Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-14 / 216. szám

HÍRLAP, 1990. december 14., péntek

FÜZESABONY ÉS KÖRZETE

5.

4

i

i

I

I

i

1

14

L!

í4

4

! 4 i*

[i

ft

1*4

llI

'‘I

i

4

4

i

1

4

4

4

i

Önkormányzati ülés Füzesabonyban

Legközelebb december 18- án, kedden 16 órakor tartja tanácskozását Füzesabony önkormányzati testületé a városi polgármesteri hivatalban. Napirenden az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának kialakítása és elfogadása szerepel, de sort kerítenek egyéb aktuális ügyek, bejelentések megvitatására is.

Az önállóság jelei Demjénben

Két mozzanat is mutatja, hogy erősödnek az önállóság jelei Demjénben. Elfoglalta helyét a polgármesteri hivatal az átalakított könyvtárban, s hozzáfogtak egy fogorvosi rendelő kialakításához is a művelődési házon belül. Az ásási, szerelési munkák nagy részét a hét végén, két napon át mintegy húsz lakos segítette társadalmi munkában Taro- si Tibor és Nagy Imre vezetésével. A vállalkozóként dolgozó fogorvos előreláthatóan egy hónap múlva kezdi meg rendelését, s váija majd a helyi, a kerecsendi és az egerszalóki pácienseket.

Önvédelmi csoport Kápolnán is

Örömmel újságolta Lendvai Mátyás, Kápolna polgármestere, hogy november végén 46 önkéntessel megalakult községükben is az önvédelmi csoport. Az alapszabály elfogadása, a belépni szándékozók egyéni elbírálása is megtörtént az elmúlt hét végén, s így tegnap megkezdték járőr- szolgálatukat. Munkájukat két CB-rádió segíti, amelyeket a faluban élő egyik kisiparos ajándékozott a csoportnak.

Találkozás Ali bohóccal

Ma délelőtt Füzesabonyban 10 órai kezdettel vidám karácsonyi előzetes keretében találkozhatnak a városi művelődési központban a mókás kedvű, kacagást fakasztó Ali bohóccal azok a gyerekek, nagyszülők és természetesen a szülők is, akik szórakozással akarják eltölteni dél- előttjüket.

Nincs ok búslakodásra a Tisza mentén

Gazdag hétköznapok

A frissen hullt hó Sarudon is elolvadt. Hol esik, hol meg csak erősen szemetel az eső; az arcába fújja az embernek a szél a nyirkos levegővel. Kevesen mozdulnak ki a házból, csupán a gyerekek népes serege zúdul egymást lök- dösve az iskolából. Zajongásuk szinte jólesik a fülnek, hiszen az életet jelenti ez a faluban, bánatsöprést a gyászban. Fekete lobogót tépdes ugyanis a szél a községházán és a helyi Tiszamente Tsz irodafalán. Meghalt az egyik nyugdíjasuk. Őt gyászolják, s a helyi önkormányzat döntése értelmében a községházra is ki kell tenni ilyenkor a gyászlobogót.

Egyébként más ok nincs a búslakodásra e Tisza menti településen. A közös gazdaságban ugyan a tavalyihoz képest gyengébb évet zárnak, ahogy ők mondják: átlagosat, mert a 18 milliós nyereséget ebben az évben nem tudják megismételni a 4 ezer hektáros gazdaságban. Az aszály megviselte a növényeket. Különösen a 164 hektárnyi kukoricájukat, amelyet nem tudtak öntözni. Szárral együtt 60 mázsára tellett, de szerencsére a nagyobbik területet öntözték, és erről, azaz 296 hektárról átlagban 100 mázsát takarítottak be. így van mit az állatoknak adni a téli hónapokban.

— A több éve tartó szárazság bebizonyította, hogy az öntözést nálunk is tovább kell fejleszteni

— mondja a gazdaság elnöke, Kulczycki Antal, amikor a vezetőségi ülés után néhány szóra leülünk beszélgetni az irodájában.

