Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-12 / 163. szám

OTP Heves Megyei igazgatóság 1 990. október 12., péntek Hírlap 5. Mennyire csodálatos a balatoni naplemente, egy virá­gos mező, vagy az égen kiterülő szivárvány... Valóban így van, és ami a legcsodálatosabb ebben, hogy mindezeket érzékeljük. A látás élményén alapul az említett jelenség, a színek érzékelésén, amelyek nél­kül szürke lenne a világ. Vajon van-e színük a tárgyak­nak, vagy csupán a mi képzeletünkben léteznek? Nos, erre az izgalmas, érdekes kérdésre igyekszünk vá­laszt adni mai összeállításunkban. Mi az a szivárvány? Nyári zápor közben, vagy rö­viddel utána, ha süt a Nap, for­duljunk háttal neki. Bizonyosan meglátjuk ekkor a szivárvány csodálatos, földig hajló ívét. Legbelül kék színű, legkívül pe­dig vörös. Mintha üvegprizma húzná színeit az égre. Majdnem így is van. Csak üvegprizma he­lyett a lehulló esőcseppek milli­árdjaiban látjuk ilyenkor a nap­fény színeit. Az esőcseppbe lép­ve irányt változtat a fény, tehát megtörik. Ennek mértéke függ a rezgésszámtól, vagyis a színtől, így a fehér fényben lévő színes sugarak szétválnak. A szemünk­be ezután ügy jut a színes fény, hogy a csepp nátulsó felületen visszaverődik, majd abból kilép­ve ismét megtörik. Miért kék az ég? A lenyugvó Napba már szabad szemmel is nyugodtan belete­kinthetünk, és meg­csodálhatjuk, amint egyre halványabb és vörösebb lesz, ahogy a horizont közelébe ér. Azt is tudjuk, hogy a Föld gömbö­lyű, és légkör veszi körül. A Nap nyug­takor egyszerűen azért halványodik el, mert a napfénynek egyre vastagabb lég­téren kell áthaladnia, és emiatt a fény egyre jobban elnyelődik a légkörben. A lemenő Nap pedig ugyan­azon ok miatt vörös, amiért kék az ég. Az égbolt ugyanis az összetett fehér napfényből legjob­ban a kék színű suga­rakat szólja szét. Ezért kék színű. A vörös sugarak köny- nyen áthaladnak raj­ta. Amikor a Nap alacsonyan áll, a fény hosszú utat tesz meg a levegőben. Ezért a kék fény erősen ki- 'szóródik belőle. Ami marad, az főleg vörös színű, ezért vörös a lemenő Nap. Ne fe­lejtsék, amikor ná­lunk a mélyvörösben pompázó Nap le­nyugszik, máshol, tá­voli országokban magasan áll, és vakí­tófénnyel ragyog! A csillagok színe Bár a csillagok legtöbbje fehér, de akad közöttük narancsszínű, kék és sárga is. Kékes például a Szinusz és vöröses az Aldebaran. Mindkettőt télen látjuk. A Szíriusz egyébként a legfényesebb csillag. A sárga színűre jó példa a Göncölszekér leghátulsó csillaga, amely minden derült este látható. A csillagok egyébként igen forró égitestek. Felszíni hőmérsékle­tük viszont egymástól nagyon eltérő lehet. Éppen ez az oka annak, hogy a színük különböző. A kék a legforróbb. A csillagok anyaga nem sokban tér el egymástól. Eltérő színük különböző felszíni hő­mérsékletük eredménye. Egyszerűbben: minél melegebb helyről jön a fény, annál szaporább a rezgése, és mint láttuk, a fény színét a rezgés száma határozza meg. A fény: tulajdonképpen hullámjelenség — Elektromos és mágneses erők vannak benne — A prizma színskálájának felbontásával Newton tette meg az első lépéseket A színek titkának megfejtéséhez tulajdonkép­pen az első lépéseket a nagy angol fizikus, Isaac Newton tette meg az 1600-as évek végén. Felfedez­te, hogy az üvegprizmára bocsátott napfény irányt változtat, és a prizma mögé tett papírlapon színes fényszalaggá húzódik szét. Legjobban az ibolyaszí­nű fény térül el, aztán a kék, a zöld, a sárga, a na­rancs és a vörös. Newton azt is észrevette, hogy az említett színes sugarak újabb prizmával ismét fehér fénnyé egyesíthetők. Később a csillagászok felismerték, hogy a fény óriási sebességgel halad. Másodpercenként csak­nem 300 ezer kilométert tesz meg. Ez akkora sebes­ség, hogy a fénynek alig több mint egy másodpercre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a Holdra. És ami még külön érdekes, hogy a teijedési sebesség füg­getlen a fény színétől. A fizikusok kutatómunkájá­nak eredményeként kimutatták, hogy a fény tulaj­donképpen hullámjelenség. Lényegében az 1800- as évek végén, az elektromosság és a mágnesesség törvényeinek megismerését követően vált világossá, hogy a fényben elektromos és mágneses erők van­nak. Ezek rendkívüli gyorsasággal változnak. A napfényben lévő különböző fényű sugarak pedig rezgésük gyorsaságában különböznek egymástól. A prizma színskálájának felbontásával megállapí­tották, hogy az ibolya a leggyorsabb rezgésű, a még éppen látható vörös fény pedig alig kétszer lassúbb rezgésű. A Nap mégsem zöld... Az emberi szem nem egyforma erősséggel érzékeli a különféle színeket. Tulajdonképpen a zöldet látjuk a legjobban, legkevésbé viszont a kéket és a vöröset. A kutatók megállapították, hogy a napfény is elsődlegesen zöldben, leginkább zöldessárgában a legerősebb. Ez nem lehet véletlen. Nyilvánvaló, hogy szemünk az ember törzsfejlődése során alkalmazkodott a földfelszíni világosság tulajdonságaihoz. Azért látjuk tehát legjobban a zöld fényeket, mert ebből van a legtöbb a Nap sugaraiban. Ugyanakkor érdekes, hogy a Nap mégsem zöld. Ez azért van, mert a napfényben nem csupán a zöldet látjuk, hanem vele a többi színt is érzékeljük. Ezek együttesen pedig fehéret eredményeznek. A színélmény Mint kiderült, legkönnyebben a fehér állítható elő. Ehhez csak két megfelelő színt kell összeke­verni. Persze, többől is lehetsé­ges. Azt a két színpárt, amelynek fehér a keveréke, kiegészítő szí­neknek nevezzük. Az is valóság­gá vált, hogy a szín nem csupán a tárgyak tulajdonsága, de nem is kizárólag az emberi szem látás­módjának az eredménye. Más élőlények látása más jellegű le­het, mint a miénk. Másképpen látják a színeket, illetve olyan su­garakat is láthatnak, amelyeket az emberi szem nem érzékel. Egyszóval más lehet a színélmé­nyük. A méhekről például bebizo­nyították, hogy érzékelik a sze­münk számára láthatatlan ultrai­bolya sugarakat is. Ennek egyik következménye, hogy az átlát­szó, színtelen üveget ők színes­nek látják. Az üveg ugyanis nem engedi át az ultraibolya sugara­kat, így annak hiánya a többi színből bizonyos színérzetet kell, hogy keltsen a méhekben. Színlátásunk lényegét két fon­tos dolog határozza meg: az em­beri szem felépítése, és a látási in­gereket feldolgozó agyi idegköz­pont működési mechanizmusa. Ha idegen értelmes lény érkezne Földünkre, bizonyára egészen más színekben látna mindent, mint mi. Nehezen tudnánk meg­értetni vele azt is, hogy tulajdon­képpen mi az a színélmény, amit egy piros rózsa láttán érzünk. Ma már a technikai fejlődés lehető­séget nyújt arra, hogy új ablako­kat nyissunk a világ felé. Mindezt például lehetővé teszik a külön­leges távcsövek, amelyekkel a röntgen-, illetve az infravörös sugarak, valamint a rádióhullá­mok megfigyelhetők. Felhős, borult idő­ben az égboltról hi­ányzik a kék Az élet színe Mitől zöld a levél? Erre a kér­désre könnyen válaszolhatunk: azért, mert a napfény színeiből á zöldet veri vissza legjobban. Ez így is van. De mi történik a többi színnel? Ehhez el kell monda­nunk, hogy a növények olyan élőlények, amelyek részben a napfény energiáját hasznosítják. Ezért bizonyosakat erősebben elnyelnek, ilyenek a kék és a vö­rös. A zöld színű fényt nem tud­ják hasznosítani, tehát visszave­rik. Ezért zöld a levél. Persze, azért nem nyelik el teljesen az ösz- szes többi színt, hanem mind­egyikből visszavernek egy keve­set. A tavak, folyók és tengerek vi­zét kék színnel jelölik a térképe­ken. Azt is bizonyára sokan lát­ták már, hogy rossz időben, vi­harban például a Balaton, de a tengerek is különös, zöld színűvé válnak. Mi ennek az oka? Mitől lesz színes a víz? Nos, az igazság az, hogy a víznek is van saját szí­ne. Nagy mennyiségben enyhén kéknek látszik. A vízfelszínről pedig mindig visszaverődik az égbolt is. Ha kék, akkor a víz még inkább kéknek látszik! Fel­hős, borult időben az égboltról nagyrészt hiányzik a kék szín, a vízfelszín ilyenkor más sugarakat ver vissza. így zöldessé válik. Persze, ez utóbbinak is sok-sok árnyalata van. Nagyon rossz idő­ben például — emlékezzünk csak vissza rá — a Balaton egészen ha­ragoszöld. Amikor a bérgyilkos vallomást tesz — Oscar-díj a legjobb színészi alakításért Új filmek a mozikban 1972-ben kezdődik a Bestseller című színes, szinkronizált ame­rikai krimi cselekménye. Álarcos banditák iszonyú lövöldözése után két rendőr holtan esik a földre, a harmadik — Dennis — azonban cso­dával határos módon életben marad. 15 év múlva Dennis ismert bűn­ügyi regényíró, amikor váratlan látogatója érkezik. Fantasztikus té­mát, saját életét meséli el, s az biztos, hogy a belőle készülő könyv bestseller lesz. Az ismeretlen személy ugyanis bérgyilkos, és egyike volt a rendőrök elleni merénylőknek. A rendkívül izgalmas produk­ciót az egri Prizma mozi mutatja be. Ugyancsak itt vetítik Az 54-ik hadtest című amerikai filmet, amely 1862-ben játszódik. Tombol a polgárháború az északi és déli államok között. Robert Show ezredes egy véres csata után megtudja, hogy ő lesz az első, kizárólag fekete önkéntesekből álló ezred pa­rancsnoka. Bár kihirdették a rabszolgák felszabadítását, az 54-es hadtest katonáinak sok ezer társuk halálával kellett bizonyítaniuk, hogy méltóak az egyenruhára. A film főszereplője, Matthew Brode- ric az idén elnyerte a legjobb alakításért járó Oscar-díjat. Károlyi Andr᧠a Rudnay Teremben A közönség most is észreveszi bizonyára, hogy határozott egyéniség mutatkozik be Egernek a Rudnay Teremben. Nemcsak szelíd érzelmeket és finom tartalmakat közvetítő színvilága, a barnás bánat jelzi itt a művész alapállását, hanem azok a fi­gurák, arcok, lelkileg és testileg egyaránt lemeztele­nített alakok is, amikben, akikben nem nehéz felfe­dezni Károlyi András panaszkodását mindarról, amit neki el kell viselnie ebben a földi zarándoklás- ban. A képek elébe értelmezési kapaszkodóként nem elegendő az aláírásokat, a képcímeket elfo­gadni, de végig is kell nézni az ábrákat, követni a gesztusokat, az arcok és testek egymáshoz viszo­nyulását, hogy kitessék: itt töprengő ember vallja magát, azt, ahogyan a világot és benne az ő társait látja. Az Isten hidege egy fiatal, talán kedvesnek is mondható teremtményt ábrázol, aki azért és annyi­ra jelenség, hogy látványa megfogjon bennünket, mert a szokatlan képben — a mögötte látszó kerítés néhány lécdarabja, mintha koronaként vagy ab­roncsként fogná át fejét — ott uralkodik a képzet- társítás: minden pillanatban váratlan nyűgök alatt szenvedünk, és ha egyéb nincs, a legtermészetesebb módon ránk törnek azok a kötöttségek, amelyek el­len alig tudunk védekezni. A Távolságok-ban a Corpus mellett két alak áll, és onnan nézi azt a tá­volból, az ellenoldalból szemlélhető női alakot, akit csábításnak, ellentétnek is kijátszhatunk, ha értel­mezni próbáljuk mindazt, ami már eredményként mutatkozik a képen. A Megalázónak-ban is az em­beri kapcsolatok miatt bűntudat, az erről szóló íté­let láttatja magát, mintha a lelkiismeret folytonosan számadásra lenne kényszerítve. Az esti harangkondulás háromrészes életképe akkor is portré, befejezetlen elbeszélés egy ember­ről, aki elpanaszolja elégedetlenségét a világgal és benne önmagával szemben, ha keretes novellának hat, mert nincs és soha nem is lesz befejezettség eb­ben a földi vándorlásban mindaddig, amíg tuda­tunk, eszünk és vágyunk nem reménykedik a foly­tatásban, a holnapi nap eljövetelében. S hogy meny­nyire belevezetnek ezek a képek a festő gondolati térségébe, arra az a kíváncsiság is bizonyíték, ami felébredt bennünk: ugyan hogyan festhet meg ez a Károlyi András egy magát kereső-kutató embert vagy emberpárt, optimizmust sugárzó, jövőt ígérő­igéző hajnali derengésben? Amikor még minden lehetséges? Hiszen a forma és a tartalom egymás­nak születik! Természetjáró- emlékverseny a Bükkben Az egri Vasas SE Természetjáró Szakosztálya szombaton rendezi meg hagyományos természetjáró- versenyét ár. Lénárt János emléké­re, Szarvaskő, Margit-forrás, Les­rét, Finomszerelvénygyár kultúrház útvonalon. A jelentkezők a helyszí­nen, a szarvaskői vasútállomáson 7.46 órakor is nevezhetnek. A start reggel 8 órától folyamatos lesz fel­nőtt-, közép- és általános iskolás kategóriákban. A Bükki Vörös Meteor SE Ter­mészetjáró Szakosztálya vasárnap a Bükkalján vezeti túráját. Az érdek­lődőket a 15 km-es távon Nemes Gyula kalauzolja majd a következő állomásokhoz: Ostoros — Aranybi­ka-tető — Megyehatár — Mész-he- gyi kaptárkövek — Mész-hegy — Szőlőske — Vécsei-völgy. Indulás 8.45 órakor az egri autóbusz-meg­állóból. Programbörze Kiállítások, tárlatok Darabán János kárpátaljai festőművész tárlatát a gyöngyösi helyőrségi klubban rendezték be. Megtekinthető október 19- ig, naponta 9-18 óráig. * A Me­gyei Művelődési Központ és a Környezet 2000 rendezésében az egri főiskola I. emeleti aulájá­ban Kastaly István festőművész kiállítása látható. * Az Egri Ifjú­sági Ház első emeleti galériájá­ban Guthy Ágnes főiskolai hall­gató grafikáit tekinthetik meg október 27-ig. * A Megyei Mű­velődési Központ Kisgalériájá- ban Esteban Fekete színes famet­szeteiben gyönyörködhetnek. Az intézmény második emeleti előterében a 20. észak-magyar­országi fotókiállítás díjnyertes képeiből rendeztek bemutatót, amely a hónap végéig tart nyitva. * Gyöngyösön, a Vachott Sán­dor Városi Könyvtárban Molnár László festőművész grafikái kaptak helyet. * Mezőkövesden a Városi Galériában Guba Ist­ván fotóművész képeit láthatják az érdeklődők a hónap végéig. * Az egri Vitkovics-házban Boc- ron Qvist svéd grafikusművész munkái tekinthetők meg. * Ada- maski Sarolta természetfotós ké­pei fogadják az egri Gyermek- Szabadidőközpont látogatóit az intézmény földszinti folyosóján a nyitvatartási idő alatt. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények A Mezőkövesdi Városi Műve­lődési és Sportközpontban a Borsod-Tourist vendégei egy igazi, vidám, színes matyó lako­dalmason vehetnek részt szom­baton. * Az MMK fotóklubjában Nagy Péter diavetítéssel kísért útibeszámolóját láthatják Moszkváról. * Gyöngyösön a Mátra Művelődési Központ Gyermekszínházában ma dél­előtt 10 és délután fél háromkor az Állami Bábszínház művészei lépnek a paraván mögé. A kétré­szes játékban, amelynek címe A két kicsi pingvin, megismerked­hetnek a nézők többek között Rosszmáj Rozmárral, Hangyász Hugóval, Panda mamával és Hiú Hiénával is. * Kijátszik ilyet? Az Egri Ifjúsági Ház hagyományőr­ző gyermekfoglalkozásán a Já­tékmúzeumban fából, gyapjú­ból, rongyból, csontból, papír­ból, gyöngyből stb. készíthetnek népi tárgyakat az érdeklődők szombaton délután háromtól. Ugyancsak itt és ezen a napon délelőtt fél 11-től a Játszótér programjának keretében száraz virágból formálnak ki faliképet, csokrot a résztvevő gyerekek. * A Megyei Művelődési Központ dísztermében szombaton a hal­lássérültek amatőr művészeti csoportjainak országos találko­zójára kerül sor. * Az Egri Gyer­mek-Szabadidőközpontban szombaton délután 2 órától a há­zi videomoziban sikerfilmeket vetítenek, valamint Lutra-matri- ca vásárlására és csereberére nyí­lik lehetőség. Hangverseny a múzeumban A gyöngyösi Cantus Corvinus vegyes kar és a Musica Mansueta zenekar a Budapesti Történeti Múzeumba invitálja a kórusmuzsika kedvelőit vasárnap délelőtt fél 12-re. Műsorukban Vivaldi: Gloriaei- mű műve csendül fel, Holló Erzsébetbezényletével. Szólót énekel: dr. Nagy Ervinné (alt) és Bakos Kisgéczi Éva (szoprán).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom