Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-24 / 199. szám
HÍRLAP, 1990. november 24., szombat HEVES ÉS KÖRZETE Több tízmilliós aszálykár Kömlőn Jövőre is lesz kenyémekvaló Az idei aszály nem kímélte a komlói földeket sem. A Május 1. Termelőszövetkezet tábláin több tízmilliós kárt okozott a kenyérgabonában, a kukoricában, a napraforgóban és a borsóban. Növelte a költségeket a műtrágyák, növényvédő szerek, alkatrészek árának emelése. így a vártnál sokkal nehezebb esztendőt zárnak a nagyüzemben, de nyereséggel. Mint Szabó Ágoston elnöktől megtudtuk, a gondok, a feszültségek, a bizonytalanságok ellenére is szervezetten és tervszerűen elvégezték az aktuális őszi feladatokat. Nem csökkentették a búzatermő területet, hiszen az a tavalyival szinte azonos: 1730 hektáron kerültek földbe a magvak. Az elmúlt hetek esőzése jó hatást gyakorolt a jövő évi kenyér- nekvalóra, hiszen teljes egészében kikelt. Közben végeztek az őszi mélyszántással is. Jelenleg foglalkoztatási gondokkal küszködnek. A következő napokban hozzálátnak a téli gépjavításhoz, decembertől februárig pedig erdőkitermeléssel is foglalkoznak. Megkezdték az év végi leltározást, amely már szoros része a zárszámadásra való felkészülésnek. A jövő évi tervezést Kömlőn is hátráltatja, hogy még mindig nincs új föld- és szövetkezeti törvény, és nem ismertek még az 1991-es esztendő köz- gazdasági feltételei sem. Mindezek aggasztják a vezetőséget és a tagságot egyaránt, hiszen egyelőre nem tudják megtenni a szükséges változtatásokat. Karácsonyi udvar A hevesi művelődési központban december 1-jétől 22-ig, naponta 9-18 óráig, vasárnap pedig 9-től délig karácsonyi udvart rendeznek. Az intézmény aulájába várják olyan kisiparosok, illetve magánkereskedők jelentkezését, akik segítséget nyújthatnak a helyi lakosságnak a karácsonyi bevásárlás nehéz időszakában. Ezzel kapcsolatban bővebb információt kaphatnak az érdeklődők a 39/11-684- es telefonszámon. Kerti kalendárium A hevesi és Heves környéki kistermelők körében is népszerű szakmai folyóirat a Kerti kalendárium. A MÜSZI-részvénytár- saság gondozásában havonta megjelenő kiadványnak ezúttal a novemberi számát vehetik kezükbe az olvasók. Ebben praktikus módszereket, ötleteket, tanácsokat nyújtanak a zöldségeskertek, a gyümölcsösök, a szőlők ősz végi munkáihoz és a borászathoz is. Segítséget adnak a szerszámok gondozásához, a gyomnövények jobb megismeréséhez is. Külön érdekesség, hogy a lapban ételrecepteket is találhatnak az ínyenc olvasók. Vásárhelyi Lilla kiállítása A hét közepén újabb rangos, színvonalas képzőművészeti kiállítás nyílt meg a hevesi művelődési központban. Vásárhelyi Lilla, az ismert, sokak által kedvelt festő alkotásait láthatják az alföldi város művészetkedvelő polgárai. A tárlat november 30-ig tekinthető meg. Az érdeklődők az intézmény nyitvatartási ideje alatt — általában este nyolc óráig — kereshetik fel a kiállítást, s ismerkedhetnek meg a művésznő munkáival. Körzeti küldöttgyűlés A hevesi városháza nagytermében hétfőn — november 26- án — délután körzeti küldött- gyűlést tartanak. A délután két órakor megkezdődő eseményen megválasztják majd azt a kilenc személyt — mégpedig huszonöt település jelöltjei közül —, akik a megyei küldöttgyűlésen képviselik a térséget. Az oldalt írták: Havas András Mentusz Károly Foto: Gál Gábor Perl Márton A Tarna-menti kisközségek örömére Közelebb Budapesthez Bevált és gazdaságos! Röviden így jellemezhetjük a Mátra Volán által naponta Hevesről Budapestre indított autóbuszjáratot. Tavaly próbajelleggel állították be annak érdekében, hogy a tarnamenti kisközségek lakói gyorsabban eljuthassanak a fővárosba. Noha Hevesről más útvonalon ma is van Budapestre autóbuszjárat, akik viszont Tar- namérán, Zaránkon, Boconá- don, Tarnaörsön vagy éppen Viszneken laknak, azoknak eddig Vámosgyörkre kellett utazniuk, onnan pedig vonattal tovább a fővárosba. Ezen változtattak tehát, s az új járat nem véletlenül lett közkedvelt, hiszen reggel fél 7-kor indítják Hevesről, és háromnegyed 9 előtt már Budapesten szállhat ki az utazó a kocsiból. Különösen örülnek ennek a jászárokszállási gimnáziumba naponta járó tanulók, akik közül sokan a tarnamenti községekben laknak. Ezt erősítette meg Tóth Péterné, a Mátra Volán hevesi autóbuszpályaudvarának elővételi jegypénztárosa is, aki egyébként Tarnaörsön lakik. A lánya pedig naponta jár a jászárokszállási gimnáziumba. A pesti kocsival később indul, mint korábban tette, és nem kell átszállnia másik járatra. Mindössze 20 perc alatt az iskolában van. Egyébként az említett autóbusz Atkár érintésével tér rá az M3-as autópályára, és csak a fővárosban, a Népstadion végállomáson áll meg. Délelőtt 11 órakor indul vissza Hevesre. Délután pedig újból startol a főváros felé, és este ismét visszatér az alföldi városba. Ez négy fordulót jelent nap mint nap, amely kétségtelenül fárasztó a gépkocsivezetőknek, hiszen sok kilométert kell megtenniük. Ám a pilóták — a hevesi Besenyei József és a pé- lyi Lányi György — állják a sarat! Bemutatjuk a hevesi polgármestert „Igyekezzetek a városnak jólétén...” Az új hevesi polgármester, dr. Hegedűs György negyvenöt éves, szolnoki születésű, ám tizenhat éve él és dolgozik Hevesen, mint ügyvéd. Első kérdésünkre — miért és hogyan került kapcsolatba a politikával? — a következőket válaszolta: — Baráti körben mindig is politizáltam, de aktívan az egypárti rend idején nem. Ebben a fordulópontot az MDF életrehívása jelentette, ami után —188 őszén — városunkban is megalakult a helyi szervezet, amelynek én alapító tagja is vagyok. Ebből természetesen az is következik, hogy a Magyar Demokrata Fórum szellemiségét követem. Mikor pártom győzött a tavaszi országgyűlési választásokon, megnőtt a felelősségünk, így tehát az én személyes felelősségem is: minden problémára jobban oda kell most figyelni, és hogy erre a posztra kerültem, ez tovább fokozódott. Sokan ma sem tudják és értik, milyen nehéz helyzetben van az ország, hogy a változások nem jelentkezhetnek egycsapásra, és ezt mind-mind meg kell magyaráznunk. — Ön szerint az országos politikai-gazdasági helyzetkép milyen hatással van a hevesi viszonyokra? — Kár lenne tagadni hogy létezik ilyesféle kihatás. Ám az ön- kormányzatok kezében ma szédületes lehetőségek vannak, és ezt a törvény garantálja számukra, bár a szükséges jogszabályokat az Országgyűlés még nem egészében alkotta meg. Ezért is fontos, hogy a testületekben menedzser típusú emberek dolgozzanak, akik képesek megvalósítani azokat a programokat, amelyeket a város célul tűz ki maga elé. A törvény adja a keretet, és nekünk kell azt megtölteni tarta lommal. Bibó István két dolgot mondott ezzel kapcsolatban: az egyik, hogy ha a helyi közakaratra támaszkodunk, hitelt szerezhetünk az itt élő polgárok előtt. A másik, hogy szolgálatszerű hatalomgyakorlást kell megvalósítani. Ennek igazságosnak, emberségesnek, népszerűnek és közösséginek kell lennie. Legszívesebben egyébként a polgármesteri hivatal minden szobájában kifüggeszteném azt a bibliai idézetet, amely így hangzik: ’’Igyekezzetek a városnak jólétén, mert annak jóléte lesz a ti jólétetek...’’ — Milyen kritériumok tesznek valakit jó polgármesterré, és egy személyes kérdés: az, hogy ön jogász, jelent-e valamilyen előnyt a munkájában? — E kritériumok szerintem: a közvetlenség, a nyitottság, az empátiás képesség, a határozottság, a demokratikus vezetési módszer, mások véleményének tiszteletben tartása. Az, hogy jogász — pontosabban ügyvéd — vagyok, szerintem előnyt jelent. Nagyobb a rálátásom, sok üggyel találkoztam a praxisom alatt. Igyekeztem minél jobb kapcsolatot kialakítani az emberekkel, és igen fontosnak tartom a problémamegoldó képességet is. — Végül hadd kérdezzem meg: most, hogy ön a város első embere, sokan keresik-e föl személyes gondjaikkal? — Igen, nagyon sokan, méghozzá a legkülönbözőbb ügyekkel. Legtöbben lakásgondokkal, vagy azért, mert nincs munkahelyük. Jönnek vállalkozók is, akiknek általában jó ötleteik, terveik vannak, őket is igyekszünk támogatni, persze, a lehetőségeinkhez mérten. Minden hozzám forduló panaszosnak igyekszem segíteni, de ilyenkor mindig behívom az adott terület szakemberét, mert nem igazán szeretem, ha az ügyek úgymond „hátulról” jönnek elő... Amire Tarnazsadányban büszkék lehetnek Üzem, európai színvonalon Németországban is elismert a Gaidorfban működő Bott-Gut cég. Egy évtizede már, hogy kapcsolatot teremtett a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet tarnazsadányi lakatosüzemével. Először szerszámosládákat és műhelyasztalokhoz szükséges fémvázakat gyártottak nekik. Miután a németek elégedettek voltak a zsadányiak munkájával, így különböző típusú szerszámszekrények gyártásával is megbízták őket. Tímár István üzemigazgató ezt így idézi fel: — Az idén már öt típust készítünk, és januártól újabb négy típussal egészül ki a termékkör. Napjainkig ezeket festés nélkül szállítottuk tőkés exportra. Tulajdonképpen régi szándékunk volt, hogy ezt is itt helyben, Tarnazsadányban oldjuk meg. Ezáltal komplett csomagolt árut küldhetünk. — És hol tartanak most? — Nos, az idén tárgyalásokat folytattunk az említett német cég illetékeseivel, és ezek sikerre vezettek. Megállapodtunk abban, hogy kapunk egy használt, de teljesen felújított festőberendezést és komplett technológiát: úgynevezett elektrostatikus, konvejorpályás, folyamatos üzemű porszórót, zsírtalanítóval együtt. — Ehhez épület is kellett? — így igaz. Ezt saját erőforrásainkból oldottuk meg. Szövetkezetünk átalánydíjas építői hozták létre korszerű, könnyű-- szerkezetes „mezőpanel” elemekből. Az építkezés májusban kezdődött, és július végére már állt az üzemcsarnok. — Ezután következett a szerelés? — Valóban. Előbb a németországi Creusenben — ahol korábban működött — leszerelték az említett gépet, majd ideszállítottuk. Ezután lakatosüzemünk szakemberei összeszerelték. Ez október végére befejeződött. November első két hetében már az utolsó simításokat végeztük, és 19-én — hétfőn — megkezdődött a próbaüzem. — Miután festésről van szó, mennyire veszélyes ez a környezetre? — Teljesen veszélytelen, mert környezetkímélő technológiát alkalmazunk. Ez a fejlesztés fontos része volt, ugyanis egy hazai gyártmányú, úgynevezett trik- lor-etilén visszanyerő berendezést is felszereltünk, ami anyagtakarékos. Ezt a csurgói Metalux Szövetkezet szállította. így teljesen készen van a beruházás, amely európai színvonalú, és A hegesztés is része a szerelésnek méltán lehetünk büszkék rá. Teljes egészében megfelel a nyugateurópai és a hazai környezetvédelmi szabványnak is. — Mennyit fordítottak minderre? — Az épület négy és fél, a géptelepítés és a berendezés másfél, a környezetkímélő technológia pedig 1.3 millió forintba került. Egyébként a felújított gépet két évre haszonbérletbe kaptuk a német cégtől. Becslésünk szerint ez idő alatt az egész beruházás ára megtérül. Az új létesítmény révén ugyanis a jelenlegi cikkek gyártásával a termelést megduplázhatjuk. Az idei tőkés exportunk megközelíti a kétmillió márkát, 1991-ben elérhetjükk a 3.5 milliót. Egyébként a teljes üzembehelyezést december elejére tervezzük. Bűnmegelőzés, vagyonvédelem, közbiztonság Hevesen Önvédelmi Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a bűncselekmények száma, s 1988-1989- ben a növekedés robbanásszerűvé vált. Várható volt, hogy a lakosság a tűrőképesség hatarához ér, csak az volt a kérdés, hogy ez mikor következik be. Amíg az állampolgárt nem érinti a bűnelkövetés, hajlamos arra, hogy a bűnüldözést a rendőrség problémájának és kizárólagos feladatának tekintse. Óvatos előrejelzés szerint is Heves városban és vonzáskörzetében az ismertté vált bűncselekmények száma 1990-ben meghaladja a 900-at, s azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy a látens (a bűnüldöző szerv efőtt rejtve maradt) bűncselekmények száma ennek többszöröse. A vagyon elleni bűncselekményekre magyarázat az életszínvonal csökkenése, a munkanélküliség növekedése. Mi a magyarázat e vandál pusztításokra? Ablakokat dobálnak be, gépkocsikat rongálnak, közlekedési jelzőtáblákat törnek ki, gépjár művekre maróanyagot öntenek, a moziba igyekvő, fagylaltozó kisgyermekektől „elkérik” pénzüket. Úgy gondolom, hogy ez a pont, amikor működni kezd a jóérzésű állampolgár önvédelmi reflexe. A rendőrség még akkor sem képes maradéktalanul eleget tenni a lakossági kívánalmaknak, ha a jelenleginél kedvezőbb anyagi és személyi feltételek mellett dolgozik. Mindannyiunk érdekében össze kell fognunk, mert biztonságban szeretnénk tudni településeink lakosait. A rendőrség létszáma, technikája a drámai bűnügyi helyzethez képest alig változott, s emiatt a közterületen egyenruhás rendőrt alig lehet látni, a felderítési eredményességünk kritikán aluli. Az önkéntes rendőrség helyett hatékonyabb önvédelmi csoportok kellenek, amelyek nem a rendőrséghez kapcsolódnak, hanem a most kialakuló ön- kormányzatokhoz. A rendőrség szövetségese lehetne a már szerveződő, de több helyen (Tisza- nána, Tamaszentmiklós, Komló) már jól működő szervezetnek. Az új együttműködésnek kettős haszna lehet: a megelőzési akciók nyomán csökkenhet a bűn üldözők aktivitása, és végre kialakulhat a rendőr és az állampolgár közötti jó viszony. Á városvédelmi csoport hatásköre korlátozott, tevékenységük alapja csak a törvényesség lehet, es a településükért való önkéntes, ellenszolgáltatás nélküli tenniakarás. Fegyverük a fényképezőgép, és a rendőrséggel kapcsolatot biztosító rádió. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem önbíráskodó, bosszúálló csoportok létrehozását szorgalmazom, vagy ilyeneknek ajánlom a rendőrség és a most létesülő alapítvány támogatását. A hevesi „polgárőrség” szervezője Valovics Benedek, munkahelye a bizományi bolt. Őt munkaidőben személyesen fel lehet keresni. A szerveződő polgárőrségekhez szorosan kapcsolódik a szintén most alakuló bűn- megelőzési alapítvány. Tény, hogy a mai belügyi kormányzatnak egyszerűen nincs pénze olyan mértékben fejleszteni a rendőrséget, mint amilyen arányban nő, gyarapodik, kiteljesedik a „zsiványhálózat”. Sajnos — de hát ez ma már közismert! — rakétasebességgel ten ed a szervezett bűnözés, mindinkább nő a vagyon elleni cselekmények száma, jobban, mint ahogyan az ígért, követelt privatizáció kiteljesedhetne. A most alakuló bűnmegelőzési alapítvány célja, Heves és vonzáskörzete területén a bűnmegelőzési tevékenység hatékonysága, színvonala emelkedjen. Az alapítványnak mind technikában, mind szaktanácsadásban — az S szerint és persze, a lehetőfüggvényében — minden segítséget meg kell adnia a most alakuló önvédelmi csoportoknak. A párbeszéd elengedhetetlen, hogy a csoportok es az alapítvány eléije azt, amire hivatott, azaz, hogy minél kevesebb legyen a bűncselekmények száma. Az alapítványnak feíadata lesz még az előbb említetteken túl: új, megbízható vagyonvédelmi eszközök és módszerek kifejlesztésének ösztönzése, elteijesztése; a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésben való részvételi arányának csökkentése, s ennek érdekében új megelőzési módszerek kutatása, elteijesztése; a kábítószerek, a kábítószerpótló anyagok elterjedésének megakadalyozása, ezzel összefüggésben felvilágosító propagandamunka; a bűnmegelőzés érdekében kiírt pályázatok támogatása, az e célokat segítő kereskedelmi és szolgáltató tevékenység folytatása; a szabadidejükben szolgálatot ellátó rendőrök díjazása. Az alapítvány nyitott, napi politikai küzdelmektől mentes, társadalmi, közösségi kezdeményezés, mely céljai megvalósítása és feladatai teljesítése érdekében kész együttműködni minden olyan szervezettel, intézménynyel, közösséggel, magánszeméllyel, aki hasonló célok érdekében munkálkodik. Jelenleg az alapítókat keressük, hogy mind nagyobb tőkével tudjon indulni az alapítvány. Az alapítói tőkehatár 50 ezer forint. Az alapítványt az alapítók által választott kuratórium fogja irányítani, ellenőrizni. Az alapítványhoz befizetett összegek az adóalapból levonhatók. Kerem, hogy az alapítványnyal kapcsolatos minden jellegű kérdésben keressék meg a hevesi redőrkapitányság vezetőjét (telefon: 39/11-107). Dr. Francsics Ottó r.szds. kapitányságvezető
