Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-30 / 177. szám

1990. október 30., kedd Hírlap 5. Pl: 23 S3 POSTAJA Üzen a szerkesztő G.J.: Az ön levelét egv viszonylag hosszú telefonbeszélgetés előzte meg. Nyilván nem nyugtatta meg az a párbeszéd, annak tartalma, és ezért azt kiegészíteni kívánta. A kisajátítási, illetve kártalanítá­si eljárások beindítása okából bérlői feljegyzéseket, illetve vé­leményeket hoz fel, majd közöl is egy ilyen levélből. Hogy egyetlen panaszából hogyan lehet általá­nosítani valamennyi lakás álla­potára, ezt csak elképzeljük, de mindaddig bizonyító erővel nem bír, amíg valamennyi lakás álla­potát meg nem vizsgálják, nem ellenőrzik. A vállalata álláspont­ját is tükröző levélből nem kö­vetkezik az a tény, hogy az „Üzen a szerkesztő” rovat által leközölt levél tartalma valótlan, hiszen ön is csak azt állapítja meg ironiku­san, hogy a fele sem igaz.” Azt a panaszos levél közlésekor, sem később nem kutattuk, nem is igen kellett, hogy 1975-ben, de­cember 15-én városi tanácsi ha­tározattal a Kertész utca 18. sz. alatti ingatlant kivették az IKLV kezelésiből. Azt történeti tény­ként közli, hogy ettől az időtől kezdve az „újabb kisajátítási el­járást, szanálást a beruházási vál­lalat bonyolította.” Az is igaz, hogy a beruházási vállalat, mint lebonyolító szerv ettől kezdve végeztette a bontást is. Az is igaz, hogy a bontásra jelentkezőknek építési engedéllyel kellett ren­delkezniük, és jelentkezniük kel­lett Eger Város Tanácsa V. B. Tervosztályán, majd a bontási szerződést a beruházási vállalat kötötte meg. Ez az adminisztra­tív út egyáltalán nem záija ki azt, hogy nem történhetett összefo­nódás következtében olyan hely­zet, amit a panaszos, vagy mond­juk így, a panasz mögött lévő jól tájékozott olvasó a nyilvánosság elé akart tárni. Nem kívánunk belemenni azokba a csak szak­embereket érdeklő részletekbe, mennyi előnyt lehet szerezni ilyen esetekben, ha valamiről időben és megfelelő helyről érte­sülünk. És itt nem magyarázat az a jogi helyzet, hogy 1985. de­cember 15-től az IKLV kezéből kivették a beruházások lebonyo­lítását, a bontási ügyeket. Az ön levele több irányban hagy nyitott kérdéseket és megválaszolatla­nul olyan tételeket, amiket az ol­vasó felsorolt. Pontosabban: semmit nem cáfol az olvasói állí­tásokból. Megjegyzés, reflexió nélkül elsiklott aggályaink felett, ami a telefonbeszélgetés során téma volt. Akkor sem nyilvánított vé­leményt, most sem, s bár elhisz- szük, hogy ennyi idő távolságá­ból „összecsúszhatnak időpon­tok, intézkedések” az emléke­zetben, a panaszos annyira konkrét tényekre utalóan írta mondandóját, hogy annak ellen­kezőjére öntől — ennyi gondol­kodási idő után — választ szeret­tünk volna hallani, olvasni. Azó­ta bizonyára önöknél is, a beru­házási vállalatnál is változtak az ügyintézők, így a személyi fele­lősség firtatása illuzórikus dolog. Ha viszont a témát az olvasó a köz elé hozta, az újság nem hát­rálhat meg a nevek nélküli bírá­lat elől. Végtére is az okiratok rendelkezésre állnak, s ha na­gyon utána akarunk járni, meg lehet kutatni, hogyan is történt mindaz, amit az olvasó papírra vetett? Mi készséggel beleme­gyünk ebbe a vizsgálódásba, ha ónok szükségesnek tartják, s ha a közre nézve tanulsággal szolgál. H. M. A kételkedőkhöz címzett cikktervezetét figyelmesen vé­gigolvastuk, de abban éppen azokat a gondolatokat hiányol­tuk, amik — túl a napi politika szóvirágain, kiszólásain, harso­gásain — a földhöz közel levő emberekhez szólnának. Azon a nyelven, amit ők is megértenek. Mondatai általában minősíte­nek, mintha valamely kampány­beszéd részei lennének. Küldjön olyan írást, amelyben a saját mondanivalóját vallja, és azt ön is hitelesnek tartj a. Akkor bizonya nyal a Hírlap olvasói is szívesen válaszolnak önnek is, nekünk is. Még egyszer a főiskolások sztrájkjáról Lapunk Pf. 23. elnevezésű ol­dalán nemrég közöltük Erdélyi László egri olvasónk levelét a fő­iskolások sztrájkjával kapcsolat­ban. Erre válaszolt Köves Erzsé­bet negyedéves hallgató imi­gyen: „Nem tudom, honnan származnak a levélíró informá­ciói, hogy minden tanuló egysé­gesen 3100 forintot kap ösztön­díj gyanánt. Ez nem egészen így van. Igaz ugyan, hogy 3100 fo­rint az egy főre kiszabott fejpénz, de ez tartalmazza az úgynevezett húspénzt, az albérleti és az étke­zési hozzájárulást, az ösztöndí­jat, valamint a szociális támoga­tást is. Ezt az összeget egy cso­port hallgatói közösen kapják meg, és maguk között, a tanul­mányi átlagot, az egy főre eső jö­vedelmet, az egymás között sok­kal inkább ismert tényleges anyagi körülményeket figyelem­be véve osztják el. Úgy gondo­lom, ez sokkal reálisabb, mint a központi elosztás, hiszen igazán mi tudjuk eldönteni, hogy ki mennyit érdemel. Van egy mini­mális összeg, 1300 forint, amit mindenkinek meg kell kapnia, különben akár 2000 forint kü­lönbség is lehet két hallgató „ösztöndíja” — ami nem csupán tanulmányi ösztöndíj — között. Erdélyi László azt úja: „Tudom, drága az albérlet, őket sajnálom ...” Nos, az albérlet valóban drá­ga. De! Kollégiumba azok kerül­nek, akiknek a legkevesebb az egy főre jutó jövedelmük, és ta­nulmányi átlaguk meghalad egy szintet (ez kollégiumonként vál­tozó lehet). így ők sem valószí­nű, hogy dőzsölnek az anyagi ja­vakban...” * * * Jacsó József egri olvasónk is tollat ragadott e témával kapcso­latban. Számára tény, hogy a fel­sőoktatásban résztvevő hallga­tók az előző évinél rosszabb anyagi helyzetbe kerültek, s szü­leik reáljövedelme is csökkent. Megérti a tiltakozók helyzetét, nehéz körülményeit, de felesle­gesnek tartja, hogy a Hírlapban heteken át helyt adjunk a sztrájk­kal kapcsolatos reflexióknak. Egyetértve olvasónkkal, ez­úton közöljük, hogy a szerkesz­tőség a vitát a maga részéről le­zártnak tekinti. Huszonötszörös felvásárlási árért... Hogy hol kell keresni a gazda­sági válság és az azzal járó, inflá­ciót eredményező drágaságok okait? íme, egy elrettentő példa. A búza felvásárlási ára minőség­től függően mázsánként körül­belül 650 forint. Ez a következő értékekben oszlik meg: a korpa értéke 50 forint, a lisztes anyagé 600. Tehát a felvásárló mázsán­ként körülbelül 200 forintot fizet a korpáért, amelynek egy részét aztán nagy lyukú szitán megszi­tálják, és 25 dekás adagokban műanyag zacskókba csomagol­ják. Ezt a negyedkilós „étkezési korpát” 13 forintért árusítják a boltokban. így a mázsánként 200 forintos áron felvásárolt bú­zakorpából 5200 forintot tesz­nek zsebre azok a vállalkozók, vállalatok, akik ezzel üzletelnek. Minthogy az eladási ár körülbe­lül huszonötszöröse a felvásárlá­si árnak, bizonyára van min osz­tozkodni az érdekelteknek. Jó lenne már megvizsgálni, hogy tisztességes-e ez az üzlet. Vagy inkább üzérkedés? Nem is olyan régen valaki felfigyelt arra, hogy az egyik konzervgyárban a sze­métbe dobják a meggymagot, vi­szont egy állami gazdaság meggyfatelepítés céljából éppen meggymagot keresett. Nos, ez a bizonyos valaki olcsón megvette a konzervgyárból a magot, amit igen magas áron eladott az állami gazdaságnak. De ez nem tetszett valamelyik „fejesnek”, és üzér­kedés miatt a bíróság elmarasz­talta azt a valakit, aki népgazda­sági szempontból tulajdonkép­pen jól cselekedett. Ugyanakkor a Kereskedelmi Minisztérium mosta kezeit, amikor a televízió­ban azt a lánckereskedelmet kezdték feszegetni, aminek kö­vetkeztében a felvásárlási ár többszöröséért árusították a gyümölcsöt és a zöldségféléket. Ebben az esetben nyilvánvalóan árfelhajtó üzérkedés történt a dolgozó nép kárára. Itt nem egy­két mázsa meggymagról volt szó, hanem nagyon sok milliós hará­csolásról. De úgy látszik, akkor is érvényes volt az a közmondás: „Holló a hollónak nem vájja ki a szemét.” Tehát nemcsak gazda­sági változásra van szükségünk, hanem erkölcsire is, és a korrup­ció kiirtására. Amikor sláger volt ez a nóta: Kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel — akkor körül­belül 20 pengő volt egy mázsa búza felvásárlási ára, és csak 20 fillérbe került egy kiló kenyér. Pedig akkor is szállítási, őrlési, sütőipari és kereskedelmi költsé­gek álltak fenn azon az útvona­lon, amíg a learatott búzából ke­nyér lett. És érdekes, a pékek nem panaszkodtak, nem mentek tönkre! Az őstermelőktől felvá­sárolt gyümölcsöt és zöldséget csak mérsékelt haszonnal árusí­tották a kofák. Viszont verseny volt a piacon! Mikor éljük meg az egészséges verseny kialakulá­sát, s egyben a lánckereskedelem végét? Hevesy György Eger Sorbanáííás — kenyérért A hét végén úttorlaszok emelkedtek, a kenyér pedig pillanatok alatt elfogyott. A sütőipar igyekezett pótolni a felvásárlási láz okoz­ta hiányt, de így is hosszú sorok alakultak ki. (Fotó: Gál Gábor) Miért nem intézkednek, ha a panaszom jogos? Váradi Tamás egri olvasónk, aki a Vallon u. 13. számú ház harmadik emeletén lakik, levelet út szerkesztőségünknek, amely­ben többek között azt kéri, hogy a lapon keresztül közvetítsük ké­rését az ingatlankezelő vállalat­hoz. A következőket úja: „A fent megjelölt ház körülbelül egyéves. Tetőráépítést végeztek, és ezt követően lakásuk teljesen beázott. Nem elég, hogy ször­nyen néz ki, de még egészségte­len is a lassan penészedő fal. Fia­tal, siketnéma házaspár va­gyunk, egy pici gyerekkel élünk igen szerény körülmények kö­zött. Tortúránk három hónapja tart. Kértük az IKLV-t, hogy a beázást hozassa helyre, és festes­se ki a lakást. A vállalat pana­szunkat meghallgatta, ki is jött hat-nyolc emberből álló bizott­ság, amely elismerte, hogy kéré­sünk jogos. ígéretet is tettek, hogy mihamarabb helyrehozzák a hibát. Sajnos, nehezen tudom megértetni magam, a tárgyalá­sokhoz is kísérőt kell vinnem. De már feladtam az utánajárást, mert látom, nincs semmi foga­natja. Vajon ha ők lennének ilyen helyzetben, meddig várná­nak? Szűkös anyagi helyzetem miatt saját költségemen nem tu­dom a munkálatokat elvégezni, és persze nem is akarom, hiszen ez az IKLV kötelessége. Úgy ha­tároztunk, ha nem intézkednek minél hamarabb, nem fizetem ki a lakbért, hátha akkor történik valami. Annyira elkeserített már a dolog, hogy a Hírlaphoz for­dultam segítségért.” Minthogy a levélből is kitűnik, a fiatal házas­pár kérése, panasza valóban jo­gos, s reméljük, következő szá­munkban már arról adhatunk hút, hogy az IKLV megkezdte a hibaelhárítást. Egy nyaralás keserű emlékei Történt egyszer, hogy történe­tünk hőse kirándult Rómába, út­ba ejtve Velencét és Firenzét is. Mivel ezekre a helyekre az ember nem mindennap jut el, ezért hő­sünk buzgón kattogtatta fényké­pezőgépét — megörökítvén az emlékezetes út minden mozza­natát. Hazaérkezésekor első dolga az volt, hogy felkereste a gyön­gyösi Ofotért szaküzletét, és bol­dogan átnyújtotta az eladónak féltve őrzött kincseit. Nem kellett sokat várnia, a ké­pek pár nap múlva elkészültek, s csekély félórai sorban állás után végre kézhez kaphatta az áhított képeket. Gyorsan kifizette a számlát, s rohant a Fő tér padjai­hoz, hogy elgyönyörködhessen a vakáció emlékeiben. Boldogan nyitotta ki a borítékot, végignéz­te a képeket. De jaj! Éz nem le­het! Gyorsan végiglapozta még egyszer, aztán még egyszer: a 36 kép közül kb. 18-at tartott kezé­ben! Mi történhetett? Elő a negatí­vot! S amit akkor látott, végképp megdöbbentette: a film elejét a közepéig fény érte! Ez hogy le­het? Hiszen — emlékezett ra — a filmet szakember tette be és vette ki a gépből. Talán az előhívás­nál? — gondolkodott tovább hő­sünk. De hát azt is szakember vé­gezte! Naiv hősünk maga is any- nyira jó volt, hogy másokról sem feltételezett rosszat. Am érdekes módon hősünk barátai, ismerősei is hasonlóan jártak. Kinek a felét, kinek az egész képmennyiséget semmisí- i tette meg Valaki vagy Valami, j Talán a Kisördög? Másra nem tudok gondolni. A történet azonban elgondolkodtató. Hi­szen — bizonyíték híján — rekla­mációnak helye nincs, s kárpót- 1 lásul legfeljebb egy tekercs új fil­met kap a kárvallott. S hősünk gyűjtögethet újból a római útra, nátha a következő képek jobban sikerülnek. Hátha? De ezek után kire merné bmű az előhívást? Talán, ha egy kicsit tovább gyűjtöget, akkor építhet magá­nak egy fotólabort, ott előhív­hatja saját, illetve barátainak filmjeit. Ez lenne a megoldás? Fodor Dorottya Gyöngyös Sem kell hirdetésfelvevő-helyeinkre fáradnia! írja a mellékelt kockákba hirdetési szövegét. Egy betű5. -Ft. Adja össze a betűk számát, szorozza meg 5-tel, s a pénzt rózsaszínűpostautal­ványon adja fel címünkre: 3300 Eger, Beloiannisz u. 1. Heves Megyei Hírlap Szerkesztősége. A borítékra írja rá: APRÓHIRDETÉS. A feladást igazoló szelvény t tegye hirdetése mellé a borítékba! Az így beérkezett hirdetések 48 órán belül megjelennek lapunkban. Köszönjük bizalmát, s reméljük: elégedett lesz új szolgáltatásunkkal. APRÓHIRDETÉS - MEGRENDELŐLAP Megrendelem önöknél az alábbi szövegű apróhirdetés megjelentetését: Aláírás (név, lakcím) HEVES MEGYEI UNKAÜGYI HIVATAL 3301 EGER, KOSSUTH L. 9. állásajánlatai: VILATI EGRI GYÁRA: Eger, Faiskola u. 9. Felvételt hirdet jó kereseti lehetőséggel 18-40 év közötti nők részére kábelkötegkészítő betanított munkás munkakörbe. Jelentkezni le­het a^gyár közgazdasági osztályán. AUTOKOMPLEX Vállalat: Eger, Lenin út 129-131. Felvételre keres: személygépkocsi és tehergépkocsi szerelésben jár­tas autószerelőt, esztergályost, TMK munkára: villanyszerelőt, gép- la­katost, elektroműszerészt, ív- és lánghegesztő, kazánfűtőt, valamint gépjárműalkatrész ismerettel rendelkező raktározásban jártas rak­tárvezetőt. Alkalmaz továbbá gyakorlattal rendelkező gyors és gép­írót titkárnői munkakörben. Jelentkezni lehet a fenti címen. PÁLYAKEZDŐK FIGYELEM! A Heves Megyei Munkaügyi Hivatal Gyöngyösi Irodája-'g­Gyöngyös, Kossuth u. 1. sz.) 17. életévüket betöltött pályakezdők részére szakmai képzési lehetőséget ajánl munkaerőpiaci képzés for­májában nőiruha-készítő és hegesztő szakmákban. A képzési időtar­tam 11 hónap, mely idő alatt a résztvevők átképzési támogatásban részesülnek. Jelentkezni lehet: 1990. október 31-' PÁLYAKEZDŐK FIGYELEM! A Heves Mepyei Munkaügyi Hivatal 18. életévüket betöltött pálya­kezdő fiúk részére képzési lehetőséget ajánl munkaerőpiaci képzés formájában hegesztő szakmában. A képzés időtartama 5 hónap, mely idő alatt a résztvevők átképzési támogatásban részesülnek. A tanfolyam kezdési időpontja 1990. november 5. Jelentkezhetnek azok a munkanélküli fiatalok, akik nappali tagozatos tanulmányai­kat egy évnél nem régebben fejezték be. Jelentkezés végső határide­je: 1990. november 1. Cím: Heves Megyei Munkaügyi Hivatal Eger, Kossuth L. u. 9. B. épület 119-es szoba. _______________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom