Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-29 / 227. szám

4. HORIZONT 1990. december 29., szombat Filmvilág 1990 — 91 Fürnek, sztárok, kérek A rendész, aki fest, s az eget fürkészi Mit jósol a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptun? Stallone Tizennégy év telt el a Rocky első részének forgatása óta, és most íme, elkészült a sorozat zá­rói?) darabja is. Az idő azonban Sly-n is fog: már nem ő küzd a szontóban, ő azonban a fanati­kus edző. A cselekmény most is Moszkvában kezdődik. Érezhe­tő azonban, hogy újabb bőrt már nem lehet lehúzni erről a témá­ról... A bajnok tehát befejezte. Nem kell azért szomorkodnunk: Stallone jelenleg három külön­böző filmet forgat. Dudikoff Michael Dudikoff a strandról került be Hollywoodba. Az Amerikai ninja I. része indította el filmes pályafutását, s a harcos már a negyedik fejezetet is elké­szítette. Nagyon komolyan veszi a munkáját, s lassan népszerűsé­ge eléri mesteréét, példaképéét: Chuck Norrisét. Hősünk most az afrikai dzsungelben küzd az amerikai érdekekért. A nézőt nem érheti meglepetés: amit vár, megkapja. Norris A karate világbajnoka, az ak­ciófilmek nagy sztárja elkészítet­te a Delta Force második részét. A fő ellenség a kolumbiai kábí­tószer-maffia főnöke. Ő a meg­testesült rossz, s ellene csak az el­szánt, fanatikus Norris veheti fel eredményesen a harcot. Izgal­mas mese a film, s a látvány segít­ségével a kissé naiv történet ha­tásosabbá vált. Gibson Mel Gibson Mad Maxként lett világhírű. Azóta sok szerepben láthattuk, sőt 1990-ben három új filmet is forgatott. Humor, ka­land, akció, menekülés jellemzi a Palimadár című darabot, mely­ben Goldie Hawn a partnere. Ők ketten bebizonyítják, minden le­hetetlen helyzetből ki tudják vágni magukat. Az Air Amerika akciófilm, tele harccal, életve­széllyel, a fizikai erőt kifejtő jele­netekkel. És szinte istenkísértés­Ki nyilatkoztatok Ezerkilencszázkilencven egyik könyvszenzációja kétség­kívül Farkas Vladimír: Nincs mentség című műve volt. Ezt aligha kérdőjelezi meg a koránt­sem egyértelmű fogadtatás. Jó néhány olyan kritikus akadt ugyanis, aki a teijedelmes mun­kát csupán magyarázkodási, önigazolási kísérletnek tekintet­te. Meghökkentett ez a reagálás. Nemcsak azért, mert többször találkoztam és beszélgettem a szerzővel, a rémtetteiről neveze­tes, az 1956 utáni időkre is át­mentett terrorisztikus szervezet, az ÁVH egykori alezredesével, hanem amiatt is, mivel alaposan áttanulmányoztam a könnyű ol­vasmánynak egyáltalán nem mi­nősíthető kötetet. Meg kellett állapítanom, hogy az emlékező, a visszapillantó az általa sem tagadott, sőt kiemelt esetenkénti szubjektivitástól el­tekintve logikailag megszenve­dett, kontrollálható tényekre épí­tő számvetést készített. Olyat, amelyre érdemes figyelni, hiszen hiánypótló jellegű. . Többek között azt hangsú­lyozza, hogy cselekedeteire nincs feloldozás, s csak egyet tehet: el­nézést kér a megkínzottaktól, megköveti a lelkileg roncsolta- kat. Csakazértis néma, magas nyugdíjakat élvező, sumákoló hajdani kollégái nevében is, akik oly mértékben etikátlanok, hogy még erre sem képesek, pedig ez­után is büntethető, népirtó akci­ók kiagyaló, aktív közreműkö­dői voltak. Mementója aktuális, főként az egyre inkább elszemtelenedő ként ő Hamlet, Zeffirelli rende­zésében. Gibsonról sokan azt mondták, nem is tud jól angolul, és nem lesz képes Shakespeare gondola­tait hitelesen visszaadni. Őt azonban vonzotta a feladat: nyelvtanárhoz járt, s az