— A tiszanánaiakkal fogunk ösz- sze, mert odáig tervezzük a víz

elvezetését. Az idén már egymilliónál többet fordítottunk az előkészületi munkákra.

— A nyereségből futotta, de vajon mi lesz jövőre? Rossz időket jósol a gazdasági barométer — vetjük közbe.

— Elég stabilnak érezzük magunkat, és igyekszünk a kor követelményeinek megfelelni. Tisztában vagyunk azzal, hogy nekünk is korszerűsíteni kell a gazdaságunkat. A régivel nem jutnánk előre. A veszteséges ágazatokat felszámoljuk; így például leépítjük a vasipari melléküzemágunkat. Kellemetlen helyzetbe kerültek, a partnerek fizetésképtelenek, így nagy a veszteségük, több millió forint.

Később elmondja, hogy a szövetkezet legnagyobb büszkesége az állattenyésztés. Szarvasmarhával és juhval foglalkoznak. Az elmúlt tizenegy hónapban tejtermelésük a tervezett szint fölött volt: négyszáz fejőstehenük az ezeregyszázas állományból hatezer literes átlagot produkált. Az értékesítéssel sincs gondjuk, mert kilencven százaléka első osztályú a tejnek, s olyan technológiai fegyelem mellett dolgoznak, amely szinte a teljes sterilitást biztosítja. Rendben megy a hízómarha értékesítése is. A gyöngyösi húsipari vállalattal vannak szerződésben. Már jövőre is megkötötték az előszerződést 180 bikára és 160 tehénre. A vemhes üszőkért 70 ezer forintot kaptak az idén, darabjáért. Ez jó üzletnek számít. Náluk az állatok napi súlygyarapodása 1,20-1,30 kg között mozog.

— Ha a gyapjú ára nem volna

olyan alacsony, amilyen — a tavalyi 145 forint helyett az idén csak 82-t adnak kilójáért —, egy rossz szót sem lehetne mondani juhtenyésztésünkre — folytatja az elnök. — Majdnem ezerkétszázas az anyaállományunk. A bárányszaporulat 1,6 egy anyára számolva. A tejesbárányokat értékesítjük. Úgy állítottuk be a három ciklusból álló ellési folyamatot, hogy egy-egy húsvét, illetve karácsony előttre essen, mert ilyenkor a bárányok külföldi értékesítése könnyebb.

— Tehát bátran terveznek. Van mire alapozniuk...

— Lényegében igen. Tartozásunk nincs. A szövetkezet összlétszáma 560, ebből 214-en dolgoznak aktívan. Valameny- nyiük járandóságát ki tudjuk fizetni. A munkákkal naprakészen állunk. Őszi teendőinket a határban elvégeztük. Nagyon szép a vetés, jó termésben bizakodhatunk. Most már hozzáfogtunk a Tisza partján az üdülőterület kialakításához, fejlesztéséhez is. A 284 kiparcellázott telekből 164-et értékesítettünk. A szennyvízhálózat lefektetése és az út építése van hátra. Hamarosan elkészül az évi 5 ezer tonna kapacitással bíró, szalmabrikettet gyártó, környezetet is kímélő üzemünk, ahol saját szalmánkat dolgozzuk fel, a keletkezett hamut pedig trágyázásra használjuk majd. Közel húsz embernek új munkahelyet is teremtünk ezzel, s mindazon terveink megvalósításával, amelyekről ígéretes tárgyalásokat folytatunk hazai és külföldi partnereinkkel.

Sarudi kísérletek

Az óvó néni iskolába

— A gyerek is ember, emberi jogai vannak — mondta a sarudi iskolaigazgató, Végh Mihály, s ebben a mondatban a lényegét határozta meg annak, ahogyan nevelnek.

