Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-21 / 171. szám

8. Híjrlap-HÉTVÉGE 1990. október 21., vasárnap Kapásra várva... Kertész leszek A horgászbot A horgászat alapfelszerelése a bot, az orsó és a zsinór. Az alap- felszerelések beszerzése a legin­kább költségigényes, hiszen egy- egy közepes, valamint jobb hor­gászbot vagy orsó ára külön-kü- lön ma 2000 — 2500forint. (Le­het, hogy holnap már drágább.) Aki azonban a boton, orsón, zsi­nóron akar spórolni, nagyon ha­mar megtanulja és meg is szén vé­di a régóta ismert közhely igazsá­gát, hogy az olcsó a drága. Ter­mészetesen azért a horgászeszkö­zök vásárlásánál a józan ész ha­tárain és a realitások körén belül kell maradnunk. Az igényességet és a korszerűségre való törekvést ne tévesszük össze a fölösleges pazarlással. A három elemből álló alapfel­szerelésnek talán legmeghatáro­zóbb tagja a horgászbot. Napja­inkra a horgászeszközök fejlődé­se jelentősen felgyorsult. Hála horgászcikk-kereskedelmünk­nek, ma már világszínvonalat képviselő termékek is kaphatók nálunk széles választékban. A horgászbotok tekintetében a kí­nálat szinte elképesztő. A bot tu­lajdonképpen nem más, mint a horgász karjának a szerves foly­tatása. A bot alakítja át bedobás­kor a horgász mozdulatsorának, izomerejének energiáját ballisz­tikus ívű repüléssé, melynek so­rán a csali a kívánt helyre kerül. A jó bot az ember izomerejének koncentráló megsokszorozója is lesz egyrészt a bevágáskor, más­részt a megakasztott hallal való küzdelem, a fárasztás során. A teljesen kezdő, tapasztalt hor­gásznak: milyen botot vegyek? A kérdésre a válasz nem is olyan egyszerű, hiszen a különböző horgászmódszerek és a különféle halak más-más tulajdonságokkal rendelkező botokat igényelnek. A horgászbotok tulajdonságai­nak ismertetéséhez, egy-egy tí­pus leírásához a katalógusok ál­talában a következő adatokat adják meg: a bot hossza (cm), a részek száma, a bot hossza szállí­táskor (cm), a bot súlya (g), a bot akciója, és a bot dobósúlya (g). A bot hossza az 1,50 m-es egy- kezes, könnyű pergetőbottól a 12 m-es versenybotig rendkívül változó. A részek száma szerint egy- és többrészes botokat isme­rünk. Az egyrészes bot előnye, hogy karakterisztikáját sehol sem töri meg vagy gyengíti az ösz- szeillesztés helye. A teleszkópos rendszerű botok többrészesek, könnyen szállíthatók és kezelhe­tők, minden bizonnyal ezért ter­jedtek el. A bot szállításkori hosz- sza a tokban elhelyezett, illetve összetolt botra vonatkozik. A bot súlya csak látszólag semmit­mondó szám. A különböző, de azonosan terhelhető botok közül az a jobb, amelyiknek kisebb a súlya. A bot akciója azt jelzi, hogy a bot hogyan viselkedik ter­helés hatására. Kifejezésére még nincs egységes rendszer. Egyes gyárak egyszerűen csúcs- vagy parabolaakciójú botokat kínál­nak, mások a merev, közepes vagy lágy megjelölést használják. Gyártástechnológiailag az akció nem más, mint a fokozatosan el­vékonyodó botanyag merevsé­ge. Általában a kisebb dobósú­lyú botok spiccakciósak, a na­gyobbak inkább parabolaakció- júak. A dobósúlyt rendszerint két számmal adják meg a gyárak, az alsó és a felső értéket jelölve meg. Ha a bot terhelése nem éri el az alsó határt, a bot nem képes a dobás energiáját felvenni, illet­ve átalakítani. Ha a megenge­dettnél nagyobb súllyal dobunk, botunkat nemcsak túlterheljük, hanem a bot a dobási energia nagy részét el is nyeli. A dobás távolsága mindkét esetben elma­rad attól a mértéktől, amelyet a boton jelölt értékhatárok közé eső súllyal elérnénk. A dobósúly a gyárak által több kísérleti mé­réssel megállapított érték. A kez­dő horgásznak el kell döntenie, hogy milyen módszerrel, milyen halakra és hol kíván rendszere­sen horgászni. A szakirodalom részletesen ismerteti a konkrét esetekre leginkább alkalmazható botokat. Nagy segítséget nyújt­hat Örley Dénes: Horgászbot cí­mű műve (Mezőgazdasági Ki­adó, 1989.), Ragadozó halak horgászata (Formatív Kiadó, 1989.) és a Változatok a ponty horgászatára című könyv (For­matív Kiadó, 1990.) A horgászbotok kiválasztása és megvásárlása alkalmával a kö­vetkező márkákat célszerű és hasznos elsődlegesen előnyben részesíteni: D. A. M., Daiwa, Cormoran és Silstar. Molnár Csaba Mindennapi nyelvünk Az ékezeteken is sok múlik...! Újabban nagyon megszapo­rodtak a sajtóhibák. Az újságok, folyóiratok hasábjain meg külö­nösen gyakori a betűcserék mel­lett a hosszú hangok ékezetének elhagyása, illetőleg a rövid hang­zókkal való felcserélése. Mind­ezt nem minősíthetjük egyszerű helyesírási hibázásnak. Az ilyen sajtóhibával orrára bukik a sza­vak értelme, használati értéke is, hiszen magánhangzóink betűje felé tett pont vagy vonás a jelölt hangok hosszúságát és rövidsé­gét is érzékelteti, s ezzel jelzést kapunk, hogyan módosul ajelölt betűk hangértékének jelentése: kar: kár, bal: bál, vadló: vádló stb. Az sem véletlen, hogy költő­ink igen kifejező stíluseszköznek is felhasználják az időtartambeli minősítéssel együtt járó ékezet­beli különbségeket: „Azt hiszi: korszerű, pedig csak kórszerű'’ (Hidas Antal: Villanások); „Ki­csi jószágom, jószagom” (Parti Nagy Lajos: Törek); „Szeresse ön ámbár a sajtot,/ utálja ön ám­bár a sajtót” (Tóth Árpád: A Désy-ház). Azon sem csodálkozhatunk, hogy versíróink sajátos poétikai szerepkörben merész szóképek, hasonlatok és költői motívumok érzékeltetésére is felhasználják az ékezetek formai és használati értékbeli sajátosságait. Erről ta­núskodnak ezek a versekből ki­szemelt szövegrészietek: „A pá­ra épp csak leng a Nagykirálykő/ ákombákomán, mint merész ke­zek/ vonása nyomán felrótt éke­zet) az í-n, az á-n, az ő-n ”(Szem- lér Ferenc: Nagykirálykő). — „Ó, nagy Betűk, vigyázzatok a kis kezdőbetűkre /semmi sem szent előttük, csak a folytatás/: viszik az ékezeteket semleges te­rekre“ (Márki Zoltán: Áprilisi kezdőbetűk). „A közösség erőt adna/biztonságérzetet/, mindig tudnánk, hova kell vessző, pont, ékezet"(Béres Attila: Tervezge- tés). Merészebb képzetkapcsolásra késztetnek bennünket Károlyi Amy Három magánhangzó cí­mű versének szövegrészletei is: Azok a hosszú magánhangzók,/ a hosszú í, a hosszú ú,/ hosszú hegyes tőr, szívembe/ acél mar­kolaté./ A hosszú í, a hosszú ú/ viharban zúg, rí a zsalu”. Költői hasonlatnak és helyesí­rási példázatnak egyaránt érté­kelhető Soós Zoltán Pity éri című versciklusának e részlete: „Állt a pucér sorban, akár a sztriptíz „ í”- jén az ékezet. ” A megfelelő ékezetek helyte­len felhasználása nyomán kelet­kező sajtóhibák garmadájában olyan helyesírási bukfenc is talál­ható, amely szinte a tudatos hu- morizálás példájául szolgálhat. Ilyen például, hogy a rádióbeli Déli Krónika ebben a hibás for­mában volt olvasható: Deli kró­nika. A Drogbárok és a drogbá­rók című újságcikkben a sajtó ör­döge meg-megcserélte a rövid és hosszú hangzók betűjeleit. A he­lyes szöveg: „A drogbárók nem gazdagodhattak volna meg, ha az Egyesült Államok városaiban nem léteznének drogbárok. Annak sem örülhettünk, hogy az oly gyakran emlegetett zöld­bárók helyett ezt a formát is ol­vashattuk: zöldbárok. Hogy az ékezeteken-valóban sok múlik, valóságtartalmát an­nak az olvasómnak is szíves fi­gyelmébe ajánlom, aki arról pa­naszkodik levelében, hogy gyer­mekének „helyesírási jegyét az is lerontja, ha csak az ékezeteket felejti megfelelően felrakni.” Azt is megjegyzi olvasónk, hogy a plakátokon, a hirdetésekben, a hivatalos levelekben pedig oly­kor hemzsegnek az ilyen „ékeze­tes hibázások”. Ez a nemkívána­tos jelenség azonban nem ment fel bennünket, hogy az iskolá­ban, a közéletben, a sajtóban és a televízióbeli feliratozásban ébe­ren figyeljünk arra is, hogy a ma­gánhangzókat jelölő nagybetűk­re is fel kell tennünk az ékezete­ket (Árpád, Óbuda). Csak a rö­vid nagybetűs i-n nincs pont (Ilo­na, Izsák). A hosszú nagy í-re azonban ki kell tennünk az éke­zetet, mint ahogyan a költő is te­szi: I-n ugráló ékezet (le-föl, le- föl”. (Keresztes József: Földbe vert szavak). Dr. Bakos József ' A koszorúkészítés alapjai A koszorúkészítés a virágkö­tészet egyik sajátos szakterülete. Nagyon sokan csak ennek készí­tésére specializálták magukat, és foglalkozásszerűen művelik. A jó ízlésen kívül nagy kézügyessé­get, gyakorlatot igényel. A virág- kötészeti produktumok közül az egyik legnagyobb mennyiségben előállított termék, különösen ha­lottak napja tájékán. A mennyi­ségi követelmény készítőjét gyakran monotóniára, iparszerű „gyártásra” kényszeríti. A koszorú gondolatainkban a temetéshez, sírhalomhoz kötő­dik, pedig más célra is használ­ható, például ünnepi alkalmak asztaldíszeként, fali dekoráció­ra, stb. A virágkészítmények kö­zül a legnagyobb történeti múlt­tal rendelkezik. Az antik idők­ben ünnepi hangulat kifejezésére is koszorút kötöttek, babérból, olajágból font koszorút viselt a kitüntetett, köztiszteletben lévő férfiú. Halottak napja közeledik. Er­re való tekintettel — a számos al­kalmazási lehetőség közül — a kegyelet, elhunyt kedveseink em­lékére kötött koszorúk készítésé­hez adok útbaigazítást. Alakja hagyományosan kör alakú. A kerek, zárt forma nyugalmat, bé­kességet sugároz, halotti koszorú esetében egyben az élet végét is jelképezi. Mint minden test, a koszorú is akkor szép, ha ará­nyos. A virágkötészet egyéb te­rületeiről ismert „aranymetszés szabálya” itt is kötelező. Nem szép, ha a koszorútest túl vékony, és ehhez nagy nyílás tartozik (vagy fordítva). Ä helyes méret kialakításánál a következő arányosság a megfe­lelő (koszorútest vastagsága): 1,1:1,4 (koszorúnyílás). A meg­értést a mellékelt rajz könnyíti. A koszorúnyílás átmérőjét be­folyásolja a felhasznált anyag színe (az optikai csalódás ellen- súlyozására sötét anyag esetében nagyobb nyílást hagyhatunk) és a kötés stílusa. Általában készen vásárolt koszorúalápokra dolgo­zunk, és ezek már a fenti szem­pontok figyelembevételével ké­szültek. A koszorúalapok külön­böző méretben (15 cm — 60 cm átmérőjű a leggyakoribb) és vál­tozatos anyagból kaphatók. Egyik legismertebb az ún. „drót­alap”, ami nem más, mint két kü­lönböző átmérőjű, egymás felett magasítópálcákkal kirögzített drótkarika. Az alsó kör át­mérője 10 — 20 cm-rel nagyobb a felsőnél. Belső anyagához egészséges, hosszú szalmát használunk kerek formára és megfelelő vastagsá­gúra kialakítva (dróttal folyama­tosan átkötve). Erre simítjuk és kötjük rá a mohát. Régi, már majdnem elfeledett, de az utóbbi időben újra divatossá vált a kü­lönböző fák — elsősorban fűz — vesszőivel készített alap. Fel­használási területe ma már átte­vődött a dekorációs célú kompo­zíciók körébe. A modem techni­ka szülöttei a „műalapok”. Ezek különböző anyagszerkezetű tű­zőhabok. Gépi úton formázot- tak, így formájuk, arányuk meg­felelő. Száraz alap kezdő virág­kötők, háziasszonyok számára. A következő alkalommal egy ilyen könnyen elkészíthető ko­szorúhoz adok használható re­ceptet. Y. Pénzes Judit Barangolás hazai tájakon A rejtvényábrában 8 olyan helység, illetve tájegység nevét rejtettük el, amelyek turisztikai szempontból nagy jelentőségre tettek szert. Megfejtendők a vízsz. 1., 8., 29., 59., 77., 78., valamint a függ. 21. és 28. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Arborétumáról ismert helység 8. Szekszárd melletti vadrezervátum 14. Bizonyos kö­rülmény, helyzet 16. Borongós 17. Rejtő-regények szakácsmű­vészetéről híres hőse 18. Levelet küldött 20. Népzenét játszó együttesünk 22. Ragadozó ma­dár 23. Eljut erre a helyre 25. Német nőnemű névelő 27. ... Maria (brazil labdarúgó volt) 29. Várát Zrínyi Miklós védte 32. Ókori római pénz 33. Ritka női név 35. Folyadék 36. A televízió alkalmazottja 38. Van felesége 39. Fekete-tengeri halfajta 41. Csinál 43. Borotválkozásnál használt kristályos anyag 45. Já­rom 47. Gazda... hizlalja a jószá­got 48. Levélmintázattal látna el 50. Az egyik szülőtől származó 52. A szaglás szerve 53. A régi rómaiaknál az ékesszólás tanító­ja 55. Katonai rangjelző szócska 56. Nem kell több 57. Skálahan­gok 59. Természetrajzi terület Nógrád megyében 62. Kiütés a ringben 63. Virágos mező 65. Női név 66. A kés vágórésze 68. Árut értékesít 70. Hajó része 71. Külföldi sportszergyár 73. A kö­zelebbi tárgynál 75. Hajlékony páncélé tengeri rák 77. Műemlé­keiről ismert helység Baranyá­ban 78. Természeti látnivalók­ban gazdag helység a Dunaka­nyarban. FÜGGŐLEGES: 1. Képző 2. Egy helyben van 3. Olasz kisváros 4. Furfangos 5. írószer-kereskedelmi vállalat 6. Tengeri halfajta 7. Ford. állóvíz 9. Kutya 10. Vízben tisztít 11. Származik 12. Szudánia sivata­gos területe 13. Furattal rendel­kező hengeres test 15. KJ van fej­lődve 18. Erre a helyre 19. Tele­víziók 21. A Dunakanyar déli kapujának is nevezik 23. Bűvöli 24. A felületére karcolja 26. Ha­zánk egykori fővárosa is volt ez a városunk 28. Elvégzendő fel­adatot meghatároz 30. Becézett Ilona 31. Az egész építőeleme 34. Tudja, hogy ki vagyok 37. Szegedi sportegylet korábbi ne­ve volt 39. Nehéz tárgyat maga után húz 40. Török katonai rang volt 42. Azonos nevű férfiak 44. Tetszetős külsejű 46. Vasútállo­más a Debrecen — Nyíregyháza vonalon 49. Földtörténeti har­madkorból származó kova 51. Részben odalök! 54. Olaszor­szág fővárosának lakója 56. Hí­res svéd párbajtőröző volt 58. Rettegni 60. Tengeri emlős 61. ...hoz (megalkot) 64. Harckocsi 67. Rágcsáló 69. Világtáj 71. Ragadozó madár 72. Annál len- tebbi helyre 73. Kiejtett mással­hangzó 74. Paripa 75. Ford. ha­tárrag 76. Ajándékozik. Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom