Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-08 / 134. szám

8. Hírlap-HÉTVÉGE 1990. szeptember 8., szombat Kapásra várva... Csuhalesen A horgászok körében a csuka az egyik legkedveltebb sporthal. Jel­legzetes testalkata az első pillanatban megkülönbözteti vizeink többi lakójától. Kacsaszerűen végződő feje a testhez képest igen nagy. A fej a szem előtt felülről lapított, egyébként az egész erősen megnyúlt test oldalról lapított. Hatalmas szájában erőteljes raga­dozó fogazatot találunk. Általában elmondható, hogy a csuka színe a vízterülettől, az évszaktól és a hal életkorától függően is rendkívül változékony. Tipikusan állóvízi halfaj, a gyors sodrású vizeket kerü­li. Különösen kedveli a kisebb, növényzettel benőtt tavakat. A na­gyobb tavakban a parti zónában található. Folyóvizeinkben a se­kély szélvizek lakója. Igen jelentős csukaállomány alakult ki a víz­tározókban. A csuka nappali ragadozó, de a késő esti és az éjszakai órákban is aktív lehet. Az áldozatul kisze­melt halról oldalvonal-szervével szerez tudomást, szeme csak a tá­madás utolsó fázisában segíti a zsákmány megragadásában. Lesből támad, áldozatát nem ül­dözi. Szinte egész évben táplál­kozik, falánksága csak az ívás idején és a nyári hónapokban mérséklődik.A halakon kívül apró vízbeesett emlősök és bé­kák szerepelnek a csuka étlap­ján. Egyes vizeken sók apró vízi­madár esik e falánk ragadozók áldozatául. Bár egész nap táplál­kozik fogására mégis a hajnali­reggeli, majd a késő délutáni órák a legalkalmasabbak. A vi­zet fodrozó szélben, csendes eső­ben aktivitása fokozódik. Az erős szelet és a záporesőt azon­ban takarásban megbújva vészeli át. A letisztuló, csendesen apadó folyó kedvező körülményeket biztosít számára. A zavaros, ára­dó vízben nehezen becserkész­hető. A pezsdülésre fokozott ét­vággyal reagál. Kapókedvét az egyre erősödő áradásban és a fá­tyolosodó vízben is megtartja. A szennyes áradásban azonban el­tűnik. A csuka rablása jellegzete­sen erőteljes és hangos. Tavasz- szal, amikor a tiszta, csendes , szélvízben a bandázó ivadékha- * lak közé vágva megmutatja csil­logó testét, olyan, mintha a víz­ben „villámlana”. Kifli alakban megvillan a teste, majd egy nagy burványban eltűnik. Nyáron, kora ősszel a kishalrajok szétreb- benése sejteti csak rablását. A legnépszerűbb csukázó horgász­módszer a lefenekezett vagy víz­közt lebegtetett úszózás. Ezt kö­veti a műcsalikkal és természetes csalikkal való pergetés, a márto- gató és tapogató horgászat. A mórmiskázás léki horgászmód­szer. Egyik legkiválóbb csukázó csalétek a kárász, de kitűnő a ke­szeg és a kisebb garda is. Ha más nincs, a nagyobb küsz is megfe­lel. Jó csali lenne a béka is, de vé­dett állat. A műcsalik közül csu- kázáshoz elsősorban a betegesen vergődő kishal mozgását utáno­zó különféle támolygók jöhet­nek szóba — attól függően fényes vagy matt kivitelben, hogy opá- los vagy jól áttetsző vízben per­getünk. Soha ne kíséreljük meg a csu­ka szájába akadt horgot puszta kézzel kiszabadítani! Sok hor­gász visel a kezén csukafog okoz­ta, soha el nem tűnő mély forra­dásokat. A csuka élvetartásához, tárolásához fémhuzalra, forgó­kapocs közbeiktatásával kötött halszájbilincset célszerű használ­ni. Elsősorban a horgásztábor növekedésének köszönhető, hogy egész Európában mind több és több csuka kerül az arra alkalmas vizekbe. Különösen Nyugat-Európában tartják a csukát a síkvidéki tavak, folyók legfontosabb ragadozó halának, és nagy sportértéke miatt jelen­tős áldozatokat hoznak állomá­nya növelése érdekében. Az ét­kezési csuka a hazai piacon a többi ragadozónál alacsonyabb áron kel el. Ennek oka, hogy hűsminősége is elmarad azoké- tól. A húsa fehér, száraz, szálkás, viszont elkészítési módjai igen változatosak. A horoggal kifo­gott hazai csukarekordot Iván Sándor tartja, aki 1989-ben a Leveleki-tározón 19 kg-os csu­kát zsákmányolt. Érdekesség­ként említem meg, hogy régi idők babonás hiedelmeiben és a népi gyógyászatban gyakran sze­repelt a csuka neve Európa-szer- te. A csuka húsát, csontjait és kü­lönféle szerveit számos nyavalya orvoslására javasolták. A csuka hallócsontocskái a régiek szerint meghosszabbították az emberi életet. Azt tartották, hogy az epéje megszűnteti a hidegrázást. A szemölcsöket vérző csukafej­jel kenték be, amit a kezelést kö­vetően elástak az eresz alá. Az­után csak erősen hinni kellett benne, hogy mire a csuka feje el­bomlik, addigra a szemölcs is el­múlik. Ha a keresztcsontot vala­ki a bugyellárisában tartotta, előbb-utóbb nagy gazdagságra számíthatott. Ugyanez az amu­lett a tehén nyakára vagy farkára kátránnyal felragasztva, meg­védte az állatot a rontás ellen. Impotencia ellen a csuka szí­vének és májának fogyasztását és kitartó bizakodást javasoltak. Ez utóbbit — mármint a bizakodást — mais javasolhatjuk az érintet­teknek. Molnár Csaba A sportújságírók és a sportriporterek nyelvhasználatának sajátos stílusjegyéről Még ma is dívik az az újságol­vasási gyakorlat, hogy az újság­olvasók nagyobbik fele a sportro­vatot helyezi előtérbe, és elmé­lyülő figyelmet szentel arra, hogy a nyelvhasználat, a szövegfor­málás sajátos stílusjegyeit is szá- montartsa. Erről tanúskodnak azok az olvasói levélrészletek, amelyek egyre gyakrabban fűz­nek kritikai megjegyzéseket a sportújságírók és riporterek mai nyelvhasználata legjellemzőbb sajátosságainak minősítésére. Ezek között számolják el a „fé- sűltebb” szövegformálásra, a képszerűségre és sokszínűségre törekvést éppen úgy, mint azt a fogalmazásbeli szándékot, hogy felerősödjenek a szövegben a szellemes, az ötletes, az érdekes nyelvi formák hatástényezői, és háttérbe szoruljanak a mester­kélt, az erőltetett szellemeske­désről, humorkodásról árulkodó nyelvi alakulatok. Az olvasók úgy érzékelik: nem véletlen nyelvhasználati je­lenség és gyakorlat, hogy a sport­újságírás napjainkban állandó szókapcsolatokat, szólásformá­kat feltűnő gyakorisággal hasz­nál fel bizonyos sportesemé­nyek, történések bemutatására. S a szólások elsősorban képsze­rűségükkel, szemléletességükkel szinte láttatják a leírt vagy el­mondott sporteseményt, s ugyanakkor a nyelvi közhelyek halmozásával szürkített szöveg­formálás helyett és helyén meg- alkotódik a merészebb képzet­kapcsolásra is késztető szövegtí­pus. Erről tanúskodnak azok a szö­vegrészietek, amelyekben kulcs- serepet vállal egy-egy szólásfor­ma: „Egyébként az ittas partjel­ző csak azért is köti az ebet a ka­róhoz”. (Heves Megyei Hírlap, 1990. jún. 8.). „Ha bajnokságot nyerünk, akkor is szedhettem volna a sátorfámat”(Heves Me­gyei Hírlap, 1990. jun. 30.) „A hátsó sorunk háza táját nem ér­heti szó: mindössze hatszor zör- rent meg a háló a bajnokság má­sodik félidejében”. (Heves Me­gyei Hírlap, 1990. jul. 28.). Hogy mi bújik meg egy-egy szóláshasználat mögött, s milyen sajátos értelmezésekre adnak al­kalmat a közhasználatú szólás­változatok, arról ezek a szöveg- részletek bizonykodnak. „A gyöngyösieknek nem sikerült feljebb kerülni: a nagy akarás­nak nyögés lett a vége.” (Heves Megyei Hírlap, 1990. aug. 7.). „Bár nem kerültek messzire a ve­szélyes zónától, mégsem lebegett fejük felett Damoklész kardja.” (Heves Megyei Hírlap, 1990. aug. 7.). „Az idénynyitó egyik tanulsága lehet, hogy véletlenül a kapanyél sem sül el. ’’(Heves Me­gyei Hírlap, 1990. aug. 21.). A százórás kerékpárakcióval kap­csolatos vita résztvevői monda­nivalójának kritikai élére külön is felhívják az olvasók figyelmét a szövegben halmozottan szerepet vállaló szólások: ”Miért kevert vihart egy kanál vízben? Még­sem értem, hogy akinek nem in­ge, miért vette magára?Tájéko­zatlanságára vall a Makó—Jeru­zsálem hasonlata”. A vitapart­ner erre a szövegrészletre utal: „A Cooper által kidolgozott edzésmódszer olyan messze esik a százórás kerékpárakciótól, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől” (Heves Megyei Hírlap, 1990. júl. 31.). A vitát lezáró szövegrészlet tanulságait is egy szólásváltozat fogalmazza meg: ”Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal.” (Heves Megyei Hírlap, 1990. aug. 2.). Nem tartjuk követendő példá­nak a szólások felesleges halmo­zását, s ugyancsak nem örülünk az argóízű szólásformák gyakori ismétlődésének. Ezekre a szólás­formákra gondolunk leginkább: „Az ellenfél kapujáig vezető utat rövid kényszerítőkkel akarták megjárni, s erre ráfáztak. ” (He­ves Megyei Hírlap, 1990. jún. 19.). „Igen higgadt játékos híré­ben áll, aki egy-két cseltől nem gőzöl be.”(Népszava, 1990. jún. 16.). Dr. Bakos József Kertész leszek Statice Ez a szó, ha kiejtjük, úgy hangzik, mint egy szép, pajkos, melegszívű fiatal lány neve. Va­lahogy így jellemezhetnénk a név mögött rejtőző legkedveltebb és legnagyobb mennyiségben ter­mesztettszárazvirágunkat — tel­jes nevén Statice sinuatát is. A Statice magját márciusban nö­vényágyba vetjük, és ugyanúgy gondozzuk, mint az egynyári pa­lántákat. Csírázás alatt nagyon érzékeny a talaj nedvességtartal­mára, ezért óvnunk kell a kiszá­radástól. Egy holdra 2-2,5 kg mag szükséges. Április második felében palántázhatjuk ki állan­dó helyére. Ültetési sor- és tőtá­volság 50x20 cm. Ez 10 db/m2 állománysűrűséget jelent. Kiül­tetésre az 5-6 hetes palánták a legmegfelelőbbek. Szaporíthat­juk úgy is, hogy nem nevelünk palántát, hanem azonnal végle­ges helyére, a szabadföldbe vet­jük. Az alkalmazott sor- és nö­vénytávolság azonos a palántá- zottéval, de több vetőmag szük­séges. Ápolása rendszeres gyom­irtásból áll. A szárazságot jól tű­ri, de palántázás után, valamint szárazság esetén a termésered­ményt öntözéssel kedvezően be­folyásolhatjuk. Bő virágzásra, hosszú virágszárra is csak ebben az esetben számíthatunk. A nö­vényvédelmet sem szabad elha­nyagolnunk, mert a kártevők, kórokozók által „megrongált” növény esztétikailag már nem tölti be szerepét, nem piacképes. A Statice kiültetéstől függően jú­lius végétől szeptember elejéig virágzik. A virárgokat 2-3 na­ponként szedni kell. Nem sza­bad megvárni a teljes kinyílást, mert a túlnyflott virágok színü­ket elvesztik, a szárítás után job­ban hullanak. A virágokat 35-40 cm-es szárra kell vágni, majd 1-2 órán keresztül lehetőleg álló helyzetben szikkasztani, hogy a szárából a bő nedvesség kicsor­duljon. Szikkasztás után a virá­gokból kis csokrokat — csomó­kat — kössünk. Egy-egy csomó­ba ne tegyünk 5-10 szálnál töb­bet. Majd fejjel lefelé függesztve árnyékos, szellős helyen megszá­rítjuk. A szárítás alatt ügyeljünk arra, hogy a virágokat napfény ne érje, mert kifakulnak. A szárí­tás után kartondobozban, se­lyempapírral takarva tároljuk. Várható termés 0,2 kg/m2.A szá­razvirág termesztése a felhaszná­lásával, alkalmazásával egyenes arányban emelkedik. Ez év tava- ' szán a kecskeméti Kertészeti Fő­iskola, valamint a Kertészeti Egyesülés szakmai tanácskozást tartott, és ennek keretén belül került sor néhány termesztés­technológia ismertetésére, vala­mint a termesztő kedv felkeltésé­re. Ott jegyeztem fel a Staticére vonatkozó ismereteket is és aján­lom minden kedves olvasóm fi- ) gyeimébe. Azoknak, akik csak saját kedvükre és azoknak, akik árutermesztés, mellékjövedelem céljából kívánják termeszteni. V. Pénzes Judit Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Hosszú lábú vadászkutya. 5. A beküldendő fősor első része (zárt betűk: K, E). 13. Illatos vi­rágú fafajta. 17. A búza is ez. 19. Járművel hátrafelé haladó. 20. Terméket új értékkel lát el. 22. Ford. kettős magánhangzó. 23. A sivatag hajója. 25. Lovak lábá­nak szaruképződménye. 26. Az a távolabbi. 27. Északi női név. 28. Gyilkolt. 30. Pali... (cigaret­tamárka). 32. Melyik személy. 33. Az egyik szülőjéhez jobban ragaszkodik. 34. Ad ... (alkalmi, egyszeri). 35. Tapsifüles. 37. A kovasavak sói. 40. Becézett Jo­lán. 41. A szájüreg folytatása. 43. Politikai meggyőzést folytató személy. 44. Vízhordó edény. 45. Győz páros betűi. 46. Ré­szeshatározó rag. 48. Iráni lovas nomád nép tagjai. 49. Egy hely­ben van. 50. Római negyvenki­lenc. 51. Középkori énekmondó. 53. Zuhan. 54. Női név. 56. Si­lány minőségű. 59. Nyirkosság megszűnése. 61. Ehhez hasonló módon. 62. Járműféleség. 63. Dunántúli megye. 64. Ditta egy­nemű hangzói. 65. Gyermek- gondozási segély. 67. Vörös — angolul. 68.... mars! (takarodj!). 69. Kékesvö­rös színű. 70. Etióp hosszú­távfutó (Ah­med). 72. Ki­csinyítő képző. 73. Idősebb férfi népies megszólítása. 74. Valakit la­kásán hirtelen lerohan. 75. Saját adottság kihasználásá­val történő. 77. Nehéz testi munkát végző. 82. Péter be­cézve. 83. Ré­szeshatározó­rag. 84. Nagy­számú. 85. Szovjet gépko­csimárka. 86. Szömyalak. 87. Út - ola­szul. 88. Grammsúly röv. 89. Fájdal­mat jól visel. 90. Egyre ki­merültebbé vá­ló. 92. A leghi­degebb évszak. 94. Némán okol! 95. Az egyik apostol neve. 96. A szobába kergető. 98. Diny- nyén vágják. 100. Ferde, rézsú­tos. 102. Nyakbavaló. 103. Tiltó­szó. 104. Latin üdvözlés. 106. Megszüntetett ifjúsági tömeg­szervezet. 108. Zátony része! 109. Történelmi időszak. 110. A folyadékot fogyasztotta. 112. A legmélyebb női énekhang. 114. Szintén nem. 115. Időskorú em­berek. 117. Edző. 119. Indián is­tenség. 121. Ybl-dijas építész (József). FÜGGŐLEGES: 1. A vízsz. 5. sz. sor folytatása (zárt betűk: Ö, Y, V, z). 2. Fáról agakat nyeseget. 3. Állami Biz­tosító, röv. 4. Piros — németül. 5. Bázissal sót alkotó tulajdonságú. 6. Keresztül. 7. Oroz. 8. Formá­lás. 9. A pápa államának lakója. 10. Női név. 11. Paripa. 12. Elő­kelő hölgyek. 13. Lakóépület. 14. Hegyes cipészszerszám. 15. Fosztogatni. 16. A marxizmus — leninizmus társadalmat ábrázoló világszemlélete. 18. Tagadószó. 21. A hét vezér egyike. 24. Női név. 26. Színésznő (Noémi). 29. A Tisza mellékfolyója. 31. Szö­vetség, egyesülés. 33. Névelős óratartozék. 34. Haza. 36. Né­met filozófus volt (Friedrich). 38. Mocsaras, szikes helyeken élő madár. 39. Rossz kívánság. 40. Második világháborús kon­ferencia színhelye. 42. Állat la­pocka feletti testrésze. 44. Női név. 47. Pozíciójából fondorlatos módon eltávolít. 49. Beszéd köz­ben hadonászó. 51. Ehhez ha­sonlóak. 52. Tengeri emlősök. 54. Annál lentebbi helyre. 55. Összegződő, összeadódó. 57. Irányát nem változtató vonal. 58. Folyami kavics. 59. Ruhát készítő iparos. 60. A kerítésen túlra hajítják. 66. Könnyezik. 69. Jó a szeme. 71. Házasodik. 74. Bizakodik. 76. Gléda. 78. Porig sújt. 79. Vesztegzár. 80. Elébe hajítani. 81. Gyermeknevelőnő. 82. A Nitrogénművek révén vált ismertté. 89. Bő. 90. A magasba. 91. Időmérő szerkezet. 93. Ha­jón keletkező sérülés. 95. Férfi­név. 96. Éjszakai mulató. 97. Féltő gonddal. 99. Könyörgéssel megszerez. 101.... hajrá (buzdí­tás). 102. Hosszú idő múlva. 105, Ész. 107. Balkezes. 109. Ál­latbetegség. 110. Az ír köztársa­sági hadsereg neve. 110. Részben odaesik! 113. így, úgy — oroszul. 116. Ragu része! 117. Tisztelet­beli, röv. 118. Eres!, 120. Tiltó­szó. Báthory Attila 850 Ft-cfc bébidzsekik, 1550 Ft-os lányka- és fiúdzsekik, 2400 Ft-os férfi NDK-dzsekik 30%-os árengedménnyel, amíg a készlet tart!

Next

/
Oldalképek
Tartalom