Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-24 / 199. szám

MOST NEM HANGOSKOCSIVAL KELL ORDIBÁLNI — VÉLI A HALÁSZI POLGÁRMESTER (4. oldal) F PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 199. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT Wörner NATO-főtitkár előtt megerősítve: Hívei vagyunk az atlanti-gondolatnak Gyors ütemű átalakítás és a stabilitás megőrzése — e kettős vetületű problémakör uralta Manfred Wörner és magyar ven­déglátóinak tegnap megtartott tárgyalásait. A NATO hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó főtitkárát a látogatás második napján hivatalában fo­gadta Antall József kormányfő. A megbeszélésen Wörner fő­titkár a régió helyzetét boncol­gatva úgy fogalmazott: a közép- kelet-európai térség országaiban — nem kis mértékben a magyar példa nyomán — áttörés követ­kezett be; ám ma már világosan látszik, hogy az álmok megvaló­sulása után a hideg realitásokkal is szembe kell nézniük a régió ál­lamainak. (Folytatás a 2. oldalon) A kormány napirendjén: A családi pótlék emelése A családi pótlékról szóló tör­vény módosításakor a kormány a pótlék differenciált növelését ja­vasolja. A jövő évi költségvetés januártól gyermekeként átlago­san havonta 350 forint emelést tenne lehetővé. A kormány ja­vaslata szerint egy gyermekes családok esetén 200 forint lenne a havi emelés, az egy gyermekes, de a gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 300 forint. (Folytatás a 2. oldalon) A miniszteri asztalon a Bódi-ügy Luxusépítkezések a visontai visszaélésekből Még szeptemberben kezdődött az a minisztériumi vizsgálat, ame­lyet egy közérdekű bejelentés indított el Bódi Béla, a Gagarin Hő­erőmű Vállalat vezérigazgatója ellen — hangzott el az információ a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának tegnap reggeli adásában. Majd így folytatódott: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vizsgálata, amely a napokban zárult le, megállapította, hogy a bejelentésben foglaltak többsége megalapozott volt. A bejelentő, akinek a nevét a személyiségi jogainak védelmében nem hozták nyilvánosságra, a vizsgálat folyamán is segített. Antall József Schuman-díjas A szóvivői iroda tájékoztatása szerint Antall József miniszterel­nök elnyerte az idei Robert Schuman-dijat. Strasbourg váro­sa 1988-ban alapította a dijat az európai integrációs folyamat egyik kezdeményezője, Robert Schuman volt francia külügymi­niszter emlékére. Elhunyt Szécsi Margit Hosszas betegség után no­vember 22-én elhunyt Szécsi Margit háromszoros József Atti- la-dijas költő. Az utóbbi évtize­dek lírai megújulásának egyik meghatározó kezdeményezője volt. Temetéséről később törté­nik intézkedés. Toyota-furgonok Toyota-Hilux furgonok for­galmazását kezdte meg a pécsi Agroker. A Dél-Dunántúl egész területén kiterjedt kapcsolatok­kal rendelkező pécsi kereskedel­mi vállalat a japán Nissho-Iwai kereskedőházzal kötött mgálla- podást a távol-keleti szigetor­szág vezető autógyárában előál­lított különleges kisteherautók szállításáról. Wallenberg-emlékérem Raoul Wallenberg-emlékér- met bocsátott ki a Raoul Wallen­berg Alapítvány és a Külkeres­kedelmi Bank Rt. — jelentették be tegnapi sajtóértekezletükön a kibocsátók. A 6,9 gramm súlyú aranyérme ára 27.000 forint és 270 példányban bocsátották ki. Az ezüstérmék példányszáma 2.000, súlyuk 1 uncia, áruk pe­dig 4.000 forint. Az érmeket az Állami Pénzverő készítette. A sokrétű ügy egyik legfonto­sabb része a gyöngyösi Dózsa* György úti vállalati oérlakásépí- tés. Az elkészült öt lakásra egyetlen jelző illik: a luxus. A há­romszintes, garázsos otthonok átlagos alapterülete 128 négy­zetméter. Ezek a lakások akkor épültek, amikor a vállalatnál már adtak el bérlakást a dolgozóknak kedvezményes áron, részletre. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy valószínűleg ezeknek a la­kásoknak is ez lett volna a sor­suk. És kik lettek volna a vevők? Az elkészült lakásokra a vállalat szinte teljes vezérkara jelentke­zett, köztük Bódi Béla is. A la- káshozjutás ilyen formája azért is előnyös lett volna számukra, mert a telket a vállalat ingyen kapta a tanácstól, illetve ezért más területen közműfejlesztéssel fizetett. Az ingyentelken épült lakás névleges értéké — ha maid később eladják a benne lakók­nak — nyilván kisebb lesz a való­ságostól. De ez még odébb van, hiszen a lakások most üresen állnak. A vizsgálat az erőmű markazi tóparti objektumával is foglalko­zott. Ez egy négy szobás vezéri­gazgatói vendegház, valamint egy 14 szobás pihenőépület. A kihasználtság rendkívül csekély, és a beruházás csaknem egymil­lió forintos része feketén épült. Elkészült egy pince is, amelyre szintén alig van igény. Végül is mondhatják, ha van pénze a vál­lalatnak, miért ne építhetne a dolgozóinak ilyen vendégházat. Sőt, ha úri kedve úgy kívánja, lakberendezőkkel eredeti festmé­nyekkel is berendeztetheti. Igen ám, csakhogy a jelenlegi magyar viszonyok között nem erre van a nagyobb szükség, mint ahogy a kihasználatlansag is mutatja. Szó van a jelentésben olyan kör­nyékbeli termelőszövetkezetek ál­tal végzett munkákról is, ahol a ki­fizetés nagyobb volt, mint az el­végzett munka értéke. Illetve: bi­zonyos munkákat szerződés nél­kül végeztek az erőműnek. Az is szabálytalan volt, hogy a vállalat különböző juttatásokkal támogat­ta az országgyűlési képviselő-vá­lasztások egyik jelöltjét, aki az erő­műnél dolgozik. A vizsgálat ezen felül igen sok részterületre kiter­jedt... Az anyag a jövőre is érvé­nyes ajánlásokkal együtt Bőd Péter Ákos ipari- és kereskedelmi mi­niszter asztalán várja a döntést. Nettó: 8600 Ft Szerződéses katonák lehetnek : WAÍ\:: Hosszú az út még a farmergazdaságokig. Hiába tudjuk azt, hogy a mezőgazdaság további fejlődéséhez változatos szervezeti formák, a szakértelem alkotó megnyilvánulási lehetőségei szükségesek, még minden bizonytalan. Várjuk a földtörvényt. Az ötpárti kompromisszum után már biztatóbbak a távla­tok, ám nem sokkal lettünk okosobbak. Munkatársunk körkérdést intézett megyénk néhány szakem­beréhez: a válaszokat a 4. oldalon olvashatják. A névadó XVIII. századi orvosra: Markhót Ferencre emlékeztek Kórház az első vonalban A megyei kórház számára az a legfontosabb, hogy helytálljon a gyógyítás első vonalában, de lépést kell tartania a tudománnyal is — hangsúlyozta prof. dr. Kovács Zoltán osztályvezető főorvos a Markhót Ferenc Megyei,Kórház-Rendelőintézet emlékülésén. En­nek a gondolatnak a jegyében szervezik évről évre — a névadó XVIII. századi orvos és tudós szellemét idézve — ezt a rendezvényt. Gyöngyösön köztársasági elnököt választanak Lengyelországban a köztársa­sági elnöki választásokra novem­ber 25-én, vasárnap kerül sor. Az összesen 27,5 millió válasz­tásra jogosult lengyel állampol­gár saját hazáján kívül más or­szágokban — köztük hazánkban is — leadhatja voksát a köztársa­sági elnök személyére. Magyar- országon összesen 9 választó- körzetet jelöltek ki: Budapesten, Győrben, Oroszlányban, Duna­újvárosban, Várpalotán, Pécsett és Gyöngyösön. A Gagarin Hőerőmű rekonst­rukcióján tevékenykedő Culk- gumuniac-Polnoc vállalat dolgo­zói Gyöngyösön szavaznak. Er­ről kérdeztük Posowski Mariant, a kirendeltség vezetőjét. Mint el­mondta, a gyöngyösi választó- körzet helye a Városkert út 18- 24. alatt található, amely vasár­nap 6-20 óra között lesz nyitva. Maga a választás: demokratikus, általános, közvetlen és titkos. Összesen 6 jelölt van: Bartoszcze Roman, Cimoszewicz Wlodzi- mierz, Mazowiecki Tadeusz, Moczulski Leszek, Lech Walesa és Tyuminski Stanislaw. Ehhez a választókerülethez tartoznak azok a lengyel vendégmunká­sok, akik Miskolcon, Kazincbar­cikán, Leninvárosban, Debre­cenben, Nyíregyházán és Gyön­gyösön, illetve Visontán, a Ga­garin Hőerőmű rekonstrukció­ján dolgoznak. (Folytatás a 3. oldalon) A tegnapi eseményen — a ha­gyományoknak megfelelően — egy izgalmas tudományos elő­adás hangzott el, elismeréseket adtak át, illetve tájékoztatást ad­tak az intézményben végzett el­méleti kutatásokról. A megnyi­tóban prof. dr. Kovács Zoltán, a tudományos bizottság elnöke ki­tért Markhót Ferenc életútjára. Tavaly vette fel az intézmény a nagy előd nevét, de sok év óta szokás, hogy a legkiválóbbakat Markhót-emlékéremmel tünte­tik ki. Ezután adta át a szót prof. dr. Kékes Edének, aki a szívelég­telenség modem szemléletéről és kezelési alapelveiről tartott előadást. x A neves vendég hangsúlyozta, hogy büszke arra: olyan kórház épületében szól erről a kérdés­ről, ahol a hazai gyógyászat egyik elindítója tevékenykedett. Em­lékeztetett arra, hogy a szívelég­telenség olyan probléma, amely minden nap valamennyi orvost izgat. (Folytatás a 3. oldalon) Felmérik a kincstári vagyont Az MTI információi szerint a kormány ülésén Szilvásy Györ­gyöt, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárát azzal bíz­ták meg, hogy koordinálja a „kincstári vagyon” kezelésével kapcsolatos kormányzati teen­dőket. (E körbe tartoznak a nem termelő célú állami vagyontár­gyak, ingatlanok.) Becslések sze­rint e vagyon több mint 1500 mil­liárd forint értékű. Nagy részét a közigazgatási, illetve társadalmi szervek által használt ingatla­nok teszik ki, de a kivonuló szovjet hadsereg után maradó épületek, telkek értéke is tete­mes. A helyettes államtitkár feladata lesz, hogy pontos becslést készíttessen e kincstá­ri javakról, s megszervezze azok folyamatos nyilvántartá­sát. Az elképzelések szerint összeállítják a központi költ­ségvetési szervek vagyonka- taszterét. Március elsejétől 2000 lesze­relő sorkatonával kíván szerző­dést kötni a honvédelmi tárca — jelentette be Keleti György ezre­des, HM-szóvivő tegnapi sajtó- tájékoztatóján. Elmondta: első­sorban harckocsivezetőkkel és rádióállomás-kezelőkkel kíván­nak kétéves szerződést kötni to- vábbszolgálatra, s ez — legfel­jebb 10 évre — meghosszabbít­ható. E szakmákra ugyanis rend­kívül költséges a sorkatonák ki­képzése. A szerződéses katonák kezdő fizetése nettó 8600 forint lesz, emellett még különféle pót­lékok is megilletik őket. Szolgá­lati lakást azonban nem kaphat­nak. Hosszabb távon mintegy 4500-5000 sorkatonával szeret­nénk megállapodni. Az is elhangzott: elkészültek a Magyar Honvédség űj csapat- zászlói, amelyek megfelelnek a magyar történelmi hagyomá­nyoknak. A közeljövőben 170 katonai szervezet kapja meg ün­nepélyes körülmények között az új zászlót. Ezek elkészíttetése egyébként 8,5 millió forintba ke­rül. Megyei jogú város lesz-e Eger? A leghatározottabban kijelentem, hogy decem­ber 3-án nem fogja tárgyalni a költségvetési tör­vényjavaslatot a Parlament, még akkor sem, ha op­timális esetben november 30-ig a kormány benyújt­ja azt — mondotta Dörnbach Alajos, az Országgyű­lés alelnöke, aki — a külföldön lévő Szabad György elnök helyett — tájékoztatta tegnap az újságírókat a Parlament jövő heti munkájáról. Hozzátette, hogy „nem világkatasztrófa” ha mégsem sikerül idén tör­vényt alkotni a jövő évi költségvetésről, ez esetben átmeneti rendelkezések kellenek. Időkényszer miatt tárgyal az Országgyűlés egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló határozati javaslatról, hiszen ez ügyben november 30-ig dönteni kell. Mint kiderült, erre a címre — Salgótarján és Szekszárd kivételével — valamennyi megyei székhely pályázott, s rajtuk kívül ugyancsak kérte Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykani­zsa és Sopron ezt a státuszt. Esztergom szintén pá­lyázott, de kérelmét a kormány nem támogat­ja. A gazdasági programra Nemet mondott az ÉT Ha a munkaadók és a munkavállalók 1991-re 40 százalékos nominál­bér-növelés mellett fog­lalnak állást, ez 60 szá­zalékos inflációt jelent. A kormány 20 százalé­kos nominálbér-növe­lést javasol, s ez mintegy 30 százalékos infláció­val számolva 10 százalé­kos reálbércsökkenés — mondta az Érdekegyez­tető Tanács tegnapi ülé­sén Kovács Almos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A mintegy 30 százalé­kos infláció jelentős ré­szét, körülbelül 10 szá­zalékot az energiaárak világpiaci szintre igazí­tása teszi ki. Az érdekegyeztető fórum napirendjén ere­detileg a kormány há­roméves gazdasági programjának megvi­tatása szerepeit, de a munkaadók s a mun­kavállalók részéről többen lehetetlennek tartották az anyag egyes pontjainak téte­les bírálatát, ennek alapján pedig a javított változat elfogadását. A hosszas vita során nem sikerült egységes állás­pontot kialakítani. A napirenden szereplő té­mában végül a munka­adók és a munkaválla­lók nem fogadták el a kormány gazdasági programját. Az M3-as autópályáért Koordinációs tanácskozást tartottak tegnap Mis­kolcon az M3-as autópálya építésében érintett vá­rosok képviselői azt követően, hogy november kö­zepén Kálnoki Kis Sándor, a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára bejelentette: 1991-ben kijelölik az M3-as autópá­lya folytatásának végleges nyomvonalát. A megbeszélésen jelen voltak Gyöngyös, Mis­kolc, Debrecen, és Nyíregyháza polgármesterei is. A résztvevők nyilatkozatban rögzítették, hogy Észak-Magyarország fejlődésének alapvető felté­tele az M3-as autópálya megépítése. A városok képviselői ezért szükségesnek tartják egy alapít­vány, vagy egyesület létrehozását,, amely anyagilag hozzájárulna az építkezés megindításához, s amely­nek tevékenységét az Észak-Magyarországi Gaz­dasági Kamara hangolná össze. Az önkormányza­tokon kívül számítanak a térség nagyüzemeinek csatlakozására és magánszemélyek hozzájárulására is. Remélhető, hogy a térségben kínálkozó befekte­tési lehetőségek ismeretében számos hazai és kül­földi cég is hozzájárul az autópálya építéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom