Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-19 / 169. szám
1990. október 19., péntek Hírlap 3. A turista a falut is keresi Vendéglátás bioportán A VÉKONYODÓ PÉNZTÁRCÁK és a nosztalgikus álmok világszerte élénkítik a falusi turizmust. A jobb módúaknak vélt vagy tartott országokban is keresik a sokcsillagos hoteleknél csöndesebb, szerényebb, barátságosabb, emberközelibb szálláshelyeket, a családiasabb környezetet. A franciáknál már 750 ezer ágy várja ilyen helyeken a vendéget, a volt NSZK területén félmilliónál több, s a szomszéd osztrákoknál is igen nagyszámú látogatót fogadnak hasonlóan. Nálunk még inkább a hagyományosabb fizetővendég-szolgálat dívik vidéken, községeink- j, ben is, csupán tavaly óta van egy kis elmozdulás az újabbnak számító „üzletág” felé. Az érdeklődők jobbára csak kóstolgatják a tevékenységet. A kíváncsiság bizonytalanságának talán az az oka, hogy valójában sok vállalkozónak fogalma sincs arról, mit kellene csinálnia. S a segítséget adható budapesti székhelyű Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetségéről is alig tud valamit. A találgatás, a csapongó fantázia a legritkábban talál célba. Véletlenül sem sikerül becsalni a turistát a házba, vagy pedig a betérőt is elriasztják. Jóllehet, külföldi példák egész sora bizonyítja a másfajta igyekezet népszerűségét, s talán nem is kellene senkinek különösebben csikorgatnia agytekervénye- it ahhoz, hogy az idegen azt találja, amit kutat, ami miatt útra kelt — akár szép megyénkbe. Mert voltaképpen mi is kell ahhoz, hogy a kikapcsolódást kereső, üdülni, pihenni vágyó ember kedvében járjunk? Nos, feltétlenül az a miliő, amit az utazásra felkerekedő a ragaszkodásig megszokott odahaza, családja körében, de valahogy mégis más. Érdekesebb, több annál. Egyszerre régi, illetve új a számára, fellelje benne a kényelmet, a praktikumot, és ami hiányzik, az se okozzon neki kellemetlenséget soha. Egyszóval, mindenekelőtt legyen tiszta, vonzó az a szoba, amelyet nyitnak előtte, a házban ki-ki megtalálja a szükségeseket, nem utolsósorban pedig a gazda véletlenül sem idegennek, hanem kifejezetten vendégnek tekintse az érkezőt. Köszöntse szíves szóval, beszéljen vele barátságosan, halmozza el seregnyi olyan apró figyelmességgel, amelyekből külön-külön is érződik, hogy itt valóban várták. Mi több: az első pillanattól Ismeretlen erők nyomában CXXII/1B.) _____________________ H ová vessük az ágyunkat? Megbízható mérések sokasága erősíti meg, hogy a világ különböző tájain élő és ezzel hivatásszerűen foglalkozó, nagyon érzékeny emberek egészen döbbenetes módon több tíz méter mélyen meg tudják határozni, hogy hol húzódnak vízerek, hol érdemes kutat fúrni, és meg tudják becsülni azt is, hogy milyen a vízhozama az adott vízérnek. Ugyanilyen módon érclelőhelyeket is meg lehet keresni, vagy nagyobb föld alatti üregeket is. Természetesen vastagabb elektromos vezetékeket is meg lehet találni így, és közös jellegzetessége minden egyes esetnek, hogy megváltozik a talaj elektromos vezetőképessége az adott helyeken, és azt valahogy visszajelzi a szervezet, és kilendül a „varázs- vessző”. Ha eső után kezdjük el használni a pálcát, amikor a tócsák serege borítja még az utakat, akkor is jelez a pálca, tehát nem szükséges, hogy folytonos, nagy vezetőképesség-megváltoztatást találjunk, egyes elszigetelt helyeket is kimutat ez a módszer. Éppen ezért csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy vízeret vagy vezetéket találtunk, ha hosz- szabb távon folyamatosan kimutatható a zónának a vonulata. Ellenkező esetben lehet, hogy csak egy helyi vízzsákot találtunk, vagy egy nagyobb darab