Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-23 / 198. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1990. november 23., péntek A történelmi múlt legjelentősebb tárgyi emlékeit a múzeumok gyűjteményeiben őrzik. Ezek nem csupán nélkülözhetetlen forrásai a tudománynak, hanem - mint felbecsülhetetlen anyagi-szellemi értékek — szerves részét képezik a nemzeti kultúrkincsnek, a nemzeti vagyonnak. Mai összeállításunk a magyar múzeumok egyik érdekességét, a talán kevésbé is­mert ipartörténet, a műszaki fejlődés dokumentumait bemutató Országos Műszaki Múzeum néhány külön­legességét mutatja be olvasóinknak. Ég- és földgömbök, Műszerek, tárgyak, berendezések Gyár­A magyar technikatörténet és üzemtörténet nagy pillanataiból Talán kevesen tudják olvasóink közül, hogy Budán, a Kaposvár ut­cában manapság a tudomány- és technikatörténet számos, nagy je­lentőségű értékét őrzik. A falak között találni az Országos Műszaki Múzeumot. Létesítésének gondolata és az alapítására tett első ja­vaslat 1807-ből származik. Ezt mindössze tizennégy évvel előzte meg a francia forradalmi konvent határozata, amely 1794-ben Pá­rizsban létrehozta a világ első műszaki jellegű múzeumát az ipar és a technika fejlesztésének előmozdítására. prizmák A mennyiségileg talán kevés­nek tűnő, mindössze 140 darab­ból álló csillagászati gyűjtemény külön érdekességként szolgál. Ezek között főleg műszerek, ég­és földgömbök, elemi időmérési eszközök találhatók. Tulajdon­képpen az 1927-ben létesült Sváb-hegyi Csillagvizsgáló Mú­zeum egykori anyagának csak­nem teljességét felölelik az 1770- es évektől az 1920-as évekig használt műszerek. A csillagá­szati gyűjteményen belül is ki­emelkedő, nemzetközi jelentő- sőgű tudománytörténeti érték az 1814-ben Fraunhofer által készí­tett, és a Nap színképelemzésé­hez használt prizma, amellyel a róla elnevezett fekete vonalakat felfedezte a Nap színképében. Szervesen kapcsolódik a tárgyi anyaghoz a Konkoly-Thege Miklós-fé\e 1700 darabból állő csillagászati diapozitív-gyűjte- mény, amely az 1871 és 1916 kö­zötti időszak egyetemes csillagá­szati anyagát tartalmazza. Hazánkban a korai alapítási szándék ugyanúgy terv maradt csupán, mint a Magyar Nemzeti Múzeumban a múlt század ele­jén megkezdett kézműipari gyűj­temény szervezése. Nem kevés­bé Kossuth Lajos 1841-es javas­lata az iparfejlesztést segítő, komplex gyűjtemény létrehozá­sára. A tudományos és társadal­mi fórumok sürgetésére a szá­zadfordulót követően az 1910-es évektől kezdődően ismét foglal­koztak kormányzati szinten is az alapítás tervével. Végül is Buda­pesten, a Dél Vasút Igazgatósá­gának Mészáros utcai épületé­ben e célra rendelkezésre bocsá­tott két szobában állandó kiállí­tást nyitottak. Bemutatták a ma­gyar ipari múlt vázlatos fejlődés- történetét, a kézműipartól a mo­dern korszakig. Ez volt — héza­gossága mellett — is az első valós múzeumnak nevezhető gyűjte­mény, amely termeléstörténeti múltunk számos jelentős értékét tartalmazta. A második világhá­ború időszakában az említett múzeumot Kassára telepítették, amely gyakorlatilag elpusztult. Legújabb kori történetét illetően az 1950-es évek végén készült tanulmány az Országos Műszaki Múzeum kiépítésére. Tulajdon­képpen a hatvanas évek közepén vált lehetővé, hogy a mai helyére telepítsék raktárakkal, restaurá­torműhellyel, szakkönyvtárral. Már amikor elkészült az épület, akkor szűkösnek bizonyult, a vé­dettként tárolt, zömmel teijedel- mes műszaki emlékanyag befo­gadására. Közvetlen szomszéd­ságában az 1980-as évtized ele­jén készült el az az épületegység, amely az eddig gyűjtött anyag szakszerű tárolási gondjait meg­oldja. A befejező, harmadik épí­tési szakasz, amely az állandó ki­állítási csarnok megvalósítását szorgalmazza, remélhetőleg megvalósul a közeljövő­ben. (mentusz) A villamos motor előfutára Az - elektronikai emlékek sorában az egyik legteljesebb hagyatéki anyag Jed­lik Ányos 1828-ban készített Forgonya, a villamos motor elő­futára, az 1861-ben készült villámindító­ja, a világ első önin­dukciós dinamója. Ugyancsak nemzet­közi jelentőségű em­lékünk az 1885-ös Bláthy — Déri — Zi- pernowsky-féle sza­badalom alapján ké­szült úgynevezett kö­penytranszformátor, amelyet méltán ne­vezhetünk az elektro­technika egyik legna­gyobb vívmányának. A számos kiemel­kedő jelentőségű műszaki emlék kö­zött van Bláthy Ottó Titusz találmánya, a váltakozó áramú fo­gyasztásmérő 1889- ből, a magyar szaba­dalom alapján ké­szült első wolfram- szálas izzólámpa 1905- ből. Lénárd Fülöp Nobel-dijas fi­zikus kísérleti katód­sugárcsővé 1892- ből, Alexander Béla 1906- ban készített relief-röntgenfelvé­telei, valamint az első magyar röntgencső. Egyébként a múze­um röntgenanyaga Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű gyűjteménye. Bánki — Csonka porlasztója Az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményé­nek időbeni arányait tekintve leggazdagabb a 19. század második felétől az 1920 — 30-as évekig terjedő időszak emlékanyaga. A gyűjtemény há­rom nagyobb részegységre tagolódik: gépészeti emlékekre, mechanikai és optikai műszerek, va­lamint villamossági gyűjteményre. A múzeum európai jelentőségű gépészeti anyagában az ener­giaszolgáltató és munkavégző gépek legjellegze­tesebb típusait és egyben a magyar szerszám-, il­letve erőgépgyártás jelentős egyedi darabjait őr­zik. Gépészeti anyagában van például a Csepel Művek elődjének 1894-ben készült három és fél lóerős, tolattyús, vezérműves, egyhengeres gőz­gépe, amely elsőként szolgáltatott energiát a gyár üzemének. A különféle belső égésű motorok, hőlégmoto- rok, turbinák sorában kiemelkedő érték a Bánki — Csonka-féle három lóerős, első petróleummo­tor 1893-ból, amelyen először alkalmazták az ál­taluk feltalált, és ugyancsak a múzeum gyűjtemé­nyében található porlasztót. Ott őrzik az egyetlen megmaradt Bánki-féle gázmotoros kalapácsot, továbbá a Magyarországon készült első dízelmo­torok egyikét, Jendrassik György ezer lóerős kí­sérleti gázturbináját. Ezenkívül a Moll János ál­tal tervezett gyűrűs esztergapadot a 19. század végéről. A muzeális értékek között szá­mos hazai gyár, üzem, illetve kuta­tó- és oktatási intézmény történeté­re vonatkozó forrásértékű emlék is van. Például megtalálni a Magyar Optikai Művek, a Gamma Művek, a Ganz Mávag, a Láng Gépgyár, a Fővárosi Elektromos Művek, az Egyesült Izzó- és Lámpagyár, a Kis­motor- és Gépgyár, az Adócsőgyár, a Sugárfizikai Intézet, a Budapesti Műszaki Egyetem történetét doku­mentáló anyagot. Ezek a cégek az 1920 — 30-as években mint alkotó-, műhelyek is sokat tettek a tudomá­nyos-műszaki fejlődésért. Számos olyan találmányt tartottak nyilván, amelyek az akkori technikai fejlődés nemzetközi áramába illeszkedtek. Ezek közé tartozott Jendrassik György gázturbinája, Asbóth Osz- kár helikoptere, Fonó Albert sugár­hajtóműve, Svachulay Sándor szá­mos eredménye a repüléstechniká­ban, Sklenár János gömbtolattyús villanymotorja, vagy Fejes Jenőkor- szerű népautótípusa. Ezek a talál­mányok a sikeres kísérletek ellenére nem kerültek hazai gyártásra, és kár, hogy sokéves próbálkozás után Angliában és Németországban sza­badalmaztatták azokat. Jedlik Ányos fényképezőgépe A fényképészet-történeti gyűjte­mény számos ritkasága között őrzik Daguerre-nek, a fényképezés felta­lálójának 1839-ben készített eredeti felvételét. Ezt a feltaláló Apponyi grófnak, az akkori párizsi nagykö­vetnek ajándékozta. A gyűjtemény­ben található ugyancsak Jedlik Ányos 1842-ben vásárolt fényképe­zőgépe, amely a jelenlegi ismeretek szerint hazánk egyik legrégibb tech­nikatörténeti érdekessége. Klein Pál optikus magángyűjte­ményeként került múzeumi tulaj­donba az az 1600 darabból álló szemüvegtörténeti gyűjtemény, amely a legkülönfélébb lencséket, szemüvegeket, kereteket tartalmaz­za. A maga nemében kimagasló muzeális érték. í I I 1 1 1 t i \ i I í t Programbörze Erőszak és erotika A Szakács, a Tolvaj, a Feleség és a Szeretője — ez a címe annak a szinkronizált angol — francia film­nek, amelyet pénteken és vasárnap az egri Prizma mozi mutat be. A történetben a Tolvaj felesége és bandája társaságában rendszeresen a Le Hollandias étterembe jár, melyet a szűkszavú Szakács vezet. Egyik este a feleség megpillant az étteremben egy nyugodt férfit, aki teljesen különbözik brutális fér­jétől, így aztán nem csoda, ha vonzalmat érez a má­sik iránt. A szimpátia kölcsönös, nem tudják le­győzni sem szenvedélyüket, sem kéjvágyukat, ezért gyakran találkoznak, rendszeresen szeretkeznek. A feleség minden lehetséges kifogást talál arra, hogy otthagyja férjét a másik miatt. Amikor a Tolvaj fel­fedezi felesége titkát, azzal fenyegetőzik, hogy megöli, majd megeszi szeretőjét... Az erőszakkal és erotikával bőségesen átitatott produkciót csak felnőtt nézőinknek ajánljuk. Kiállítások, tárlatok Az Egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájában Telek Zoltán főis­kolai hallgató festményeit de­cember elsejéig láthatják az ér­deklődők. * A Megyei Művelő­dési Központ második emeletén válogatást tekinthetnek meg a 20. Eszak-magyarországi Fotó- művészeti Szemle díjnyertes mű­veiből. * Daka József autogram­gyűjteményét az egri Vitkovics- házban kereshetik fel. * Dargay Lajos rajzai a megyei könyvtár aulájában kaptak helyet. * Ne­meztakarók, nemezsátrak cím­mel a kecskeméti nemezműhely munkáiból rendezett tárlatnak az egri Gyermek-Szabadidőköz­pont adott otthont. Szórakoztató rendezvények Az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola közművelődési és ifjúsági szervezőirodája ismét filmes hétvégét tart. Buster Kea­ton rendezésében A navigátor, a Go West!, Az ifjú Sherlock Hol­mes és az Isten hozta című pro­dukciók kerülnek vászonra. A vetítések időpontja: szombaton délután 3, vasárnap este 9 óra, a főiskola 6-os előadójában. Ma este 6 órakor a Megyei Művelő­dési Központ 102-es termében találkoznak a Beatles-rajongók. George Harrison életét követik végig 1970-től ’90-ig. A rendez­vény zárásaként a ’71-es bangla­desi koncertről készült filmet ve­títik le. * Ugyancsak itt diavetíté­ses útibeszámolót tart pénteken este fél 7-től Dományos László, aki Magyarország kastélyait és várait kapta lencsevégre. * Még mindig az MMK-ban szombaton délelőtt 9 órától a 204-es terem­ben találkoznak az ásványbará­tok klubjának tagjai. * Cigány kulturális nap ígér színes, szóra­koztató kikapcsolódást szomba­ton délelőtt 9 órától a Megyei Művelődési Központ dísztermé­ben. * Mezítláb a parkban cím­mel a fővárosi József Attila Szín­ház előadása látható pénteken este 7 órától a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. Neil Simon háromfelvonásos vígjáté­kát Valló Péter rendezte, a főbb szerepekben Bánffy György, Galambos Erzsi kiváló művész, Kocsis Judit, Józsa Imre és Zsol- nay András látható. * Az Egri If­júsági Ház Átriumában szomba­ton délelőtt fél 11-től szárazvi­rágból adventi koszorút készíte­nek a gyerekek. Túra Tizenhat kilométeres bükki kirándulást ajánl vasárnapra a Bükki Vörös Meteor SE termé­szetjáró szakosztálya. A résztve­vők Franczia István kalauzolásá­val a következő állomásokat ke­resik fel: Hór-völgyi elágazó — Subalyuki barlang — Oszla őr­ház — Ódor-vár — Törökút — Csákpilis — Felsőtárkány. Indu­lás reggel fél 9-kor. Korga György a Rudnay Teremben Játék minden mennyiségben Családi hétvégét ren­dez szombaton az egri Gyermek-Szabadidő­központ, melyre meg­hívja a család minden tagját. A szórakozni vágyó gyerekeket, fiatalokat