ered­mény igazolja „szellemi bátorsá­gát.” Murphy Eddie Murphy is kedvet ka­pott Shakespeare-hez. A laza stí­lusú és szövegű Murphyre nagy hatással volt Gibson Hamletje. Most ő is merész terveket dédel­get. Azzal kacérkodik, hogy Ot­hello lesz a klasszikus angol drá­maíró tragédiájában. Ha Mad Max bizonyított, a Beverly Hills- i zsaru is meg akarja mutatni te­hetségének új oldalát is. Csecsemők A csecsemők mindig sikere­sek, hátha még felnőtt humoruk is van. A három férfi még mindig folytatja kalandjait a bébivel. A pici azonban már egészen nagy: 5 éves ifjú hölgy lett. Az esetek már ismerősek, sejtjük minden filmkockán a folytatást, és még­is: üdítő, pihentető száz perc. És egy másik csecsemő... A Nicsak, ki beszél,,hőse” immáron él, sőt gagyog, s „esze” is a régi. Travol­ta pedig ismét nagyszerű pótpa­pa. FX/2 A Trükkös halál három éve nagy vonzerő volt a magyar mo­zikban. Brian Brown alakította és alakítja most is a zseniális trükkmestert, aki csodára képes „alkotásaival.” A trükkök azon­ban most még, ha lehet, jobbak, a történet érdekfeszítőbb. Igazi profi alkotás ez a film. Üdvözlet Hollywoodból Egy képeslap szövege is lehet­ne ez a családi film, amelyben két szuperklasszis szülésznő — Sharley Maclaine és Meryl Streep — bűvöli el nézőjét. Egy anya és a lánya közötti keserédes törté­net a film. A férfiak közül pedig vétkesek számára, akik azt a to­leranciát szorgalmazzák, amely mindig távol állt tőlük. A Vasárnapi Újság szerkesz­tői is érezték, hogy itt valami nincs rendben, s a ma már szeré­nyen, joviális nagyapákként mo­solygó gyilkosok alkalmi szövet­ségesekre leltek a ki tudja miért tamáskodó toliforgatókban. Úgy vélték: a leghelyesebb, ha a Svájcban élő történész, Goszto- nyi Péter személyében pártatlan ítészt keresnek és találnak. Inteijút is kértek tőle, amely a legutóbbi „számban” hangzott el. Nos, a részrehajlással nem gyanúsítható szakember nem­csak az előbb említett értékekre utalt, hanem azt is aláhúzta, hogy ez a kiadvány iránytűül szolgál­hat a későbbi kutatóknak. Mindez megnyugtató, Justitia diadalmaskodhatott, s az alkotó is elégedett lehet, én azonban joggal háborgók — nem egyedül — a felszínesen kinyilatkoztatok, a lelkiismeretlen verdiktet mon­dók hangoskodása miatt. Ez a gyakorlat ugyanis isme­rős. Épp az embertelen ször­nyeknek szabad kezet adó, sza­dista Rákosi „pajtás” országosá­nak esztendeiből. S az utána következő évekből is... Krisztus kálváriája A karácsony tévés kínálatát a vallásos töltés jellemezte. Ez az egyoldalúság ellenére is üdítő­ként hatott a valamikori marxista szózuhatag ellenpontjaként. A program legmegkapóbb, legszínvonalasabb produkciója — ez nem vitatható — a négy es­azúttal is Gene Hackman nyújt elsőrangú alakítást. Lehet, hogy a filmnek van néhány mesterkélt jelenete, de a színészek valószí­nűleg sok Oscart nyernek az Üd­vözletért. Costner Kevin Costner tavaly lett ná­lunk is népszerű. „Ő” győzte le A1 Caponét, s emlékezetes alakí­tása volt a Nincs visszaút szerel­mes tisztje is. Legújabb filmje A bosszú, amely Mexikóban ját­szódik, és sűrűn át van itatva eg­zotikummal, erotikával, érze- lenynel és gyűlölettel. A film Nyugaton nagy bukás. Ez azon­ban nem zárja ki a hazai siker le­hetőségét. Depardieu Gerard Depardieu a francia film vezéralakja ma. Eger kör­nyékén forgatta 1989 nyarán minden idők legdrágább francia filmjét, a Cyranót(\l millió dol­lár). A nagyorrú lovag története bemutatása óta hódít: először a cannes-i zsűri