Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-29 / 176. szám

Megoldódott a válság — dönt a Parlament Ma éjféltől 12 forinttal olcsóbb a benzin Krízis A teljes bizonytalanságban a bizonyosság: az or­szág lakóinak jó része nem élt át még ilyen válságot. Eh­hez képest talán csodálatra méltó is, hogy a fékevesztett indulatok nem okoztak több kárt. Az úttorlaszok, mint a folyók duzzasztógátjai, úgy összegyűjtötték az elmúlt hónapok feszültségeit. Az átmenet, a békés forradalom csak látszólag történt simán, s a gazdasági szükségin­tézkedések, az elszegényedés mindenkit sújtott. Valójá­ban szinte valamennyiünkben mély nyomok maradtak. Kiben így, kiben úgy nőtt a feszültség. A krízis nem egyik pillanatról a másikra keletkezett, hanem hosszú idő alatt. S a helyzet óráról órára változott: újabb és újabb tárgyalások indultak, s nem lehetett tudni, hogy az érvek vagy az utca dönt. Sokan érzik úgy: az igazi rendszerváltás, a megszenvedett demokrácia így alakul ki, mert nem lehet megtervezni, előre eldönteni, hogy milyen módon törnek a felszínre a búvópatakként rej­tőző érdekek. Sokunknak ez az első ilyen krízise. Reméljük, a „benzinespalack" nem robban, mert akkor meglehet: valakiknek az utolsó lesz. Európában nem szokatlan az ilyen válság, de nálunk, akik még csak elindultunk az oda vezető országúton, a suta kormányintézkedések, a forrpontra hevülő feszültségek, az ilyen-olyan homá­lyos politikai megnyilvánulások az átmenetiség minden jelét magukon viselik. Nyolc órán át tartotta magát a kormány Közlemény a kompromisszumról Vasárnap déltől több mint nyolc órán át tanácskoztak a munkavállalók, a mun­káltatók és a kormány képviselői. Nem akármüyen volt a tét, hiszen a drasztikus benzináremelés után hazánkban kialakult válság mind nagyobb társadalmi feszültsé­geket hozott a felszínre, s félő volt, ha nem sikerül a megállapodás, annak beláthatat­lan következményei lehetnek. Több fordu­lóban, súlyos vitákban fejtették ki vélemé­nyüket, s bizony a kompromisszumtól so­káig meglehetősen távol álltak. A kormány mereven ragaszkodott a maga álláspontjá­hoz. Végül is nyolc órán át tudta tartani magát, s esti másfél órás megbeszélést kö­vetően állt elő az első kompromisszumos javaslattal. Megkezdődhetett az ország nyüvános­sága előtt lezajlott tárgyalássorozat ered­ményeit összegező megállapodás, illetve közlemény szövegezése. A dokumentu­mot a kormány nevében Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, a munka- vállalók nevében Forgács Pál, a független szakszervezeti liga elnöke, a munkáltatók nevében Palotás János, a VOSZ elnöke látta el kézjegyével. A megállapodás szövege: 1. 1990. október 29-én 24 órától az 1990. október 26-án felemelt üzemanyagárak fajtánként, egységesen 12 forinttal mérséklődnek. Ennek megfelelően a következő árak lépnek ér­vénybe: a 86-os oktánszámú motorbenzin literenként 44 forint; a 92-es oktánszámú motorbenzin literenként 47 forint; a 98-as oktánszámú motorbenzin literenként 50 forint; a 95-ös oktánszámú ólommentes motorbenzin literenként 49 forint; a normál gázolaj literenként 30 forint; a téli gázolaj literenként 33 forint. Az új árak életbe lépésének feltétele, hogy a közlekedési akadályok felszámolása haladéktalanul megkezdődjék, és leg­később 1990. október 29-én 4.30 órára befejeződjék az ország egész területén, beleértve a határátkelőhelyeket Ls. 2. Az üzemanyag termelői árának liberalizációja fix össze­gű fogyasztási adó mellett a lehető legrövidebb időn belül tör­ténjen meg. Ennek érdekében az ÉrdckegycztctőTanács felkéri az Országgyűlést, hogy az ahhoz szükséges törvényeket a lehető legrövidebb időn belül alkossa meg. Az előkészületi munkála­tokban az Érdekegyeztető Tanács folyamatosan közreműködik. Az érdekvédelmi szervezetek támogatják és elősegítik a kor­mánynak azt a törekvését, hogy az ehhez kapcsolódó törvények 1990. november 6-ig megszülessenek. 3. Az új üzemanyagárak a liberalizálással összefüggő tör­vények hatályba lépéséig vannak érvényben. Ezen időszak alatt a benzinkutak csak a gépkocsik üzemanyagtartályaiba szolgál­tathatnak ki üzemanyagot. 4. Amennyiben az átmenet időszaka alatt — változatlan behozatal mellett — szükségessé válna a forgalmazás mennyi­ségi korlátozása, úgy annak mértékét és módszerét az ÉT köz­reműködésével határozzák meg. Köszönet segítőinknek Egri tájkép — „csata” közben... Lapunk, a Heves Megyei Hírlap szombaton meg­emelt, 36 ezres példány­számban jelent meg. Ezúton is köszönetét mondunk az Egri Nyomda laprészlegé­nek, a postásoknak, akik a taxisok messzemenő támo­gatásával zavartalanul eljut­tatták lapunkat a hírlapáru­sokhoz, a vidéki elosztók­hoz. Ennek köszönhető, hogy a Heves Megyei Hírlap elsőként jelent meg szomba­ton reggel előfizetőinknél, il­letve a hírlapárusító stando­kon. Hoppon maradt szurkolók Hiába várta az Eger a Hatvant í. 9.05. Hosszú sor az újságárus- bódé előtt. Erről is, arról is szó esik. A középpontban az orszá­gos blokád, a kilátások, a megol­dási lehetőségek. Ki a kormány­nak, ki az ellentábornak ad iga­zat — vérmérséklete szerint. Az­tán a foci is szóba kerül. A szom­bati NB I-es meccsek, és az NB II. vasárnapra kiírt találkozói. — Mit gondol, lesz nta Eger­ben mérkőzés? — kérdezi tőlem egy szurkoló. Miért ne lenne, válaszolom. Amikor pénteken délután tele­fonon beszéltünk a hatvaniak­kal, fel sem vetődött annak gon­dolata, hogy esetleg elmaradhat az összecsapás. Igaz, hogy szom­baton szinte lehetetlen volt el­hagyni a városokat, az egyik tele­pülésről a másikba jutni, de va­sárnapra oldódott a zár. No meg a vonatok állandóan közleked­nek. 2. 9.25. Biztos, ami biztos, felhí­vom a lakásán Kidben Györgyöt, a Hatvan-Deko ügyvezető elnö­két. — Már miért lenne meccs, amikor szombaton megállapod­tunk az ESE-vel, hogy elhalaszt­juk a mérkőzést. Képtelenek va­gyunk összeszedni a játékosokat, hogy mást ne mondjak, van köz­tük, aki Siófokon, Győrben, vagy épp Budapesten rekedt. — No de a vonatok — vetet­tem közbe. — Gondolkodtunk ezen a megoldáson is, de a focistákat nem tudtuk értesíteni. Sajnálom, hiába minden. 3. 9.40. A következő telefonhí­vással Káló Józsefet, az Eger SE technikai vezetőjét keresem meg. — Akkor tehát elmarad a ta­lálkozó — mondom, mintegy pontosításként a pár perccel ko­rábban kapott információt. — Már miért maradna el? — így a válasz. (Folytatás az 5. oldalon) Szinte nappali fénnyel világí­tottak az utcai kandeláberek az egri vasútállomási forgalmi cso­mópontban péntekről szombat­ra virradó éjszaka. A terelósziget közepén tűzkosár izzott — téli építkezéseken használnak ilye­neket —, körülötte melegedtek a „sztrájkőrség” tagjai. S a forró teával, amelyet nemcsak saját közösségük, illetve hozzátarto­zóik főztek és vittek körbe a „blokádokhoz”, hanem a kör­nyék lakói is. Az egriek — akik zömmel szimpatizáltak a de- monstrálókkal — szendvicsek­kel, meleg presszókávéval érkez­tek az útelzárásokhoz, amikor érdeklődtek: hogy tartják magu­kat a „frontvonalakon”. Termé­szetesen az újabb és újabb híre­ket is jöttek tolmácsolni, bár szinte mindenütt szólt a rádió, s az sem volt ritkaság, hogy hor­dozható tévén kísérték figyelem­mel a tüntetők a fővárosban zajló egyeztető tárgyalások állását Egerben csendesek voltak a hajnalok, az úttorlaszokon egy­más után hajtottak át az élelmi­szert szállító járművek, a men­tők, s magával a köznyelvben csak „taxis-sztrájknak” nevezett megmozdulással a rendőrségnek sem volt semmi problémája. Bár elterjedt a hír a városban, hogy a rendőrök felírták az utakat elzá­ró járművek rendszámait — sok helyütt lehetett is látni az újság­papírral letakart táblákat —, er­ről nem volt szó. Mint a város polgármesterét is tájékoztatták a rendőrkapitányságon, csupán azt ellenőrizték, hogy valóban annyi taxit, teherautót, kamiont állítottak-e ki a tüntetők, ameny- nyit bejelentettek az akciójuk kapcsán. Mint tapasztaltuk nappali és éjszakai „hírgyűjtő kőrútjaink” során: jelentősebb rendbontásra nem került sor a barikádok men­tén. Történt azonban olyan, hogy a pénteki forgalomlassító „járőrözéskor” — az ostorosi be­vezető szakaszon — kis híján be­lehajtottak a taxikba. A Bástya ABC-nél pedig szombaton tör­tént koccanásos ütközés: egy IFA vezetője türelmetlenségé­ben nekigurult a kordon egyik éppen arrébb húzódó tagijának. Említésre érdemes még, hogy — bár ez konkrétan nem függött ösz- sze a demonstrációval — a belvá­rosban randalírozó fiatalok fel­gyújtottak néhány parkoló sze­mélyautót, ezek egyikét — egy Ford Sierrát — éppen az ott tar­tózkodó taxisok mentették meg a lángoktól. A rendőrségi jelentésekből ki­tűnt, hogy néhány egyéb jogsértő cselekményre viszont sor került a megyeszékhelyen: az Egervin egyik belvárosi kirakatát betör­ték, a járőr forrónyomos üldözés során elfogta a két elkövetőt, Fü- löp Ferenc és Tengely Zsolt egri lakosokat. Mint megtudtuk: 27- én hajnalban a belvárosból ki­lenc esetben jeleztek kisebb tü­zet, amelyeket a tűzoltóknak si­került eloltaniuk. A már említett gépkocsikon túl lábtörlőket, sze­méttároló konténereket, kuká­kat gyújtottak fel, négy személyt előállítottak a rendőrök a történ­tekkel kapcsolatban. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat autóbuszának vezetője, Győri BarnabáseUen rendőrségi eljárást indítottak, mert a Sas út — Kertész út kereszteződésében feszült idegállapotában nem állt meg az úttorlasznál, s agresszív magatartásával „lincshangula- tot” teremtett. * Alig hangzott el az éjféli híra­dás arról, hogy megegyezés szü­letett az országos közlekedési „ostromállapot” tárgyalásos (Folytatás a 2. oldalon) Eger polgármestere, dr. Ringelhann György a taxisok képviselőivel folytat megbeszélést A vasárnap sorsdöntő eseménye az Érdeke­gyeztető Tanács ülése volt, amely délben kezdődött Budapesten, a Munkaügyi Minisztériumban. Amíg a munkavállalók, munkáltatók és a kormány képviselői több fordulóban késő estig tanácskoztak, addig az or­szágban és a megyében különféle események men­tek végbe. A legtöbb helyen a demonstráció résztve­vői enyhítettek az úttorlaszokon, indulhattak a tömeg- közlekedési és más járművek. A fővárosban kor­mánypárti tüntetés volt a Parlament, a Munkaügyi Mi­nisztérium, majd a televízió székháza előtt. Sorra szü­lettek a pártok, érdekvédelmi és más szervezetek ál­lásfoglalásai a válsághelyzettel kapcsolatban. A Ma­gyar Demokrata Fórum egri szervezete táviratban biz­tosította lojalitásáról a kormányt. Elítélték a szélsősé­ges és erőszakos megoldások hirdetőit. A vasárnapi miséken egyházmegyénkben kihirdették Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke felhívását: bölcsen, emberi méltósággal, tör­vénytisztelő módon fogadja mindenki az eseménye­ket, ne üljön fel senki a szélsőséges erők uszításának. összeállításunkban a feszült hétvégén történ­tekről készült beszámolóinkat olvashatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom