Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-08 / 185. szám

HÍRLAP, 1990. november 8., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. A jövő emlékei A helyi csillagász szakkör szervezésében Erich von Dáni- ken: A jövő emlékei című, nagy vitát kiváltó filmjét vetítik a Me­gyei Művelődési Központ 102. számú termében november 19- én, 18 órától. A szakköri foglal­kozást V. Tana Judit, lapunk UFO-szakértője vezeti. 50 éves találkozó Megyebeli öregdiákokhoz is szól a Balásházy János Mezőgaz­dasági Szakközépiskola tantes­tületének felhívása, miszerint öt­venévesjubileumi ünnepségükre keresik, szeretettel várják az in­tézetnek a debreceni Böszörmé­nyi úton, vagy Pallagon végzett hallgatóit. Egyben az 1940 óta itt tanult diákok segítségére is szá­mítanak az előkészületekben, il­letve a tervezett évkönyv össze­állításában. A jelentkezéseket az iskolaigazgató írásban és telefo­non (Debrecen, 16-255) decem­ber 31-ig várja. Terápia Pénteken, november 9-én a bélapátfalvi művelődési házban Garamszegi György természet- gyógyász tart rendelést. A 16 órakor kezdődő találkozón az Akublitz 2000 terápiarendszert alkalmazza majd. Yisontai kegyelet Kicsi és — állagát tekintve — alkalmatlan már céljára a vison- tai temető ravatalozója. Ezért az önkormányzat is új létesítmény építését tervezi a kegyelethez. Már kész a terve, s a tsz a szüksé­ges területet is biztosítja megva­lósításához. Mindezek után a ki­vitelezésre is szeretnének mi­előbb sort keríteni. További bizalom Az egri GMSZ-ben Szabó Pé­ter igazgató bizalmi szavazást kezdeményezett tisztségét illető­en. A tantestület — a polgármes­teri hivatal művelődési osztályá­nak ellenőrzésével — megerősí­tette posztján az eddigi vezetőt. Az igazgató 77,5 százalékos igenlő szavazattal irányítja to­vább az intézetet. Számvetés Ma 11 órától az egri Egészség- ügyi Szakközépiskolában Bor­sod és Heves megyék hasonló in­tézményeinek tanárai vetnek számot az egészségügyi oktatás jövőjével. A tanácskozáson a Népjóléti Minisztérium képvise­lője is részt vesz. Lerobbant buszok Szerdán délelőtt többen is szó­vá tették, hogy 7.04 és 7.19 óra között a 12-es egri helyi járatú autóbuszt hiába várták. Az 5-ös jelzésűre viszont csak néhány utas fért fel. Fél nyolctól aztán minden helyreállt, de ez sovány vigasz a munkába késve érke­zőknek. Só vágó Csaba, az Agria Volán megbízott személyforgal­mi főosztályvezetője elmondta: két csuklós járművük műszaki hiba miatt robbant le, ez okozta a kimaradást. A közlekedőktől a Volán ezúton kér elnézést. A tejüzemben nem tapsolnak a munkástanácsnak (Folytatás az 1■ oldalról) Szeretnénk „belelátni” a vezetés privatizációs elképzeléseibe, hi­szen a sorsunkról van szó. Az igazgató azóta sem válaszolt. Tegnap, azaz november 6-án ér­deklődtem nála, amire azt felel­te, még vár egy eseményre, amit nem nevez meg, s azután meg­kapjuk a választ. Mi mindeneset­re csatlakozunk az Országos Munkástanács Szövetséghez. Ha tényleg részvénytársasággá ala­kul az üzem (bár még ez sem biz­tos), alkalmazotti részvényekhez szeretnénk jutni. Túl optimisták nem vagyunk, de az asztalra most már valóban oda kell csap­ni, nincs szükség galamblelkekre. Ötvös Imre igazgatót kere­sem... Mivel ő vidéken jár, Vár­konyi István termelési főműve­zetőt kérdezem. Első pillanatra meghökken... — Nekünk semmi bajunk a munkástanáccsal. Nem tudom, honnan veszik, hogy akadályoz­zuk. A munkástanács vezetője írt az üzemigazgatónknak egy levelet, hogy ismerje el őket, és el is ismeri. — Ez az, amire nem kaptak választ- -. — Azt én nem tudom, vála­szolt-e neki, de hogy van, az a termelési tanácskozásunkon is elhangzott. Ám hozzászólt más is, egy munkásnő, Knappné. Ő mondta: ne szervezkedjünk, ha­nem először dolgozzunk, te­gyünk meg mindent azért, hogy mindenkinek legyen munkája, és utána, ha lesz eredménye, alakít­hatunk különböző egyesületeket és munkástanácsot is. (A főmű­vezető mondandójából még ki­világlik: leválás ide vagy oda, a tejipar országosan válságban van. Tartani kell a piac „beszű­külésétől”, s megeshet, hogy el kell küldeni embereket, de az el­lenkezője is előfordulhat.) Halál Ferenc szakszervezeti titkár épp most mondott le funk­ciójáról, mert kritika érte. Bár ő úgy véli, amit tudott, mindent megtett. Nem az elnevezés szá­mít — mondja —, munkástanács, független szakszervezet, vagy csak szakszervezet. Az számít, kinek van a legjobb programja és kihez csatlakoznak. Sajnálom, hogy nem egy csapat van! Jámbor Ildikó A füzesabonyi állomásfőnök Mindig elégedett mosollyal tekint a gazda házára annak fel­épülte vagy teljes felújítása után. így van ezzel Nagy Imre főfelü­gyelő, a MÁV füzesabonyi állo­másának 52 éves főnöke is. Nyolc év után ugyanis megtör­tént a hatalmas épület műszaki átadása. S az eredmény: az alul­járó, a fedett peron, és új köntös­ben pompázik kívül-belül a nagy forgalmú csomópont. — Másfél éve vagyok itt fő­nök, de előző beosztásom is ide kötött, így valóban a munkatár­saimmal együtt böjtöltük ki az el­múlt, problémás éveket — mondja. Megtudom, hogy 1956- ban, amikor az egri Dobó-gim­náziumban leérettségizett, azon­nal a vasútnál helyezkedett el, s azóta is egyfolytában ezen a pá­lyán dolgozik. Igaz, különböző beosztásokban, különböző rang­jelzések alatt. — Immár gyermekkoromban elhatároztam, hogy vasutas le­szek. Vonzott az állomás lüktető élete. Apám is az volt, nem eshe­tett az alma messze a fájától. Egerben, vonatfékezőként kezd­tem. Ingáztam Putnok, Eger és Füzesabony között. „Mindent meg kell tanulni a gyereknek” — mondta Sasi főnököm apámnak, s úgy is lett. Közben letöltöttem a katonaidőmet, elvégeztem a MÁV-tisztiiskolát, és megnősül­tem. Fiam itt a városban vízügyi mérnök. Négy évvel ezelőtt tér­tem haza véglegesen, a körzeti üzemfőnökségen személyszállí­tási beosztásban tevékenyked­tem. — Sok beosztásban dolgo­zott... Melyiket tartotta, tartja a legnehezebbnek ? — Mindegyiknek van szépsé­ge és nehézsége is. Idegfeszítő, türelmet és tudást igénylő mun­ka. Erről győződtem meg me­netirányítóként, hogy nem gyer­mekjáték a vasút, amikor Hatvan (Fotó: Perl Márton) és Hort — Csány között egy nit- rohígítót szállító autó összeütkö­zött a személyvonattal. Felrob­bant, a mozdonyvezető és kísé­rője is életét vesztette. — Füzesabony a megye máso­dik legnagyobb állomása. Gon­dolom, nem kevés a feladat... — Tavaly az üzemvezetés fel­kérésére vállaltam el a főnöki te­endők ellátását, mert ez az állo­más fegyelmileg és szakmailag is eléggé szétzilálódott. Úgy ér­zem, sikerült konszolidálni a helyzetet. — Mégis előfordulnak késé­sek... — Sok oka van. Például: vá­gányzár, karbantartás, pályafel­újítás stb. S persze — időnként — személyi mulasztás is akad. — Milyen vágyai vannak? — Elöregedett a gép- és ko­csiparkunk. Újak beszerzésére nincs lehetőség. Nyugodt len­nék, ha a személyi állományt olyan szakmai szintre tudnánk emelni, amilyen volt valamikor. Ehhez persze szükséges lenne a vasutasgárda anyagi és erkölcsi megbecsülése is. S végül: szeret­nék ittragadni, innét — a sínek világából — nyugdíjba menni. (fazekas) La Mancha Lublinban A közönség és a színészkollégák forró szeretete fogadta a lengyel- országi Lublinban az egri Gárdonyi Géza Színház társulatát. Művé­szeink produkcióját — a La Mancha lovagját és a Komámasszony, hol a stukker?-t játszották három este — a széksorokból felállva, hosszú tapssal jutalmazták a nívós előadásokhoz szokott lengyel nézők. Az egri színészek vendégszerepléséről, akik egyébként viszontmeghívást adtak át a Juliusz Osterwa Színház társulatának, részletesebben is be­számolunk majd olvasóinknak. Nemzetközi bridzsverseny Egerben Agria-kupáért osztják a lapot... Remélhetőleg a bridzs szerelmesei nem babonás emberek: 13. alkalommal rendezik meg ugyanis Egerben azt a versenyt, amelynek — az MMK bridzsklubja rendezésében — a Park Szálló ad ott­hont november 9—11. között. — Milyen az érdeklődés? — kérdeztük Láng Andrástól, az egri klub vezetőjétől. — Az eddigi nevezések alapján hozzávetőlege­sen 80 pár érkezésére számíthatunk. Volt évünk, amikor 240 versenyző is asztalhoz ült, s nemcsak itthonról — Budapesttől Sopronig, Szegedtől Deb­recenig —, hanem a határokon túlról is. Például Hollandiából, Franciaországból, Csehszlovákiá­ból, Romániából, Ausztriából, ahonnan most is vá­runk „kártyapartnereket”. Az első napon a páros, a következőn pedig a csapatversenyekre kerül sor az Agria-kupáért. Ezt a „trófeát”, mint vándorserle­get, jelenleg a budapesti Szilágyi — Macskásipáros, illetve a BUDATA négyfős csapata őrzi. — Kik képviselik majd az egri színeket? — Az összeállításunk, amellyel remélhetőleg si­kerül visszahódítanunk a kupát, a következő: And­rás Imre, Bata Gyula, dr. Böszörményi Mátyás, Láng András. — Bízzunk a győzelemben: jó lapjárást... (s) Pénteken délután: Mészöly Kálmán avatja fel Hatvan új sportcsarnokát Nagy jelentőségű fejlesztési munkálatok végére tesz pontot holnap, pénteken délután a Szé­chenyi utcai általános iskolában rendezendő avatóünnepség. Be­fejeződtek ugyanis a Kodály Zoltán Általános Iskola torna­csarnokának és hat új tantermé­nek építési munkálatai, ame­lyekre — a belső felszereléssel együtt — negyvennégymillió fo­rintot költött a helyi városveze­tés. Az eseményhez illő az egész napos program is, amelyet a tan­intézet igazgatósága és nevelő­gárdája szervezett erre az alka­lomra. Már délelőtt 9 órakor megkezdődnek a különböző sportversenyek, amelyek kereté­ben nem kisebb csemegére van kilátás, mint a tanárok-diákok kézilabda-mérkőzésére, vagy a tantestület és az építők köréből összeválogatott focicsapatok megütközésére. Maga az avatóünnepség pén­teken délután 2 órakor kezdődik az új tornacsarnokban, s itt nem kisebb sportegyéniség, mint a sokszoros válogatott labdarúgó, ma már szövetségi kapitány, Mé­szöly Kálmán mond beszédet. Mind a különböző sportrendez­vényeken, mind a tornacsarnok avatóünnepségén az iskola igaz­gatósága szívesen látja a város érdeklődő polgárait. (m. gy.) Nem lehettek meteoritok Rejtélyek az esti égbolton UFO-ügyben, mint várható volt, tegnap kora reggel óta csen­gett a telefon szerkesztőségünk­ben. A gyöngyösi Barnáné Hor­váth Tímea volt az első, aki hét­fői élményét megosztotta ve­lünk. Mint mondta: férjével sze­mélygépkocsijukkal haladtak Abasár és Márkáz között, ami­kor a szokatlan látványra felfi­gyeltek. „Kötelékszerűen” vo­nultak a fénylő tárgyak a katonai gyakorlótér felett, mígnem a he­gyek mögött eltűntek szemük elől. Este, pontosan 7 óra 5 perc­kor történt az észlelés, s az élen vonuló mozgó tüneményt kétösz- szeborított tányérféléhez hason­líthatták. Az egri Veres Illés a Pásztor­völgyből figyelt fel 7.10 óra táj­ban öt fénylő pontra, pontosab­ban csillag nagyságú alakzatra, amelyek üstökösszerűen, bizo­nyos csóvával nyomultak előre viszonylag gyorsan, s nyugat — keleti irányban. Aránylag egyenletesen változtatták a he­lyüket. Először felrobbant mű­hold égő darabjaira gyanako­dott, de mivel nem függőlegesen változtatták távolságukat, mint a meteoritrészek, hanem szabá­lyosabban, s a vízszinteshez kö­zelebb állóan párhuzamosan ha­ladtak, maga is UFO-félét vélt felfedezni az égen. Talán fél per­cig láthatta a szokatlan dolgot, majd a Bükk felé, Tarkő térségé­ben eltűnt előle. Soós Endre a Mátravidéki FémművekbőT)e\ezte, hogy hét­főn este vadásztársaival — ötöd­magával — volt lesen Kisnánán, amikor egy nagyobb, hosszabb, s több kisebb égitestet észrevették távcsővel. Csodálatos volt vala­mennyiük számára az élmény, roppant sajnálják, hogy nem tar­tott sokáig, s véletlenül sem tud­ták videón megörökíteni, bi­zonyságként másoknak is. Am a liszkói gyárban enélkül is többen megerősítették reggel, hogy szó sem volt holmi hallucinációról, mások szintén észrevették a kü­lönös „repülő csoportot”. Acz egri Baksa Dezső a szintén a városban lakó Barta Csabával kocsijukból Kisköre és Köm lő között pillantotta meg talán fél nyolc körül hétfőn este a szá­mukra is meglepetést okozó „akármiket”. A legnagyobb fel­ső részén fényesebb volt, mintha egy tűz magja lenne, s alsó fe­lének halványabb színe le-lesza- kadozva a láng lobogására emlé­keztetett valemelyest. Alatta ki­sebb fénylő pontokat láttak, né- gyet-ötöt, olykor pedig csak hár­mat. Kömlő felől déli irányba tartottak sejtelmesen, hangtala­nul, önkéntelenül is megállásra késztetvén azokat, akik előtt fel­tűntek. Mások is nagyjából hasonló­kat mondtak. Ha az előadottak nem is esnek teljesen egybe a teg­napi lapszámunkban közöltek- kel, abban azonosak, hogy nem mindennapit tapasztaltak ezen a novemberi estén a magasban. Valami volt — vagy talán van —, aminek a megjelenése megra­gadja, foglalkoztatja a titkokat kereső és ezeket megfejteni is vá­gyó embert, amit egyszerűen nem hagyhat szó nélkül. Ezért adtunk mi is megint he­lyet összeállításunknak. UFO- lesen című sorozatunkban pedig — a november 24-i számunkban — szakértőnk véleményét bo­csátjuk majd közre ezekről a megfigyelésekről. Hgy-) Kifosztott hevesi parókia Mise alatt betörés Nemrégiben betörtek a hevesi római katolikus templom parókiá­jára, ahonnan 50 ezer forintot vitt el a fondorlatosnak mondható tet­tes, akinek személye eleddig ismeretlen. Az eset úgy történt, hogy az apát úr szentmisét mondott, közben pedig a tisztelendő úr gyóntatni indult. Bűnös lélek azonban éppen akkor nem akadt, vagy legalábbis nem a gyóntatófülkében. Ám ez idő alatt — mintegy 8-10 percig — üres volt a parókia, s ezt kellő kö­rültekintéssel és pontos ritmusérzékkel használta ki a tettes: az ajtó felfeszítése után behatolt a szobába. Az út a konyhán át vezetett, de az élelmiszer érintetlen maradt, ami a mai viszonyok között mégis­csak nagy önmérsékletre vall. A hívatlan látogató végül is távozott a félszázezer forinttal, és ebben a summában benne voltak azok az ado­mányok is, amelyeket a román gyerekek számára gyűjtöttek össze. A dolgokat így utólag nézve, kevéssé érthető, miért nincs igény a környéken gyónásra. Pedig most egyvalaki igazán könnyíthetne a lel­kén... A rendőrség folytatja a vizsgálatot. ^ Már felverték a kukorica árát (Folytatás az 1. oldalról) Hamarosan végeznek a kuko­rica és a cukorrépa szedésével is. A korábbi nagy szárazság miatt a kukorica várható terméshozama 5 százalékkal kevesebb az előze­tesen jelzettől. Az államtitkár­helyettes kitért a takarmány­helyzetre is. Silókukoricából je­lentős, ezer kilotonna a kiesés, amelyet részben pótol a szemes­kukoricából silózott mennyiség, továbbá az előző évi üzemi tarta­lék. Hangoztatta, hogy a 8.850 kilotonnára csökkentett takar­mányigény az 1990-91-es gaz­dasági év gabonamérlege alap­ján kormányintézkedések meg­hozatalát tette szükségessé. Ezek meg is történtek. így 1370 kilo­tonna gabona exportját leállítot­ták. Ugyanakkor a kormány hozzájárult 1500 kilotonna ta­karmánygabona importjához, amelyből 600 kilotonnára ma­gánjogi szerződéseket is kötöt­tek. A továbbiakban szó esett arról is, hogy 5 millió hektoliter bor­termés várható, melynek minő­sége kellő esélyt ad arra, hogy 1991 -ben megfelelően értékesít­sék. Súlyos gondot jelent viszont hogy a felvásárlók nem képesek 30-35 százalék kamatozású hite­lekből folyamatosan finanszí­rozni a felvásárlási árakat. Dr. Neszmélyi Károly arra is kitért, hogy a félévet követő időszak­ban olyan információk érkeztek, miszerint csökken a sertésállo­mány. Ezekkel a véleményekkel ellentétben a Központi Statiszti­kai Hivatal szeptember 30-i rep­rezentatív felmérése mást igazol. Eszerint 9 millió 502 ezer volt a sertésállomány létszáma, amely 5,5 százalékkal több mint az elő­ző évben volt. A háromnegyed év adatai alapján a vágósertés felvásárlása 10 százalékkal csök­kent. A termelők sertéstartásból adódó eredménye a nulla-szint­re, az eladási ár pedig a költség­szint alá csökkent. Várható, hogy 1991-re egy millióval mér­séklődik a vágósertés-felvásár­lás. Bejelentette, hogy a közeljö­vőben megszűnik a tejipari válla­latok trösztje. Sőt, átszervezik a tejipari vállalatokat is. Úgy tű­nik, hogy 1991-ben a jelenlegi ti­zenöt regionális vállalatot 8-10- re csökkentik. A tájékozató után dr. Borbély Gyula főosztályvezető arról szá­molt be az újságíróknak, hogy 1991. január 1-jétől a megyei ta­nácsok megszűnésével az önkor­mányzati törvény révén a szaki­gazgatási munka ellátására me­gyei földművelésügyi hivatalo­kat hoznak létre. Az erre vonat­kozó elképzelést a kormány még novemberben az Országgyűlés elé terjeszti. Jövőre változatlan marad emellett az állategészség­ügy és az élelmiszer-ellenőrzés, a növényegészségügy, valamint az erdészet szakigazgatási rendsze­re. Természetesen a következő időszakban a gazdasági rend­szerváltással párhuzamosan az ágazati szakmai törvények felül­vizsgálatával és módosításával az említett szakigazgatási területe­ken is változtatnak. Több kérdésre, így a Heves Megyei Hírlap felvetésére vála­szolva dr. Neszmélyi Károly he­lyettes államtitkár elmondta, hogy máris tapasztalnak speku­lációs törekvéseket a kukorica­értékesítésben. Gyakori, hogy most, novemberben egyesek 10- 12 ezer forintért árulják az érté­kes takarmányt tonnánként. Ez indokolatlan, mivel 9 ezer forint­nál nem lenne szabad magasabb árat kérni. Ezért a minisztérium mindent elkövet, hogy indoko­latlanul ne növeljék a kukorica árát, hiszen ez a piacon sokkot okozhat. Mentusz Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom