Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-13 / 164. szám

1990* október 13.» szombat Kapásra várva... A halak ssálkamentesüése Kertész leszek Közönséges bábakalács, hegyi legelőkön díszük, mutatós, tartós dísz A szálkamentesítés folya­matának leírása előtt cso­portosítsuk fontosabb ha­lainkat a halszálkák szem­pontjából! Aprószálkás ha­lak: ponty, amur, basa, ba­lin, compó, csuka, máma, domolykó, garda, kárász és a keszegfélék. Apró szálká­tól mentesek: harcsa, tör­peharcsa, süllő, kősüllő, kecsege, angolna, piszt­ráng, menyhal, sügér, nap­hal. A szálkamentesítés — vagy szálkátlanítás — házi gyakorlatá­nak a külső és belső irdalási mód­szer a legmegfelelőbb. Ezzel a módszerrel az összes aprószálkás halféleséget szálkátlaníthatjuk, az amurt, a pontyot és a keszeg­féléket mintegy 2 kg-ig, a többi aprószálkás halat 3 kg-ig. Ennél nagyobb halakban az apró szál­kák már csontszerűek, s átvágá­suk nem végezhető el biztonsá­gosan. Az indulás lényege az, hogy az apró szálkákat 2-3 mm- es darabokra vágjuk, fogyasztás­kor az összedarabolt szálkákat nem lehet érzékelni. Ez egyben értékes foszforbevitelt is jelent a szervezetbe. A gyomorsav az ap­ró szálkarészeket gyorsan oldja, és a szervezet feldolgozza. Az ir- dalást csak éles késsel végezhet­jük jól, illetve megbízhatóan. Külső irdalás: a halat vágó­deszkára fektetjük. A fél kilo­grammosnál nagyobb halak farok­uszonyát levágjuk, a kisebbeké, ha sütjük, finom ropogós falat. A faroktól a fej felé haladva, a halat hosszanti tengelyére merőlege­sen, 2 — 3 mm-enként bevagdal­juk. A kést a vágódeszka síkjával párhuzamosan vezetjük a hal hasüregéig. Ez a t^ztavágáshoz hasonló művelet apró darabokra tördeli a szálkákat. A hasüreg kezdetétől a kést egy kissé meg- döntjük a hát felé, mert egyrészt a bordaközi részben nincs apró szálka, másrészt csak így tudjuk a háti részben elhelyezkedő apró szálkákat biztosan átvágni. A kést a gerincig, illetve a bordákig vezetjük, ütköztetjük. (A bordá­kat nem kell átvágni!) Egy kis gyakorlattal még az apró kesze­gek gerincét sem fogjuk átvágni. A gerinc egybenmaradására azért van szükség, mert ez tartja egyben az irdalt halat. Akkor ir­A nyelvhasználati többszínű- ség jegyében gyakori jelenség, hogy köznapi és politikai életünk történéseiről írott sajtóbeli meg­nyilatkozások fő- vagy alcímei­ben a tematikára, annak tartal­mára, a cikkíró szándékaira is utaló olyan szólásformákat talál­hatunk, amelyek a sajátos stiláris szerep mellett a mondanivaló lé- nvevét masába sűrítő, tömörítő, —j -o- <_> s nagyon találó szerepkör mellett hitelesen és szellemesen maguk­ra vállalják az egyes közéleti és politikai események, jelenségek félre nem érthető értelmezését is. Hogy az ilyen típusú címadás többértelmű célzásokkal is meg­terhelve, szókimondóan, kritikai felhangokkal is felerősítve meny­nyire változatos kifejező és felhí­vó szerepet tud betölteni, arról példatárunk bizonykodik. Álta­lában a nagyon egyéni és alkalmi alkotóelemekben gazdag szólás­formáknak, megszokott szókap­csolatokat széttörje vagy meg­keverve, megcsonkítva és átfor­málva, címbeli szerepükben jel­képi értéke is felerősödik. A Budapesti Édességbolt részvénytársaságot alapított, s a részvénytársasággá alakulás jogi csűrés-csavarás miatt nem fog si­kerülni vállalkozásuk. Az erről szóló cikk ezt a címet kapta: „ Vissza a babaruhát?” (Magyar' Hírlap, 1990. júl. 18.) A címbeli szólásváltozat jelzésértékének dalunk jól, ha halljuk, hogy ké­sünk alatt roppannak a szálkák. Általában egy vágáskor két rop­panást kell hallanunk: a két ré­tegben elhelyezkedő szálkák át­vágását ezzel ellenőrizhetjük. Apró halaknál ez kevésbé érzé­kelhető. Ha a gerinc ütközéséig vágtunk, jól irdaltunk. Az irda- lást a hal mindkét oldalán végez­zük el. Az irdalás után a kisebb halakat egyben hagyjuk, a na­gyobbakat kettévágjuk, vagy a szokásos módon szeleteljük. Belső irdalás: ezt a módszert fél kilogrammosnál nagyobb ha­laknál érdemes alkalmazni ak­kor, ha teljesen csont nélküli, vagyis a gerincszerkezettől is mentes halszeleteket kívánunk előállíta­ni. A hal fejének levágása után — akár a belezés előtt — a gerinc­szerkezetről lefejtjük a hal kétoldali húsát. Szaknyelven: a halat filézzük. Nem kell nagyon „faragcsálni”, mert a csontrend­szeren maradó húst általában megértése szempontjából illesz- szük bele ebbe a szólássorba: add vissza a babaruhát, vissza­kérte a babaruhát. Alapjelenté­sük: összevesz, összetűz, össze­kap. Közéletünk, politikai esemé­nyeink színterén gyakori jelen­ség az adott szó értékének csök­kenése, semmibe vevése. A Nép­szava hasábjain a szavahihető­ség, az adott szó hitele közéleti értékvesztésével kapcsolatban megjelent cikk előtt ez a cím ol­vasható: „Bodóné, avagy az adott szó értéke. ” A cikk szerzőj e a szövegben teljessé teszi a meg­csonkított szólást: „Az egyik pártfrakció vezetője rendre más­ról beszélt, mint Bodóné, amikor a bor árát kérték” (1990. júl. 24.). Ugyanebben a cikkben olvas­ható ez a szövegrészlet is: „Más­ról beszél a sajtó tekintélyes ré­sze, mint a szólásbeli Bodóné”. így a címül felhasznált megcson­kított szólás valójában az egész cikk mondanivalójának indíté­kait is előtérbe helyezte. Ugyanezt a jelenséget érzékel­hetjük művelődéspolitikai és kri­tikai folyóiratunkban megjelent „beszélgetés” Szilágyi Ákos kri­tikussal és „lírikussal” című köz­lemény e címadásával kapcsolat­ban: Lesz-e a kutyából szalon­na? Művelődéspolitikai, illető­leg politikai rendszerünk 1968 nem dobjuk el. A lefejtett gerin­cet és fejet felhasználhatjuk, ha halászlét is készítünk. A liléket a bőrös oldalukra fektetve, a belső oldalukon irdaljuk, a már ismer­tetett módon. Ébben az esetben arra kell ügyelni, hogy a bőrt ne vágjuk át, mert ez tartja össze a szeletet. Égy kis gyakorlással rá­jövünk a helyes késkezelésre. Ir- dalás után a kívánt nagyságú sze­letekre vágjuk a fiiét, ami akár főzésre, akár sütésre alkalmas. Aprószálka-mentes halak fel­dolgozása: étkezési szempontból ezek magasabb kategóriát képvi­selnek. Nem kell őket irdalni. Az uszonyokat az ismertetett mó­don ezekből is ajánlatos kiszed­ni. Ha teljesen