Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-08 / 185. szám

HÍRLAP, 1990. november 8., csütörtök EGER ÉS KÖRZETE 5 Más szemmel, más szóval Míg gyöngyösi kollégáink valamennyi érzékszervüket latba vetették, hogy egy-egy vendéglátóhe­lyet úgymond teszteljenek, mi itt Egerben úgy gondoltuk, csak a szemünket nyitjuk ki egy kicsit jobban, mint máskor. A közeljövőben hétről hétre megpróbálunk „más szemmel nézni közösségi tereket.” Ez sok minden lehet: utca, üzlet, mozi, étterem. Sőt, eláruljuk, még kényes helyekre is el­látogatunk, már ha — itt Egerben — lesz hová. A körsétáinkon velünk lesz egy-egy szakember. Nem adjuk alább a nívós, harmonikus, esztétikus környezetnél. Más szóval: Egert mérjük európai ttuWével. Kezdjük a Kondival! Alig egyéves, új „ruhájá­ban” nincs még nagy múltja, s talán ezért kevés benne a kivetnivaló. A Kondi ételbár a Széchenyi utcán posztmodem stílusban született újjá. A szűk teret tükrökkel, üvegfelületekkel tágította a belső- építész. A tágasságot szolgálják a világos, szokat- lanságuk ellenére meglepően jól harmonizáló szí­nek: a világoskék, arany, fehér, s hozzá a fa. Úgy találjuk, a többféle természetes és nem természetes anyag: a fa, a réz, az üveg, a műanyag jól egymásra talált. A berendezés is megjárja. Bár ami az evőeszközöket, edényeket illeti, elférne még egy-két ötlet. A földszinten jól kihasználha­tók a pultok, bár a magas székek kissé kényel­metlenek, de biztonságosak. A fehér műkő pad­lóburkolat olyan, amire azt szokták mondani, el­talált. A galéria bútorai hangulatosak (kár, hogy fogas híján a kabátokat az ölünkbe kell gyűrni). A világítótestekkel semmi baj. De miért szomor- kodik a kirakatban az az üres süteményesvitrin? Mindezek ellenére bármikor és szívesen beté­rünk ide... Végül is mivel nyerte meg dr. Orbán Sándor a bizalmat? Mézesmadzag a szenátusnak Finn művészek az Eger-patakban Nem akármilyen látványossá­got ígérnek az egri képzőművé­szeti egyesület, az Ars Agria meghívására Egerben vendéges­kedő finn képzőművészek! Csü­törtökön délután 3 órakor a nép­kerti patakparti sétányon — és magában az Eger-patakban — performance-t (vizuális akciót) mutatnak be, amelynek ötleteit a finnek népi eposzából, a Kaleva­lából merítik. A NYTE-csoport fiatal mű­vészei alkotásaikkal is bemutat­koznak. November 8-án este fél 6-kor a kispréposti palota alag­sorában dr. Ringelhann György polgármester nyitja meg kiállítá­sukat. Lutra-klub — videomozival „Slágernyelven” fogalmazva: ismét kitört a Lutra-láz. Az új gyűjtőkötet megjelenésével "egy időben elevenítette fel működé­sét az egri Gyermek-Szabadidő­központban a Lutra-klub, ahol minden rendezvény előtt egy órá­val, illetve minden szombaton délután 2 órától lehetőség nyílik a matricák vásárlására, valamint cseréjére. A klub újdonsága, hogy az egyes alkalmakkor vide- omozi varja az érdeklődőket, akik érdekesebbnél érdekesebb természetfilmeket tekinthetnek meg. Nyitott kapu a honvédkollégiumban Ami eddig elképzelhetetlen volt: a hadsereget is elérte a lét­számcsökkentési hullám. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben megszűnik a katonaság, viszont ami marad, az „elitebb”, képzettebb csapat lesz. Ennek jegyében kerül sor november 12 — 16. között Egerben a Lenkey János Honvédkollégium nyitott kapu rendezvénysorozatára, amely a katonai pályaválasztás­sal függ össze. A kollégiumi na­pokra várják mindazokat az álta­lános iskolásokat — szüleik, pe­dagógusaik kíséretében —, akik érdeklődnek az egyenruhás élet­hivatás iránt. A pályaválasztás előtt állók a Bem tábornok tér 3. alatt érdeklődhetnek lehetősé­geikről. Megtartják az évadnyitó koncertet Az Egri Szimfonikus Zenekar október 29-ére tervezett — s a blokád miatt elmaradt — évad­nyitó koncertjét mégis megtart­ják. S bár még mindig bizonyta­lan az együttes jövője, ők mégis hisznek a folytatásban. Novem­ber 12-én, hétfőn este 7 órakor az egri Megyei Művelődési Köz­pont dísztermében lépnek pódi­umra Gémesi Géza vezényleté­vel. Bár korábbi tudósításunkban tárgyszerűen és szűkszavúan kö­zöltük, mi is történt az Eszter- házy Károly Tanárképző Főisko­la tanácsának alakuló ülésén, ér­demes az ott lezajlottakra vissza­térni néhány gondolattal. Elő­ször is az új testületet szenátus­nak keresztelték el. Ami fonto­sabb: egyáltalán nem volt bizo­nyos, hogy a régi rendszerben „trónra ültetett vezetés” meg­kapja-e a bizalmat. Bár abban főiskolás berkeken belül és kívül nem kételkednek, hogy a főigaz­gatói szék birtokosa jó szakem­ber, lelkiismeretes tanár és tu­dós, ám, mint tudjuk, a hivatás­szeretet és a vezetői talentum nem jár mindig együtt. Mégis, mivel nyerte meg az im­már szenátusnak nevezett 42 ta­gú irányítótestület rokonszenvét? Mivel sikerült meglágyítania a kezdetben igencsak oppozíciós helyet elfoglaló hallgatói delegá­tusok szívét? Minden bizonnyal a szavazás előtt ügyesen napi­rendbe iktatott programbeszéd volt az ász. A még 1989 júniusában — azaz az MSZMP hatalmának idején — megválasztott főigaz­gató ugyanis nem tétlenkedett. Sikerült úgy „ügyeskednie”, hogy mégiscsak a főiskoláé le­gyen az OI épülete, s még a be­ígért Leányka úti építkezésről se kelljen lemondania. Nos, ez sike­rült. Csakúgy, mint a számítógé­pes hálózat fejlesztése, az új ide­gen nyelvi (amerikai, német, francia) tanszékek megszervezé­se, s a számítástechnika szak meggyökereztetése a főiskolán. Orbán Sándor még az egyetemi mézesmadzagot is elhúzta a sze­nátus előtt. Beszélt az egyetemi nyelvi képzési központ tervéről. Eszerint itt képeznék a régió nyelvtanárait két lépcsőben, egy szakon. Beszélt a szabad szakvá­lasztásról, az úgynevezett „át­hallgatásról” (tehát, amikor egy irodalmár például matematikaó­rákra is járhatna). Felvázolta a bölcsész és természettudományi karok létrehozásának a tervét, sőt még a hallgatói létszám meg­duplázásának, illetve megtriplá- zásának lehetőségét is felvetette. Mint utólag kiderült persze, az álmok egy világbanki hitel ked­véért rajzolódtak ki ilyen plaszti­kusan. Ám ki tudja: a szenátus ezek után — úgy tűnik — hajlan­dó álmokat szőni régi vezetőivel együtt. A főiskolai titkárt és a gazdasági vezetőt kivéve ugyanis bizalmat szavazott az örökölt ve­zérkarnak, dr. Vadon Lehel és Palcsó Pálné dr. főigazgató-he­lyetteseknek is. Most már tehát rajtuk a sor. Mert mint mondják, az ígéret szép szó. S ha sokat ígértek, hát lelkűk rajta... (-bori) A diétától a szabadidő helyes eltöltéséig „Hogy