Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-28 / 202. szám
4 KÖZLEKEDÉS HÍRLAP, 1990. november 28., szerda Ember és jármű Felkészülés a téli közlekedésre Gyalogosan vagy kerekpárral A főváros „forgalomcsillapított” övezeteiben, s egyáltalán a belvárosban, az erélyes hatósági intézkedések mellett — bírságolás, kocsielszállítás — ügy igyekeznek csökkenteni a környezetkárosító környezeti hatásokat, hogy megpróbálják rávenni a polgárokat: gyalogosan vagy kerékpárral közlekedjenek inkább. A szabálytalanul várakozóktól — ha tetszik, ha nem — megszabadítják a városközpontot. Az előrelátás művészete Annak, aki járművet vezet, nem elég, ha azt látja, ami az adott pillanatban van előtte az úton, hanem előre kell látnia tapasztalatai és közlekedési fantáziája alapján, hogy mi fog kialakulni a következő pillanatokban, és fel kell készülnie az arra való reagálásra is. Látni és látszani Közlekedés közben legfőbb vezetőnk a látásunk, ezért minden közlekedő számára fontos alapszabály a „Látni és látszani” elve. A kis tömegű járművek esetén, mint amilyen a segédmotoros kerékpár is, külön hangsúlyt kap a látszani elve, hiszen a segédmotoros kerékpárok vezetőinek többet kell tenniök azért, hogy meglássák, észrevegyék őket az úton. Nyertesek Legutóbbi KRESZ-kereszt- rejtvényünk utolsó fordulójának helyes megfejtői között vásárlási utalványokat sorsoltunk ki. A nyertesek: Szűcs József Eger, Kertész u. 34. II/3., Király Albert Tar, Május 1. u. 4L, Kristóf László Gyöngyös, Jeruzsálem u. 6., Urbán Gusztáv Eger, Baktai úti ltp. B/7. és Kerékgyártó Pál Eiger, Lenin téri vasárubolt. Differenciált szigor A baleseti helyzet romlásával arányban fokozta ellenőrző tevékenységét a rendőrség. Heves megyében az év első hat hónapjában a közlekedési szabályok megszegőivel szemben majd két és fél ezer feljelentést tettek, harmadával többet, mint egy évvel korábban. Legtöbbször a gyors- hajtóknak kellett fizetniök. Fokozták a szigort az ittas vezetőkkel szemben is. A megyében tartott hétezer alkoholszondás ellenőrzésen 536-an akadtak fönn, s 260 esetben a vezetői engedélyek bevonására is sor került. Hatvankét hivatásos gépjármű- vezetőnek is meg kellett válnia kenyérkereső okmányától! Az időjáráshoz nap mint nap folyamatosan kell alkalmazkodni. Az egymást követő időjárási frontok átvonulásakor kimutathatóan szaporodnak a balesetek. Jó, ha tudják magukról a gépjárművezetők, hogy a hideg- vagy melegfront átvonulása okoz-e náluk kellemetlen pszichológiai hatást. Aki ismeri, hogy milyen frontra érzékeny, tudatosan készülhet a kedvezőtlen reakciók hatásának csökkentésére, kiküszöbölésére. A „látni és látszani” követelmény ősszel talán még aktuálisabb, mint más évszakokban. E követelmény szerinti közlekedés szükségességét a járművezetők egységesen elismerik. Az egységes álláspont ellenére a járművek 30-40%-án rossz vagy rosszul működik a világítás, az elektromos jelzőberendezés egyik vagy másik része. A látás, a közlekedési látás technikájának ismerete is a biztonságot szolgálja. A helyes látástechnika feltétele a tudatos, tanult és begyakorolt nézés, figyelés. A látástechnika fejlesztésére javasolható nézési módszerek: — nyílt útszakaszon minél távolabb tekintünk, könnyebb az irány- és nyomtartás, — kanyarban fussuk be előre szemünkkel a követendő nyomot, — szűk helyen, a szembejövőkkel való találkozáskor oda nézzünk, ahol elférünk. Ne a szembejövőre! Az időjárás változása — ha csapadékot is hoz — nemcsak a gépjárművezetőkre hat, hanem jelentősen megváltoztatja az útfelület állapotát, a tapadási tényezőt. Ennek hatására a fékezés vagy hirtelen kormánymozdulat nehezen védhető megcsúszást okozhat. Az útfelületen tükröződő fény észlelése, az út állapotával összefüggő fénytörés különbözőségének ismerete teszi alkalmassá a gépkocsivezetőkét, hogy a tapadási tényező megváltozásáról időben szerezzenek tudomást. Köztudott, hogy az önuralom a biztonságos közlekedés alapja. A biztonság pedig a közlekedés minőségének kifejezője. Az önuralom hatására fejlődő közlekedési készségünk külső megnyilvánulása a higgadt, megfontolt magatartásban jelentkezik. Az őszi időben — amikor a közlekedés feltételei aránylag gyorsan változnak — nagy szükség van a higgadt mérlegelésre. Azt mindenki tudja, hogy az út és kerék közötti tapadás csökkenése mikor és miért következik be. Ha valaki megfontolt, a tapadási tényező megváltoztatására utaló jel hatására lassabban halad, hogy módja, ideje legyen az esetleges megcsúszás, farolás parírozására. Minden rendben ? — motor feltöltése fagyálló folyadékkal, megfelelő motorolaj alkalmazása, — futómű átvizsgálása, megfelelő állapotú és mintázatú gumik, — akkumulátor és generátor vizsgálata, — krómozott alkatrészek védelme, — alváz- és üregvédelem, — ablakmosó feltöltése fagyálló folyadékkal, ablaktörlő lapátok ellenőrzése, — fűtő-szellőző berendezések ellenőrzése, — téli üzemhez szükséges felszerelések beszerzése (jégoldó sprav. náramentesítő. hólánc, homok, lanátl. A felsorolt tevékenységekkel kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy évenként kétszer, de legalább egyszer el kell végeztetni a gépjármű műszeres bemérését. A bemérési eredmények birtokában lehet a szükséges javításokat meghatározni, és ezért a legolcsóbban javíttatni. Végezetül szükséges kihangsúlyozni, hogy az időjárás változására, különféle időjárási frontokra az emberek egy része élénken reagál, s viselkedésében kedvezőtlen változás lép fel. Egyébként is meglévő hibáikon ilyenkor kevésbé képesek uralkodni. Különösen veszélyes lehet, ha ilyenkor valaki gyógyszert szed. A gyógyszerfogyasztás alkalmatlan arra, hogy az emberek érzelmi, hangulati és tudatváltozását megfelelően és tartósan irányítsa. A közúti közlekedési balesetek megelőzése és csökkentése érdekében a gépjárművezetőknek érdemes a fentieket megszívlelni... A Fővárosi KBT szerkesztésében és a Mahir kivitelezésében készülőben van egy KRESZ Dominó elnevezésű közlekedési játék. Mint ahogy az elnevezésből is kitűnik, a közismert dominójáték szisztémájára épül, és játékos formában igyekszik megismertetni a közlekedési szabályokat, előírásokat. A KRESZ Dominó 180 darab közlekedéssel, és 60 darab gépjármű műszaki ismeretekkel kapcsolatos kérdést, szituációt és választ tartalmazó kártyából áll. Ezt a játékot felnőtt és gyermek egyaránt használhatja, legyen az olyan, aki most kezdi a KRESZ ismereteinek elsajátítását, vagy olyan, aki hivatásos és magángépjárművezetőként vesz részt a közlekedésben. A játékosok száma bármennyi lehet. A kártyákat ábrával, szöveggel fölfelé helyezve az asztalra, összekeverve kell helyezni. A játszmát a Start. feliratú lappal kell indítani. Az itt található kérdéshez a többi kártya közül ki kell keresni a helyes választ, amelyet a kérdés- alá illesztünk. A megtalált válasz másik oldalán újabb kérdés található, és szintén keresés útján juthatunk a következő helyes válaszhoz. A játék eladási ára: 220 Ft + 25%-os ÁFA/db. Javasoljuk az iskoláknak, szülői munkaközösségeknek, hogy a KRESZ Dominó játékból rendeljenek, amelyet oktatáshoz, versenyek, vetélkedők lebonyolításához, díjazáshoz, jutalmazáshoz használhatnak fel. A megrendelőt a darabszám feltüntetésével, a megrendelő címével, aláírásával, bélyegzővel ellátva a Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács (3300 Eger, Szabadság tér 1-3. szám) címére kell megküldeni, legkésőbb 1990. december hó 8-ig. az idősebbek szenvedői a baleseteknek! A baleseti statisztikák évről évre azt mutatják, hogy hazánkban nagyon magas a gyalogosbalesetek aránya, és az ennek következtében meghaltak száma is rendkívül magas más országok adataihoz képest. A megelőzés érdekében fontos, hogy mind szélesebb körben ismeijék meg a gyalogosbalesetek legy- gyakoribb okait, jellemzőit, és a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat! Leggyakoribb hiba a gyalogosoknál a vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttestről. Ez teszi ki a balesetek 50-70 százalékát. Ezt követi az álló jármű vagy oszlop előtt való áthaladás, majd a tilos jelzésnél, illetve tiltott helyen történő áthaladás, a zavaró magatartás. Az életkor szerinti elemzések kimutatták, hogy a gyermekek, fiatalok nagyobb arányban okozói, az idősebb korúak gyakrabban szenvedő alanyai a gyalogosbaleseteknek. A járművezetők hibájából bekövetkezett gyalogosbalesetekben a főbb okok: — a gyalogos számára az elsőbbség meg nem adása, — a sebesség nem megfelelő alkalmazása, amihez gyakran járul hozzá a látási viszonyokhoz való nem megfelelő alkalmazkodás. Lakott település nem képzelhető el gyalogosközlekedés nélkül. Ez a tény egyben kiterjeszti a közlekedés sajátosságaiból eredő veszélyhelyzetet a gyalogosközlekedésre. Ez annyit jelent, hogy a gyalogosként közlekedők szabálytalan áramlata egy szabályozott járműforgalommal találkozik. A gyalogosok többsége nincs tisztában a feléje közeledő gépjármű fizikai törvényeivel. Sokan azt hiszik, hogy a gépkocsi is olyan rövid idő alatt tud megállni, mint ők, és az irányát is olyan gyorsan A gyalogosnak tilos: — híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni, — olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű, stb.) közelében az úttestre lépni, — lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre lépni, — villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán — a kiépített átkelőhelyen kívül — áthaladni, — autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni, — az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van. — Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos! Sajátos szabályok vonatkoznak a zárt csoportban közlekedőkre, akik az úttesten a menetirány szerinti jobb oldalon haladhatnak. Éjszaka, sötétedés után és általában korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán elöl sárga vagy fehér, hátul pedig piros vagy sárga fényt adó lámpának kell figyelmeztetni a járműveket. tudja változtatni. A gyalogos nem képes megbecsülni a közeledő jármű sebességét sem. A téves ítéletek sokszor okozói a baleseteknek. Fokozott a veszély az őszi, téli hónapokban. Ha esőt vagy havat vág az arcukba a szél, a szemüket résnyire összehúzzák, csuklya, esernyő szűkíti látóterüket. Ilyen körülmények között éppen csak egy pillantásra futja, alapos körültekintés helyett. A járdáról való lelépés sem egyszerű, latyakos vagy esős időben az úttest szélén, a járda mellett sok helyen széles sávban áll vagy folyik a víz. A gyalogos arra ügyel, hogy át tudjon lépni fölötte, s közben már nem kíséri figyelemmel a járműforgalom változásait. Csúszós úton másként is járnak az emberek. Az idősebbek általában a biztonságra törekednek. A járművezetőknek fel kell készülni arra, hogy a gyalogos esetleg megcsúszik, elesik, vagy szerencsésebb esetben megtorpan, amíg visszanyeri egyensúlyát. Megfigyeléseink igazolják a gyalogosok mozgásának fegyelmezetlenségét is. Jellemző erre a jelzőlámpa tilos jelzése ellenére áthaladó gyalogosok egyre szaporodó száma is. A gyalogosan közlekedők közül sokan úgy vélik, rájuk nem vonatkozik a KRESZ. Pedig tévednek. A közlekedés szabályzata külön fejezetben foglalkozik a gyalogosokkal. A legfontosabb tudnivalók: — A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. — Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, illetve kerékpárút nincs — vagy az a gyalogosközlekedésre alkalmatlan —, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek. — Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén egy sorban haladhatnak. — Lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon — a járműforgalommal szemben — kell közlekedni. — A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogátkelőhely nincs, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át. — Gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten átmenni, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti. — A kijelölt gyalogátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van! Ugyancsak elsőbbsége van — kijelölt gyalogátkelőhely hiányában is — az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. (A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosoknak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.) — A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavaija. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten áthaladni nem tud. Amennyiben a gyalogosok betartanák a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat a jövőben csökkennének az őket ért közúti közlekedési balesetekül