Az iskolában évek óta kísérleteznek a Zsolnay-féle képességfejlesztő módszerrel. Itt nem a kiugróan jó képességű diákok további pallérozására, hanem a hátrányos helyzetből induló gyerekek felzárkóztatására használják ezt, mivel a tanulók 46 százaléka cigány (az óvodában már 60 százalék), és sokan rossz családi körülmények közül jönnek. Az igazgató szerint már látják e — nyolc osztályra szóló — pedagógiai program távlatait, hiszen a negyedik évfolyamnál tartanak. Az eredményt, mely bizonyítja a módszer alkalmasságát, abban mérhetik le, milyen szintű kommunikációs készségre tesznek szert a nebulók, hogyan fejlődik problémamegoldó, lényegkiemelő képességük.

Érdekessége a programnak, hogy a gyerekek érzelmi biztonságának megőrzésére is ügyel, így a nagycsoportban megszokott óvónő elkíséri a kicsiket az első négy osztályba, most már mint az egyik tanító néni. így kisebb lelki törést jelenthet az óvodásból iskolássá válás. Az alsósok másik tanítója szintén kettős szerepet kap e rendszerben, melyet Sarudon a jövő tanévtől próbálnak ki: ő a felsőbe kíséri el osztályát, mégpedig egészen nyolcadikig, mint tanár néni. Ez természetesen azt kívánja, hogy az említett pedagógusoknak két diplomája legyen, óvónői-tanítói, illetve tanítói-taná- ri. Végh Mihály szerint ez nem okoz nekik problémát, vállalkozó kedvűek a kollégái, a jövő évi induláshoz szükséges négy kettős képesítésű emberből három már van, a negyedik pedig most fejezi be a főiskolát.

A sarudi általános művelődési központban 23 pedagógus dolgozik. Aki hiányzik, az a rajztanár, de vennének fel kémia, földrajz és biológia szakos tanárt is. Az igazgató mégis optimista, azt mondja, az ismeretek megszerzésének nem egyetlen módja a felsőoktatás, ha valaki olyan tárgyat kap, ami nem szakja, utánaolvas, és beletanul. Végh Mihály különben 23 éve dolgozik ebben az iskolában, és meséli, hogy az idén sikerült először tornatanárt kapniuk.

— Az eddigi munkánkhoz sem volt nagy pénztárca — folytatja —, de jövőre még rosszabb lesz a helyzetünk. Különféle pályázatokat adunk be, évek óta így jutunk némi pénzhez, hogy fejlődhessünk.

Jelenleg négy beadott, és még el nem bírált pályázatuk van: a helyi cigányklub tevékenységének támogatásához leértek pénzt például, illetve szeretnének részesedni a kistelepülések iskoláit felkaroló alapítványból is. „A könyvtár az iskolában” pályázatra nemrégiben kaptak 50 ezer forintot, a „Helyi nevelési rendszer kialakítása” címűre pedig idén 150 ezret. Az anyagi hiányok kiegyenlítésére azonban jövőre már nem lesz elég a pályázatokkal nyerhető pótlás, így más jövedelemforrások után kell nézniük. Ilyennek látszik a sátorozóhely működtetése. A Tisza-part strand melletti részén még a tanácstól kapott az akkori víziúttö- rő-raj egy területet, melyet a helyi új önkormányzat — hosszas gondolkodás és vita után — továbbra is meghagyott az ÁMK használatában. Az idei nyár volt a minikemping próbája: a személyzetet a pedagógusok alkották, szabadságuk alatt, tiszteletdíjért. A szezon 200 ezer forint tiszta hasznot hozott, melynek nagy részét a terület „komfortosítására” fordították, így a jövő nyáron megduplázhatnák a bevételt.

Andornaktályai „árvíz”

Hirtelen még téves kapcsolásnak is lehetett volna gondolni, amikor Andornaktályáról, a Széchenyi utcából kaptunk egy telefonhívást. Abóczi István azonban gyorsan megnyugtatott bennünket, nem erről van szó. A vízműveket már többször is hívták, míg nagy nehezen kivonultak a szerelők az eltörött vezeték javítására. Panaszkodni szeretnének inkább és érdeklődni: meddig tart ez az áldatlan állapot, ami a környékükön van, mert nincs olyan hónap, hogy legalább ötször ne ismétlődne meg a vezetéktörés, ez az „árvizeset.” — Ilyen alkalmakkor a százas átmérőjű csőből legalább háromezer köbméter víz folyik ki, lepi el az utat, az árkokat, a kerteket, a járdát és a derítőket — magyarázta olvasónk. — Nehéz a közlekedés: a gyerekek olyan sárosán érnek haza az iskolából, óvodából, hogy az anyjuk is alig ismer rájuk. Eldugulnak a lakóházi vezetékek. A közeli Tórét büfében gondot okoz ilyenkor a poharak mosogatása, stb. Drága a víz, ki fizeti meg az elfolyt mennyiséget, s a lakosoknak az 500 forintjait, amelyet fizetniük kell egy-egy derítőkocsi fuvaijáért?

A „helyszíni szemle” olvasónk igazát bizonyította. A szerelők is szidták a vezetékeket, mondván, hogy ezzel a szakasszal — 2-300 méterről van szó — annyi gondjuk van, hogy a többivel együttvéve sincs ennyi. Aznap például már a harmadik csőtörést javították: kettőt még előzőleg a szomszédos Vörösmarty utcában. Az ok: nem tették megfelelő homokágyba a csöveket a lefektetéskor, s a súlyos járművek alatt a kavicsok nyomására rendre megreped a műanyag vezeték. Ezen kellene változtatni— mondták a szerelők a megoldás lehetőségét.

A panaszt továbbítottuk Árvái Jánoshoz, a Heves Megyei Vízmű Vállalat egri üzemegységének vezetőjéhez, aki készséggel állt rendelkezésünkre.

— Tudok az andornaktályai problémákról — mondotta. — Nem kizárt a fektetésnél elkövetett hiba, hogy esetleg nem megfelelő csőágyazatot készítettek a beruházók. Ezt ennyi idő után nehéz lenne már egyértelműen kijelenteni. Az viszont tény, hogy fokozatosan nagy terhelés alatt áll a közúti forgalom miatt az út, s a

burkolat nem tud ellenállni ennek a nyomásnak. A műanyag csövek tulajdonsága, hogy az ütésszerű terhelés hatására gyorsan meghibásodik, megreped. Ezenkívül a belső nyomás is magas, de még a megengedett határérték alatt van. Ezt a nyomásértéket a közelmúltban csökkentette a vízmű, így reméljük, hogy a meghibásodások száma jelentősen csökken majd. Azt, hogy teljesen megszűnjön, nem tudjuk garantálni. ígérjük, a hibákat igyekszünk minél gyorsabban elhárítani, mert nekünk is kincs a víz. Megjegyezni kívánom még: ha az árkokban megreked a víz, annak oka, hogy nincsenek rendesen kitisztítva, s ha valakinek a „derítőjébe”, azaz a szennyvíz- tárolójába befolyik, akkor ott a „műtárggyal” van műszaki probléma.

Az oldalt írták: Palágyi Edit Fazekas István Fotó: Gál Gábor

Készül a karácsonyi ajándék az öregek otthonában

(Fotó: Gál Gábor)

?!

A kerecsendi jegyző — népművelő

Karácsony előtt: várják az adományokat

Amikor az idén áprilisban |H| MPiirimJfchf-• fi Kiss Sándor megpályázta a kere- * *

csendi vb-titkári állást, amit meg is kapott, két dolgot tűzött célként maga elé: minél gyorsabban megismerni a községet, s minél több emberrel elfogadtatnia magát. Ez, úgy tűnik, sikerült neki, hiszen most őt választották meg a település jegyzőjévé is...

Első diplomáját az egri tanárképző főiskolán szerezte népművelő szakon. Szavai szerint azonban ebben az új munkakörében is megmaradt vonzódása az eredeti szakmájához.

— Az a legfontosabb számomra, hogy különböző közösségeket hozzak létre és működtessek, hiszen így lehet életre kelteni a falut... — mondja Kiss Sándor.

így kezdeményezte az idősek klubjának létrehozását is, amely a helyi házasságkötő teremben október eleje óta működik. A gondolatot az szülte, hogy Kere- csenden elég magas az időskorúak száma, és közülük igen sokan egyedül élnek. A háztartási munkán kívül más elfoglaltságra kevés lehetőségük van, így a klub a maga programjaival ugyancsak sokat jelenthet nekik. Tizenkét- tizenöt idős ember tölti itt rendszeresen — délelőtt kilenctől délután négyig — a napját. Hetente kétszer videofilmeket néznek, körzeti orvos, illetve védőnő látogatja őket.

A településen lakók másik „mozdítható” csoportja a fiatalság. Egy szolgálati lakás szomszédságában — a Füzesabonyi úton — van egy olyan helyiség, amiből ifjúsági klubot alakíthatnak ki. A helybeli középiskolások, úgy húszan-huszonöten, társadalmi munkában fogtak hozzá a leromlott épület helyrehozásához, ám a rossz idő beállta miatt nem tudták azt befejezni.

December 10-én tartották meg azt a gyűlést, amelynek egy faluvédő, faluszépítő egyesület létrehozása volt a célja. Azt tervezik, hogy az elképzelések megvitatása után az egyesület még ebben az évben megszületik. Mi mindenre vállalkozhatna ez?

Kiss Sándor így fogalmazta meg elképzeléseit: ’’Segítene feltárni a település hajdani hagyományait, összegyűjtenék a régi használati tárgyakat, folytatnák a már elkezdett helytörténeti kutatásokat. Kerecsend jelenlegi képéről dokumentációs anyagot

9 Ezüst és aranyvasárnap minden 100. vásárló

n ß

| HENKEL - KERCENT

jjjL ajándékcsomagot kap, igazi meglepetéssel.

T Ne feledje! Jól jár, ha hozzánk kijár!

P Újdonságaink:

% -THOMSON TV

| — parabolaantennák

— PHILIPS frituse (olajsütő)

— MICHELIN gumik és sok-sok játék.

Cím: Kerecsend, 113 km Telefon: 39/41-640 KERCENT Áruház

Kiss Sándor: „Az adminisztrációnál fontosabbak számomra a közösségek...”

készítenének, fotókon, filmen rögzítenék a mostani állapotot. Az egyesület véleményt nyilvánítana minden olyan kérdésben, ami a falu arculatának megváltoztatását jelentené, de kezdeményeznének konkrét akciókat: a község takarítására, padok, szeméttárolók elhelyezésére. Felötlött egy helyi újság megjelentetésének terve is. ”

A jegyző szerint sok gondot okoz a szociális segélyek elosztása, a rendelkezésre álló pénz ugyanis igen kevés, és sokszor nem arra költik a segélyezettek amire kapják. A helybeli szegények megsegítésére szerveznek akciót karácsony előtt a faluban s így szeretnék felfrissíteni az óvoda, az iskola játék- és könyv- készletét is. Gyűjtést indítottak tehát: kérték a lakosságot, hogy ki-ki hozza be fölöslegessé vált használt ruháit, játékait, könyveit. December 15-én 9-től 14 óráig tervezik azt a vásárt, ame lyen a rászorulók 20-50 forintér megvehetnék az egyes ruhadarabokat. Ugyanezen a napon dér 12 órakor az adományozók között kiosztott sorsjegyek nyereményeit húznák ki: a fődíj háromezer forint értékű. A feltételes mód azt jelenti, hogy az akció sikere egyelőre kétséges, mivel az adományozók — finoman fogalmazva — nem tolonganak, pedig a gyűjtés kétségtelenül jó szándékból fakad.

Henkel

CENT