és felnőtteket különféle színes és érdekes prog­ramok váiják. íme, néhány ízelítő: Reggel 9 órától kez­dődik a mókás hétvége, a Lutra-cserebere klub­Családi hétvége, színes programokkal babot, kukoricát, hagy- Animed bal, itt természetesen matricákat is lehet vásá­rolni. A Játszóház 10 órától várja a gyerekek népes táborát. Itt különböző játékokat lehet készíteni őszi termésekből. Ehhez természetesen szükség van ollóra, ragasztóra, és sok minden másra, te­hát akik szeretnének öt­letes dolgokat csinálni, hozzanak magukkal fa­leveleket, gesztenyét, mát, répát, növényeket, erdei ágakat, s minden egyéb dolgot, amiben fantáziát találnak. Teaház csalogatja a vendégeket 11 órától. A házigazdák Saárossy Kinga és Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Szín­ház művészei lesznek. Délután 2 órától is­mét várja az érdeklődő­ket a népszerű Lutra- klub. Vendég is lesz, az Állatkórház kft. munkatársa, aki elő­adást tart Állatok a la­kásban címmel. 15 órától videomozi szórakoztatja a közön­séget. A film címe: Kék vércsék erdejében. Ezen a szombaton nemcsak játékra, hanem családi ismerkedésekre és beszélgetésekre is sor kerülhet a Gyermek- Szabadidőközpontban. Ritkán kezdődik egy műterem-látogatás azzal, hogy a nézelődő idétlennek tűnő kérdéseket tesz fel magában. Ilyeneket: végtére is mit lát bele a világba a művész, amikor fogalmazni kezdi azt a benti él­ményt, amiről végtére is szeretné elhinni, hogy álta­la eljuthat eszközei, tudása, szenvedélye mentén valameddig? Mert azt tudjuk, hogy a kész festmény, mint idea és eredmény, se Leonardo óta, sem az­előtt nem volt mérce, legfeljebb eszmény, ami felé törekedhet az alkotó. Hiszen a tett után, a cselek­mény birtokában az esetek többségében még a leg­szürkébb ember is gyakran morogja: ha tehetném, újólag már másképp csinálnám! Idáig juthattunk belső fejtegetéseinkben, amikor kezdett ráállni az agyunk, hogy az általános benyo­más után valami konkrétat vegyünk észre Korga György tárlati anyagából. Az általa megfestett em­beri élmények és természeti jelenségek a köznapi­nál jóval magasabban, a fény és a szépség szférájá­ban foglalnak helyet. Ez már közelít ahhoz a lelkiál- lápothoz, ahol a művész valóban méltó hangulatot talál magában arra, hogy működni kezdjenek kész­ségei, adottságai, akaratereje és az elszánás a dön­tésre, hogy ki kell fejeznie az életörömnek azt a vál­tozatát, amelyet csak ő ismer. Az már nem is kér­dés: a gyermeki ártatlanságig őszinte önkifejezéssel arra törekszik, hogy a valóságot a valószerűtlensé­gekkel vegyítse, mert a benne lévő különöset sze­retné tettenérhetővé, elfogadhatóvá tenni. Minden igazi művész törekvése ez, hogy látva lássák őt, mennyire csak az övé, az ő magánya, az ő szépsége, az ő szerelme, ösztöne, tudatának, érzelmeinek, sejtéseinek, rajongásainak lényege, távirati stílus­ban megfogalmazott üzenete mindaz, amit letesz a formákba. Itt van az Arcképem. A színek egy férfi­portréhoz valószínűtlenül ragyognak. Itt-ott féme­sen távolságtartónak tűnik minden ezen a képen, de a vonalak, a vonások, az ujjak ívelése, az arc bölcs, félig nyitott csodálkozása — inkább kérdez minket, mint válaszol nekünk. Vagy itt van a Mária Magdolna! Az alcím a kép alatt. Az öröm fájdalma. S ha valaki a sok szép akt között ezt az arcot figyeli, máris kevéssé ügyel a hédonisztikus vonásokra, mert a röppenő fiatalság, a szeretet, a szerelem bu­jasága mögött ott sóhajt, olykor kiált a fájdalom, amely az örömből is születhetik. Nézzük a Magya­rok Nagyasszonya áriáját, és elcsodálkozunk, hogy a profán körítés, a fénylő drapériák mennyi ünne­pélyességet árasztanak. Csak a festett test, a ko­moly arc szépsége teszi! Egy jelentős művész jelentős életszakaszáról kaptunk tudósítást ezen a tárlaton.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom