Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-03 / 206. szám

HÍRLAP, 1990. december 3., hétfő EGER ÉS KÖRZETE Más szemmel, más szóval Nem véletlen, hogy az egri kis Dobó tér már nem egy filmforgatás helyszíne volt. A patakhíd, s a Panakoszta-házat körülvevő két „nadrágszár- utcácska” által körbefogott terecske a város han­gulatát alapvetően meghatározó építészeti együttes. A miénk, és úgy tűnik, már nem sokáig kell várni arra, hogy valóban olyan legyen, mint amilyennek szeretnénk. A Panakoszta-ház földszintjén kialakított Tö­rök kávézó a város egyik leghangulatosabb ven­dégváró helye. Egyszerű, szép és egységes a be­rendezés. Érdemes hétvégi sétánkon betérni egy- egy kávéra, süteményre (igaz, ottjártunkkor ez utóbbiból nem volt csábító a választék.) Intim be­szélgetések, találkák helye lehet ez a fehér-arany színben „megkomponált,” egzotikus kellékekkel is hangulatosabbá tett presszó. Kellemes kilátás nyűik az üvegablakok mögül a nagy Dobó térre. A kis Dobó tér másik nevezetessége a — főként a város főiskolás diákságát befogadó — borozó. Nemkülönben az olasz ételbár, melynél a hely szellemének megfelelő a környezet, az ételvá­laszték és minden más. Ki tudja, mi az oka, hogy nem sokkal nagyobb ott a forgalom? Talán a he- tekig-hónapokig elhúzódó felújítás, talán az, hogy az olasz ételek még nem hódították meg az egrieket, talán mindkettő... Vigyáznak a gyermekre Azokra a fiatal házasokra gondoltak a Szociális Szóig álta­tó Központ családsegítői, akik­nek távol élnek rokonaik. Ha nincs közelben sem nagymama, sem nagyapa, nehéz megszer­vezni mondjuk egy színházláto­gatást. Ezért az egri intézmény szolgáltatásai közé tartozik a gyermekfelügyelet is, sőt korre­petálást és házi betegápolást is vállalnak. A 10-621-es vagy a 11-689-es telefonon érdeklőd­hetnek a rászorulók. A doni áldozatok emlékére A második világháborúban harcolt és Egerből vagy környé­kéről származó egykori katonák emlékeit, tárgyi dokumentumait szeretné kiállítani a megyei könyvtár és a Dobó István Vár­múzeum. A hősi halottak emlé­kének szentelt kiállításra a jövő év áprilisában kerülne sor. Ezért a könyvtárosok kérik, hogy aki­nek ilyen tárgyak, fényképek vannak a birtokában, s szívesen felajánlaná vagy kölcsönözné azokat, úgy jelentkezzen a me­gyei könyvtár olvasószolgálatá­nál. Moldvai bál A „Velünk élő népművészet” sorozatban Egerben, a Megyei űvelődési Központban kedden este 7 órakor moldvai bál lesz. Az Egri Néptáncegyüttes egyko­ri alapító tagja, Sára Ferenc ta­nítja a táncokat, s Kerényi Ró­bert együttese húzza a talpaláva- lót. A bálon nemcsak táncolni le­het, mert lesz viseletbemutató, diavetítés, daltanulás, és népmű­vészeti könyveket is kínálnak a szervezők. Alternatív színházi találkozó December 1. és 5. között a gö­döllői művelődési központban az idén ismét stúdió- és alterna­tív színházi találkozót rendeztek. Az MTA — Soros-alapítvány ál­tal támogatott rendezvényen a Gárdonyi Géza Színház társula­ta az Éry-Kovács András ren­dezte Eörsi-darabot, a Sírkő és kakaót mutatja be ma este. Tihaméri iskolabővítés Jelentős fejlesztési kiadásként szerepel az önkormányzati költ­ségvetésben — áthúzódó beru­házásként — a Tihaméri-lakóte- lepen négy tanteremmel bővülő 10. Számú Általános Iskola át­építése. Ennek tervezése jelen­leg is tart. Ezzel a bővítéssel az új lakótelepre költözött családok gyermekeinek elhelyezése és ok­tatása kerül megnyugtató körül­mények közé. Hónap végén... — Mi az, Lajos bácsi, már megint beviszik? — Most az a rögeszméje, hogy meg tud élni a nyugdijából! (Varga György karikatúrája) Ébresztő, Eger! Kevés olyan települése van az országnak, amelynek annyi elő­nyös tulajdonsága lenne, mint városunknak egy kulturális, művészeti fesztivál megrendezéséhez. Meglenne a szándék is, a szép környezet, a vonzerő, s nem utolsósorban a szellemi muníció. (Emlékezzünk csak Gáli László, a színházi igazgató-főrendező hasonló szellemben megfogalmazott nyilatkozatára). S mindezt azért jegyezzük meg, mert a múlt héten közhírré tették: a főváros után Debrecen, Szombat­hely és Gödöllő is bejelentette, hogy csatlakozik a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaihoz. Ez nekünk, egrieknek is eszünkbe jutott, csak lépni kellett vol­na. Talán még nem késő: ébresztő, Eger! A Csibészke színjátszókor a színpadon Cigány kulturális nap Egerben A Ternengo Savóié és a többiek... Forró hangulatot teremtettek a táncosok A Megyei Művelődési Köz­pont negyedik alkalommal ren­dezte meg a cigány kulturális na­pot november 24-én. Az MMK díszterme zsúfolásig megtelt. A nézőtéren több olyan érdeklődő ült, akik vidékről utaztak be, hogy szemtanúi lehessenek en­nek a ritka eseménynek. A Gyermekváros lakói most is kitettek magukért. A Napfény bábcsoport „A tükrösszívű hu­szár” című mesét mutatta be. A bábok, a kellékek rendkívül stí­lusosak voltak, gondos, lelkiis­meretes kezek munkáját dicsé­rik. A Csibészke színjátszókor jel­mezei már önmagában sikert és nagy tapsot váltottak ki a nézők körében. „A rátóti csikótojás”-t adták elő. A látvány a csoport vezetőjének, Hajdúné Ónodi Évának az érdeme, akinek ilyen irányú tevékenysége példaérté­kű. Eddig mind a négy cigány kulturális napon kiemelkedően szerepeltek csoportjai. A fiú néptáncegyüttes most elsőként mutatkozott be, Botos táncukkal viharos tapsot arattak. Az idén igen kevés versmondó volt a szereplők között. Akik el­jöttek, cigány költők verseit tol­mácsolták. Legjobbnak Lázok Józsefi, osztályos tanuló bizo­nyult, „Papa, vegyél nekem lo­vacskát” című verssel. A cigány és a modem tánco­sok produkciói várakozáson alul maradtak. A modem táncosok közül mégis kitűnt a verpeléti Lakatos Natasa. Akik az elmúlt évben is részt vettek a kulturális napon, emlékezhetnek: ő volt a csodálatos lambadás táncosnő. A hagyományőrző együttesek forró hangulatot teremtettek a nézőtéren. A cigányfolklórt kép­viselő csoportok között nagyon nehéz lenne rangsort felállítani, de szerencsére nem is szükséges. A Ternengo Savóié, korábban Roma Save néven megismert együttes az eredeti cigány népze­nét kimagasló fokon közvetítet­te. Külön tetszett, hogy előadás­módjukra a zenei tisztaság és a szerénység jellemző. Az egri Kály Sávé együttes műsora tovább fokozta a jó han­gulatot. A pici táncospár, Bari Tímea és Pusomai Zsolt színesí­tették és emelték a produkció színvonalát. A kömlői és az egri együttes előadásában már több műsoros kazetta is napvilágot lá­tott. A verpeléti Szél együttes is figyelemre méltó. Kellemes han­gú énekesei sok tapsot kaptak. A könnyűműfaj kedvelői sem csalódtak. A táncdalénekesek közül a kápolnai Báder Mónika bizonyult a legjobb előadónak. A három könnyűzenei együttes: a Whamp, a Scordés az Elit Rock játékán könnyedség, a zene sze- retete érződött. Az előadók ma­guk is élvezték saját zenélésüket. Szívesen találkoznánk velük egyegy rendezvényen. Nagyné VáradiAnna Az oldalt összeállította: Jámbor Ildikó Szilvás István Szüle Rita Fotó: Molnár Zsolt Sarzanai látogatás után Újraéledő testvérvárosi kapcsolatok Dr. Ringelhann György: „Megmarad Esslingen, Pori és Csebokszári is...” Hat kilométerre a tengerparttól — Pisa és Carra­ra között — fekszik a mintegy húszezer lakosú, tipi­kusan olasz kisváros, Sarzana. Innen járt a közel­múltban Egerben egy testvérvárosi delegáció, amelynek tagjai — városi vezetők, rendőrségi szak­emberek — tanulmányújuk végeztével meghívást adtak át vendéglátóiknak. A szíves invitálással élve, nemrégiben sor került az olaszországi viszontláto- gatásra, amelyről a delegáció tagjaként utazó dr. Ringelhann György polgármestert kérdeztük. — A látogatás alkalmával tulajdonképpen meg­újítottuk a testvérvárosi szerződést, amelyet egy-két új vonással még ki is bővítettünk... — foglalta össze az utazás célját az együttműködési jegyzéket szig­náló egri önkormányzati vezető. — Érre az alka­lomra összeült a kisváros képviselő-testülete, amely a miénkhez csaknem hasonlóan harmincta­gú, s nyolc szenátora van. A díszes eseményen írtuk alá a kapcsolatainkat hitelesítő dokumentumokat. — Mennyiben talál közös hangot a két város, vannak-e olyan sajátos vonások, amelyek hasonló­ak mindkét település életében, fejlesztésében, törek­véseiben? — Az olasz sajátosságok eltérőek, ám ennek el­lenére vannak közös témáink: így például a műem­lékvédelem, amely náluk sokkalta előbb tart, s fon­tos is az idegenforgalom miatt. S ez a másik össze­kötő kapocs: a turizmus. Megállapodtunk egyebek között abban, hogy a jövő évi turistaszezonban minkét város kempingjében 6-10 lakókocsit kap­nak a másik település „nyári vándorai.”De fontos­nak tartottuk azt is, hogy a kapcsolattartás ne me­rüljön ki csupán a városvezetők találkozóiban, ha­nem a lakosságé legyen a főszerep a barátkozásban. — Miként valósítható ez meg? — Elsősorban különböző diákcseréket szeret­nénk szervezni, három iskola — az Alpári közgaz­dasági technikum, a Dobó-gimnázium, illetve a 2. számú gyakorló általános — már kifejezte szándé­kát, hogy részt venne a kapcsolatteremtésben. Fő­ként a nyelvtanulás miatt lenne jó és hasznos ez a csere, mert ott az olasz mellett az angolt és más nyelvet is gyakorolhatnák a tanulók... Hasonlóan kulturális kapcsolat szálai szövődnek a tárgyalások alapján: az ottani galériatulajdonosok érdeklődnek a kelet-európai képzőművészetek iránt, egyikük idejön decemberben, s tárgyalni kíván az egri alko­tókkal egy-egy kiállításról. De szóba jöhet zeneka­rok, énekegyüttesek, színházak bemutatkozása is, bár ott ezekben az ügyekben a magántársaságok­kal, fenntartókkal kell majd tárgyalni. — Lesz-e lehetőség valamiféle gazdasági együtt­működésre? — Tárgyalásaink során Giovanni Lorenzo Förd­en polgármester úrral úgy láttuk: a nyitás feladata vár ránk, a szakemberek dolga lesz a piackutatás. Ezt mindkét oldalon megtesszük, s elküldjük egy­másnak az ajánlatainkat, amelyekből akár egy-egy „mini” gazdasági kiállítás és vásár is kialakulhat. Ugyanez a helyzet például a sportkapcsolatokat il­letően is: kezdeményeznünk kell... Ami pedig a testvérkapcsolatok bővítésének fogadtatását illeti: nagyon imponálnak nekik a magyarországi békés rendszerváltás eseményei, céljai, éppen ezért hang­súlyozták, hogy öröm és megtiszteltetés számukra a segítségnyújtás, az együttműködés... — Polgármester úr! A baráti kapcsolatok meg­újításának igénye mennyire érvényes az egykori, más országbeli testvérvárosokat illetően? — Valamennyi korábbi testvérvárosunkkal is­mét felvesszük a kapcsolatot, s tisztázzuk, szoro­sabbra fűzhetőek-e a baráti szálak. Ha rajtunk mú­lik, megmarad az együttműködés a németországi Esslingen, a csuvasiai Csebokszári, valamint a finn Pori városával, ahonnan például már kaptunk is meghívót egy testvérvárosi szimpóziumra... A Hírlap kezdeményezése Ne csak kívánjunk boldog karácsonyt... Mint szombati számunkban hírül adtuk, lapunk, a Heves Megyei Hírlap szeretne segíteni néhány családnak, hogy bol­dogabb legyen a karácsonya. Tudjuk, hogy erőnk véges, de hogyha összefogunk, ebben a nehéz, szinte kilátástalan idő­szakban is enyhíthetünk a szegénységen. Jelmondatunk az, hogy Ne csak kívánjunk boldog karácsonyt! Várjuk magánszemélyek, gazdálkodóegységek, intéz­mények, egyesületek adományait, hogy a rászorulók számára eljuttathassuk. Egerben megkértük a Családsegítő Közpon­tot és a Lázár-lovagrend képviselőit, hogy segítsenek felku­tatni azokat, akik valóban ínséget szenvednek. Olyan csalá­dokhoz jut el tehát az adomány, akik szűkölködnek. Várjuk a segítségadás valamennyi formáját, de azt is tolmácsolnunk kell, hogy arról tájékoztattak bennünket: ruhanemű már bő­ven van raktáron. Elsősorban tartós élelmiszereket, játéko­kat, könyveket, lemezeket várunk, de ha valakinek más el­képzelése van, azzal is keressen fel bennünket. A beérkező adományokból csomagot álh'tunk össze, és eljuttatjuk a leg­szegényebb családok karácsonyfája alá. Ne feledje: Öntől is függ, Szentestén hány családnak lesz boldogabb ünnepe! Ilyenkor szinte mindenkinek kívánjuk a boldog ünne­pet. Ma már a kívánság kevés, tenni is kell. Cselekedjen ve­lünk! Jelentkezésüket várjuk a Hírlap szerkesztőségében, cí­münk: Eger, Beloiannisz u. 3. Pf. 23. Tel.: 13-644. Telefax: 12-333. Ködben (Fotó: Koncz János)

Next

/
Oldalképek
Tartalom