Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-02 / 180. szám

INGYENES MELLÉKLETÜNK: TVR-EXTRA, JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON

r

PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA

I. ÉVFOLYAM 180. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT

GYÖNGYÖS VÁROS ÉS KÖRZETE

Kinek kell beszélni százhetven egri családdal?

Lakásbővítés

(látszólag) törvényes módon

Mély gödör tátong Egerben, a Csebokszári-lakótelepen, az Olasz u. 25-35. számű kilencemeletes épület mellett. Az egyik földszinti lakó építkezik, bővíti konyháját, szobáját. De mi van ebben olyan különös? Miért tartja mindez lázban, izgalomban az embereket több mint három hete? A történetet innen már az érintettek folytatják.

Nyitott előcsarnok Hatvanban

Mint hírül adtuk, a MÁV november elsejétől az utolsó vonat érkezésekor lezátja, és csak a hajnali első szerelvény indulása előtt nyitja ki budapesti pályaudvarait. Mivel ez az intézkedés legnagyobb vasúti csomópontunkat, Hatvant érintheti leginkább, ezért ott érdeklődtünk e döntés következményeiről.

— Ami a nagyforgalmú hatvani pályaudvart illeti, a hajléktalanok tanyázásával kapcsolatban mi már a nyár derekán érvényesítettük az államvasutak vezérigazgatóságának e tárgyban küldött utasítását, vagyis éjfélkor lezáijuk, s a forgalom újraindulásakor, hajnali 3-kor nyitjuk ki az állomásépület várótermeit. így történt ez tegnapra virradóra is, amiről személyesen győződtem meg — kaptuk az információt Ócsai István főnökhelyettestől. — Mindebben segítségünkre volt kezdetben a helyi rendőkapitányság is, amelynek járőrei rendszeres éjszakai ellenőrzéseket tartottak az idő tájt. Persze (Folytatás a 2. oldalon)

LOTTO

NYERŐSZÁMOK:

16, 20, 27,

57, 71

Nem kellett az olcsóbb Polimer-termék

Lesz még rosszabb is

■■■■■■■■■■■■hbhíhhhhhi

Egereseidben?

Jelenleg csak egy műszakban dolgoznak a szigetelőszalag-üzemben

Mióta bezárták Egercsehiben a szénbányát, a község neve összekapcsolódott a munkanélküliséggel, ami itt azért is jelentkezett élesen, mert ötven kilométeres körzetben jóformán nincs valamire való munkalehetőség, ezért sokan csapdába kerültek. Mindössze két termelőüzem maradt a faluban, a Gyöngyösi Ruhaipari Vállalat kirendeltsége és a budapesti székhelyű Polimer Műanyagipari Feldolgozó Szövetkezet részlege.

Repülősök lehetnek

Egyéves szünet után ismét indul katonai repülőgépvezetőképzés a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán. A felsőfokú oktatási intézmény az 1991/92-es tanévre azoknak a 17-23 éves érettségizett magyar állampolgároknak a jelentkezését várja, akik a repülés szeretete mellett élethivatásuknak tekintik a haza légterének fegyveres védelmét. A jelentkezők számára alapvető követelmény a büntetlen előélet és az egészségügyi alkalmasság is. A jelentkezési határidő 1990. november 15.

Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.

Zártkörű alapítással november 1-jétől Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. néven 11,5 milliárd forintos alaptőkével részvénytársasággá alakult át Magyarország legnagyobb gyógyszerárugyára a Kőbányai Gyógyszergyár. A zártkörű jellegre tekintettel az alapítók a Magyar Állam illetve a magyar érdekeltségű Pharma Haupt- GmbH részvényjegyzési felhívást nem bocsátott ki. A részvénytársasággá alakulás célja, hogy későbbi tőkeemeléssel, külföldi befektető partner bevonásával biztosítsák a cég hosszú távú fejlődését, a hazai gyógyszerigények korszerű termékekkel való kielégítését és a jövedelmező export növelését.

A Csepel Autó nem cáfol, de nekik is tartoznak

A hírrel kapcsolatban, hogy a Rába nem szállít motorokat és futóműveket a Csepel Autónak, Lukácsi Gábor, a Csepel Autógyár vezérigazgatója elmondta: a Rába és mások jogos követelését nem vitatják, soha nem is vitatták. Való igaz, hogy a Csepel Autó jelenleg 450 millió forinttal, körülbelül ötheti szállítás értékével tartozik a Rábának. Azt is hozzátette azonban, hogy a Csepel Autógyár azért nem tud fizetni, mert nekik is tartozik az Ikarus, jelenleg 1,5 milliárd forinttal.

Mint a polgármesteri hivatalban megtudtuk, ez utóbbiban veszélybe került a folyamatos munka, lehet hogy be is fogják zárni, ami tovább növeli a munkanélküliek számát. Részletesebb tájékoztatásért Király Barnabás telepvezetőhöz és helyetteséhez, Balog Miklóshoz fordultunk.

Szerintük a hír így nem pontos, de azért van bőven probléma, és emiatt valóban várhatók elbocsájtások. Az alapvető baj az, hogy a nemrég még igencsak prosperáló vállalkozás, ahol három műszakban is alig győzték a munkát, mostanában alig kap megrendeléseket. Bedugult a piac — így jellemezték beszélgető- partnereink a helyzetet. Korábbi megrendelőik, akik nagy tételben vásárolták a szigetelő- és csomagolószalagokat, a KGST- export visszaesése miatt maguk

is jelentős termeléscsökkentésre kényszerültek, így jóval kisebb tételeket igényelnek. Elég, ha csak olyan nagyvállalatokat említünk ezek sorában, mint az Ikarus, az Evill vagy a Videoton. A másik probléma, hogy a már teljesített megrendelések ellenértékét még bírósági úton sem sikerül megkapni, az üzleti partnerek negyvenhárom millió forinttal taroznak a Polimernek, amit egy ekkora cég már megérez. Nehezíti a helyzetet, hogy konkurren- sek is megjelentek azon a piacon, ahol eddig egyeduralkodó volt a szövetkezet, ez pedig megosztja a keresletet. Azt sem tartják jó üzletpolitikai húzásnak, hogy az ő terméküknél négyszer drágábbakkal árasztotta el az üzleteket a kereskedelem, és most a boltvezetők az olcsóbból nem rendelnek mindaddig, amíg a nyugati szigetelőszalagok el nem fogynak a polcokról, különben a nyakukon maradna a drága áru.

Ilyen körülmények között a cég nem képes eltartania korábbi munkáslétszámot, különösen, hogy a termelésben dolgozók közül a munka fogyásával többen elmentek, ám a kiszolgáló személyzet maradt, így felborultak az arányok is.

Valóban szóba került a részleg megszüntetése, illetve a fővárosba költöztetése, ám végül az elnök úgy döntött, hogy maradjon Egercsehiben továbbra is a telep. Igaz, hogy a bánya december 31-i határidővel felmondta az áramellátást, de már készül a ruhaiparral közös transzformátorállomás. Bizonytalan még az épület sorsa is, ami jelenleg állami tulajdon, de ez egy hosszabb meccs lesz, és az önkormányzat megígérte, hogy segíteni fog, hiszen fontos minden munkahely.

Elbocsájtások tehát elkerülhetetlenek, a dolgozók között már meg is indult a találgatás arról, hogy ki megy és ki marad, ám

(Folytatás a 2. oldalon)

Cseh Istvánná közös képviselő:

— Először mindannyian arra gondoltunk, hogy valaki csőtörésre vagy egyéb műszaki hibára bukkant. Amikor kiderült, hogy Berényi Péterék munkálkodnak ott, a szomszédaim, sőt még a többi lépcsőházból is egymásnak adták a kilincset a felháborodott emberek: Mi folyik itt? Bennünket meg sem kérdeznek? Háromszor próbáltam utánajárni a dolognak, a válasz mindig az volt Berényiék részéről, nekik szabályos építési engedélyük van, és a lakásszövetkezet is beleegyezését adta. Hiába kértem, nem voltak hajlandók erről egyetlen papírt sem felmutatni. Ezek után már nem tárgyaltam velük, mert minden találkozás veszekedésbe torkollott. A csebokszári lakás- szövetkezettől 1990. július 1-jé- vel kiváltunk, mégis hozzájuk siettem, dokumentumok után kutatva. Unszolásomra, átvételi elismervény ellenében ideadtak két papírt, mondván, ennyi van összesen. Az egyik a földhivataltól érkezett április 19-i dátummal. A határozatból kiderült, Berényiék területet vásároltak az IKLV, illetve a lakásszövetkezet közvetítésével. A másik feladója a műszaki osztály, ebben pedig az áll, hogy a szövetkezet mielőtt az adás-vételi szerződést megköti — annak feltételeként —, szerezze be a lakók hozzájárulását. Sajnos a 170 családot „elfelejtették” megkérdezni. Ekkor másfél száz aláírással levelet küldtünk a műszaki osztályhoz, hogy állíttassák le az építkezést, mert jogtalanság történt. Intézkedtek is, de csak ideiglenesen. Megszakíttat- ták ugyan az ásást, de csak azért,

mert Berényiék nem jelezték előre földbontási szándékukat, ráadásul műszaki vezető nélkül fogtak hozzá. Lakótársaink a hiányt gyorsan pótolták, azóta a gödör tovább mélyült. Áz emberek nyugtalanok, idegesek, becsapva, félrevezetve érzik magukat. Rögtönzött, lépcsőházan- kénti gyűléseken — néhányon Berényi Péter és felesége is részt vett — hangot adtak tiltakozásuknak. Elmondták nekik — kiki vérmérséklete szerint -: nem az építkezéssel van bajuk, nem is személy szerint a családdal, hanem a módszerrel, ahogyan azt végre akarják hajtani, kirekesztve belőle a többieket. Biztos vagyok benne, hogy ha időben tájékoztatják elképzeléseikről a lakókat, nem ágáltak volna a bővítés miatt, hiszen szebbé, barátságosabbá változtatná a házat és a környékét. De most, egyelőre hallani sem akarnak róla!

Janik Lászlóné, a műszaki osztály munkatársa:

— Berényiék építési engedélye már jogerőre emelkedett, tehát a munkát mi véglegesen nem állíthatjuk le. A panaszos levél hatására azonban az ügyet felülvizsgálati kérelemként továbbítottuk a megyei tanács építési osztályához. Erről értesítettük is a közös képviselőt, Cseh István- nét. Nekem az a véleményem, hogy Berényiéknek feltétlen tájékoztatni kellett volna a közösséget, nemcsak a lakásbővítésről, hanem a munka kezdési időpontjáról is. Ezt meg kellett volna tenniük, nemcsak a későbbi konfliktusok elkerülése végett, hanem emberi okok miatt is.

(Folytatás a 3.oldalon)

Cigánytestvériség

Több rendezvénnyel, demonstrációval is felhívta már magára a figyelmet a Phralipe Független Cigányszervezet. Az elnevezés cigányul testvériséget jelent, s ez kifejezi ennek az egyesülésnek a törekvéseit is. Az ebben tömörülteknek az a céljuk, hogy az emberi alkotmányos és kollektív jogokat kivívják és megvédjék. Ezt úgy szeretnék, hogy közben ápolják népük összetartozását, kultúráját. Éppen ezért azok a közéjük tartozó cigány értelmiségiek is megtanulják népük nyelvét, akik már nem is tudják azt. E szervezet szeretne zászlót bontani Egerben: a Megyei Művelődési Központban ma délelőtt 10 órakor várják a megyében, illetve Eger vonzáskörzetében élő testvéreiket, valamint a szimpatizánsokat.

Az adósok listája

Magyarországon 18,8 milliárd forinttal tartoznak a munkáltatók az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak (OTF); a társadalombiztosítás szándéka, hogy felszámolási eljárást kezdeményez azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek fizetési kötelezettségüknek november 25-éig nem tesznek eleget. Ezért az OTF nyilvánosságra hozta azoknak az adósoknak a jegyzékét, amelyek 5 hónapnál nagyobb hátralékkal rendelkeznek és 1 millió forintnál több a tartozásuk, s ugyanakkor semmifajta hajlandóságot nem mutattak a fizetésre.

Mondja, kérem: hogy tetszik a Hírlap ?

Tegnap első ízben jelent meg lapunk új köntösben, új tartalommal. Bar ez csupán az első lépés, a lényegi változások jegyei olvasóink véleménye szerint is felfedezhetők. A kora reggeli órákban Egerben a hírlapboltban és a piacon is sokan felfigyeltek az új fejlécre, s magunk is azt tapasztaltuk, hogy sokan „vették a lapot” a megyeszékhelyen is.

íme néhány vélemény a tegnapi fogadtatásról:

Törőcsik János egri lakos:

— Az az igazság, hogy én már évek óta nem tudok lemondani arról, hogy alaposan átlapozzam a megyei napilapot. Igaz, főképp a munkaidő letelte után, este szoktam tüzetesebben belemélyedni. Az új fejléccel megjelent Hírlap — még futtában átnézve is — általában tetszik. Különösen szimpatikusabbak lettek a belső oldalak, szembeötlőbbek a címek, és az eddiginél jóval több információról értesülhettem. Magam ugyan 53 éves vagyok, de ismeretségi körömből az idősebbektől is azt hallottam: nem szakítanak időt a hosszabb cikkek elolvasására. Ezért örülök, hogy rövidebbek, tömörebbek az írások.

Hatvanból Heutchey Csabától ezt hallottuk:

— Nehezen ért ide a mai megyei lap, később hozta a postás, de nagy örömünkre már 10 órakor eljutott az olvasókhoz. Ami különösen tetszett, az első oldalon elhelyezett kormányzati vezetők 21 milliós jutalmáról szóló híradás és az ehhez fűzött kommentár. Mint hatvani lakos, úgy vélem — de ezt másoktól is hallottam — az ötödik oldallal igazán meg lehetünk elégedve. Jó, hogy a kerekharaszti témát nem hagyták ellaposodni, mert az ott élő emberek nagyon is kíváncsian váiják, hogyan alakul sorsuk.

Apci olvasónk, Jambrikné Pap Zita:

— Kicsit szokatlan volt az új lap, de alapjában véve jó vállalkozásnak tűnik a változtatás. Reméljük, a későbbiekben magunkról is többet olvashatunk, mert ez idáig kevés olyan hírrel találkoztunk, amely bennünket közvetlenül is érint. Ez esetben elképzelhető, hogy itt is népszerűbb és keresettebb lenne a Hírlap.

Diviaczki Árpádnéhevesi lakos is elégedetten szólt a megújulásról:

— Sokkal szebb lett a fejléc, és jóval gazdagabb a tartalom. Egyetlen bánatunk, hogy a szokásosnál később ért ide a lap.

Kovács István Felsotárkányból:

— Igazán még nem volt időm alaposabban átnézni az újságot, de az első oldal mindenképpen jobbnak, színesebbnek tűnik. Az utolsó oldal azonban nem nyerte el a tetszésemet, mivel ez az újfajta összeállítás megbontotta a Hírlap eddigi összhangját. Ez persze csak az én szubjektív véleményem.

Az általában kedvező visszhangnak örültünk, a lap érdekében tett bíráló észrevételeket köszönjük. Lehetőségeink szerint igyekszünk a továbbiakban ezeket hasznosítani, és minél színvonalasabb szolgáltatást nyújtani.

A honvédség a hajléktalanokért

A Magyar Honvédség Parancsnoksága levélben közölte a Népjóléti Minisztérium illetékeseivel, hogy a honvédség idén is kész segítséget nyújtani a hajléktalanoknak. Amint Keleti

Györgyezredes, a HM szóvivője az MTI-t tájékoztatta, az építőműszaki katonák kiköltöztek a budapesti Madridi úti laktanyából, s azt visszaadták tulajdonosának, a Magyar Államvasutaknak. A mintegy 250-300 személy részére hajlékot nyújtó szálláshely berendezéséhez

ágyakat, matracokat, ágyneműt ajánlott fel a honvédség. Emellett téli ruházati felszerelés, valamint 30 ezer forint értékű konzerv átadását tervezik, a rászorulók gondjainak enyhítésére.