lapjairól idézzük fel: „Láttam — így szól a fáraó — egy száron hét gabona­fejet,/ Maggal telve alig bírta már a terhet./ És emellett nőtt egy másik szál búza,/ De ennek üres volt mind a hét kalásza./ A hét kövér kalász hét bő évet je­lent/, a hét sovány gabona a hét évig tartó ínséget jósolja. S ha el­érkezik a hét szűk esztendő/ Az ínség és nyomor kiterjed messzi­re — így hangzik József álom­megfejtése.” A hét szűk esztendő, mint ál­landósult szókapcsolat közéleti nyelvhasználatunkban több ér­telmű célzásokkal kulcsszerepet vállal mai gazdasági helyzetünk gondjait feltáró szóbeli és írásos közléseinkben is. A költségve­téssel kapcsolatos újságcikk ez­zel a címmel jelent meg: „Egy szűk esztendő hét kötetben” (Népszava, 1990. dec.l.). Me­rész képzetkapcsolással és bele- hallással utal ez a címadás a bib­liai hátterű nyelvi forma monda­nivalójának jelképi értékére: a közhangulatot is befolyásoló sú­lyos gazdasági válsággal való szembesülésre. Ugyancsak ér­zékletes áthallásokkal felidéződ- het az olvasók tudatában a hét szűk esztendő jelentéstartalma és használati értéke a miniszter- elnök parlamenti beszédének mondanivalóját tömörítő cím megfogalmazásában: Az 1991- es esztendő a megpróbáltatások éve lesz (Magyar Nemzet, 1990. dec.5.). Dr. Bakos József Ellesett párbeszéd az Operá­ban: — Hogy tetszik az új éne­kesnő? A választ lásd a vízsz. 1. és függ. 29. sz. sorokban. Vízszintes: l.A válasz első része (zárt be­tűk: O, D, T) 14.Eléje jegyzetelő 15.A föld legnagyobb összefüg­gő kontinense lő.Történész (Gyula) 18.Színültig 19.Az egyik szovjet repülőgéptípus 20. Hegy Eger határában 21. Gondol, feltételez 23.Igen — oroszul 24. Mennyei 25.Készlet — angolul 26.Mandzsetta 26.Lendület 29.Pénzünk rövidí­tése 31-Női név 32.Északi orszá­gok pénze 33.Falatoztak 35.Ré­szesülnek 38.Argon 39.Egyip­tom népe 41.Menekülésszerűen fut 43.Klasszikus kötőszó 45.Mellém helyez 48. Vályú 50.Gyere — régiesen 52.Valaki­re neheztelő 54.Közlekedési te­rület 55.Ajtót nyitó 56.Érettségi régiesen 57.Kevert tál! 58.Győri sportegylet 59.A mélybe őO.Költő (Endre) 61.Bádogle­mez 62.Törökország gk-jele 63.Ön, maga — népiesen 65.Szóösszetételek előtagjaként jelentése: levél 66.Kirándulók 69.Goethe személyneve Függőleges: 1. Kutyabőrrel rendelkezik 2.Lángok martalékává vált 33.Ruha, cipő jellemző nagysá­ga 4.A te tulajdonod 5.... muri (Móricz) ő.Szolmizációs hang 7.Kiss... Kate 8.Bátorság néme­tül 9.Valahonnan származó lO.Ünnepi öltözék 11.Nemzet része! 12.Csont — latinul 13.Vízesés Amerikában 17.Fi­gyelik 21.Ereinkben áramlik 22.Pléddel befedte 24.Szépen fejlődő 26.Papagájféle madár 27.Füzet része 29 .Az idézet foly­tatása (zárt betűk: L, E, V, T) 30.Van hozzá bátorsága 3 l.A Fülöp-szigetek fővárosa 34.Tan­tál 36.Mutatószó 37.Női név 40.A szobába 42.Lantán 44.A színház régies neve 46.Kubai po­litikus (Raul) 47. A vörös posta­kocsi írója (Gyula) 49.Balesetet élve megúszna 51. A szaglás szer­ve (ford.) 53... grófja (Rossini vígoperája) 56.Zsinóros felsőka­bát 57.Ország 59.Bekövetkezik 61. Apró tollpehely 63.Apró 64.Széles agancsú szarvasfajta 65.Kézben tart 67.Rádium 68. A Ferencváros válogatott labdarú­gója volt (Lajos) 69.Részben fe­jel! Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom