Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-19 / 169. szám
1990. október 19., péntek Hírlap 5. Hozzákényelmesedtünk már az izzólámpához városban és falun, gyárban és bányában, gépkocsin, hajón és repülőgépen egyaránt. De ne feledjük, hogy e találmány kifejlesztésében a magyaroknak milyen nagy szerepük volt. A legtökéletesebb izzólámpát, a kriptonlámpát is magyar fizikus, Bródy Imre találta fel, aki száz esztendővel ezelőtt született. Mai összeállításunkban rá és munkásságára emlékezünk. A feltaláló Bródy Imre 1890-ben született. Eredetileg középiskolai tanárnak készült. Oklevelének megszerzése után fizikából bölcsészdoktori diplomát szerzett. Értekezése, amelyben elsőnek számította ki úgynevezett kvantumelméleti alapon az egyatomos gázok kémiai állandóját, ma is megállja a helyét az elméleti fizikában. Az 1910-es évek végén Németországba, Göttingenbe távozott, ahol hamarosan a híres Born professzor munkatársa lett. Miután nem tudott beilleszkedni az idegen viszonyok közé, mihelyt tehette, hazajött. 1922-ben belépett az Egyesült Izzó akkor létesített kutatólaboratóriumába. Hamarosan a legkiválóbb műszaki szakembernek bizonyult. Tiszta látása, éles logikája, biztos ítélőképessége, természettudományos gondolkodásmódja, a műszaki kérdések iránti érdeklődése voltak tehetségének összetevői. Az izzólámpagyártás legnagyobb szakembere lett, és ezen a téren alkotott vi- lágraszólóan nagyot. Életét a hitleristák oltották ki 1945-ben, távol hazájától, szeretteitől. Az általa feltalált kriptontöltésű izzólámpáról kiderült, hogy azonos fogyasztás mellett körülbelül 14 százalékkal több fényt ad, mint az addig gyártott legjobb minőségű izzólámpák biztosítottak. Bródy eljárása lehetővé tette a kriptongáz nagyipari előállítását és az ezzel töltött izzólámpák gyártását. Az általa kijelölt elvek alapján a Veszprém megyei Ajkán épült fel a világ első olyan üzeme, amely az izzólámpagyártás igényeinek megfelelő mennyiségben közvetlenül termelt kriptongázt a levegőből. Bródy Imre találmánya egy egészen új iparágat indított el. A világ vezető lámpagyárai mind gyártják a kriptonlámpát, amely kisebb áramfogyasztású és nagyobb fényt ad. Néhány év alatt bebizonyította... Minden, magas hőmérsékletre hevített, át nem látszó test világít — A wolfram karrierje Akkoriban elsősorban a szénre gondoltak 1872 után Lodigin alapvető kutatásait követően A. T. Edison, és vele egyidejűleg W. E. Sawyer, valamint A. Man 1878-ban jelentették be szabadalmukat az izzólámpára. Az azóta eltelt több mint száz év óta ez utóbbi igen sokat fejlődött. Megállapították, hogy minden, magas hőmérsékletre hevített, át nem látszó test világít, azaz fényt sugároz. Az izzótestek sugárzásának elméletével már a múlt század vége felé foglalkoztak a tudósok. Az izzólámpára vonatkozólag kimutatták, hogy az izzó test az energiának csupán csekély részét sugározza ki fény alakjában. A legnagyobb rész veszendőbe megy a hősugárzás és hővezetés révén. Bródy arra gondolt tehát, hogy a kriptont mint főterméket állítsa elő. A szakemberek nem hittek a dologban. A világhírű németországi Linde-gyár mérnökei, amikor Budapestre jöttek megtárgyalni egy esetleg megépítendő kriptongyár tervét, az akkori feljegyzések szerint a megbeszélés után azt mondták egymásnak: „Ez a kövér bolond!” A „kövér” Bródy Imre volt, akit egyébként kartársai is így becéztek, hogy a kutatóban dolgozó soványabb névrokonától megkülönböztessék. És Bródy néhány év alatt bebizonyította, hogy azt a kriptont, amit a Linde-gyár nyilván csak laboratóriumi célokra egészen kis mennyiségben állított elő, és literenként kétezer márkáért adott el, nagyüzemi méretekben