Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-26 / 174. szám
Napsugár Arunaz egér, Daji;»y-£.siiiiia£i\y u. o. 1 990. október 26., péntek Hírlap 5. 4 4 i ♦ 4 4 4 4 ! i 4 4 ! I 4 4 4 I i Az égbolt, a Hold, a Nap, a csillagok rejtelmeiből szinte nap mint nap megfejt egy-egy részt a tudomány. Ám sok még a kutatnivaló, a meg nem válaszolt kérdés, a fel nem derített titok. Mai összeállításunk azokról az újdonságokról számol be olvasóinknak, amelyek sokakat foglalkoztatnak, és érdekes információkat nyújtanak. Az élet építőanyagai — távoli galaxisokban Energiát termel — Kétszer annyi hőt sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap Mégsem csillag a Jupiter! Weljacsev kaliforniai csillagász különösen nagy energiájú rádiósugárzást észlelt a Nagymedve és a Szobrász csillagképek irányából. Rádióteleszkópjait a sugárforrások felé fordította, és csakhamar föl is fedezte, hogy az egyik erős sugárzás a Nagymedve csillagképben található. Az úgynevezett M-82-es nevű galaxisból származik. Míg a másik sugárzás forrását a Szobrász csillagkép egyik galaxisában találta meg. Megállapította, hogy a kettő több mint százmillió fényév távolságra van Földünktől. A kaliforniai csillagász az onnan érkező rádióhullámok között olyan jellegzetes hullámhosz- szokat is felfedezett, amelyek minden kétséget kizáróan a hidrogén- és az oxigénatomok kapcsolatából keletkező úgynevezett hidroxilgyök jelenlétére utalnak. Ahol ez utóbbi jelen van, ott víz is keletkezik. Ez pedig az élet keletkezésének egyik fontos alap- feltétele. így tehát ez a felfedezés azt is valószínűbbé tette, hogy nemcsak a Tejútrendszerben, hanem más hasonló távoli csillagszigetekben is megvannak az élet keletkezéséhez szükséges építőanyagok téglái. Rádiócsillagászok ugyanis felfedezték a Tejút csillagközi kozmikus korában a már említett hidroxil jelenlétét, aztán az ammóniát, a szenet tartalmazó formaldehidet, az acetilént és egy tucatnyi más komplex vegyületet. Milyen a Vénusz felszíne? Több kutatócsoport is foglalkozik a Vénusz felszínének radarvizsgálatával. Az elmúlt időszakban megállapították, hogy két lánchegységnek gyanítható képződmény is található a bolygón. Ezeknek egyike nagyjából észak — déli, a másik pedig kelet — nyugati csapásirányú. Dr. Richard Goldstein, a NASA egyik tudományos szaktanácsadója szerint az alapzatok nagy lánchegységek, vagy gerincekkel összekötött krátervonulatok lehetnek. Mások is úgy vélekednek, hogy a Vénuszon lehetségesek hegyek, mégpedig tűzhányók! A bolygó légkörében ugyanis időről időre látható fényvillanásokat csak vulkáni kitörésekkel lehet megmagyarázni. Az egyidejűleg végzett színképelemzések ugyanis azt mutatták, az ilyen fények után a Vénusz légkörének részei fölött vulkanikus eredetűeknek ismert gázok jelennek meg. Miután a bolygó légköre rendkívül sűrű, a kitöréseknek nagyon erőteljeseknek kell lenniük, mert különben a fényüket nem észlelnék a tudósok a Földről. Vélemények szerint elképzelhető, hogy a Vénusz jelenleg a fejlődésnek olyan időszakában van, mint a Föld volt néhány százmillió évvel ezelőtt, amikor bolygónkon a vulkáni tevékenység a jelenleginél hevesebb volt. A Heves Megyei Hírlap október 5-i számában megjelent csillagászati hírekre szeretnék néhány gondolattal reagálni. Derült éjszakákon, messze a városi fényektől, nagyon sok csillag látható az égbolton. Körülbelül háromezret lehetne megszámolni. Ezek, valamint amelyek a nagy távolságuk miatt csak távcsővel figyelhetők meg, a Tej- útrendszer részei. A Napunk is tagja ennek a spirál alakú csillag- városnak, a Galaxisnak. Hozzávetőlegesen 100 milliárd csillag alkotja ezt a rendszert, amely olyan hatalmas, hogy a fény az egyik szélétől a másikig mintegy 100 ezer évig utazik. Bármennyire is nagy képződményről van szó, a világmindenség ettől még jóval nagyobb kiterjedésű, hisz a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló galaxisból rengeteg van. A legtávolabbiak több mint 12 milliárd fényévre helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy az a fény, ami most róluk a szemünkbe jut, akkor indult el — 12 milliárd évvel ezelőtt —, amikor a Földünk még nem is létezett. Ez hihetetlenül nagy távolság, ha belegondolunk, hogy a fény másodpercenként majdnem 300 ezer kilométert tesz meg. Természetesen a közelünkben is vannak galaxisok, mint például a galaxisunk két kísérője, a Kis és Nagy Ma- gellán-felhők. Az előbbi egy kisíme.aJupiterképe közelről, amelyet a Voyager II. űrszonda készített (Gál Gábor reprodukciója) méretű, szabálytalan, az utóbbi pedig egy horgas, spirális rendszer. A csillagrendszerek tehát főként csillagokból állnak, de némelyikben, mint például a mienkben is, jelentős lehet a gáz- és porfelhők mennyisége. Ezek egy része felrobbant csillagok maradványa, a másik — nagyobbik — részük pedig olyan felhő, amelyekből csillagok és bolygók születnek. Szerencsére nem minden csillag robban fel „élete” végén, csak azok, melyeknek tömege legalább 1,44-szer nagyobb a Napunkénál. Ezért a Nap „halála ” nem lesz olyan látványos, mert nem válhat szupernóvává. Erre azonban szerencsére sokat kell várni, ugyanis legalább még 10 milliárd évig a maihoz hasonló marad. A csillagokon, valamint a gáz- és porfelhőkön kívül nagyszámú bolygó és egyéb apró égitest, meteor, üstökös stb. is része a galaxisunknak. Naprendszerünkben történetesen kilenc nagybolygó kering. A Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó. A Jupiter is bolygó, igaz, óriásbolygó, de nem csillag. A csillagászok ugyanis azt az égitestet nevezik csak csillagnak, amely magreakcióval vagy — kialakulása elején — összehúzódással tetemes mennyiségű energiát termel és sugároz szét. Az igaz, hogy a Jupiter is termel energiát, valószínűleg azért, mert lassan összehúzódik, és ez hőfejlesztéssel jár. így körülbelül kétszer annyi hőt sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap. De semmiképpen nem nevezhető tetemesnek, ezenkívül a belsejében sohasem lesz akkora nyomás és hőmérséklet, hogy beindulhasson a fúziós- energia-termelés. Ehhez túl kicsi a tömege, mivel körülbelül egytizednyi naptömeg szükséges a csillaggá váláshoz. Ennyi anyag kell ahhoz, hogy az égitest belsejében elég nagy nyomás és hőmérséklet alakuljon ki az atommag-reakcióhoz. A naprendszerünkben pedig az összes bolygó tömege körülbelül 2 százaléka a Napénak. Egyébként nem a Jupiter az egyetlen óriásbolygó, amely belső energiatermeléssel rendelkezik. Ilyen még a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz is. Tévedés lenne tehát őket csillagoknak nevezni, hisz a lepkékre sem mondjuk, hogy madarak, mert tudnak repülni. Karászi István Hogyan állapították meg régen az év hosszát? Kedves, hangulatos ünnepeinknek — például az újévnek — az ismétlődése szorosan összefügg a csillagászati év hosszával. De ünnepeik, újévük a régieknek is voltak, és így joggal vetődik fel a kérdés, hogy azok hogyan, milyen pontossággal határozták meg az esztendő hosszát? A régi egyiptomiak polgári évének hossza 365 nap volt. A papság által használt ünnepi naptárban azonban minden negyedik évet 366 napos szökőévként soroltak az esztendők közé. Ez volt a mi jelenleg használt naptári évünk alapja, mert Julius Caesar i. e. 46-ban a görög — egyiptomi Szoszige- nész csillagász javaslatára ennek az egyiptomi ünnepi évnek a használatát rendelte el a római birodalom minden tartományában. Kevés módosítással ma is ezt az egyiptomi eredetű évet használja az emberiség legnagyobb része. Tudnunk kell azonban, hogy az úgynevezett Julián-év 11 perc 14 másodperccel hosszabb, mint a csillagászati úton igen pontosan megmérhető hosz- szúságú napév — vagyis a természet éve. Ennek eltérését a 365 és negyed napos — első közelítésben igen pontosnak tekinthető — évtől mára régi közép-amerikai maják észrevették. Ők úgy iktatták egyikfajta naptárukban a szökőnapokat az évek sorába, hogy naptári évük hosz- szának eltérése a pontos napévtől csak hat másodpercet tett ki. Vagyis kiderült, hogy a maják évének hossza jóval pontosabb volt, mint az 1582-ben bevezetett úgynevezett Gergely-naptár éve, amelyet ma is használunk. Ezt a bámulatos pontosságot igen egyszerű eszközzel érték el a régi maja nép csillagászai. A mai Honduras területén fekvő egykori Copán város közelében a régészek két nagyméretű, ledőlt kőoszlopot találtak. Az oszlopokat pontosan kelet — nyugati irányban, egymástól nyolc kilométer távolságban állították fel a régi maja csillagászok, akik az egyik oszlopnál igen jól és pontosan megfigyelhették, hogy a Nap az év melyik napján kel éppen a másik kőoszlop irányában. Hosszabb időn át figyelve a napéjegyenlőségek idejét, és számlálva a köztük eltelt napok számát, egyre pontosabban tudhatták meg a napév hosszát. Amint az év hosszára felvett közelítő értékek hibái lassan egy-egy teljes napra nőttek, vagyis észrevehetőkké váltak, kiegészítették addigi szökőszabályaikat. így hosszú időn, esetleg néhány száz éven át végzett megfigyeléseik eredményeképpen jutottak a csodálatra méltó pontosságú évhosszisme- retre. Programbörze Metamorfózis — Előre a múltba Filmpremierek Peter Housmann, a szupertehetségű fiatal tudós genetikai kísérleteket végez. Azt a szert akarja megtalálni, amelynek segítségével az öregkort le lehet győzni. Saját magán próbálja ki a szérumot, de testében borzalmas folyamat játszódik le: több száz évet öregszik, s ebben az állapotában szörnyű dolgokat hajt végre... A sci-fi horrorfilmet Metamorfózis címmel az egri Prizma moziban vetítik pénteken és vasárnap. Előre a múltba — ez a címe Francis Coppola produkciójának. Coppola az új amerikai rendezőnemzedék talán legismertebb képviselője. Utolsó alkotása meglepő gyorsasággal jutott el Magyarországra. Hősnője, Peggy Sue (Kathleen Turner játssza nagy tehetséggel) huszonöt éves érettségi találkozón vesz részt. A régi társakkal való együttlét jó alkalom arra, hogy visszamenjen a múltba. Elájul, és a ’60-as években találja magát... A hangulatos, kellemes humorú filmet ugyancsak a Prizma nézői tekinthetik meg vasárnap. Dargay Lajos rajzai a Megyei Könyvtárban Kiállítások, tárlatok A Megyei Művelődési Központ és a Környezet 2000 című folyóirat rendezésében az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola első emeleti aulájában Kastaly István festőművész kiállítása látható. * Az Egri Ifjúsági Ház első emeleti galériájában a hét végén még megtekinthetik Guthy Ágnes főiskolai hallgató grafikáit. * A Megyei Művelődési Központ Kisgalériájában Este- bán Fekete színes fametszeteiben gyönyörködhetnek. Az intézmény második emeleti előterében a 20. észak-magyarországi fotókiállítás díjnyertes képeiből rendeztek bemutatót, amely a hónap végéig tart nyitva. * Gyöngyösön, a Vachott Sándor Városi Könyvtárban Molnár László festőművész grafikái kaptak helyet. * Mezőkövesden ugyancsak a hónap végéig láthatják Guba István fotóművész képeit a városi galériában. * Az egri Vitkovics-házban Bocron ßvisf svéd grafikusművész munkái tekinthetők meg. * Adamaski Sarolta természetfotós képei fogadják az egri Gyermek-Szabadidőközpont látogatóit az intézmény földszinti folyosóján, a nyitvatartási idő alatt. Szórakoztató rendezvények Titkos lelkek — ez a címe a párizsi Compagnie Frenak modern táncszínház műsorának, amelynek koreográfiáját Frenák Pál készítette. A produkciót ma este 7 órakor tekintheti meg a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ közönsége. * A Megyei Művelődési Központ Beatles- klubjának tagjai ma délután 5 órakor találkoznak a 102-es teremben. A liverpooli fiúk rajongói megtekinthetik a Yellow submarine című filmet. * A Gyermek-Szabadidőközpontban ma délután 5 órától Bolond Béla táncpedagógus társastánc-házba válj a a fiatalokat. Ugyanitt szombaton délelőtt 9 órától Eger és környéke alsó tagozatosai részére Gárdonyi Géza vers-, próza- és mesemondó-találkozóra kerül sor. * Az Egri Ifjúsági Ház Játszó-tér programjában szombaton délelőtt fél 11-től rongybabákat és tűpárnákat varrnak a gyerekek. Ugyancsak itt és ezen a napon délután a Játékmúzeumban tölthetik hasznosan szórakozva idejüket a legkisebbek, akik bepillanthatnak régi mesterségek világába is. * Ma este nyolc órakor a Petőfibányai Művelődési Ház diszkójának Zoltán Erika lesz a vendége. Vasárnap pedig a sportcsarnokban délután 5 órától a Dolly-Roll együttes koncertezik. Dargay Lajos alkotói munkásságát azóta nyomon követjük, ha van rá kiállítási alkalom, amióta mint egri rajztanár, jelentkezett alkotásaival a nyilvánosság előtt. Hamar nyomába szegődött N. Schöffer, a kalocsai származású, világhírű művészegyéniségnek, aki a kinetikus ábrázolást, mint új és sajátságos megjelenítő művészi formát alakította ki: szerinte monumentumokat kell állítani a térbe, amelyek nemcsak a moccanatlan test esztétikai rendjével hatnak, hanem mozognak, fényt árasztanak netán, s a mozgással azt az eleven hatást éri el, amit a statikus szobrok nem képesek ébreszteni. Ezek a rajzok mintha ennek a szemléletnek papírra vetített képei, dokumentumai lennének. Vagy térképiéi olyan műtárgyaknak, amiket a képzelet egy város terére, netán egy négyfelé ágazó úttalálkozás tengelyébe állít. Az érteni kívánó igyekezet úgy is tekint ezekre a rajzokra, mintha azok felülnézetből, messzi madártávlatokból láttatnák azokat a majdan fénybe-kőbe telepítendő gondolatokat, amelyek meghatározzák egy-egy település arculatát, külcsínét. De rögtön lejjebb szállunk az értelmezés szintjén, amikor a lapok alatt ilyen meghatározást kapunk: Konfiguráció, Konstrukció, Téridő, Corpus, Esemény-horizont. És ezek a megfogalmazások apró sorozatokat is jelentenek. Akkor kezdődik igazi dilemmánk, amikor — csupán az ész és a hangulat összjátéka folytán — felcseréljük az aláírásokat. Feltolakszik bennünk a nem is kötözködő kérdés: mi itt a lényeg? Mindenütt ugyanaz? Mi ez az elvontság, amely nem engedi, hogy közelebb juthassunk a rajzhoz, az alkotóhoz? Mert mégiscsak valami meghatározó egyéni tartalomnak kell lennie ebben a megnyilatkozásban, ha egyszer a Cor- pus-ban szenvedésre és hitre is utalás történik, amely a lélek megváltásáról, az emberi sors egyik fontos lelkiismereti ügyéről szól hozzánk. Ugyanakkor egybevetjük ezt az Esemény-horizonttal, a Téridővel, és nem tudjuk felfeszíteni a közölt fogalmak tartalmát. Nyúlnánk a kívülről, az alkotó életéből vett adatokhoz, a nemzetközi elismerést is jelző írásbeliséghez, de nem jutunk közelebb az ábrákat elénk helyező egyéniséghez. Ha minden fogalomra ugyanazt a külső ruhát húzza a teremtő ész, valahol a fogalom is sérül, netán a fogalom azt a különös tartalmát veszti, amit a mester éppen közölni akar. Nem a befogadási szándék hiánya, inkább a felkészületlenségünk az oka, hogy a látott jelenségeket, azok tényét propagáljuk azoknak, akik az elvont fogalmak, az absztrakciók iránt fogékonyabbak. Lombhullató túra A Heves megyei és az egri városi természetbarát bizottság együttesen tartja természetbarát-találkozóját és lombhullató túráját szombaton a Bükkben, Várkúton. A résztvevők csillagtúrával közelíthetik meg az esemény színhelyét, ahol megemlékeznek majd a megye első természetjáróiról. A nap során vetélkedőre, valamint az országos kéktúra minősítő jelvényeinek átadására kerül sor. Ajánlott útvonalak: Egervár vm. (Csebok- szári-lakótelep) — Tibakút — Várkút, Egervár vm. — Nagy- Eged — Bikk-bérc — Várkút. A várkúti elágazóig vagy Síkfőkútig autóbusszal, onnan gyalog juthatnak Várkútig. Felsőtár- kány (templom) — Keringő út — Törökút — Várkút, Felsőtár- kány — Fűtőház — Ifjúsági tábor — Csákpilis — Törökút — Várkút. A várkúti turistaház elé 11 óráig kell beérkezni. A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya vasárnap nyílt túrát indít a Bükkbe. A táv hossza 15 kilométer, állomásai: Hór-völgyi elágazó — Su- balyuk-barlang — Oszla-őrház — Ódorvár — Erzsébet-forrás — Törökút — Csákpilis — Felsőtár- kány. Az érdeklődőket 8.30-kor Franczia István várja az egri autóbusz-állomáson.