egészséges maradj...” Egészségmegőrzés — egészséges élet­móddal — ez a mot­tója annak a rendez­vénysorozatnak, amelyet az egri Me­gyei Művelődési Központban látogat­hatnak a hét elejétől az érdeklődők. Az egészségügyi hónap keretében került sor már hétfőn délután arra az előadásra, amelyben a sejtek te­vékenységéről, vala­mint a sejtépítéshez fontos étrendről esett szó. S mintegy e téma — a korszerű táplál­kozásra való „neve­lés” — folytatásaként ma délután 2 órakor a diétás és gyógyha­tású sütőipari termé­kek bemutatójára és ismertetőjére kerül sor Zvara Tamásné élelmiszeripari üzemmérnök kalau­zolásával. A következő alka­lommal — november 12-én — két egész­ségnevelési témáról is szó esik: dr. Hoff­mann Artúr, az Or­szágos Kardiológiai Intézet főorvosa elő­ször a szívbetegek közlekedésben való részvételéről, majd a gépjárművezetés le­hetőségéről beszél a résztvevőknek. Szer­dán, 14-én délután dr. Tóth Piroska fő­orvos előadása hang­zik el Gyógyvizeink — vizek tisztasága címmel, majd 16-án délután 2 órakor a szabadidő helyes el­töltésének variációi­ról kapnak tájékozta­tást az érdeklődők, akik ezúttal filmvetí­tésen is menthetnek jobbnál jobb ötlete­ket. A hónap zárófog­lalkozását 28-án dél­után fél 3-kor tartják, felidézve a mottó­ként használt mon­dat lényegét: egész­ségmegőrzés — egészséges életmód­dal, hogy testben-lé- lekben egész ember maradj... Nem „hiánycikk” a buszjegy... Olvasóink jelezték: mintha eltűnt volna a helyi járatú autóbusz- jegy az úgynevezett „lengyelpiacnál”, illetve a város déli részén lévő ipartelep környékén. Ezzel kellemetlen helyzetbe kerülhetnek a bel­város felé utazók, hajön az ellenőr. Hiszen hiába állítják, hogy arrafe­lé mostanában nem lehet vásárolni... Továbbítottuk a panaszt Sóvágó Csabának, az Agria Volán mb. személyforgalmi osztályvezetőjének. — A városban több mint 60 helyen lehet buszjegyet kapni, való igaz, zömmel a belvárosi részen: postán, üzletekben, vasútállomáson. Az említett piacnál, illetve az ipartelepen is van megbízottunk: a ke­nyérgyár péküzletében, illetve a Csepel Autóban, a KAEV-ben, az utóbbi helyeken valóban csak az üzem dolgozói jutnak jegyhez. Pilla­natnyilag azt tudjuk tenni, hogy megnézzük: van-e a péküzletben ele­gendő jegy a piacról utazóknak. Tervünk, hogy a Kistályai úton lévő magánkereskedőket, vendéglátósokat, hurkasütőket is megkeres­sük: tartsanak üzletükben buszjegyet. De mi csak kérhetjük őket, ta­lán segítenek... Keresztényi kötelességből Egri Lázár-lovagrendiek a szegényekért, a betegekért Dr. Hetey Margit orvos Esküszöm, hogy a jeruzsálemi Szent Lázár-lovagrend hagyo­mányaihoz hű leszek, hogy a sze­gények, az elesettek megsegíté­sét, felkarolását önként, kény­szer nélkül, hitből vállalom, ezért ellenszolgáltatást nem ké­rek, keresztényi kötelességem­nek eleget teszek, elöljáróim uta­sítását betartom. Isten engem úgy segéljen! Nők és férfiak ezekkel a sza­vakkal tettek fogadalmat Keszt­helyen, a Szent Lázár-lovagrend magyarországi újjáalakulásán rendezett ünnepségen, amelyen részt vett Paul Metternich herceg is. A rend eredetéről, a mai utó­dok küldetéséről kérdeztük az egri szervezet tagjai közül Ács István segédpüspüköt és dr. He­tey Margit orvost. — A bibliai Szent Lázárról, — mondta Ács István — a szegé­nyek a betegek istápolójáról el­nevezett rendet Jeruzsálemben 1120 körül alakították meg a szerzetesek, majd Európába 1253 után jöttek. Francia, olasz, magyar, angol, skót, svájci és né­met kórházakban gyógyítottak. IV. Ince pápától kapták meg a lo­vagi címet, és a szervezetet — amelynek női szerzetesrend ága­zata is volt — Nagymester irányí­totta. Korabeli jelvényük egysze­rű volt, nyolcszögletes alapon egy kereszt, közepén Mária képével, a másik oldalán a feltámadt Lázár arcmásával. XIV. Lajos öt tartományt is adott a lazaritáknak, a francia forrada­lom idején azonban feloszlatták őket. Újraszerveződésük a resta­uráció korára tehető. Először te­hát a leprásokat gyógyították, később — e szörnyű betegség el­tűnésével — legfőbb feladatuk­nak a szegények, a betegek gyá- molítását tekintették. A néme­tek Árpád-házi Szent Erzsébet kapcsán Magyarországtól kap­ták az indíttatást a rend kialakí­tásához. A Lázár-lovagrendiek is, a máltaiakhoz hasonlóan, egy nagy szervezetbe, a Caritasba tö­mörülnek, amelynek koordiná­ciós szerepét az egyház látja el. A magyarországi lovagrend újjá­szervezésében a Münchenben élő, de egri illetőségű dr. Deák Lászlónak nagy szerepe van, akinek révén — már az elmúlt év­ben is — Magyarország két és fél millió márka értékű gyógyszert kapott. Aki segíteni akar jó szán­dékkal, két kezével, tagja lehet a szervezetnek, foglalkozásra, korra és nemre való tekintet nél­kül. Orvosi hasonlattal élve, ami -a testben a vér szerepe, tehát az energia szállítása, a salaktalaní- tás, lelki síkon hasonló feladata van a Caritasnak. Attól, hogy sok-sok ember vállalkozik társai megsegítésére, ő maga is gyó­gyul, hiszen érzi, ő is fontos, őrá is építenek, neki is van helye a vi­lágban. Ács István egri segédpüspök (Fotó: Molnár Zsolt) Az újjáalakult ökumenikus rend első protestáns női lovagja dr. Hetey Margit. — A férjemmel együtt tizen­öten öltöttük magunkra a lazari- ták jelképét, a fekete köpenyt, majd a megható ceremónia után mindkettőnknek mellére tűzték a lovagrend jelvényét, az arany­szegélyes zöld keresztet. Nem volt izgalmaktól mentes az indu­lásunk a már ismert taxisblokád miatt, de polgármesterünknek, dr. Ringelhann Györgynek, va­lamint a City Taxi vezetőségének köszönhetően mindenütt szabad utat kaptunk. Ez év tavaszán ha­tároztuk el, keresztény orvosok, hogy a rend tagjai kívánunk lenni azzal a céllal, hogy fogadni tud­juk a segélyszállítmányokat, közreműködjünk azok szétosz­tásában, és felkutassuk a rászo­rultakat. A kis csoport azóta to­vább bővült, a szolgálatot válla­lók száma Egerben körülbelül harmincra emelkedett. Az apró­lékos munka már elkezdődött, a lajstromozásban részt vesznek felnőttek és gyerekek, körzeti or­vosok, ápoló- és védőnők is. Eh­hez kapcsolódna későbbiekben a szegények konyhájának és pati­kájának megszervezése, majd bővíteni szeretnénk a szociális gondozást az önkormányzattal és a többi karitatív szervezettel együtt. Mindebbe bevonnánk az önkénteseket, illetve az alterna­tív katonai szolgálatot teljesítő fiatalokat is. Szüle Rita Barokk kincsek — ... (Perl Márton felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom