Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-29 / 176. szám

1990. október 29-, hétfő Hírlap 3. Vasöntők (Fotó: Perl Márton) Mellműtét után, mégis: „ Újra egész embernek, érzem magam.,.99 HEVES eger, gyöngyös, hatvan, heves, Füzesabony. mm 199«. NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VAROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA XL. ÉVFOLYAM 15.L SZÁM ÁRA: 5.K0 FORINT Egy újság, amely a megye minden olvasójához szól Olyan gyorsan változik körülöttünk a világ, hogy szinte el sem hisz- szük: nem évek, hanem hetek, hónapok szálltak el fölöttünk. Mi sem természetesebb annál, hogy a hírközlésnek, a sajtónak is kö­vetni kell ezt a sebességet Rendre jelennek meg új lapok, amelyek igyekeznek - gyakran sikertelenül • megtalálni az utat az olvasók­hoz. Heves megye napilapja, a Hírlap szerkesztősége is érzi, hogy lépést kell tartania az események sodrával. November 1-jétől új köntösben és új tartalommal jelenik meg lapunk. Megőriz min­dent, ami érték, s a biztos alapokon - olvasóink szeretetén és bizal­mán - egy olyan újsággá formáljuk, amely a megye minden lakójá­hoz szól. Ezekről a törekvésekről beszél Kaposi Levente főszer­kesztő. „fürdés közben vettem észre. Borsönyi lehetett, es kemény. Ügyet sem vetettem rá, gondoltam, a cipekedéstől van. Aztán né­hány hét múlva már diónyira nőtt A körzeti orvos azonnal bekül­dött a szakrendelésre, ahol közölték, meg kell nyitni, mert csak ak­kor mondhatnak biztosat Két nap múlva már a műtőasztalon fe­küdtem. Nem féltem. Az ébredés után tudtam meg, hogy amputálni kellett. Sírtam.” „Kezdetben, ha végigmentem az utcán, arra gondoltam, min­denki engem néz, mindenki látja, mi történt velem. Nem jártam társaságba, kivágott ruhát nem mertem felvenni. Ma már csak ne­vetek rajta. Mondaná rám, ha nem tudná, hogy a testem hiányos? A gyógyulásba vetett hitem visszaadta az életkedvem, újra egész em­bernek érzem magam...” „Az egészben talán a féljem viselkedése volt a legfájdalma­sabb, a legszömyűbb. Fejemhez vágta, hogy mint nő, megszűntem számára. Elhagyott Aztán, amikor látta, hogy ugyanúgy élek, dol­gozok, mint eddig, vissza akart jönni hozzánk. Csakhogy akkor már késő volt” Ma a legrettegettebb betegség a rák. Az adatok szerint nem kí­mél egyetlen korosztályt sem, és az e kórban szenvedők száma sajnos, emelkedik. A Rák ellen, az emberért alapítvánnyal szinte egy időben mozgalom indult út­jára. Különféle klubok alakultak a daganatos betegségben szenve­dők részére, ahol az emberek ki­cserélhetik tapasztalataikat. Egerben, a kórház onkológiai osztálya mellett működik az em- lóműtöttek klubja. A találkozá­sok során a nők választ kapnak nemcsak a betegségükkel, annak lefolyásával, a műtét utáni keze­lésekkel kapcsolatos kérdéseik­re, hanem lelki bajaikra is. A da­ganat felismerésétől a gyógyulá­sig hosszú idő telik el. Hogy ezt az állapotot hogyan éli át a beteg, erről kérdeztük az onkológust, dr. Kovács Lajost, és a pszicholó­gust, ár. Igndcz Piroskái — A kis csoport tagjai már műtét után vannak, és hál’ isten­nek, mindannyiuknál időben fel­ismertük a bajt — mondja Ko­vács doktor. Legtöbbjük maga fedezte fel a mellében a csomót, amit szigorúan tilos eltitkolni. Szerencsére be tudunk számolni olyan esetekről is az osztályunk történetében, akiket első pilla­natban műtétre alkalmatlannak ítéltünk meg, a folyamat előre­haladott volta, valamint a szö­vettani típus miatt. A gyógysze­res kezelések hatására később operálhatóvá váltak, és sikeres* műtéten estek át. Aző esetükben is, ha tovább folytatjuk az utóke­zelést, megvan a remény arra, hogy meggyógyuljanak. A Privát Profit, valamint a Magyar Televízió Felkínálom műsora szerkesztőségének segít­ségével azt tervezik, hogy Hat­vanban is megalakítják a „Privát Profit-Felkínálom” Business Clubot a Grassalkovich-kastély- ban. Elsősorban a magánvállal­kozóknak, a társas vállalkozá­sok, vállalatok, szövetkezetek képviselőinek szeretnék létre­hozni, de várják a vállalkozni — Mit mondanak a számok, melyik korosztály hajlamos leg­inkább a mellrákra? — A rák mindent tud — szok­tuk mondani —, nincs tekintettel sem fiatalra, sem idősre. A sta­tisztikák alapján a mell-, a méh­nyak- és a méhrák elsősorban a középkorú nőket veszélyezteti. Az is tény viszont, hogy a szülési szám kevésbé hajlamosító ténye­ző. Itt kell megjegyeznem, hogy eddig a női rosszindulatú daga­natok vezető helyen álltak, míg ma az emésztőszervrendszeri tu­morok számbeli emelkedése ta­pasztalható a nőknél is. Ez per­sze relatív második hely, nem ír­ható javára az elsőnek. A szűrő- vizsgálatok jelentőségét újra csak hangsúlyoznám. Legtöbb esetben már ekkor kitapintjuk a kis csomókat. Szeretnénk azt el­érni, hogy ez a szűrés a körzeti orvosi, a belgyógyászati vizsgá­latoknak része legyen. Ha az or­vos meghallgatja a beteg szívét, nem ártana, ha azemlőjét is meg­tapintaná. Jó kezdeményezés, hogy a tüdőszűréshez a megye- székhelyen is kiképeztek emlő­szűrő asszisztenseket, hogy a nők időben onkológushoz kerülje­nek. A korszerű eszközökkel nagy biztonsággal körvonalazni tudjuk az elváltozás jó- vagy rosszindulatú voltát. A szövetta­ni eredmény dönti aztán el, hogy amputációt kell-e végrehajta­nunk. Hogy ezt a beteg hogyan éli meg, milyen hatást vált ki be­lőle, egyénektől függ. Intelligen­ciájától éppúgy, mint az ideg- rendszerétől. Az orvosnak rá kell szándékozókat is. A főbb szol­gáltatások között — az elképze­lések szerint — szerepel majd a számítógépes üzleti információs adattár, a jogi, pénzügyi, adó-, műszaki, találmányi tanácsadás, a partnerközvetítés és a munkae­rőpiaci információk mind kül­földről, mind belföldről. Ha si­kerül létrehozni a klubot, segíte­nek a piackutatásban, vállalnak idegen nyelvű levelezést, fordí­éreznie arra, mennyit közölhet betegével, a páciens mennyire van tisztában a kór sajátosságai­val, következményeivel. — Az utókezelés, a gyógytor­na, az egészséges életmód mi­kéntje mellett bizonyára szó esik az e műtét következményeként előadódó esztétikai problémák­ról is, amelyek — érthetően — so­kat foglalkoztatják a betegeket. — Valóban, hiszen éppen a külső megjelenés az első fontos lépés az önbizalom visszaszerzé­sének útján. A rákellenes alapít­vány és az Onkológiai Intézet megállapodott az osztrák Anita céggel, akik sokéves kutatás alapján olyan szilikonanyagot hoztak létre, amely a mell termé­szetes szövetéhez nagyon hason­lít. Fehérneműbe, sőt még fürdő­ruhába is beépíthető. Reméljük, hogy a különféle modellek ha­marosan a hazai piacon is megje­lennek. A pszichológus rendszerint már a műtét előtt találkozik a be­teggel, de tanácsaira az operáció után még nagyobb szükség van. — Az asszonyok testképét na­gyon befolyásolja az ilyen műtét — mondja dr. Igndcz Piroska. — Függetlenül a korától, valamint attól, hogy mennyit forog embe­rek között, hiányosnak, csök­kent értékűnek érzi magát. Rá­adásul ha fiatal nőről van szó, aki sokat adott a külsejére, nőiségé- ben sértettnek hiszi magát. So­kaknál depressziót, félelmet vált ez ki, amely befolyásolja párkap­csolatát, szexuális életét. Még ennél nagyobb lelki problémát okoz attól való félelmük, hogy hátha nem pusztul ki szerveze­tükből a ráksejt, és később vala­hol felüti a fejét. Ez az állandó szorongás, félelem pesszimistává teszi őket, szervezetük védeke­zőrendszere legyengül, nehezeb­ben gyógyulnak, mint az életvi­dámak, a derűsek, a tettre ké­szek. Ezek a csoportos foglalko­zások jó lélektani segítóerók. A lelki rehabilitáció során a betege­ket visszavezetjük eredeti életvi­telükhöz és munkakörükbe, hogy érezzék: szükség van rájuk nemcsak a családban, hanem a környezetükben is... tást, s ha szükséges, tolmácsokat is biztosítanak. A kastély egyben üzleti tár­gyalások helyszíne, termékbe­mutatók, kiállítások helye is le­het. Az érdeklődőket, a jelentke­zőket a Grassalkovich-kastély- ban fogadják személyesen vagy írásban. A telefonszám: 12-383. Bővebb felvilágosítást a klub ve­zetőjétől, dr. Kasza Sándortól kaphatnak. — Bizonyára észrevették, Kedves Olvasóink — kezdi —, hogy a Hírlap az utóbbi időben jelentősen átalakult. Az elmúlt hónapokban történt változások lényege az, hogy minél közelebb kerüljünk a megyében élőkhöz. Mindenki számára feltűnhetett például, hogy jóval több szolgál­tatást nyújtunk: szombati szá­munk 9. oldala teljes egészében közhasznú helyi információkat közöl, a piaci áraktól kezdve az orvosi ügyeletén át a templomok miserendjéig, de közkívánatra jelentetünk meg hétfőnként ho­roszkópot, Lelki Leveles Lá­dánkban pedig a hozzánk fordu­lók legszemélyesebb kérdéseire is válaszolunk, s folytathatnám hosszan a sort. — Ezek a jelenségek bizonyá­ra egy újfajta gondolkodásmód­ból fakadnak. Mi ennek a lénye­ge? — Emögött valóban az eddi­giektől eltérő újságkészítési el­gondolás húzódik meg. Magyar- országon egyelőre szokatlan ez, de Európa nyugati részén termé­szetes, hogy egy lap az olvasók szolgálatát tekinti elsőrendű fel­adatának. Ha sokban különböz­nek is anyacégünk, az Axel Springer kiadóvállalat kiadvá­nyai, ebben azonos elveket valla­nak. S mi, akik ennek a nagy „családnak” a magyar, ezen be­lül Heves megyei tagjai vagyunk, vállaljuk ezt a korszerű, európai elképzelést. Az eddigi változások — bár jelentősek voltak — kisebb nagyságrendűek. November l-jétől olyan lépésre vállalko­zunk, amely nemcsak a mi éle­tünkben, hanem az egész hazai területi, megyei sajtó történeté­ben sorsdöntő. — Elégritkán fordul elő, hogy egy szerkesztőség ilyen horderejű döntésre vállalkozik. Miben is áll ez a fordulópont? — A gyökeres változás az, hogy lapunk — a Heves Megyei Hírlap — a fejlécétől kezdve az impresszumáig, valamennyi be­tűjével igyekszik a megye minden településének életét rendszeresen tükrözni Ez olyan sorsdöntő pil­lanatban következik, amikor Magyarország és megyénk poli­tikai térképe is átrajzolódik. Az A Központi Statisztikai Hiva­tal nemzetközi forrásokból szár­mazó információi szerint 1988- ban az évi egy főre jutó összes al­koholfogyasztás (a megfigyelési körbe tartozó 46 ország adatai alapján) 5,7 liter volt, szemben az 1980-as 6,6 literrel. A 14,2 százalékos csökkenésben első­sorban a kelet-európai országok fogyasztásának 28,4 százalékos és a nyugat-európai országoké­nak 15,3 százalékos visszaesése tükröződik. E csökkenés ellené­re is az európaiak, mégpedig a közös piaci országok lakói a „legiszákosabbak”, mivel 1988- ban ezekben az országokban a tiszta alkoholban mért fejenkénti fogyasztás 10,0 liter volt, ami megközelítette a világátlag dup­láját. Ugyanebben az évben a la­egészségtelen túlcentralizáltság oldódóban van, s egyenrangúak- ká válnak településeink. Nálunk is — akár az egész világon — megnő az érdeklődés a helyi kér­dések, információk iránt. Ter­mészetes az is, hogy a legkisebb településen is felvetődött, hogy saját újságra volna szükség. Az alapításnak azonban anyagi aka­dályai vannak. A lapunkban sze­retnénk minél nagyobb teret adni ezeknek a törekvéseknek, s ily módon tudósítóink nemcsak sa­ját lakóhelyük számára adnak hírt életükről, de környezetüknek is beszdmolhatnaksorsuk alaku­lásáról. E szándékunkat meg­erősítették a lapunkban megje­lent kérdőívre adott válaszok: sok-sok Kedves Olvasónk küldte el baráti tanácsát, ezeket a válto­zásokat javasolva. — Ez a feladat a szerkesztőség új működési rendjét is feltételezi. Mit tettek ennek érdekében? — Az eddigi, merev rovat­rendszer megszűnt. Kollégáink önálló újságíróként, egy felelős szerkesztő irányításával részesei­vé válnak a települések életének. Hamarosan eljutnak a legkisebb helységbe is, hogy aztán szemé­lyes jó ismerősként foglalkoz­hassanak az ott élők örömeivel, gondjával-bajával. Minden vá­rosnak, községnek megvan a ma­ga felelőse közülünk. — Hogyan találkozhat az ol­vasó saját környezetével a lap­ban? — Már a külső megjelenésünk is eligazító. A magyar sajtóban eddig szokatlan módon a fejléc­ben a megyecímerrel is jelezzük hovatartozásunkat. Hangsúlyos helyen, s nagyobb számban je­lennek meg a megyei anyagok, s az egyes körzetek önálló oldala­kon jelentkeznek. Ezenkívül a szombati, 16 oldalas számunkat úgy alakítjuk ki, hogy a család minden tagjához szóljunk, bő ol­vasnivalót kínáljunk valameny- nyi, e tájhoz kötődő embernek. — Az utóbbi időben feltűnő, hogy sok a hirdetés. Sokak sze­rint már néha az olvasmányosság rovására is megy. Ebben törté­nik-e valami változás? —A mai életünk része a rek­lám. Lapunk vállalkozáspárti, tinamerikaiak mindössze 2,7 li­ter alkoholt fogyasztottak átla­gosan. Az 1988. évi egy főre jutó szeszfogyasztásban Franciaor­szágé a „pálma”, mivel minden italfajtából összesítve és egysé­gesen — tiszta alkoholban mérve — itt fogyott el a legnagyobb mennyiség: egy év alatt 13,3 li­ter. A második helyen Luxem­burg (13,1 liter) állt. Szorosan az „élmezőnyhöz” tartozik még Svájc és az NDK 11,0-11,0 liter­rel, továbbá hazánk 10,5, vala­mint az NSZK és Portugália, egyaránt 10,4 literrel. A megfigyelt országok közül az utolsó négy helyet természete­sen mohamedán államvallású foglalja el: azaz Tunézia, Török­nemcsak hogy helyet szeretnénk biztosítani a hirdetéseknek, de szeretnénk szervesen beépíteni a szerkezetébe. Törekvésünk az, hogy a későbbiekben ne csak egyszerű megjelentetőivé vál­junk ezeknek, hanem hasznos üzleti fórumot nyújtsunk. Az a meggyőződésünk, hogy nem le­hetünk csak szemlélői gazdasági életünknek, hanem bizonyos te­kintetben szervezőivé is kell vál­nunk, felhasználva a nyilvános­ság adta lehetőségeket. Ennek érdekében minden kedden 8 ol­dalas, nívós hirdetési mellékletet talál az olvasó újságunkban, Hír­lap Plusz címmel. Ezzel a szol­gáltatásunkkal november 6-ától jelentkezünk. — Ez a gondolatmenet azt is jelzi, hogy átértékelik a napilap helyét, szerepét a mindennapi életben. Más téren milyen hason­ló elképzeléseik vannak ? — A helyi társadalom életé­ben ennek a fórumnak valóban nélkülözhetetlen, eddig kevéssé értékelt szerepe van. A napilap felkutathatja, s támogathatja az értékes törek véseket, s maga is út­jára bocsáthat ilyen kezdeménye­zéseket. Olyan akciókat szeret­nénk szervezni, amelyek ottho­nosabbá tehetik településeinket, növelik az ott élő emberek össze­tartozási érzését, szociális érzé­kenységét, segítőkészségét. Azt is tudjuk, hogy ha nehéz is az élet, mindenki szeret játszani, ki­kapcsolódni — ebben is szeret­nénk partnerek lenni. — Milyen elvi, politikai hát­térrel kívánják szerkeszteni a la­pot, a mai, sokszor zavaros ma­gyar sajtóban milyen helyet fog­lalhatnak el? — Megbízható, hiteles lapot kívánunk készíteni. Hirdetni, őrizni szeretnénk a társadalmi, családi, emberi értékeket. Távol áll tőlünk a szenzációhajhászás, de ez nem jelenti azt, hogy ne ad­nánk meg a valódi szenzáció, a rendkívüli esemény rangját. Csak kellő objektivitással, pár­tatlanul, részrehajlás nélkül akarjuk bemutatni a világ és az ország legfontosabb eseményeit, s mindent, ami közvetlen kör­nyezetünkhöz tartozik. Rende­zett kapcsolatokra törekszünk valamennyi, e térségben műkö­dő politikai erővel, az egyházak­kal, az egyesületekkel, tükrözve törekvéseiket. A Springer cég nagy családján belül is függetle­nek vagyunk, alapvető célunk az olvasó hiteles tájékoztatása. Már eddig is igyekeztünk mindent megtenni ezért, de úgy érezzük, ez a döntő lépés ahhoz, hogy la­punk a megye minden lakójának mindennapi társa legyen. ország, Marokko és Algéria, ahol az egy főre jutó éves (tiszta alkoholban mért) fogyasztás nem éri el az 1 litert. Az égetett szeszesitalok, a bor és a sör húsz évvel ezelőtti fo­gyasztását alapul véve Finnor­szág (+135,5 %), Ciprus (+109,4 %) és az NDK (+103,7 %) tekintetében a legnagyobb mértékű a növekedés, míg pél­dául a Szovjetunióban 36,8 szá­zalékkal, Olaszországban 34,3 százalékkal és Argentínában 28 százalékkal csökkent a szeszfo­gyasztás. Magyarországon a húsz évvel korábbinál 36,4 százalék­kal több alkohol fogyott, a tíz év­vel korábbi adatokhoz képest azonban 8,7 százalékos csökke­nés mutatkozik. Szüle Rita Business Clubot terveznek Hatvanban Hazánk az „élbolyban” Adatok a világ alkoholfogyasztásáról \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom