Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-03 / 181. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1990. november 3., szombat Kapásra várva... Kertész leszek . I búcsú t vVy#!*/#/ Bizonyára fájdalmas emlékeket ébresz­tek, amikor a virágkötészet olyan területé­re kalauzolom olvasóimat, amikor a virág nem az öröm, a vidám együttlét tartozéka, hanem a gyászé, az elmúlásé. Késő őszi, kora tavaszi horgá­szataink kedvenc hala a meny­hal. Tipikus hidegvíz-kedvelő halfaj, ami jól tükröződik élőhe­lyében, egész életmódjában, de különösen szaporodásbiológiá­jában. Kedveli a kevésbé szennye­zett, hideg folyókat, patakokat, a mélyebb tavakat és víztározókat. A felmelegedő vizű tavakban nyári álmot alszik. Csapatostól vándorol a mélyebb, a hűvösebb mederrészekre, táplálkozása ilyenkor teljesen szünetel. ősszel a víz lehűlésével élén­külnek a menyhalak, fokozódik a táplálékfelvételük. Az egyéb­ként éjszakai életmódot folytató halak október — novemberben egész napos aktivitást mutatnak, amely elhúzódik az egész ívási időszakra is. Az ívás decembertől februárig tart, köves vagy homokos medrű folyószakaszon, vagy a tavak mélyén lévő homokpadon. Álta­lában évről évre ugyanarra az ívóterületre vonulnak a nagy csapatba verődő menyhalak. Rendkívül alacsony, 2-5 Celsius- fok hőmérsékletű víz szükséges a menyhal nászához. Irodalmi adatok szerint a menyhal igen hosszú életű, 20 éves kort is elérhet. Legjobban a mély vizű északi tavakban nö­vekszik, ahol 20-30 kg-os, egy méternél nagyobb példányai is előfordulnak. A melegebb ég­hajlatú területeken és a kisebb hegyi patakokban növekedése meglehetősen lassú. Nálunk leg­feljebb 4 kg-os testtömeget, 50- 60 cm-es testhosszt ér el. Érde­kes, hogy ezzel szemben a ha­zánkban nyilvántartott horgá­szati rekordpéldány alig haladja meg az 1 kg-ot. Milyen is a menyhal külseje? Testformája leginkább a harcsá­éra emlékeztet. A feji része jel­legzetesen, békaszerűen lapított. Foltos, meglehetősen nyálkás testét rendkívül apró pikkelyek fedik. Az ormyílások előtti apró bőrnyűlványok és az áll középső részéről lelógó szakáll minden kétséget kizáróan mutatja a menyhal rendszertani hovatarto­zását, rokonságát a világtengerek halászatában oly jelentős szere­pet játszó tőkehalakkal. Testének alapszíne a háti ré­szen és az oldalakon bamászöld, sötétbarna, a has felé haladva rit­kuló sötétbarna márványzattal. A has szennyesfehér. A két hát- úszó, a mellúszók, a farok alatti és a farokúszó foltozott. A menyhal szerepe vizeink halállományában még nem tisz­tázott. Rejtőzködő életmódja következtében nem lehet ponto­san megállapítani, milyen egyed- számban élnek az adott vízterü­leten. Ikra- és ivadékpusztításá­val elsősorban a pisztrángos vi­zekben okozhat jelentősebb kárt. Ugyanakkor olyan halfa­joknak is táplálékkonkurense, amelyek a halászat vagy a horgá­szat számára a menyhalnál job­ban hozzáférhetőek. Rendszeres halászat tárgyát nálunk nem képezi. Egyike a ter­mészetes vizeink „rejtett tarta­lékjainak”, amelynek hasznosí­tására kevés figyelmet fordítot­tak. Horgászati jelentősége ha­zánkban csekély. Ennek oka, hogy csak az ívóhelyeken vagy az olyan szakaszokon érdemes fo­gásával megpróbálkozni, ahol a vándorló menyhalraj valamilyen akadály (duzzasztók) miatt kénytelen útját megszakítani. Ilyen, hazánkban legismertebb menyhalazó helyek Tass, Kiskö­re és Tiszalök. Főleg éjjel fogható meg fenekező vagy mártogató készséggel, kishallal, halszelet­tel, gilisztacsokorral, máj- vagy tüdődarabkával csalizott horog­gal. Mivel fogásának időszaka no­vember — márciusra, tehát gya­korlatilag a horgászat holtsze­zonjára esik, célszerű volna a menyhalat jobban népszerűsíte­ni a horgászok körében. Európa északi részén a meny­hal a gazdaságilag jelentős halfa­jok közé tartozik. Különösen Finnországban fogják nagy meny- nyiségben. Leginkább konzerv formájában kerül értékesítésre. Mája, amely a testtömeg közel 10 %-át teszi ki, olajtartalma mi­att gyógyszeripari alapanyag­ként, de ínyencfalatként is na­gyon keresett. Hazánkban a menyhal máját a Tisza középső tájékán fogyasz­tották, dicséretét a Tiszafüred környéki öreg horgászoktól gyakran hallom. A jól elkészített menyhal egyébként igazi cseme­ge. Húsa kemény, szálkamentes, rendkívül ízletes. Molnár Csaba A temetési virágdíszeket majdnem biztos, hogy nem a hozzátartozók készítik, legtöbb esetben még akkor sem, ha egyébként a tehetségük megvol­na rá, hiszen a gyász miatt erre se idejük, se kedvük. Megrendelik tehát valamelyik virágboltban, ahol a növényanyag kiválasztá­sánál, a pontos időre történő ki­szállítással a gyászolók segítsé­gére vannak. A virágkötők min­den igyekezete ellenére elég sok „típus”-virágdísz készül, ami egyrészt abból adódik, hogy nem minden időszakban áll megfelelő növényválaszték rendelkezésre, másrészt a virágkötő ritkán is­meri személyesen az elhunytat, így nem tud hozzá alkalmazkod­ni. Néhány javaslattal segítséget szeretnék adni — elsősorban a megrendelőnek —, hogy milyen információt kell közölniük a vi­rágüzletben, hogy ott a legtöké­letesebb munkát végezhessék. A temetésnek általában ha­gyományai vannak, öltözködés­re, szertartásra vonatkozólag, de arra is, hogy milyen növényt, vi­rágot használunk. A virág faja, színe szimbolisztikus jelentősé­gű. A szerelem, szeretet kifejezé­sére a piros szín szolgál (piros szegfű, rózsa, gerbera választha­tó). Fehér virágból rendelünk vi­rágdíszt fiatalon elhunyt nőnek, gyermeknek, mivel a fehér az ár­tatlanság jelképe. Ez a szín egyébként majdnem minden esetben illik. Lánynak, fiatalasszonynak, kisgyermeknek (ha lány) lehet rózsaszín, idősebb férfinek, nő­nek lila. Sárga színt ritkán válasz­tunk, de ha éppen ez volt az el­hunyt hozzátartozónk kedvenc virágszíne, kivételt tehetünk. Vonatkozik ez más színre, illetve virágfajra is. Tarka összeállítás is lehetsé­ges, ha ez ízléssel történik és illik az egyéniségéhez. Az emlékezés szalagja a virág színéhez alkal­mazkodhat, szintén szimboliszti­kus jelentőségű. A virágok szá­mát a koszorú és pénztárcánk nagysága mellett az is befolyá­solhatja, hogy hány éves volt az elhunyt — gyakran választanak annyi szál virágot. Az utóbbi időben egyre gya­koribb az umatemetés. Az urna elhelyezése nemcsak kriptába, sírba, kolumbáriumba lehetsé­ges, hanem a hozzátartozók haza is vihetik. Ebben az esetben elő­fordulhat, hogy mégis magunk készítjük a virágdíszt, nemcsak halottak napján, hanem egyéb nevezetes nap emlékére. Az urnához készített virágdí­szeknek még elég kicsi a hagyo­mánya, de ezzel a temetkezési szokással együtt alakul. Egyik leg­egyszerűbb díszítési mód gir­landdal lehetséges, a képen lát­ható módon. Fentről lefelé hala­dunk, és megfelelően rögzítjük, hogy ne csússzon el. Zárt kör for­mára, koszorúhoz hasonlóan is köthetjük. Tűzött virágdíszt is készíthe­tünk. A tűzőalapot rögzíthetjük magára az urnára, vagy külön ál­líthatjuk össze a virágtálaknál is­mertetett módon, és az urna mel­lé helyezzük. V. Pénzes Judit Mindennapi nyelvünk Európaiságunk bizonysága lenne? Két szállóige Nap mint nap gyakran hall­hatjuk és olvashatjuk, hogy meg­indultunk az európaiság felé. S hogy valóban Európa felé fordu­lunk, számos társadalmi, politi­kai és gazdasági folyamat és je­lenség bizonyítja. Az európai fel­zárkózás, az Európa színe előtti jelentkezés kapcsán nem éppen kívánatos nyelvi, nyelvhasználati jelenségek is meggondolásra késztetnek bennünket. Nem ért­hetünk például egyet azokkal, akik feleslegesnek tartják azt a nyelvművelő, nyelvvédő igyeke­zetét, amely az idegenszó-jár- vány ellen fogalmaz meg és kínál megfelelő terápiát. Nincs valóság­alapja annak a nézetnek és szán­déknak, hogy hagyjunk fel az idegen szavak elleni küzdelem­mel, mert meglétük és használa­tuk európaiasságunknak is bi­zonysága, ezért illik ismerni őket, mint az európai nyelvi, nyelvhasználati örökség lecsa­pódásait szó- és nyelvhasznála­tunkban. Nyelvi, nyelvhasználati mű­veltségünk gazdagításában és színesítésében valóban nagy sze­repe van az európai nyelvek mindegyikének. Ismerkedjünk meg velük, tanuljunk meg belő­lük néhányat. De a felesleges ide­gen szavak járvány szerű haszná­latának szabjunk határt, s ne zú­dítsuk az idegen szók tömegét a hallgatókra, az olvasókra úgy, ahogyan éppen napjainkban te­szik azok, akik a korlátolt felelős­ségű társaságok, az úgynevezett káefték megnevezésére használ­nak fel olyan idegen nyelvi for­mákat, amelyek csak azok szá­mára alkalmas tájékoztató és képzettársításra is felhasználha­tó megnevezések, akik ismerik az elnevezésre felhasznált görög, latin, angol, német, francia sza­vak jelentésváltozatait. A magyar nyelv hangrendsze­rébe is jól beilleszkedő görög és latin eredetű megnevezések kö­zül kiemelhetjük a különböző ri­portokban, hirdetésekben, új­ságcikkekben gyakran jelentke­ző névformákat: Agilitás (se- rénység, életrevalóság^, Referen­cia (bizalmas jellegű ajánlás), Bonitás (hitelképesség), Vitrum (üveg) Linea (vonal), Optimum (a legjobb lehetőség), Stabilitás (tartósság, biztonság), stb. A la­tin eredetű szavak szerepet vál­lalnak az úgynevezett keverék megnevezések (latin — német, latin — francia, latin — angol) hangsoraiban is: Colortours, Technomark, Vasvillpresent, Modul Szinkron, Gránitsped, Greensped, Intermetál, Grafo- tip, Termőket Pan-Trade, Agrot- ranzit, Motorcar, Mátracar stb. Az anglomániás névadás is egyre terjedőben van: Trend, Telstár, Hungaropress, Typo-Te- am stb. Természetesen szinte va­lamennyi európai nyelv szerepet vállal e megnevezéstípusban: Rückwärts Autós Kft., Pasztell Kereskedelmi Kft., stb. Hogy a magyar megnevezések is fel-fel- tűnnek, ezek a példáink tanúsít­ják: Üveg-Tükör Kft., Motívum és Mecset Kft., Fészek Kft., Kas Kft., Bérrend Kft. A Ferencváros játékosainak mezén olvashattuk a Hargita Kft. megnevezést. La­punk hasábjain megjelent cikk­ből pedig megtudhattuk, hogy „a nagyrédei Sámson Kft. a sporto­lókat patronálja.” (Heves Megyei Hírlap, 1990. szept. 24.). A tele­vízió Ablak adásában emleget­ték a Gordius Kft. megnevezést is. Ez a hírlapi szövegrészlet is megállított bennünket: „Táma­dott a Bulldog Kft. Egyik alkal­mazottja durván rátámadt egy gyerekre” (Magyar Hírlap, 1990. okt. 5.). Az önkritikát is felerősítő megnevezéssel minő­sítették a sportpályákon rendet tartó biztonsági ügynökséget. Szellemes nyelvi, megnevezési leleménynek tekinthetjük a Rá­diókabaré Kft. névadását, illető­leg az ilyen című szellemes éjsza­kai csevegőműsor „értelmiségi” változatának megnevezését. A zenekari nevek között találkoz­hatunk a KFT — Korlátolt Fele­lősségű Társaság, ugyancsak szellemes öniróniával és egészsé­ges humorral telített megneve­zéssel. A névadási szándék és in­díték szempontjából felvetődhet ez a kérdés: milyen gazdasági, kereskedelmi háttérrel vállal megnevező szerepet a Fönícia Kereskedelmi Kft., és a szabásza- ti berendezésekkel, varrógépek­kel kereskedő sárospataki Rubi­kon Kft.? Dr. Bakos József A rejtvényáb­ra fő soraiban két szállóigévé vált mondás olvasha­tó. Megfejtendők a vízsz. 1. és függ. 13. sz. sorok. VÍZSZIN­TES: 1. Horatiustól származó mon­dás (zárt betűk: A, A, Z, R, A) 13. Söralapanyag 14. Éles hangot hallató 15. Szel­lemi dolgozók munkahelye 17. Kábítószer-fél­eség 18. A sze­mélyénél 19. To­jás — angolul 21. Éneklő szócska 22. Kiss .. Kate 23. Némán dön­tő! 24. Rendele­tileg meghatároz 26. Szovjet film­rendező (Mihail) 28. Európa-kupa 29. Mezőgazda- sági idénymun­kát végeznek 31. Magot földbe juttat 32. Becé­zett Ilona 33. Irány a szobába! 35. Dóra becézve 37. Bánatot zokogva közöl 38. Szó- összetételekben jelentése: hegy 39. Anekdotákat mesélgető 41. Papír­mérték 42. Pengetős hangszer 44. Algériai kikötőváros lakója 45. A Három a kislány egyike 46. Rész­ben fog! 47. Tőszámnév 49. Római hatos és százas 50. Angol férfinév 51. Pest megyei település 54. Hely­ség Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében 55. Apró, piros gyümölcsöt szedegető 57. Valakit porig sújt. FÜGGŐLEGES: 2. Heves megyei település 3. Tü­zet megszüntet 4. Tárolóeszköz 5. Tas betűi keverve 6. Ford. névelő 7. Luxemburg és Svédország gk-jele 8. Lyuk — népiesen 9. Hibáztat 10. Ózdi labdarúgó 11. A legmélyebb női énekhang (ford.) 12. Egyezik 13. Prótagorasztól származó mon­dás (zárt betűk: N, É, Z) 16. Kétéltű gyfkszerű állat (névelővel) 19. Vala­hol megrekedő 20. Rozspálinka 24. Női név 25. Foglyokra tett bék­lyó 27. Felett — angolul (OVER) 29. Arab fiűnév 30. A Végtelen dal­lam c. regény írója (Imre) 32. Ceru­za 34. Fiók része! 36. Időmérő szer­kezeteket készítő vállalat 37. Zo­mánc — idegen eredetű szóval 40. Alattomos támadás jelzője 41. Ebbe a szobába csuk 43. A libát erőszak­kal etetné 45. Zola személyneve 48. Ősi balkáni nép. 50. Egyiptom népe 52. Varratot készít 53. Kiváló szín­művész volt (Lajos) 54. Munkácsy beceneve az Aranyecset c. könyv­ben 56. Nóta egynemű hangzói 57. A mélybe. Báthory Attila JL Urnadíszítés tűzött virágkompozíciőval

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom