Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-10 / 187. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1990. november 10., szombat Kapásra várva... A horgászbotok karbantartása és javítása Hűvös, borongós, őszies az idő. Gyakran köd üli meg a tájat. Sok horgász sarokba állította a botokat, az idén már nem vár újabb kapásokra. A vérbeli horgász azonban a jövő évi kapásokra is gondol, s ennek megfelelően kezeli horgászeszközeit. A horgászathoz sokféle eszközre, felszerelésre van szükség, attól függően, hogy milyen vízen, milyen halakra, milyen módszerrel horgászunk. Az eszközök között vannak apró szerelékek, amelyek elvesztése, beszakadása nem okoz jelentős anyagi kárt. Vannak azonban igen értékes felszerelések, mint például egy peremfutó orsó vagy egy modern horgászbot, amelyek néha pótolhatatlanok, vagy csak jelentős költségek árán pótolhatók. Rendszeres karbantartásuk, apróbb hibáik kijavítása többszörösére hosszabbítja meg a drága felszerelések élettartamát. A horgászbot a horgászkészség egyik legértékesebb és legkényesebb része. Karbantartására ezért rendszeresen gondot kell fordítani. Amennyiben botunk csak poros, a por eltávolítására először puha szőrű ecsetet használunk, majd ezután töröljük át puha, száraz ruhával. E művelet elvégzése után, ha egyéb szeny- nyeződést (sarat, olajat stb.) is észlelünk a Doton, akkor szükséges annak langyos vizes lemosása is. A lemosáshoz lehetőleg olyan mosószert használjunk, amelynek színtelenítő vagy maró hatása nincs, nehogy a zsinórvezető gyűrűk rögzítéséhez használt zsinórok kifakuljanak, idő előtt tönkremenjenek. A zsinórvezető gyűrűk lemosását különös gonddal kell elvégezni, de ugyanilyen fontos a fogónyél megtisztítása is. Ugyancsak nagy gonddal töröljük ki a botrészeken levő hüvelyek belső üregeit is. Miután az egész botot lemostuk, töröljük át puha ruhával egészen szárazra. Külön kell szólnunk a teleszkópos botok karbantartásáról, ahol a szennyeződés, sár, homok óhatatlanul a bot legvastagabb részén gyűlik össze. Ezért csavarjuk ki a bot nyelén lévő csavart, és a botot összetolt állapotban is mossuk át folyó vízzel. Az átfolyó víz magával sodorja a botrészek között maradt szeny- nyeződéseket. Utána gondosan szárítsuk ki. Ügyeljünk arra, hogy a vékony falú csőbotok belső tisztításánál, szárításánál ne repesszük meg a botköpenyt. Erre különösen a teleszkópos, üvegszálas csőbotoknál kell ügyelni. Tisztítás után a következő fázis a hibák szemrevételezése. Az ellenőrzés legfontosabb része mindenekelőtt a zsinórvezető gyűrűk állapotának vizsgálata. Ellenőrizzük, hogy a gyűrűk kötése ép-e. Majd gondosan vizsgáljuk végig a botot, hogy nin- csenek-e rajta repedések, törések. Vizsgáljuk meg, hogy a bothüvelyek nem lazultak-e meg, vagy nem repedtek-e. Ezután nézzük meg a nyelek, orsótartók állapotát, majd ellenőrizzük a zsinórvezető gyűrűket és a botok lakkozását. A zsinórvezető gyűrűk közül a hidas gyűrűk és a véggyűrűk meghibásodása a legy- gyakoribb. A gyűrűk épségének vizsgálatát a futófelületek ellen őrzésevei folytatjuk. Ennek során vizsgáljuk meg, hogy a zsinór által érintett gyűrűszakaszon nin- csen-e bevágódás. Ez a jelenség szabad szemmel nem mindig látható. Jó segítséget nyűit ilyenkor a vizsgálathoz egy kis kézinagyí- tó. Ennek segítségével a kerámiabetétes gyűrűk hajszálrepedéseit is felfedezhetjük. Győződjünk meg arról is, hogy a krómozott gyűrűk krómozása nem hólyagosodott-e fel, vagy a krómozás nem pattogott-e le. Teleszkópos botokon a gyűrűk ragasztását is ilyenkor ellenőrizzük. Ennek az a módja, hogy a gyűrűt enyhe csavarással próbál- juk elfordítani. A véggyurűknél óvatosan járjunk el, nehogy a vékony botvéget túlerőltetessel eltörjük. A zsinórvezető gyűrűk kötésének ellenőrzése is igen fontos, mert amennyiben azok kötéseinek zsinórjai elöregedtek, előfordulhat, hogy azok egy nagyobb hal fárasztásakor lepotyognak a botról. Ellenőrizzük a kötések lakkozásának állapotát is. A hibák feltárása után ki-ki maga döntse el, hogy felszerelése és barkácsismerete elegendő-e az észlelt hibák kijavításához. Ma már az ország egész területén kiváló horgászeszköz-javító műhelyek állnak rendelkezésünkre. A botok lakkozását azonban minden különösebb szakértelem nélkül bárki el tudja végezni. Amennyiben horgászbotunkon több helyen nagyobb foltokban pattogott le a lakk, akkor az egész botot csiszoljuk át üvegpapírral. Átcsiszolás előtt célszerű a zsinórvezető gyűrűk leszedése. Az átcsiszolás után a botot száraz, puha ecsettel, majd száraz, puha ruhával tisztítsuk le a rárakódott lakkportól, mert ellenkező esetben az új lakkréteg nem lesz egyenletes. A felület védelméhez használható lakkokat két fő csoportba sorolhatjuk: egyikbe a hagyományos, azaz olajos, illetve szintetikus lakkok, a másik csoportba a gyorsan száradó nitrolakkok tartoznak. A gyorsan száradó lakkok ma már minden festéküzletben beszerezhetőek, szórófejes megoldással. Molnár Csaba Egyéni szókincsünk mai nyelvhasználatunk tükrében Sajátos ellentmondást kell látnunk abban, hogy amíg mai nyelvhasználatunkban jellemző jelenség és gyakorlat a szóbőség, a szószaporítás, a szócséplés, ugyanakkor egyéni szóhasználatunkban a szókészlet szűkülésének nemkívánatos folyamata egyre erősödik. Aktív szókincsünk fejlődésének, gyarapodásának, bővülésének mennyiségi és minőségi mutatói sem örvendeztethetnek meg bennünket. Gyakran hallhatjuk és olvashatjuk éppen egyéni szóhasználatunkkal kapcsolatban: gondolatközlő tevékenységünkben nehezen találunk rá a legmegfelelőbb szavakra, s nem érzékeljük egy- egy szó jelentéstartalmának, használati értékének sajátosságait. Szánk és toliunk minduntalan a közhelyekre téved. A szó- használati elbizonytalanodás is gyakori jelenség. Mi lehet ennek az oka? Egyre fogy a szépirodalmat olvasók száma. Nem is szólva arról, hogy a versolvasók tábora sem bővül. Ez annál is inkább sajnálatos, mert a költő, akár akarja, akár nem, önkéntes nyelvművelő, s mint a nyelv művésze, a szókincs bővítésének is letéteményese. Vallja és hirdeti, hogy „szóból ért a magyar ember.” S gyakran a szó dolgokat szül, gyakran a „szó éles fegyver” (Vörösmarty Mihály). A versbeli szavakat a költő olyan árammal telíti, hogy a mondanivaló értelmi, érzelmi és hangulati elemeinek együttes hatástényezői nyelvi feszültséget teremtenek, éppen a legalkalmasabb, a legmegfelelőbb szavak felhasználásával. S ha mindezt nem képes elérni, akkor a költő „a cél előtt leroskadt távfutó, főnév nélküli magányos névutó” (Csorba Győző: Az én szavaim). Csorba Győző verset szentel annak érzékeltetésére, hogy a költő vigyáz arra, hogy a „hasznos”, a „praktikus”, az „okos”, „pontos”, „rendes”, „célszerű”, s hasonló más derék szavak közé az áldott „szép”szó is bekerült” (Csorba: Ars poeticák a XX. századból). Bodor Pál A szó című költeményében sem véletlenül figyelmezteti olvasóját: „Figyeld csak szép szavaink sorsát”. A szép minősítés nem annyira csak a tetszetős fogalmi tartalomra utal, hanem inkább a jó ízlés, a művészi igény és a jóleső érzést keltés eszközét használja fel a költő a szép szó versbeli szerepkörében. Sajnos, mai egyéni szóhasználatunkban éppen a „szép”, a „szelíd”, „jámbor”, „gyengéd”, „szeretetre valló”szavak és nyelvi formák egyre ritkábban jutnak a megfelelő beszédhelyzetekben közlő, kifejező szerepekhez. Ugyanakkor a mogorva, a mord, a morózus, a morcos, a tüskés, a zord, a kíméletlen, a megbélyegző, az uszító, a mocskolódó, a gyalázkodó, a pökhendi, a pocskondiázó, a komiszkodó, a pöf- feszkedő, a lejárató, a rágalmazó, a szitkozódó, piszkolódó, le- hülyézőszavak szinte kilőtt nyílvesszőként röpködnek körülöttünk. Egyéni szókincsünk telítve van a szélsőséges személyeskedés, a vádaskodó áskálódás szavaival. Az e szavakkal való visz- szaélés mintha napjaink legjellemzőbb nyelvhasználati jelensége lenne, körítve a sunyi trágárkodás híg szóhordalékaival. Az őszinte szavak tapintatossága mai életünk valóságában ritkábban jut szóban és írásban nyelvi szerephez. Legfeljebb kiüresedő politikai jelszóvá kopik. Dr. Bakos József Kertész leszek Bonsai A bonsai ismertetőjele, hogy arányaiban egy teljesen kifejlett egyed benyomását kelti Remélem, hogy nemcsak egy gyorsan lefutó divathullám lesz ez a hazánkban is gyorsan népszerűvé, ismertté vált növénynevelési módszer, azaz a bonsai. A mai kor rohanó emberének keresve se lehetne lelket, idegeket pihentetőbb foglalatosságot találni ennél. Azok kedvéért, akik eddig figyelmetlenül vagy egy futó pillantással elmentek a virágboltok kirakataiban egyre szaporodó liliputi fácskák mellett, szeretném megközelítőleg ontosan leírni, mit is jelent a onsai. A bonsai olyan, tálban nevelt, természetes körülmények között egyébként nagyra növő, kicsinyített fás növény, aminél ezt a nagyságot, pontosabban ezt a „minőséger tudatos emberi tevékenyseggel, sőt — mondhatnám — művészettel értük el. A bonsai nagysága 5 és 90 cm között változik, 5 — 15 cm nagyságig miniatűr, 16 — 29 cm kis, 30 — 60 cm közepes, 60 — 90 cm a nagy bonsaik csoportjába tartozik. Leggyakoribb a közepes nagyság, eredeti nevén a CHUI (csuj). Ahhoz, hogy a kiválasztott növényünk ne legyen nagyobb a kívánt méretnél, különböző nevelési, technikai módszereket kell alkalmaznunk. Ezekre részleteiben egy következő alkalommal még kitérek, most csak felsorolásszerűen ismertetem: megfelelő nevelőedény, kevés föld, gyors vízelvezetés, metszés, drótozás és — nem utolsósorban — egyedekre szabott gondoskodás, ápolás. Ennek eredményeképpen fácskánk kicsi lesz, de mégsem torz, hanem arányos. A törzs, az ágak, a levelek egymással és az őket tartó edénnyel harmonikus egységet alkotnak, ügy néz ki, mint az „igazi” nagyságú fa kicsinyített masa. A bonsai nevelője a fa minden részét arányosan kicsinyíti, csak a virággal, illetve az ebből fejlődő terméssel nem tud mit kezdeni, az nagy marad. A bonsai bölcsője Kína. Európában mégsem a kínaiak, hanem a japánok által vált ismertté, ahol mind a mai napig szerves része a kultúrának. A családi vagyon része, amit ugyanúgy örökítenek, mint bármilyen értéktárgyat. És joggal, hiszen ezek értéke gyakran vetekszik a műkincsekével. Először a múlt század végén Párizs csodálkozott ezeken a kis fácskákon, majd nagyongyorsan Anglia is behódolt az uj divatnak. Nyugat-Európa egyéb országai „csak” 20-30 éve barátkoztak meg vele, de ma már a nagyobb városokban speciális szakboltokat is találunk, ahol csak bonsai-fákat és a hozzá szükséges kellékeket, szerszámokat árusítják. Ma már mi is tudunk vásárolni a hazai virágüzletekben, de nagyon sok esetben csak hamisítványt. Vigyázni kell, mert ami kicsi, még nem bonsai. A bonsai ismertetőjele, hogy arányaiban egy teljesen kifejlett egyed benyomását kelti. Legtöbbször nem is fiatal — bár nem az életkor a legfontosabb tulajdonsága —, mivel megfelelő eredmény csak hosszabb, türelmes nevelőmunka után érhető el. Ha valaki egyszer elkezd vele foglalkozni, könnyen rabjává, szenvedélyévé válik. A japán, illetve keleti ember számára még ennél is több, művészet és vallás. A kertész leszek sorozat néhány egymást követő cikkében a bon- sai-kultúra kiteijesztéséhez szeretnénk új híveket találni. V. Pénzes Judit A főnök vicce A főnök viccet mesél, és mindenki dől a nevetéstől, kivéve az egyik beosztottat. Erre a főnök ingerülten a vízsz. 6. sz. sorban található kérdéssel fordul „nehézfejű” beosztottjához, aki a függ. 1. és 36. sz. sorokkal válaszol. VÍZSZINTES: 1. Ütőhangszeren játszik. 6. A főnök kérdése (zárt betűk: G, N, O). 14. Konyhai eszközök. 15. Közösségen belüli küzdelem. 16. Víziállat. 17. Becézett Katalin. 18. Tőkés nagyhatalom. 19.Tes- sedik Sámuel. 20. Az oxigén és a szén vegyjele. 21. Komárom megyei település. 22. Néma vita! 23. Francia teniszező. 25. Margit egyik becézése. 27. Bántalmazza. 29. Afrikai antilopfajta. 30. Ebben a városban vetették be először a mustárgázt. 32. Megszégyenítésre szolgáló eszköz a feudalizmusban. 34. Lám. 35. Egy skót tóban élő víziszörny az ottaniak elnevezésével. 37. Zeneiskola — régiesen. 39. Illetve, röv. 40. Holland légitársaság. 42. Pinceszag. 43. Ovaneszjan személyneve. 45. Névelővel: vízben tisztítás. 46. Mars a szobából! 50. A klór vegyjele. 52. A földre huppan. 53. Szövetféleség. 54. Sérülés. 56. Szájszél. 58. Bekövetkezik. 59. Folytassa... (filmcím). 61. Szétfeszítésre szolgáló eszköz. 62. Gabonaszárakból összekötött nyaláb. 64. Kiejtett mássalhangzó. 65. Távoli előd (ford.). 66.... Ullmann (színésznő). 68. Fegyverből tüzet nyit rá. 69. Óra tartozéka. 70. Évkönyv — idegen eredetű szóval. 73. A földre helyezte. FÜGGŐLEGES: 1. A beosztott válaszának első része (zárt betűk: N, K, O). 2. Tárgyat nagy nehezen arra a helyre visz. 3. Az emésztőcsatorna része 4. Helyrag. 5. Művészettörténész volt (Károly). 6. Amerikai reformista vezető (George). 7. Ügyirat. 8. Állami Biztosító. 9. Semleges elemi részecskék. 10. Mint, amint — németül. 11. Folyó Dél-Kelet Ázsiában. 12. Nátrium. 13. Pusztítani. 21. A Nők Lapja rovatvezetője (Sári). 22. A személyeddel. 24. Majdnem fog! 26. A többfázisú elektromotor feltalálója. 27. Részben szavaz! 28. Hozzám kéret. 31. A függ. 26. alatti személyneve. 33. Ajándékozik. 36. A beosztott szavainak folytatása. 38. Attila — régiesen. 41. Eltérőek. 44. A vízben tempózva továbbhalad. 46. Kiss ...Kate. 47. Egyenes felületű. 49. Az ötven százaléka. 51. Puskával elejtené. 55. A szobába. 57. Hibázik. 60. Norvég királyok neve. 62. Dómjáról ismert város az NSZK-ban. 63. Szállított. 67. Mennyi — lengyelül. 69. Totem egynemű hangzói. 71. Az ismeretlen adakozó névbetűi. 72. A szamárium vegyjele. 74. Előadó, röv. Ä megfejtéseiket november 15-ig küldjék be címünkre. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény.” A helyes megfejtők névsorát szombati lapszámunkban közöljük. Báthory Attila ‘Mindenül nyelvünk j