látta el dijesővel, majd a nézők milliói tekintették meg. És még Oscart nem osztot­tak. Magyarországon tavasszal lesz a premierje. tén át vetített angol — olasz tévé­filmsorozat, A Názáreti Jézus volt. A méltán világhírű rendező, Franco Zeffirelli munkásságá­nak talán legmaradandóbb da­rabjával örvendeztetett meg min­ket. A sztárszínészekkel együtt ar­ra vállalkozott, hogy — a bibliai anyag révén — felelevenítse a Messiás életének legjellegzete­sebb fordulóit. Kemény fába vágta a fejszét, hiszen egyszerre kellett biztosíta­ni a szöveghűséget és a fordula­tos, folyvást izgalmas cselek­ményt. Ötvözve természetesen mindezt a históriai hitelességgel. A sziszifuszinak tűnő feladat­tal elegánsan birkózott meg. Méghozzá úgy, hogy remeklésé­vel valamennyiünket gazdagított. Segítségével szembesültünk a krisztusi tanítás szinte összes motívumával. A hamisítatlan katarzis megtisztított mindnyá­junkat, s azt sugallta, hogy a kéz­zelfogható szeretet igéi érzelme­ink dzsungeléból száműzik az önzést, a törtetést, a jellemtorzu­lásokat: hogy létünk értelmét csak a másokért munkálkodás garantálhatja. Jelenleg, napjaink zűrzavará­ban égetően szükség van az effaj­ta intelmekre, hiszen másképp aligha menekedhetünk ki a mindinkább fojtogató erkölcsi mocsárból, a demokráciába íve­lő keserves átmenet gyötörteté- seiből. A názáreti — akár ufonauta, akár Isten fia volt — példát muta­tott, s értünk is hozott áldozatot. Legalább ebben hallgathat­nánk rá. Nem bánnánk meg... Pécsi István Sokoldalú ember Borsos Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat rendésze. Kedvteléseit környe­zetében többen ismerik, de so­kan még csak gondolni sem mer­nének azokra a foglalatosságok­ra, amelyeket szabadidejében végez. Béla bácsiról tudni kell, hogy életében több mindennel foglalkozott, de a tudománytól, művészettől, kultúrától sosem tudott elszakadni. Sokat olvas, házi könyvtára van. Tanult né­metül, latinul, oroszul, még hé­berül is. Tehetségesen fest, raj­zol, reprodukciókat készít. Sző­kébb környezete azt is tudja róla, hogy még a csillagok állását is fi­gyeli... — Kérem, szóljon néhány szót életéről... — Gyöngyösi vagyok, eredeti szakmám nyomdász, betűszedő — kezdi a beszélgetést. — Abla­ka János és felesége könyvnyom­dájában szabadultam fel Gyön­gyösön, később dolgoztam az Athenaeum, Glóbusz nyomdák­Adácsi napok A városi ember rohanásából kikapcsolódni mindig jó és egészséges. A falu egészséges és kiegyensúlyozott gyermekei közt megnyugszik a felzaklatott és meghajszolt ember. Még ak­kor is, ha úgy jár valaki a falusi „pihenéssel”, mint én. A jó plé­bános úr szerint emberfeletti munkát végeztem, és mégis meg­nyugodva és boldogan tértem haza. Ugyan miért? Mert nem fá­radság az a munka, az a rohanás, amelynek ízes gyümölcse van. A városi ember hajszája és a falusi ember emberfeletti fáradozása közt éppen az a különbség, hogy a városi sokszor hiába és ered­ménytelenül lohol, míg a falusi ember szinte sohase dolgozik hi­ába. A természet világában egé­szen bizonyos ez az állítás. A magam munkája, hiúsá­gunknak és meglett asszonya­inknak és férfiainknak korszerű, és egyben az örök és változatlan hit- és erkölcsi törvények szelle­mében való felvilágosítása szin­tén a természet világába tartozó, embert nemesítő munka volt. Az eredmény sem maradhatott el. Annál kevésbé, minél jobban szemügyre veszem azt a „nemes anyagot”, hallgatóimat, amelyen dolgoztam. Adács emberanyaga kitűnő. ízesen magyar, józanul falusi és mégis művelt, városi köztük szinte minden fiú és férfi. Sokan dolgoznak Budapesten, de hazajárók és hazulról élők. Józanul takarékosak, az életük­kel és egészségükkel nem játsza­nak. Holmi örömpercekért nem viszik vásárra becsületüket és jö­vő boldogságukat. A kiegyensúlyozott józansá­got és a falusi műveltséget mesz- sze túlhaladó szellemi érettségü­ket jólesően tapasztaltam négy­napos ottlétem minden órájá­ban. Különösen a délelőtti Kér- dezz-felelek órák alatt. Hogy mi minden foglalkoztatja ennek a községnek ifjúságát, az egyene­ban Budapesten. Ezután tizen­négy évig taxiztam Gyöngyösön. A Gagarin Hőerőmű Vállalatnál hat és fél éve vagyok rendész... — Úgy tudom, csodálatra méltó képeket fest. Sőt, a szilvás- váradi Lipicai Szálló reproduk­cióit is ön készítette... — A hetvenes évek végén az Országos Lótenyésztési Fel­ügyelőségen dolgoztam, mint gépkocsivezető — idézi a történ­teket. — Akkoriban létesült a Li­picai Szálló, és a már említett fel­ügyelőség főkönyvelője, Farnyik László felkért nyolc alkotás el­készítésére. Diego Velasquez spanyol festőművész lovakat áb­rázoló műveit kellett reprodu­kálni. A szálloda előcsarnokai­ban, szobáiban most is ott állnak ezek a festmények. Bárdos György többszörös fogathajtó világbajnoknak is készítettem képeket. — Másik hobbija az égbolt kutatása, vizsgálata... — Egy nyugdíjas mátrafüredi sen meglepő és vigasztaló. Nyílt- szeműek, bátrak, egészségesek, pajzánok, és mégis tudnak na­gyon is komolyak lenni a mai élet izgató kérdéseiben. Félmegoldá­sokkal nem elégszenek meg. Ér­telmük képzett. Jól olvasottak. Ezekkel a fiúkkal mindent el le­hetne érni. Nem is fognak ben­nük csalatkozni. Hadd említsek meg közülük kettőt, akikkel a legtöbbet vol­tam együtt: Major János és Ko­vács János. Csak ennyit Írok ró­luk: adjon a jóságos Isten belőlük minden községnek vagy húszat, és mindjárt szebb lesz a magyar jövő! Ha az ifjúság kiegyensúlyo­zott, mennyivel • inkább értéke­sek az „öregek”. Ezt az öregséget nem korra értem, hanem jellem­re és szellemre. Az adácsiakat a jellemesség és egyben az érett szellemesség teszi híressé. Meny­nyi józan ember él köztük! Természetesen Adácson is a „politika” máma a legnagyobb mesterség. Sokan is igazgatják az életet. Komjáthy és Bolla jegyző urak nem azok az emberek, akik a köz egészséges szolgálatának eleve gátat kívánnának vetni. A községben töltött Antal-nap es­téjén mennyi mindent megis­mertem. Milyen könnyen nyílt meg a szívünk, az eszünk, meg a szánk. Pedig kommunisták, kis­gazdák, szociáldemokraták vol­tunk együtt. A koalíciónak egy nemesebb fajtája érvényesült köztünk. A józan életszemlélet koalíciója. Nem pártérdek, nem is csak szóval hangoztatott nem­zeti érdek vezetett ott bennün­ket, hanem a becsületes egymás- megértés és értékeinknek íöltét- len megismerése. Örülök, hogy megismertem Varga Péter bácsit. Ha őszinte és egyenes szavai tettekben is meg- termik a maguk ízes gyümölcse­it, büszke lesz kommunista párt- titkáijára Adács. Medve János a tűzről pattant menyecskét pél­dázza, férfikiadásban. Gondo­lom, sok minden nem úgy lenne tanár, Fehér István hívta fel a fi­gyelmemet a csillagászatra, jó néhány évtizeddel ezelőtt. Van egy 12x50-es japán távcsövem, s ezzel évek óta figyelem a napfol­tokat, bizonyos bolygók holdfá­zisait. Asztrológiával lassan 30 éve foglalkozom. A Die deuche ephemeride táblázata, s gyűjte­ménye is megvan, amely 1850 — 2000 között bizonyos előrejelzé­seket mutat, s ebből még az idő­járásra is lehet következtetni. Fi­gyelve a Bak csillagkép bolygóit —a Szaturnuszt, az U ránuszt és a Neptunt —, nem jók a tendenci­ák. De nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, senkit riogatni — hangsúlyozza. — Eszembe jut ta­nítómnak — annak a piarista papnak, Ady Endre volt tanárá­nak — a mondása, mely szerint: „becsületes légy, szeresd feleba­rátodat...” Úgy gondolom, a jövőre vo­natkozóan talán még ez nem közhely. Korcsog Béla pártjában Adácson, amint van, ha ő ott nem volna. Nagyszerű kereskedő. Becsületes magyar, és őszintén, hitvallóan keresz­tény. Kovács János bácsi becsü­letes kisgazda, a megtestesült jó­zanság. Paraszti kevésbeszédű- ségjellemzi, de ha mond valamit, magja van annak. Többórás együttlevésünk folyamán mond­ta nékem, mint a kisgazdapárt já­rási ügyvezető elnökének: — Furcsa dolog az, alelnök úr, hogy a szegények számára szinte mindent mi adunk össze, és még­is a szociáldemokraták osztották szét a községben. Nem volt nehéz vele megértet­nem, hogy jobb adni jószívvel, mint a mástól elfogadottat kiosz­tani. A nép szeme sohasem csal. Talán keveset beszél, nem ne­künk tapsol, de azért tudja, hogy kinek köszönheti a jobb sorsát. Meg is becsüli alkalmas időben az ő igazi,jó gazdáját. Tegye csak meg minden kisgazda a maga kö­telességét. Legyenek a magyar becsületességnek és hazaszere­tetnek élő példaképei, s nem ma­rad el a megérdemelt hála. Ha aztán gyorsabb eredményt akar­nak, az a tanácsom: nézzenek körül maguk között, és föltétle­nül találják meg azt a Medve Já­noshoz hasonló ízig-vérig ma­gyar, becsületes, s cselekedni is tudó fiatalembert, aki érvényt tud szerezni a párt érdekeinek. Mert az igazi demokrácia nem követeli, hogy az egyik csak min­dig adjon, a másik rész meg osz- szon vagy kapjon. Nehogy azonban az a vád ér­jen, hogy Adácson csak csuda férfiak vannak, megemlítem, hogy az adácsi lányok is az egész­séges életfáról való érett gyümöl­csök, amelyek annyi dicsőséget szereztek a község fiú- és férfiné­pének. Kell-e nagyobb elismerés egy leányifjúságnak annál, hogy voltak annyira józanok és bátrak, hogy megrendezték az ország legfontosabb újjáépítése érdeké­ben a menyasszonyok iskoláját. Ezek a lányok igazi magyar fe­leségek, és nem nőm-ök kíván­nak lenni. Áldja meg az Isten szándékukat, valamint nagysze­rű vezetőjüket, Berényi Panci- kát. Ugye megérdemlik az ál­dást? Búcsúzom e lap hasábjain is a jó adácsiaktól. Boldog vagyok, hogy köztük lehettem, és szíve­sen térek vissza hozzájuk mindig. Adjon Isten! P. Kiss Szaléz, Ofm. HANG-KÉP I 1 A józan eletszemlélet koalíciója Régiekről emlékezünk Amint a II. világháború átvonult a falun, Adácson is megkezdődött a pártok szerveződése. Közülük három volt jelentősebb, a Függet­len Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt. A szocdemek időszaki lapot is fenntartottak akkoriban. Ennek az újságnak írta az alábbi cikket az egyébként kisgazdapárti járási alelnök, páter Kiss Szaiéz, a gyöngyösi ferencesek utóbb elhurcolt, soha többé vissza nem tért papja. Az újság egykori szerkesztője máig megőrizte kedves emlékül az akkoriban már le nem közölhető írást, s a közelmúltban — mintegy érdekességül — be is hozta szerkesztőségünkbe. Még élnek azok közül, akiket az írás érint, s talán az egykori időkre, a páterre is emlékeznek jó néhányan. Ezért gondoltuk, hogy szívesen olvassák az évtizedek múltán végre megjelenő írást, íme:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom