Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-14 / 190. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1990. november 14., szerda Prágai Amicus-kör Hétfőn Prágában is megalakult az Amicus-kör, a cseh — magyar kulturális és baráti kapcsolatok ápolásának műhelye. Mint Firon András, a budapesti Amicus-kör titkára elmondta, a cseh kormány százezer koronát bocsátott az újonnan létesült társaság rendelkezésére. A prágai és a budapesti Amicus-kör azt tervezi, hogy jövő tavasszal közös, ■negyedévenként megjelenő folyóiratot indít. A kör vezetője Helena Nemcova, a cseh törvényhozás képviselője lett. Bírálják az amerikai katonai terveket Erősödő bírálat éri az amerikai kormányzat terveit az Öbölválság katonai eszközökkel való megoldására. George Bush elnöknek elsősorban a törvényhozók ellenállásával kell számolnia. Les Aspin, a képviselőház katonai bizottságának elnöke hangoztatta: a kormánynak ösz- sze kell hívnia a törvényhozást, mielőtt háborút indít. Hétfőn a római katolikus egyház püspöki konferenciája levélben fordult James Baker külügyminiszterhez, abban felhívják a kormányt, hogy törekedjék az Öböl-válság békés megoldására. Az eszkimók rubellel fizetnek Rubelt is elfogadunk — hirdetik a Nome városának kirakataiban elhelyezett táblák. Az alaszkai város valószínűleg az egyetlen hely a világon, ahol a szovjet fizetőeszközért szinte mindent lehet kapni, és a nyugati világban egyedüli a tekintetben is, hogy a rubelt egyáltalán elfogadják. Nome-ban a kereskedők persze, nem hiszik, hogy érdemes a rubeleket addig tartalékolni, míg a szovjet pénz valóban konvertibilissé válik. Egyelőre csak az Alaszkába látogató amerikai turistáknak adhatják el „szuvenír” gyanánt. Jelcin javaslatai Az oroszországi vezetők Mihail Gorbacsov elnökkel folytatott vasárnapi találkozójukon szövetségi koalíciós kormány megalakítását javasolták az államfőnek. Azt kérték, hogy a kialakítandó, nemzeti egyetértésen alapuló koalíciós kormány vezetőjét, védelmi és pénzügy- miniszterét az oroszországi föderáció jelölhesse ki. Jelcin hangsúlyozta, hogy az orosz vezetők szerint az államirányítási rendszer teljes átalakítására van szükség. Üjabb árhullám Jugoszláviában Jugoszláviában kedden 10 — 60 százalékos áremelkedés lépett életbe, amely mintegy száz közszükségleti cikkre, egyebek közt tejre, cukorra és lisztre vonatkozik. A jugoszláv lakosság aggodalommal tekint az újabb árhullámra, hiszen még nem felejtette el a tavalyi igen nagymértékű és szinte mindennapos áremeléseket, amelyek következtében tavaly az infláció elérte az 1225 százalékot. Az idén az első tíz hónapban 109,6 százalékkal emelkedtek az árak, s az emberek félnek, hogy még mindig nincs vége az áremelkedéseknek. Képviselő-testületek üléseztek (Folytatás az 1. oldalról) rer Vilmos és Kalmár Péter tagok részvételével —, hogy vizsgálják meg a helyi kezdeményezés alaposságát, s véleményüket teijesz- szék a falugyűlés elé. Szintén alapos és hosszas vita előzte meg a döntést, miszerint a testület hozzájárul — 23 igen, 3 tartózkodás és egy ellenszavazattal —, hogy rendezzék a korábbi végrehajtó bizottság által értékesítésre kijelölt ingatlanok helyzetét. A döntésben gondot okozott ugyanis, hogy az önkormányzat egyáltalán vállalja-e a vb jogutódjaként a korábbi határozatok megbízhatóságát, hitelességét. Személyi kérdések megtárgyalására is sor került a tegnapi ülésen: öt évre szóló iskolaigazgatói kinevezést hagyott jóvá a testület Vincze Istvánná (11. sz. iskola) esetében. Nem fogadta viszont el Pálfy István (212. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) igazgatói pályázatát, így az intézmény vezetését továbbra is megbízott igazgató látja el az újabb, meghirdetendő pályázat elbírálásáig. Ebben az ügyben meglehetősen erős — politikai felhangoktól sem mentes — vita zajlott, miután Irlanda Dezső, az oktatási bizottság elnöke bejelentette: 3:2 arányban javasolják a tisztség betöltésére a tantestület szavazása alapján, bár úgy látják, hogy a három pályázó dolgozata közül nem az övé volt a legalaposabb munka. Dr. Bárdos Rezső ezután hangsúlyozta: választói véleményét tolmácsolja, amikor felveti, hogy az önkormányzatnak joga van a kinevezést megtagadnia, tekintettel a pályázó korábbi MSZMP-pártvezetői tevékenységére. A pro és kontra — egyébként megfelelő szakember, hozzáértő pedagógus, de nem hiteles, nem lesz képes váltani az új oktatási koncepciókhoz — vélemények úgy csúcsosodtak ki, hogy a testület bizonyítványt állít ki magáról akkor, amikor dönt: kit hová nevez ki, miben támogat. Végül a szavazás eredménye: a kinevezés mellett 9-en, ellene 14-en szavaztak, hatan tartózkodtak. Érdekessége volt ennek a procedúrának, hogy Weil Zoltán képviselő nem volt hajlandó voksolni az ügyben, kijelentve: ha ezt nem fogadja el a testület, az újabb szavazás idejére kivonul a teremből. (szilvás) Telkek, lakások eladásáról — Füzesabonyban Füzesabonyban a 13 tagú városi képviselő-testület tegnapi ülésén négy időszerű témában hozott határozatot. Dr. Pásztor József polgármester előterjesztésében először Tóth István Pacsirta utcai lakos telekkiegészítési kérelmét vitatták meg. Tekintettel arra, hogy az említett területet építési célokra az önkormányzat nem tudja hasznosítani, ezért a 96 négyzetméteres földsávot 41 ezer 280 forintért a kérelmezőnek eladásra felajánlotta. Második napirendi pontként a Móricz Zsigmond úton lévő két — eddig még el nem adott — telek értékesítését tárgyalták meg. A meghirdetett pályázatra egy magánépítkező, illetve a helyi áfész adott be kérelmet. A magánépítkező kérelmét 200 forintos négyzetméterenkénti árban többségi szavazattal rögzítették. Kimondták, hogy az áfész is a fentebb említett összegért vásárolhatja meg a várostól igényelt földterületet, amelyen boltot szeretnének építeni. Az összeget az áfésznek viszont december 31-ig ki kell fizetnie. A jelenlévő szövetkezeti képviselő sokallta az árat — s bár hangsúlyozta, hogy erre nincs felhatalmazva —, úgy vélte, hogy aligha jön létre az üzlet az önkormányzat és a szövetkezet között. A még lakatlan Egyetértés utcai épület megvásárlására nyújtott be igényt dr. Antal Imre és felesége. A képviselő-testület 12 igen szavazattal arra adta a vok- sát, hogy áruba bocsátja az épületet. Kisebb létszámban tárgyalták ezután az önkormányzat tulajdonában lévő négy állami lakás értékesítéséről benyújtott két lehetőséget, tekintettel arra, hogy az ügyben két városi képviselő is érintett volt. Arra a megállapodásra jutottak, hogy a ”B” változat mellett döntenek, ami igen szigorú feltételeket szab a lakóknak. Az utolsó téma Ipacs József kisiparos műhelybővítési ügye volt. Némi módosítással — a távlati tervekkel egyeztetve — engedélyt adott az önkormányzati szerv az új épület létrehozására. Végezetül a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának kidolgozására bizottságot alakított, amelybe négy városi képviselőt és több külső szakembert jelölt, illetve kért fel tagnak. (fazekas) A vállalkozás sem megy egyedül... (Folytatás az 1. oldalról) a már működő vállalkozások támogatására intézkedést tegyenek. Ennek konkrét formája az említett iroda, ahol banki, hitel-, biztosítási, adó-, külkereskedelmi, pénzügyi, jogi tanácsadást biztosítanak. Emellett lehetőség nyílik az igények alapján például telefaxbérletre, fénymásolásra, gépírásra, idegen nyelvű fordításokra, kiadványszerkesztésre. A szolgáltatásokat az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Heves Megyei Képviselete látja el Egerben, a Kossuth Lajos u. 9. szám alatt, együttműködve az Égszi Szinva Szervező és Számítástechnikai Leányvállalat Heves Megyei Kirendeltségével. Ez utóbbit erősítette meg dr. Kave- sánszki László, a cég igazgatója. Példamutató kamarai tevékenységként említette az iroda létrehozását, amely a vállalkozókat érdemben segíti. Dr. Dula Bence, a Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Termékvizsgáló Szolgálat Közkereseti Társaság társtulajdonosa arról beszélt, hogy a kamarával közösen már működik Gyöngyösön, a Vármegyeház téren a tanácsadó-szolgálat. Ott a mátra- alji térségben dolgozó vállalkozóknak nyújtanak segítséget. Kiépített számítástechnikai hálózatuk révén piaci, szolgáltatási információkhoz juttatják az érdeklődőket, emellett abban is segítenek, hogy kapcsolatteremtési lehetőséget ajánlanak vállalkozóknak. Jogi, gazdasági, ügyviteli és irodatechnikai, reklám-propaganda és menedzserszolgálatot, számítástechnikai, oktatási és továbbképzési szolgáltatásokat folytatnak. A Heves Megyei Hírlap kérdésére Váradi János kifejtette, hogy az egri tanácsadói irodához hasonlóan igények és önszervezések alapján szeretnének Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Pétervásárán és Füzesabonyban is hasonlót létrehozni. Ez természetesen az érdeklődéstől, a vállalkozók ilyen jellegű kéréseitől függ. (mentusz) Litvánia nem akar egy sorban lenni a többi köztársasággal Ultimátum Rizskov álláspontja? Várhatóan még e héten újabb találkozót tart a szovjet és a litván kormányfő, hogy áthidaló megoldást találjon a gazdasági kapcsolatot jövőjének vitájában kirobbant válságra. Ezt Kazimi- era Prunskiene asszony jelentette be hétfőn. A litván kormányfő késő esti sajtóértekezletén „ultimativ követelésnek” nevezte Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfőnek azt a hét végi moszkvai szovjetbalti tárgyalásokon kifejtett álláspontját, amely szerint az új szovjet szövetségi szerződés megkötéséig a Szovjetunió és a balti köztársaságok gazdasági kapcsolatainak a jelenlegi szovjet törvényeken kell alapulniuk. Ezt a moszkvai megközelítést a vilniusi vezetés nem hajlandó elfogadni, mert az — Prunskiene szerint — „egy sorba állítja Litvániát a többi szovjet köztársasággal”. A hét végén a balti köztársaságok kormányfői a jövő évi gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatok alakításáról kezdtek tárgyalásokat Moszkvában. Az első tárgyalási forduló kudarcát az okozta, hogy amíg a szovjet vezetés továbbra is a Szovjetunió részének tekinti a három köztársaságot, és ennek megfelelően képzeli el a gazdasági kapcsolatok kezelését is, addig mindhárom balti köztársaság már jövőre szeretné megkezdeni gazdasági függetlenségének kiépítését. MSZP: csőd fenyegeti a törvényhozási munkát Békében, barátságban váltak el Pozsgay Imrétől a szocialisták Nem túlzás azt mondani: csőd fenyegeti a magyar Országgyűlés törvényhozási munkáját — hangzott el a Magyar Szocialista Párt keddi, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján. Gál Zoltán megbízott frakcióvezető, valamint Békési László, Katona Béla, Kosa Ferenc és Vitányi Iván az Országgyűlés és a törvényalkotás helyzetéről, illetőleg Pozsgay távozásáról és az MSZP hétvégi kongresszusáról tette közzé a frakció véleményét. Pozsgay Imre lemondását illetően a frakció megítélése megegyezik a párt értékelésével: sajnáljuk, veszteségnek tekintjük, hogy kilépett a pártból, s ezzel a frakcióból is — jelentette ki Gál Zoltán. Mint mondta, barátsággal és az együttműködés kölcsönös szándékával váltak el. Bizonyosnak vélte, hogy a Parlamentben a szavazások során sok esetben „azonos gombot fognak majd megnyomni”. Ami a frakcióvezető-választást illeti, Gál Zoltán beszámolt arról, hogy felmerült Horn Gyula, Kovács László, Békési László neve. Az Országgyűlés munkájának értékelésére áttérve szólt arról: egy hónappal ezelőtt a frakció levélben fordult a miniszterelnökhöz és a parlamenti frakciókhoz, majd a házelnökhöz, hogy felhívja figyelmüket arra: amennyiben nem történik gyökeres változás a Parlament munkájában, illetőleg a kormányzati döntések előkészítésében, rendkívül súlyos helyzet alakulhat ki a törvényhozásban. Sajnálatos módon az illetékesek nem időben reagáltak a kezdeményezésre. Ismert, hogy a kormány 23 törvényt szándékozik november 15-től december 1-jéig a Tisztelt Ház elé vinni, azzal, hogy azokat a Parlament legkésőbb jövő év elejéig elfogadja. — így éppen a politikai rendszer- változásból fakadó előnyök kerülnek veszélybe — mutatott rá. Hisz az időhiány miatt esetleg megfelelő előkészítés, pártok közötti egyeztetés nélkül születnek meg súlyos törvények. — Nem a Parlament lesz a felelős azért, ha olyan helyzet áll elő, amelyben nem lesz képes a megfelelő színvonalú törvények megalkotására — hangoztatta. A kormánynak el kell gondolkoznia a kialakult helyzeten: így azon, hogy az államigazgatási apparátus körében okozott bizonytalanság mennyiben oka az előkészületlenségnek; s a határidősjavaslatok miért csak a legutolsó pillanatban kerülnek a képviselők asztalára. Egy, Pozsgay Imre távozásának okát firtató kérdésre Kosa Ferenc kijelentette: a kilépésben megítélése szerint semmiképpen hem a párt jelenlegi állapota lehetett döntő, hanem „történelmi léptékű, nagyarányú megfontolások határozták meg mindenekelőtt cselekedetét”. Javaslatok, elnapolások, gyors befejezés (Folytatás az 1. oldalról) aki azt szorgalmazta, hogy ne legyen különbség a lakosság és a különböző ingatlanközvetítő intézmények illetékkötelezettsége vagy -mentessége között. Balás István pedig egyenesen azt indítványozta: jelentős mértékben csökkentsék az illetékkulcsokat. Úgy vélte: ez egy matematikailag kiegyensúlyozott előterjesztésben is megoldható, ha a társadalmi szervezeteket, illetve a vízgazdálkodási társulásokat kivonják a teljes személyi illetékmentesség alól, annál is inkább, mert ez erkölcsileg nem igazolható. Emellett javasolta, hogy a gépjárművek illetéke legyen egységesen hat százalék. Bár több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Szabad György— a Házbizottság korábbi döntésének megfelelően — az általános vitát nem zárta le, csupán elnapolta, mondván: legyen mód további módosítások érlelésére. Ugyancsak a délelőtti órákban zárult le a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az elhangzott képviselői javaslatokra, észrevételekre Balsai István igazságügy-miniszter válaszolt. Egyebek között elmondta, hogy a gazdasági erőfölény meghatározásába külföldi tapasztalatok alapján került be az a pont, amely a piaci részesedés arányában vizsgálja a kérdést. A fejlett versenyjoggal rendelkező országok gyakorlatához igazodva — bármennyire is sokan kifogásolták ezt — azt a megfogalmazást kell megtartani, amely szerint erőfölényben van az, akinek a vizsgált időszakban az érintett piacon az adott áruk tekintetében a 30 százalékot meghaladja a részesedése. Több képviselő abbéli aggályát fogalmazta meg, hogy a magyar piac sajátosságai folytán a legtöbb szereplő részesedése meghaladja a 30 százalékot, ezért ők állandóan beleütköznek majd ebbe a tilalmi plafonba. Az igazságügy-miniszter ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a törvény a gazdasági erőfölény meglétét önmagában nem tiltja, csupán az azzal való visszaélést. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat ügyében a határozathozatalt a következő ülésen tartják meg. Ugyancsak a jövő héten születik döntés az árak megállapításáról szóló törvényjavaslatról, amelynek tárgyalását az Ország- gyűlés kedden délben lezárta. Délután interpellációk és kérdések tárgyalásával folytatódott a munka. Az interpellációk sorából érdekesnek bizonyult Horváth Vilmos képviselőé, aki hor- vát nyelven azt kérte a művelődési és közoktatási minisztertől, hogy a televízió rendszeresen, állandó időpontban sugározzon horvát nyelvű műsort. A miniszter támogatta a képviselő igényét, és egyetértett azzal, hogy a nemzetiségek kultúrájának fenntartása az ország érdeke. A Házbizottság az ebédszünetben megtartott ülésén nem talált olyan előterjesztést, amelyet kedden még megtárgyalhattak volna, ezért a tervezettnél mintegy másfél órával korábban fejeződött be a keddi munka a Parlamentben. Végezetül Vörös Vince bejelentette: a kormány sürgősséggel benyújtotta a köz- társasági megbízottak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól, valamint a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatokat. A plénum mindkét előterjesztés sürgős tárgyalását elfogadta. (MTI) Göncz Árpád: három lábon álló gazdasági rendszer kellene Ösztönözzük a japán beruházásokat Magyarország a nyugati kapcsolataira, egyben a Szovjetunióban és a keleti országokban szerzett kereskedelmi ismereteire is szeretne építeni a japánokkal való kapcsolatépítésben. A japánoktól az ország nem elsősorban segítséget, hanem olyan beruházásokat kér, amelyek a japán befektetők számára is fontosak — ezeket a gondolatokat fejtette ki Göncz Árpád kedden, amikor Tokióban vezető üzletemberekkel találkozott. Szólt arról, hogy milyen előnyöket nyújthat a japán vállalkozóknak Magyarország. Azt emelte ki, hogy Magyarország nyitott a Nyugat és a Kelet felé egyaránt. Ami a nyugati kapcsolatokat illeti, Göncz Árpád kifejtette: szeretné, ha Magyarország három lábon álló gazdasági rendszert építene ki, benne a meghatározó fontosságú Nyugat- Európával, az Égyesült Államokkal és Japánnal, amelyhez kiemelkedő fontosságú magyar pénzügyi kapcsolatok fűződnek jelenleg is. Kijelentette, hogy Magyarország a teljes külföldi tulajdonú vállalatok alapításának, nyugati tőketöbbségű vállalatok létrehozásának engedélyezésével, a jelentősebb beruházások tíz évre szóló adó- mentességének engedélyezésével ösztönzi a befektetéseket. A következő 3-4 hónap során egy sor gazdasági törvénnyel, a privatizáció fel- gyorsításával, a külföldi befektetők biztonságának erősítésével kíván még kedvezőbb feltételeket teremteni. „Bush és Thatcher háborút akar, hát megkapják” Irak kitart, ha kell Háború lesz az Öbölben — véli a legtöbb iraki, több mint száz nappal Kuvait lerohanása után. Az Irak-ellenes szankciók, úgy tűnik, hatásosnak bizonyulnak, senki sem éhezik, azonban az ország hangulatát egyfajta elszánt határozottság jellemzi. „Nyolc év háborúskodás Iránnal, majd két év béke, most pedig ez. Bush és Thatcher háborút akar, hát megkapják” — morogta egy bagdadi boltos. Irakban általában nem nagyon lelkesednek a kuvaitiak iránt, kivált azért, mert az emírséget mesés gazdagságáról és hivalkodásra való hajlamáról ismerik leginkább. Kuvait lerohanása előtt a hivatalos tömegtájékoztatás még tovább szította a gyűlöletet az emírség ellen, az iraki kormány azzal vádolta meg Kuvaitot, hogy túltermelésével és ezáltal az olaj árának csökkentésével tönkretette az iraki gazdaságot. A Baath-párti bagdadi kormánnyal szembenállók közül is csak kevesen fogják fel úgy a kuvaiti válságot, hogy egy erős és hatalmas ország bekebelezett egy kicsiny, gyenge államot. Ezért számos iraki — köztük a képzett, középosztálybeli rétegek is — az Egyesült Államok által vezetett katonai felvonulást az egész arab világgal, de különösen a palesztinbarát Irakkal szembeni nemzetközi összeesküvésnek tekinti. Mindezek alapján az iraki lakosság úgy érzi, hogy hazafias, sőt testvéri kötelessége támogatni a háborút, amely — és ezzel is tisztában vannak — könnyen kiteijedhet az egész térségre. Diplomáciai források szerint: „a szankciók következtében Szaddám nem rendelkezik a katonai felszerelésekhez szükséges alkatrészekkel sem, így hát csak rövid ideig lesz képes háborúzni. A válság tehát vagy hamarosan véget ér, vagy ha a háborúba Izrael is belesodródik, akkor az arabok Szaddám mellé állnak, és figyelmen kívül hagyják az embargót”. (MTI)