ottfelejtett vasat a föld alatt. A módszer segítségével föld alatti üregeket is meg lehet találni, itt pontosan az ellenkezője történik, mert az elektromos vezetőképesség a föld alatti üregekben erősen lecsökken. Az amerikai katonák rendszeresen használták ezt a módszert a vietnami háborúban, a vietnami hadsereg föld alatti üregeit ösz- szekötő alagútjaiknak a megkeresésére, mert semmilyen jól működő műszert nem tudtak találni erre a célra. (Ezt a módszert egyszerűen használhatjuk például emésztőgödrök határainak pontosabb kijelölésére, vagy régi, használaton kívüli pincék megkeresésére.) A módszer igazi és legfontosabb fölhasználási területe azonban a lakásokon belül lenne, azért, hogy föltérképezzük azokat a káros zónákat, amelyekre kockázatos ágyat rakni, vagy íróasztalt. A lakásokon belüli zónák keletkezése több okra vezethető vissza: egyrészt elképzelhető, hogy egy vagy két vízér halad át a lakás alatt, sokkal gyakoribb azonban, hogy vasbeton gerendákat vagy vasgerendákat használtak föl az építéshez, és ennek ugyanolyan a hatása. Ézt onnan lehet tudni, hogy többemeletes lakótelepi lakásnak a zónatérképe pontosan ugyanaz, ha az egymás fölötti lakásokat nézzük. Ha ez valamiféle földből induló sugárzás lenne a sugárzás szó klasz- szikus értelmében, akkor mindenképpen elvárhatnánk, hogy ez a hatás gyengüljön, ahogy egyre magasabban és magasabban vagyunk. A mérések azonban egyértelműen azt mutatják, hogy akár a 12. emeleten is ugyanolyan intenzitású ez a hatás, mint a földszinten. Ezért tehát nagyon kétséges, hogy valóban, a szó igazi értelmében vett sugárzásról van-e szó, sokkal inkább arról, hogy az emberi szervezet — legalábbis az emberek jó részénél — érzékeny a környezet elektromos vezetőképességére, főleg akkor, ha ez drasztikusan megváltozik, vagy nagy eltérések vannak. Azt ma még nem tudni, hogy milyen módon, de biztos, hogy az erre érzékeny embereknél nagyon lassan fejti ki a hatását— és főleg az immunrendszerre. Általában álmatlanságot, gyengeséget, fáradtságot okoz, majd hosz- szú távon — főleg azoknál a szerveknél, amelyek állandóan ilyen káros zónában (főleg kereszteződésükben) vannak — valamiféle betegséget is okoz. Hangsúlyozni kell, hogy nagyon erős egyéni eltérések vannak, van, aki káros zónában élheti le az életét, de makkegészséges marad, van, akinél viszont néhány hét múlva már megjelenik a fájdalom vagy gyulladás, vagy valamilyen más probléma. Mivel maga a jelenség a két szál drót segítségével nagyon köny- nyen kipróbálható, ellenőrizhető, mindenkinek ajánlatos legalább egyszer kipróbálnia ezt életében, mert számos gondot, bajt lehet egyszerűen megelőzni így. Voltaképpen akkor örülhetünk, ha valaki nem érzékeny erre a arra gondolhasson, hogy csakis reá számítottak. Szakítson a tulaj mégoly kevés idejéből is a meghittebb közeledésre, együttlétre. Kicsit avassa be éppen végzett munkájába, kínálja saját asztalánál is. KÜLÖNÖSEN A VÁROSI SZÁMÁRA izgalmas a falu, érdekes az is, ami az idevalósinak mindennapos, szürke vagy kifejezetten semmitmondó, unalmas. Észrevenni az ilyen érdeklődést úgyszólván már az első percekben, de a találkozás napján feltétlenül. A világért sem szabad hát előle elállni mondjuk az istálló vagy az ól ajtaját, netalán a rendetlenebb baromfiudvar bejáratát. Bátran biztatni lehet a kertre is, minden további nélkül megengedhető, hogy az illető, ha kedve tartja, hát maga szedjen gyümölcsöt a fáról, virágot a szobájában lévő vázába. Különösen nagy sikere lehet megyénkben is a másutt már meglévő biogazdaságoknak, ahol a portán — benn a faluban vagy kinn a tanyán — csupa olyan kerül a vendég asztalára, aminek semmi köze a tápokhoz, vegyszerekhez, műtrágyákhoz. A gazdasszony főztje, sültje nem divatos receptkönyvek tanácsai, hanem az örökölt, ellesett „tudomány” szerint készül igazán házias, tájjellegű ízekkel. Bármilyen furcsán hangzik, program lehet az is, ha felkínálják a „fizetőnek”, hogy részt vehet az állatok etetésében, gondozásában, fejheti a tehenet, kecskét, bekapcsolódhat a kenyérvagy rétessütésbe, a befőttkészítésbe, a lekvárfőzésbe, a szüretbe, dolgozhat maga is a varrógépen, tanulhat kötést, hímzést is a háziaktól. S lehet még tömi a fejet hasonló eredetibb ötleteken, amelyek mindegyike túltehet a sablonosabb, mindennapibb kínálaton. A közismertebb nyársa- lásnál, pinceszereknél, a falun is már-már divatozó teniszpályáknál minden bizonnyal felejthetetlenebb marad, bármelyiket is ajánlja a vállalkozó a vendégének. Egyszóval ebbe az irányba kellene lépni, ha a falusi turizmus felé kacsintgatunk. Korántsem csakis a luxusfelszerelésű villákra szabad gondolni, s a szállodai hűvös udvariasságra, gyakran hideg, rideg érintkezésre, kapcsolatra. Legyen a ház jól, kifogástalanul ellátott, a szoba tisztességesen, szépen berendezett, de a vendég igazából a családias hangulattól érezze magát mindig kellemesen. Úgy, mintha talán otthon lenne. FŐLEG, mert ezt meg is fizeti. S — a vállalkozói kedvezmények miatt — mivel a házigazdának megéri. Gyóni Gyula „földsugárzásra”, mert akkor mindegy, hogy hol dolgozik, vagy milyen zónában van az ágya. Ha valaki viszont érzékeny erre a hatásra, és kiderül, hogy ilyen zónában fekszik, akkor a lehető legrövidebb időn belül el kell onnan mennie. Nyugat-Európában nagyon sok helyen bevett szokás, hogy kórházi ágyak elhelyezésénél is figyelembe veszik ezeket a zónákat. Megfigyelték ugyanis, hogy vannak olyan kórházi ágyak, ahol az átlagosnál sokkal súlyosabb komplikációk fordulnak elő, nehezebben gyógyulnak a betegek, vagy éppen több a halálozás. Ez annak tudható be, hogy ha arra az ágyra érzékeny ember kerül, akkor azoknak a gyógyulási esélyeit nagybein rontja egy erős zóna. Többen állítják, hogy ha nincs más megoldás és lehetőség, valamilyen módon védekezni is lehet a káros sugárzások ellen. Mivel valójában nem vagyunk pontosan tisztában azzal, hogy mi is ez a hatás, a védekezés is meglehetősen bizonytalan. Az itt-ott olvasható védőtekercsek, hálók stb. alkalmazása fölöttébb kétséges, nagy valószínűséggel ezek csak jóindulatú amatőr próbálkozások vagy kóklerkedések. A legbiztosabb dolog, ha igyekszünk elmenni a káros helyekről, ez azonban például lakótelepi lakások esetén nehéz, hiszen a vasbeton szerkezetek miatt szinte minden méteren található egy ilyen zóna. Hivatalos megfigyelések, felmérések ugyan nem készültek mindeddig Magyarországon ezekről a zónákról — azonban személyes információim vannak arról, hogy lakótelepeken egymás fölött lakó emberek (akik a szűkös lehetőség miatt csak egy adott helyre tehetik az ágyukat) hasonló megbetegedésekben szenvednek. Természetesen azóta, mióta ismerjük a jelenséget, rendkívül sok mítosz és félreértés kapcsolódik hozzá. Többször is kiátkozták, elátkozták ezt a jelenséget, azonban olyan egyszerű az ellenőrzése, hogy bárki, aki tényleg meg akar győződni arról, hogy létezik-e, könnyen kipróbálhatja, és ha legalább 10 ismerősét, barátját megkéri, hogy próbálják meg a jelenséget, legalább egy elég érzékeny akad majd közöttük. Ez is egy olyan eset, amikor maga a jelenség egyszerű, okainak felderítése viszont rendkívül nehéz és összetett, mivel egyszerre igényelne nagyon érzékeny fizikai méréseket és jó anatómiai, orvosi, biológiai ismereteket is. (Folytatjuk) Egely György
