Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-31 / 228. szám
HÍRLAP, 1990. december 30., vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. Új Seherezá Távolba szakadt hazánklánya, Staller Ilona egy pillanatra sem kerül le az európai lapok oldalairól. Csak rövid ideje, hogy a világbéke érdekében indított akciójával — felajánlotta bájait Húszéin iraki elnöknek, ha az felhagy a háborúval — ismét a figyelem középpontjába került. A híres-hírhedt lepedőművész a politikai tevékenység mellett (az olasz parlamentben kedvenceinek szavazótáborát is képviseli) a kultúra sok területén is kifejti „áldásos” működését. A pomóüdvöske a nyugati világban hol az új Andy Warholként, hol a ’90-es évek egyik legjelesebb képviselőjeként, hol meg egész egyszerűen csak a giccski- rályként emlegetett Jeff Koons szobrásznak állt (helyesebben: feküdt) modellt a minap, majd személyesen is részt vett a fából faragott „mű” velencei bemutatóján. A kissé barokkos szobor extatikus ölelkezés közben ábrázolja az ez esetben viszonylag túlöltözött Cicciolinát és jnagát az alkotót a „Paradicsom kertjében”. A megdöbbentő alkotás háttereként 3 festmény szolgál — Koont Ádámként, Ilonát Évaként ábrázolják. Nem mentes az opusz bizonyos bibliai beütésektől sem (esetleg célzás Ilona „művészetére”?!): a szeretkező pár ágya alatt kígyó tekereg... Cicciolina legújabban felnőtteknek szóló képeskönyvek írására is elszánta magát. A tervezett sorozatnak két állandó szereplője lesz, mégpedig Max és Moritz, akik a kissé gügye Arisztid és Taszító modorában oldalakon keresztül malac vicceket mesélnek egymásnak. Illusztrációként bo- hókás nemi szervek és pajkos aktusok „ábrázolattyai” is feltűnnek a könyv lapjain, a műfaj rajongóinak legnagyobb örömére. Ha Húszéin elfogadná Husika csábító javaslatát, az új Seherezáde akár 1001 éjszakán keresztül is mesélhetne az iraki elnöknek új képeskönyvéből. Mondanivalóját illusztrálandó, a faszobrász által megjelenített szexattrakciókban is részesíthetné Huszeint. Az ágy alatt tekergő kígyó meg hasznos tagja lehetne az érdemes triónak. S ha ezeregy éjen át folyna így a mese, míg a férfivitézkedés közben ide-oda jár (a fején) a feze, talán nem Kuvaiton járna többé a diktátor esze! Szexis sztorikkal szórakoztatván Szaddámot, Seherezáde sejkeken segítene. Kuvaitért kupakolna a kurtizán. (zahemszky) Plasztikpénz és 50 dollár az automatából Vigyázat: maffiaveszély! — A Szovjetunióban legalább két maffia tevékenykedik — mondta a Novosztyi munkatársának Tatjana Koijagina politológus, az árnyékgazdaság kiváló ismerője. — A „konzervatív” szárny általában a „nyugalom” híve, mert le tudja szakítani a maga részét az állami tulajdonból, és képes békében együtt élni a hatalommal. A merészebb maffiózók jobban kedvelik a mozgalmasabb környezetet. A politikailag instabil környezetben rablások és lopások révén gyorsan juthatnak hatalmas haszonhoz. Az erős hatalomhoz szokott maffiózókat ideológiai biztonságban tartják a konzervatív körök, a merészebbeket pedig — tudatosan vagy tudat alatt — a demokraták, a piaci gondolkodásmód hívei vehetik védőszárnyaik alá. — Biztos vagyok abban — mondta Koijagina —, hogy meg fognak jelenni, sőt máris megjelentek olyan hírek, amelyek a maffiákkal kapcsolatban álló híres emberekre utalnak. Ez pedig súlyos csapást jelent a demokratikus mozgalmakra. A piaci reformot nem lehet addig elkezdeni, amíg nem dolgoztuk ki az illegális üzletek elleni küzdelem módozatait. Fel kell venni a harcot minden maffiával. Moszkva fázni fog? Kínos jelenet a pesti villamoson. Ricsaj, tolakodás és feszült légkör. — Tolvaj, tolvaj — kiáltja kétségbeesetten egy férfi. — Ellopták a pénzemet. Koldus lettem. Többen felkapják a fejüket, és még látják, hogy egy fiatalember leugrik a járműről. — Fogják meg — ordít a károsult férfi, de hasztalan. A fiatalember, aki feltehetően zsebtolvaj , egy pillanat alatt eltűnik a tömegben. — Egy telket adtam el — kesereg a férfi —, most akartam venni egy autót. Egy fillérem sincs. Végem van! — Velem ilyesmi nem fordulhat elő — mondja higgadtan egy másik férfi, és a zsebéből elővesz egy hitelkártyát. — VISA-card tulajdonos vagyok. Újra megindult a villamos, többen körülveszik a férfit. Nézegetik a hitelkártyát. Egy hölgy megkérdezi: — Mi ez, ilyet még nem is láttam, mire jó ez? — Plasztikpénznek is nevezik — mondja a férfi némi büszkeséggel. — Ha nem tudnák, akkor felvilágosíthatom Önöket, hogy a VISA-rendszer a világ egyik legnagyobb fizetési rendszere, a kártyáit az öt földrész 150 országában csaknem hatmillió helyen, áruházban, szállodában, légitársaságnál, hajózási vállalatnál, étteremben, üzletben fogadják el. Sok magyar kereskedő is elfogadja. Előnye a hitelkártyának, hogy nem kell magamnál készpénzt tartanom, ezt a VISA-kár- tyát csak felmutatom, és ezzel fizethetek. Nincs más dolgom, csak az, hogy mielőtt valahol szolgáltatást kívánok igénybe venni, vagy vásárolni óhajtok, előbb meggyőződöm arról, hogy az adott helyen, ahol éppen vagyok, a hitelkártyát elfogadják- e. — Gazdag embernek való ez — állapítja meg az egyik utas. — Mennyiért lehet ehhez hozzájutni? — Óvakodjunk a túlzásoktól — mosolyog a VISA-kártya tulajdonosa. — Nem kell hozzá milliomosnak lenni. Mindössze 2 ezer USA-dollár kell hozzá, ennyiért minden magyar állampolgár hozzájuthat. Manapság azt sem kérdezik, ki hogyan jutott hozzá, kaphatta valaki a külföldi rokonoktól, ajándék is lehet, vagy nyerhette valaki az egyik kaszinóban is. Egyre több embernek lesz Magyarországon. Gyakran előfordul, hogy bemegyek valahol egy üzletbe, Pesten vagy vidéken, és összetalálkozom valakivel, aki ugyancsak VI- SA-hitelkártya tulajdonosa. — De Önt is érheti valami baleset, elvesztheti ezt a kis kártyát, ezt a plasztikpénzt, vagy el is lophatják Öntől. Mi történik akkor? — kíváncsiskodik a hölgy. — Miért ne lehetne ezen a villamoson még egy zsebmetsző? — Valóban mindenkit érhet baleset. így tehát engem is — mondja a hitelkártya-tulajdonos. — Ha elveszteném ezt a plasztikpénzt, akkor azonnal bejelenteném a Magyar Külkereskedelmi Banknál, ahol a kártyát kaptam. De Ugyanezt megtene- tem más VISA-tagbanknál vagy a VISA International londoni központjánál. Kapok egy új kárX át. Ezt csak én használhatom. kártyán rajta van az aláírásom, és ha valahol vásárolok valamit, akkor az üzletben megnézik, hogy a kártyán látható aláírásom egyezik-e azzal, amikor aláírom az üzletben a szelvénygarnitúrát. Persze, vigyázok a kártyára, el ne vesszen, vagy el ne lopják. — Külföldre is viszi ezt a plasztikpénzt? — érdeklődik valaki. — Mindig. Odakint az automatákból 50 dollárt kivehetek vele. De viszontlátásra, hölgyeim és uraim, leszállók, van itt a közelben egy dollárbolt, szeretnék vásárolni ajándékot a feleségemnek. Ma van ugyanis a névnapja. Nem mehetek haza üres kézzel. Feljegyezte: Molnár Károly A zaporozsjei szörnyszülött A történet több mint iszonyatos, ezért helyénvalónak látszik megmondani mindjárt az elején, hogy csak erős idegzetűek olvassák. De menjünk soijában. A Rabocsaja Tribuna szovjet lap a közelmúltban A mutáns címmel — Csak első pillantásra fantasztikus történet alcímmel — talányos esetet ír le, amely állítólag Zaporozsjében történt meg. V. Szergejev újságíróhoz beállított a szerkesztőségbe egy nem túl bizalomgerjesztő külsejű egyén, aki rossz helyesírással készült kéziratát azzal a megjegyzéssel adta át, hogy az ő személye nem fontos, úgysem fognak hinni neki, majd eltűnt. A kézirat arról számolt be, hogy az egyik szeméttelepen, ahol a szerző őrként dolgozott, feltűnt egy különös élőlény. Az őr megszokta, hogy gyakran kigyullad a szemét az ott keletkező gázok miatt, de nem is ezen lepődött meg, hanem azon, amit egy állati vonítás hangja után tájékozódva színházi látcsövén át megpillantott: egy négykézláb álló, fekete, egész testén szőrrel borított valami volt ez, különösen vastag lábakkal, egész rövid kezekkel, s a feje maga volt a szörnyűség. Közvetlenül a testéből nőtt ki, úgy tűnt, hogy nem más, mint egy nagy száj, két vörös szem, amely a két fül helyén volt látható. A fejnek az a része, amit nem bontott haj, igen ráncos volt. Körötte egyre inkább lángra kapott a kigyulladt szemét, s a láng elérte a szőrét. A furcsa élőlény fájdalmasan vonított, de láthatóan nem tudta értelmesen kikerülni a veszélyt, az egész teste meggyulladt. Az őr tudta, hogy a szeméttelepen gyakran keresnek helyet csavargók, szállástalanok, de ez a lény nem tartozhatott közéjük. Az esetet elmondta ismerőseinek, de mindenki kinevette, mondván, hogy sokat ivott. Ezért határozta el, hogy leírja, amit látott. Az őr még annyit fűzött a fentiekhez, hogy másnap visszament arra a helyre, ahol a meggyulladt testet látta, de hamun kívül mást nem talált. Az újságíró a kéziratot eltette egy fiókba, és sokáig nem történt semmi. Míg végre, nemrég fény derült a titokra. ...Az asszonyt Szvetlána And- rejevnának hívják. Elvégezte iskoláit, majd egy nagyüzemben dolgozott, ahol igen sok mérgező anyag keletkezett. Lakáshoz nem jutott évek múltán sem, s a szervezete egyre inkább telítődött a mérgező anyagokkal. Kilátástalan helyzetében iszákossá lett. Öngyilkossággal is próbálkozott, majd megismerkedett Szásával, s teherbe esett. A férfi egy télire magára hagyott nyaralóban helyezte el, s itt született meg a szörnyeteg. Láttára a férfi örökre elmenekült. Az anyai ösztön legyőzte az iszonyatot, szoptatta az újszülöttet, akinek már akkor fogai voltak. Hamar megerősödött, már maga keresgélte táplálékát a közeli szemétdombon. A debilis lényt az asz- szony magára hagyta, s az így élt körülbelül hatéves koráig a szeméttelepen, mígnem az a tűzeset, amelynek nemcsak az őr, hanem az anya is tanúja volt, végzett vele. Az anya bűnösnek mondja magát. Úgy érzi, megölte gyermekét, mert nem ügyelt rá. De felvetődik a kérdés: csak ő bűnös? Pontosabban: ki a bűnös ? Kié a bűn nagyobbikrésze? Vagy pedig: bűneset történt egyáltalán ? Vagy baleset? Soha nem tapasztalt villamosenergia- hiányra kell felkészülnie Moszkvának az előttünk álló tél idejére. A szakemberek szerint tíz-tizenegy millió kilowattal csökken a termelés. Ez a hiány erősen érinti a szovjet fővárost, ezért az elektromos művek vezetői sürgős intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a város északi kerületei ne maradjanak fűtés és világítás nélkül. A hiányhelyzet oka minden valószínűség szerint az, hogy környezetvédelmi indokokból nem építettek meg egy új hőerőművet, amelyik Európában a legnagyobb lett volna. Az UFO-k kedvelik a Szovjetuniót Még nem is olyan régen az Egyesült Államok dicsekedett a legtöbb „földönkívüli” látogatóval. Mostanában mintha a Szovjetuniót részesítenék előnyben a különleges jövevények. De talán nem is a látogatók megváltozott ízléséről van sző, csak az történt, hogy a múltban szigorúan titkosan kezelt, csak a katonák, űrhajósok és rendőrök számára hozzáférhető információk mára mindenki számára elérhetők lettek. A szovjet „ufológia” fehér foltjai valószínűleg csökkenni fognak azon az előadás-sorozaton, amely a napokban kezdődött Moszkvában. A Zigel-elő- adás-sorozat emléket kíván állítani a szovjet UFO-ku- tatás úttörőjének, aki két évvel ezelőtt halt meg anélkül, hogy munkásságát elismerték volna. A helyzet csak rosszabb lesz A Belorusz Tudományos Akadémia szociológiai intézetének adatai szerint a lakosság túlnyomó többsége (77,6 százalék) az életkörülmények alakulásában semmilyen javulást nem vár, a helyzet csak rosszabbodni fog. Még azok is, akik a körülményeikkel úgy-ahogy elégedettek voltak, azt mondják, hogy az elmúlt három év alatt rohamosan (2,6- szorosával) csökkent az életszínvonaluk. Az elégedetlenek pedig hétszeresen rosszabb helyzetben vannak, mint három esztendeje. A közvélemény-kutatás során kiderült, hogy a többség borúlátó, és a válságból kijutás érdekében csak 2 százalék hajlandó „meghúzni a nadrágszíjat”, 30 százaléka pedig csak akkor, ha a kiváltságosok előjogai is megszűnnek.