is létre lehet hozni a levegőből. És mindennek az önköltsége 17 márka. A neves feltaláló a kripton- gyártást Polónyi Mihállyal együtt oldotta meg. A műszaki fejlesztésben pedig jelentősen részt vett Theisz Emil és Kőrösy Ferenc. Munkájuk nyomán a Veszprém megyei Ajkán épült fel a világ első olyan üzeme, amely az izzólámpagyártás igényeinek megfelelő mennyiségben, közvetlenül termelt kriptongázt a levegőből. A kripton alkalmazását akkoriban még egy előre nem látott körülmény is elősegítette. A kísérletek során ugyanis kiderült, hogy a kriptonlámpa méretei lényegesen kisebbek lehetnek, mint az argonlámpáké. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a lámpa térfogatát — fe- ketedési veszély és túlmelege- dés nélkül—a felére lehet csökkenteni. Ennek nagy a gyakorlatifontossága. A kriptontöltés költsége lényegesen csökkent, a lámpa kisebb és szebb lett, továbbá alkalmazkodóképesebbé vált. Nem túlzás tehát, ha megállapítjuk, hogy Bródy Imre feltalálói tevékenységének kiváló terméke a technika mai fejlettsége mellett is a legtökéletesebb izzólámpa. Rájöttek arra is, hogy minél magasabb az izzási hőmérséklet, annál több energiát hasznosítanak fény alakjában. Ha tehát egy testet azért izzítunk, hogy vele világítsunk, minél magasabb hőmérsékletre kell hevíteni. Éppen ezért az izzószál anyagául csak olyan testek jöhetnek számításba, amelyek olvadáspontja igen magas. Akkoriban elsősorban a szénre gondoltak, amelynek olvadáspontja 3800 fok. Miután a szén szabad levegőn izzítva hamar elég, az izzólámpánál a szénszálat légüres térben hevítették. A tapasztalat az elmélettel ellentétben ázt mutatta, hogy a szenet nem lehet tartósan 1850 foknál nagyobb hőfokra izzítani, mert túl gyorsan elpárolog. Ez pedig két következménnyel jár. Egyrészt a szál mindig vékonyabb lesz, végül is kiég. Másrészt az üvegbűrára finom szénréteg rakódik, ettől megfeketedik, es így ez a réteg a fény egy részét elnyeli. Ezért más anyag után kellett nézni. Századunk elején kezdtek olyan kísérleteket, amelyek eredményeként ozmium-, tantál- és wolframlámpákat gyártottak. A fémek közül a legalkalmasabbnak a wolfram bizonyult, miután legkevésbé párolog. Csakhogy ez utóbbit igen nehezen lehetett előállítani. Az első wolframszálas izzólámpákat 1905-ben gyártották először Magyarországon, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. — a mai Tungsram — újpesti telepén. A tiszta wolframszálak Just és Hanaman 1904-ben nyert magyar szabadalma alapján készültek. Miután a korszerű izzólámpa követelménye a kitűnően megmunkálható wolframdrót és az izzó állapotban is tökéletesen alaktartó test, a wolframnak, mint fémnek előállítása is ehhez igazodott. Az előbbi kérdést az amerikai Coolidge oldotta meg 1908-ban. ó találta meg a módját a wolframszál húzóeljárással történő előállításának. Az imént említett utóbbi kérdés megoldása megint csak magyar kutató nevéhez fűződik. Pácz Aladár kohómérnök 1917-ben olyan eljárást dolgozott ki, amely lehetővé tette az alaktartó izzótestek előállítását. Pácz találmánya igen jelentős volt, általa megoldást nyert a mindmáig használt egyenletes minőségű wolfram- szalas izzólámpa. 1913-ban Langmuir amerikai fizikus azt is megoldotta, hogyan lehet a wolframszál izzásakor elkerülhetetlenül jelentkező párolgást csökkenteni, és az izzószál hőmérsékletét hasznosan növelni. Sikerült olyan gáztöltésű lámpát is szerkesztenie, amelynél az izzószál hőmérsékletének emelésével elért nyereség nagyobb, mint a gáz hővezetése által okozott veszteség. Mindez 1913-ban történt, három évvel később Jacobi újabb eljárást dolgozott ki a gáztöltésű lámpáknál. A nitrogént argonnal helyettesítette. Ez azért volt hasznos, mert az argon hővezető képessége csak 60 százaléka a nitrogénnek. Ez utóbbi gáz által sikerült csökkenteni a hővezetési veszteséget. És itt kapcsolódik be az izzólámpa fejlesztésének történetébe Bródy Imre munkássága. A kriptonlámpa születése Ez a témakör Bródy kutatómunkájában két részre ágazott. Az egyik rész a kripton ipari előállításának problémája volt, a másik pedig a szorosan vett lámpatechnikára vonatkozott. Az 1900-as évek első részében a kripton egy műszakilag alig ismert anyag volt. Tulajdonképpen a múlt század végén fedezte fel a többi nemesgázzal együtt Ramsy és Raleigh, mivel azonban tudományosan alig alkalmazták, műszakilag pedig egyáltalán nem, így csak kismértékben foglalkoztak vele. Annyi ismeretes volt, hogy csak a levegőben, és abban is nagyon kis mennyiségben fordul elő. Erre vonatkozóan is a vélemények nagyon különböztek egymástól. Ezért elsősorban a levegő kriptontartalmát kellett megállapítani. Bródy Imre és munkatársa, Kőrösy Ferenc egy új eljárást dolgozott ki, amelynek segítségével megállapították, hogy a levegő krip- tontartalma köbméterenként egy köbcentiméter. Ezután már csak annak a kérdésnek a tisztázása volt hátra, hogy lehetséges-e kriptont olcsón előállítani? Új filmek Kellemes humorú bűnügyi vígjátékban, a Családi ügy című filmben szerepel együtt három nagy színész: Sean Connery, Dustin Hoffman és Matthew Broderick. A nagypapa (Connery) olasz származású, zavaros múlttal rendelkezik, hosszú éveket töltött börtönben. Fia (Hoffman) látszólag távol áll apjától, bár alapos kiképzésben is részesült a bűnözőmesterségből. Az unoka előtt komoly polgári karrier áll. Amikor azonban találkozik nagyapjával, egymásra találnak, és jó kis rablásra készülnek. Ez számukra családi ügy... A filmet az Uránia mozi mutatja be. Ugyancsak Sean Connery a főszereplője annak az izgalmas bűnügyi történetnek, amely a az Urániában és a Prizmában Vadászat a Vörös Októberre címet viseli. A Vörös Október szovjet nukleáris tengeralattjáró illetéktelenül behatol Amerika felségvizeire. Megkezdődik a hajsza utána mindkét oldalon. Senki sem tudja, hol jár, mi a célja a pusztító erejű tengeralattjárónak. A krimit ugyancsak az Uránia mozi nézői tekinthetik meg a délutáni előadásokon. Nagy híre van Magyarországon a Fülöp-szigeteki, csodálatos, puszta kézzel végzett műtéteknek. A Csoda Manilában című film azt mutatja be, hogy a súlyos betegek utolsó mentsvárként készek odarepülni, várni és remélni a csodát. Tanúi lehetünk a gyógyturizmusnak. A különféle betegségekben szenvedők reményeit torokszorítóan jeleníti nagy hatású történetet pénteken 5 és meg a produkció. A rendkívül 7 órakor a Prizma mozi mutatja be. Guthy Ágnes grafikái az Ifjúsági Házban Az Egri Ifjúsági Ház Kisgazdájában láthatók ezekben a hetekben a főiskolás Guthy Ágnes grafikái. A tehetségkutatás nemes szándékának tökéletesen megfelel az eredmény, mert most is eleven képzelőerő és könnyed tollvezetés ismerteti meg velünk egy alkotói készség témáit. Feltűnik rögtön, hogy a toll mint eszköz és mint kifejezési forma van jelen. Nem a mai toll, amit gyárban állítanak elő, hanem az a bizonyos lúdtoll, amivel még az acéltollat megelőző időben, az elmúlt századokban írtak az emberek. Áll a toll karcsú testével, úgy, magában, és mi érezzük, hogy ezt a szerény külsőbe bújtatott költészetet nem véletlenül választotta a grafikus, a toll gazdája, mestere. Vagy mesterjelöltje. A sorjázó arcok is mintha a messzi tegnapelőttökből kavarodtak volna elibénk. Mintha a Grimm-mesék vagy az Ander- sen-elbeszélések, netán E. T. A. Hoffmann izgalomtól-láztól kivert figurái keltek volna újra életre. Az anyókák fogatlan szájjal nevetnek ránk, úgy húzzák hátukra kendőjüket, mintha mögöttük az egész emberi történelem csodás barlangja ásítana. Betöltik az egész lapot, nem engednek messzire kalandozást a szemnek ezek a bácsikák, nénikék, a maguk bezárt arcukkal, nyitott tekintetükkel, magukat elbeszélő elevenségükkel gazdáikat keresik, hogy mosolygó nézésükkel kiváltják, mi is az a nagyon fontos és nagyon érdekes, amit ők megéltek. Van olyan ábrázolat is, ahol az arc rejtőzni szeretne. Egy fa odvábán, vagy a mesék, a mesélő bizonytalan térségében, ahová az érzelmek is beszorulnak, be(Fotó: Jakab László) szorulhatnak, mert az egyik ember ilyen sorsot él meg, a másik meg olyant. A lényeglátást, a lényegre törekvést, harmóniát nyugtázzuk elsősorban ennél a könnyeden fogalmazó, alapjában véve derűvel átitatott fiatal tehetségnél. Programbörze Kiállítások, Szórakoztató tárlatok rendezvények A Megyei Művelődési Központ és a Környezet 2000 című folyóirat rendezésében az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola első emeleti aulájában Kastaly István festőművész kiállítása látható. * Darabán János kárpátaljai festőművész tárlatát a gyöngyösi helyőrségi művelődési klubban rendezték be. * A Megyei Művelődési Központ Kisgalériájában Esteban Fekete színes fametszeteiben gyönyörködhetnek. Ugyancsak itt, a második emeleti előtérben a 20. észak-magyarországi fotókiállítás díjnyertes képeit a hónap végéig láthatják az érdeklődők. * Gyöngyösön a Vachott Sándor Városi Könyvtárban Molnár László festőművész grafikái kaptak helyet. * Mezőkövesden a városi galériában a hónap végéig tekinthetik meg Guba István fotóművész munkáit. * Az egri Vitkovics-házban Bocron Qvist svéd grafikus alkotásait mutatják be. * A damaski Sarolta természetfotós képei fogadják az egri Gyermek-Szabadidőközpont látogatóit az intézmény földszinti folyosóján, a nyitvatartási idő alatt. A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ pódiumbérleti előadás-sorozatának következő vendége ma este 6 órától a szak- szervezeti szövetség székházában, 8-tól pedig a 7-es számú általános iskolában Gálffy László Jászai-dijas művész lesz. Műsorának címe: A repülő ember. Zongorán közreműködik: Szentirmai Ákos. * Az Egri Ifjúsági Ház Barbie-klubja pénteken délután 3-kor tartja következő foglalkozását. Az intézmény hagyományőrző gyermekfoglalkozásán a Játékmúzeumban fából, gyapjúból, rongyból, csontból, papírból, gyöngyből stb. készíthetnek népi tárgyakat a kisiskolások szombaton délután 3-tól. * Vasárnap délelőtt 10 órától a magnósklub programjában Mel- lencamp és Chubby Checker dalait rögzíthetik szalagra a résztvevők. Az egri Gyermek-Szabadidőközpontban szombaton délután 2 órától videomozi várja az érdeklődőket, valamint Lut- ra-matrica vásárlására és csereberére kerül sor. Délután 5 órától ugyanitt a „Csabó”-diszkó- ban népszerű lemezek forognak. * Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban szombaton délután 4 órától tinidiszkóba invitál a meghívó, este 7 órától pedig a felnőtteket várják táncba. Lombhullató túra A gyöngyösi SE Természetjáró Szakosztálya október 21-én vasárnap rendezi lombhullató túráját a Mátrában. A 10 km-es útvonalon Bóna János és Szerencsés Imre kalauzolja az érdeklődőket, Mátraháza — Nagy- hidas-völgy — Lajosháza helységekhez. Találkozó: 7.45 órakor a gyöngyösi autóbusz-pályaudvaron. Ugyanezen a napon a Bükki Vörös Meteor természetjárói a Bükkaljára kirándulnak, Kékesi Tamásné vezetésével. A táv hossza 16 kilométer, állomásai: Bogács — Szomolya — Kegyestetői kaptárkövek — Királykút — Nyerges — Répástető — Eger. Indulás: 8.30 órakor az egri autóbusz-pályaudvarról.