csontmentes hal­szeleteket kívánunk előállítani, akkor filézzük őket. Ha ínyenc­falatokat akarunk készíteni, ak­kor a sütési eljáráshoz a fiiérői a bőrt is húzzuk le. utáni ellentmondásos eszmei fordulatairól szólva hangzik el ez a beszédrészlet: „Nincsen törté­nelmi precedens: hogyan lesz a kutyából szalonna? A szalonná­vá átváltozni készülő kutyának a természete miatt a kutya-szalon­na metaforánál maradva, nem kezdődhet el a „szalonnásodás” (Kritika, 1990. 4. sz.). A tiszta közélet követelte er­........... - !------»---»Z.. Ä­k olcsi es pomiKai Iliagaiui ias- «> viselkedési formákról szóló szel­lemesen ironikus írás címéül ez a szólás olvasható: „ Szemesnek áll a világ. ” A szöveg teljesebbé teszi a szólásváltozatot: „... Vaknak az alamizsna.” A szerző ehhez fűzi ezeket a gondolatokat i „Milyen régi aranyköpés ez már! És mi­lyen igaz!” (Élet és Irodalom, 1990. júl. 6.) A felhasznált szólás gúnyos felhangokkal nyújtott alapot a közéletünkben ma még nem éppen jóhiszemű szándék­kal megfogalmazott e kritikai megjegyzésnek: az érvényesül, aki élelmes, ügyeskedő. Az élhe­tetlen lemarad. Gyakran olvashatunk olyan szólásbeli címet is, amely már önmagában is érzékelteti az írás mondanivalójának lényegét: „Aki kapja, marja” (M. Hírlap, 1990. jún. 29.). „Nesze kevés, fogd meg jól” (Vasárnapi Hírek, 1990. jún. 3.). „Aki mer, az nyer” (M. Nemzet, 1990. júl. 2.). Bakos József A tudományos és népi meteo­rológiai előrejelzések szerint hosszú, szép, napos őszre számí­tunk. így talán lesz még alkal­munk felkészülni a télre, be- gyűjtve virágkötő-„éléstárunk- ba” a természetben megtalálható szobadíszeinket. Bizonyára so­kan keresik fel kikapcsolódás, felüdülés céljából, vagy a szüret és sutulás közötti lélegzetvétel­nyi időben a lombszíneződésben tobzódó hegyoldalakat, legelő­ket. A gyűjtögetést többnyire öt­letszerűen — az éppen utunkba kerülő szobadíszként felhasznál­ható növények beszedésével — végezzük. De történhet tudato­san is, amikor előre eltervezzük, mit akarunk szedni, majd utána­nézünk, hol található. A környe­zetvédelmi előírásokat mindkét esetben be kell tartanunk. Tud­nunk kell, védett-e a terület, il­letve a növény. Az ember kör­nyezetromboló tevékenységé­nek következményeként egyre szaporodik a védett növények listája. Hely hiányában mindet nem tudom ismertetni, de a leg­fontosabbakat, melyek tetszetős küllemük miatt hamarabb lenné­nek a gyűjtőszenvedély áldoza­tai, felsorolom: tárnics (gentia- na), kékbogáncs (echinops), selymesboglárka (ranunculus), szívós csodabogyó (rascus), vad­körte (magyar) bangó (ophrys) összes hazai faja, kankalin, kö­körcsin, nőszirom, hérics. Á fel­sorolt, fokozottan védett nö­vényfajok egy-egy példányának értéke 5 ezer forint. Mivel nemcsak képzett bota­nikusok szednek vadnövényt, egyszerűbb dolog a gyűjthető növények megjegyzése. Nem védett, gyűjthető növé­nyeink közül legkönnyebben fel­ismerhető a lampionvirág (physalis). Élénk narancspiros lampionra emlékeztető, felfúvó­dott terméscsészéjű virága már messziről magára vonja a figyel­met. Egészen a késő őszi eső (hó) megjelenéséig szedhető. Ebben az időben már szinte teljesen „használatra kész”, száraz álla­potban van, és azonnal vázába Mit kínál a gabonaipar? VÍZSZINTES: 1. Beküldendő sor (zárt betűk: E, Á, S), folyt, a függ. 1. sz. sorban 18. Hirdetésekben a hirdető nevét he­lyettesítő szó 19. Beteges hajlamú férfi 20. Az ember tragédiája írója 21. Lefekvéshez készülődik 23. Ce­ruza 25. Román helység lakója 26. Fagylaltot eszik 27. Nassoló 31. Hi­székeny 32. Ipari növény 33. Az igazgató becéző elnevezése 34. Lásd, ott — röv. 35. Kóros sejthal­maz 37. Gyenge páros betűi 38. Já­tékvezetői Testület 39. Épülethez vezető bejárat 40. Ritka női név 42. Tartozást megad 43. Ford. határrag 44. Ulrik becézve 46. Takarítás egyik segédeszköze 49. Hang, hangzás — németül 50. Rosberg személyneve 52. Afrikai antilopfaj­ta 53. Női név 54. Az egyik testrésze 55. Női név 57. Római negyvenki­lenc 58. Tanárképző, röv. 59. Virág- támasztékok 60. Pozitív elektród 62. Legyőzött ellenségre kivetett adó 64. Sátor eevnemű hangzói 66. „A” szennyeződés 68. Cibálni 70. A mélybe 71. Az NSZK-val egybeol­vadt állam 73. Árpád-házi király volt (Sámuel) 74. Természettudo­mányi Ismeretteijesztő Társulat 75. Király — latinul 76. Lelő, rábukka­nó 78. Kisebb településen lakik 84. Egri vállalat 86. Helység Baranya megyében 87. Katonai vezényszó lefekvéskor 89. Megkülönböztetés­re szolgálnak 90. Angol főúr 91. A szobából óvatosan távozó 93. Mun­ka — divatos argóval 94. Néma tö­rök! 95. Román aprópénz96. Aján­dékozik — népiesen 97.... krónika (filmeket beharangozó műsor) 99. Tolsztoj személyneve 100. Kád ré­sze! 101. A Bakaruhában c. film fő­szereplője (Margit) 102. Ivásra szol­gáló folyadék 104. A személyénél 106. Gyermekes köszönőszó 107. Valaki öltöztetéséről gondoskodó 109. A szerénység jelképe 111. Ke­rekeken guruló játékszer 113. Nyil­vánosság előtt zajló (pl. ülés) 115. Részben dalol! 116.... da Vinci 118. Egyszerre nevetésre és sírásra kész­tetnek 119. Távoli előd. FÜGGŐLEGES: 1. A vizsz. 1. sz. sor folytatása tehetjük. Ha csak később aka­runk díszíteni vele, a teljesen be­érett lampionfüzéreket a száraz­virág-készítésnél már ismertetett módon felfüggesztjük, tároljuk. Élénk színéből, puffadtságából veszít ugyan, különösen napsü­tött szobában, de alakja miatt to­vábbra is mutatós marad. A szárazvirág-kötészetben, különösen, amióta a festés elfo­gadottá vált, egyre népszerűbb a takácsmácsonya (dipsacus). Ak­kor kell szedni, amikor a magtok már beérett. Ezüstre, aranyra, a barna valamelyik árnyalatára festik leggyakrabban. Erdeink gyakori növénye a kecskerágó (evonymus). Szinte minden fejlődési stádiumban dí­szít, valamennyi része alkalmas kötészetre. Lombja ősszel szé­pen színeződik, termése élénk narancspiros. Lomb és termés nélküli jellegzetes paraléces ága önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy a figyelmet felkelt­se. Kora ősszel már messziről „lángol” az Eged-hegy oldala a vörösre színeződött cserszömör- cétől. Szeptemberben, október­ben lombos ágát vázába tehet­jük, vagy lepréseljük, és később (zárt betűk: H, A) 2. Embertelen, szadista 3. Ahhoz hasonló 4. Iráni váltópénz 5. Csigáz páros betűi 6. Ford. mutatószó 7. Eres! 8. Kerge­tik 9. Az összes tekebábu ledöntése 10. Titokban a szomszéd szobába menő 11. ... Floyd (külföldi rocke­gyüttes) 12. Némán elér! 13. Római ötven és ezer 14. Adójáról ismert hegy a Bakonyban 15. Ántik, régies hangulatú 16. Táncdalénekesnő (Márta) 17. Valamire epekedve vá­gyó 22. Feldőlni 24. Valahol sza­badságukat töltik 27. Aprókat lép­kedve halad 28. Sír 29. Dolog része! 30. A görög abc Utolsó betűje 33. Külföldi gépkocsimárka 36. Kiváló kézilabdázó volt (Péter) 40. Fluor és oxigén 41. Jegyzetel 45. Külföldi áruházi láncolat 47. Szórakozik 48. Templomok szertartásokra használt része 49. Az alaphang és a harma­dik hang együttes hangzása a zené­ben 51. Tűzhányó Szicília szigetén 54. Becézett Károly 56. Helység Heves megyében 59. Büfé a lakta­nyákban 61. Az egri vár kapitánya volt 62. A szervezet motorja 63. Elővárosaival együtt a világ legné­pesebb települése 65. Fejét vagy díszítünk vele. A pipacs ugyan már régen elnyflt, de megszá­radt, apró mákgubóra emlékez­tető tokterméseit még késő ősz­szel is megtalálhatjuk mezőkön, útszéleken. Szedése szaporátlan, de megéri, mert változatosan — festve is — használható. Nedves, mocsaras vidék a le­lőhelye a gyékénynek, illetve de­koratív megjelenésű termős tor­zsájának, a buzogánynak. Hát­ránya, hogy a száradás folyama­tában — különösen érettebb — példányai szétpuffadnak. Ezt lakkozással megakadályozhat­juk. Gyógynövényként ismer­tebb, de szép piros bogyójával szárazkötészeti anyagként is je­lentős növényünk a vadrózsa, il­letve csipkebogyós termésesága. Előnye — más terméses ágú nö­vényhez hasonlóan —, hogy fo­lyamatosan a természetből szed­hető. Az ősszel gyűjthető minden termés, terméses ág felsorolása szinte lehetetlen lenne, de ez a néhány is csemegéje lehet virág­kötő kedvünknek. törzsei a oeszeiu icic uauynuuu u /. i Lantán 69. Keresztül 70. Valahol I magának új otthont teremtő 72. ... érték (valamely elem átlagmennyi-1 sége a földkéregben) 75. A Bolero I szerzője (Maurice) 77. Hálával'em-1 leget 78. Egyfajta órajelzője 79. Ba-1 kony része! 80. Földmunkát végző I 81. Nagybirtok — régiesen 82. Nagyszámú 83. Forma, alak 85. Lengyel sci-fi író (Stanislaw) 87. Ritka női név 88. Antik, régies han­gulatú 91. Időmérő szerkezet 92. Nagy település régebbi része 95. Ol­csó tömegcikkeket árusító üzlet, üz­letsor 98. Női név 101. Sérteget 102. Intéző Bizottság, röv. 103. Kettős mássalhangzó 105. Forma 108. Hé­lium 109. Iskola — a diákok nyelvén 110. Alkalmi, röv. 112. Líra egyne­mű hangzói 114. Határrag 117. Az európium vegyjele. Báthory Attila * A megfejtéseket október 18-ig küldjék be a következő címre: 3300 Eger, Pf. 23. A borítékra írják rá: „Mit kínál a gabonaipar?” Á nyer­tesek névsorát szombati számunk­ban közöljük. Molnár Csaba Mindennapi nyelvünk Szólásvariációk címbeli szerepvállalása V. Pénzes Judit Osjrf cs&vwi&ggélz,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom