Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-07 / 133. szám

1990. szeptember 7., péntek Hírlap 5. Szeptember 9-ig tart nyitva a 71. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vá­sár. Ez a rangos nemzetközi seregszemle még inkább az érdeklődés középpontjába állítja az ágazatot. Sokakat érint, és minden bizonnyal sokakat is érdekel, hogy merre tart ma a fejlett gazdasággal rendelkező országokban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését segí­tő műszaki tudomány és technika. Miként kapcsolják be a tudományos eredményeket a min­dennapostermelőmunkába, miként válik valóban termelőerővé az elmélet. Nos, mai összeállí­tásunk ebbe kíván bepillantást nyújtani a korábban a nyugat-németországi Frankfurtban, illet­ve az olaszországi Bolognában rendezett nemzetközi agrotechnikai bemutatókról, mintegy ki­tekintést nyújtva a világra. Termelők, gyártók és kereskedők szoros kapcsolatban — Cél az anyag- és energiatakarékosság, a megbízhatóság, elfogadható árakon Kemény piaci versenyben Modern, francia gyártmányú, már nálunk is hasz­nálatos növényvédő gép A háztáji gazdaságokat és a kistermelőket szolgá­ló minigépek Európa-szerte, de a tengeren túl is azokban az országokban, ahol fejlett a mezőgazdaság, mindenütt nagy hangsúlyt fek­tetnek a technikai előrehaladás­ra. Kutatóintézetek és kutatók százai a termelő gazdák igényeit messzemenően figyelembe véve dolgoznak új gépek, berendezé­sek kialakításán. Nem kevésbé ismerik ezeket az igényeket a gyártó cégek, a kereskedők, akik ehhez igazodva rendelnek belő­lük. A piac ugyanis rendkívül szi­gorú, kemény versenyt diktál. Nagyon sok a gyártó és a kereske­dő, akik érthető módon eladni, értékesíteni kívánják a korszerű technikát. A műszaki tudomány pedig ezt igyekszik szolgálni. Olyan korban élünk, amikor fo­kozottan előtérben áll az anyag- és energiatakarékosság, nem ke­vésbé a környezetkímélő mun­kafolyamatok minősége. Tehát olyan gépeket, berendezéseket készítenek — éppen a kényszer hatására —, amelyek viszonylag nem olyan nehezek, megfelelő az energiafelhasználásuk, és egy­ségnyi munkavégzéshez kellő teljesítményt garantálnak, meg­bízhatóak, igényes a megjelené­sük. Mindezeket megfelelő ára­kon biztosítják! Természetesen az említettek magukban foglalják az egész ag­rotechnikai rendszert: a talajmű­velés, a műtrágyázás és a nö­vényvédelem, az öntözés, a beta­karítás, a termékfeldolgozás, a tárolás területeit. Ezek a célok határozzák meg a kutatók, a gyártók és a kereskedők össze­hangolt munkáját, akik a gaz­dákkal szorosan tartva a kapcso­latot, igyekeznek újabb és újabb, jobb minőséget garantáló eszkö- aki élelmiszert termel, miközben gőz. Sokféle munkafolyamat zöket készíteni. Az emberi tudás, földet művel, vet, védi, ápolja a megkönnyítését biztosítva ezál­az alkotás az embert szolgálja, növényeket, betakarít és feldől- tál. Szárazság esetén igen jó célt szolgál az öntözőbe­rendezés Az angol Massey — Ferguson cég traktorai a kis­termelők, a farmerek munkáját is megkönnyítik A nyugatnémet Mengele cég számítógéppel mű­ködtetett takarmánybetakarítója íme, a mai modern tejgazdasági gépek Szöveg és kép: Mentusz Károly Csőre töltve Mac washingtoni zsaru. Feleségétől elvált, úgy érzi, egy jó haverra van csupán szüksége. Szeren­cséje lesz. Találkozik Elüssél, aki tehetséges nyomozó ugyan, <je veszélyes helyzetekben elképesztő for­télyokat vet be. Mindenki egy kissé Iököttnek hiszi, ugyanis különböző filmsztárok hangját utánozva eszeveszett módon ront az ámulattól szinte lebénult gazemberekre. Az akciójelenetekkel tűzdelt vígjáték kiváló alkalom Gene Hackman (Nincs kiút, Lángoló Mis­sissippi), és Dan Aykroyd (Szellemirtók, Marslakó a mostohám) számára, hogy sziporkázó színészi te­hetségüket megvillantsák. A kellemes nyári történetet az egri Uránia mozi nézői tekinthetik meg. Máriák tárája Programbörze Kiállítások, tárlatok: Heves megyei díszítőművészek tárla­ta látható a Megyei Művelődési Köz­pont kisgalériájában. * E hónapban az egri minorita rendházban (Dobó tér 6.) f talóc népművészeti kiállítás fogadja a átogatókat. » A Szüreti napok rendez­vényeként Felnémeti szüreti hagyomá­nyok címmel nyílt összeálh'tás a 11-es Számú Általános Iskolában. » Kocsis István alkotásai az egri Ifjúsági Ház első emeleti kísérleti galériájában leltek ott­honra. * Egerben, a Vitkovics-házban a névadó költő emlékszobája, és a szintén poéta Kálnoky László kiállítása tekint­hető meg. » Akik érdeklődnek a termé­szet kincsei iránt, azoknak ajánljuk, nézzék meg Szilvásváradon az Orbán- házat, ahol a Bükk flóráját és faunáját felvonultató gyűjtemény kapott helyet. » Ugyancsak kellemes kikapcsolódást ígér Asztalos Johák fafaragó magántár­lata, Párádon/ Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények: A boldogi hagyományőrző csoport lép színpadra a Szüreti napok rendezvé­nyeként Egerben, a Dobó téren szom­baton délután 4 órakor. » Szombaton indulnak az MMK dzsesszbalett tanfo­lyamai. Reggel 8 órakor lehet beirat­kozni, és ekkor döntik el a csoportbe­osztást is. Előztesen érdeklődni szemé­lyesen, az intézmény információjában, iíletve a U-954-es telefonszámon lehet. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk: Minden pénteken délután 5 órakor tartja foglalkozását az MMK fotószak­köre. * Az Olivér és társai című ameri­kai rajzfilmsorozatban ezúttal Olivér ci­ca New York-i kalandjai láthatók az egri Ifjúsági Ház Prizma matinéjában szom­baton délelőtt fél 11-től. * Ki játszik ilyent? címmel hagyományőrző gyer­mekfoglalkozásokat tartanak az egri If­júsági Ház játékmúzeumában szombat délutánonként. A résztvevők a kiállítá­son szereplő népi játéktárgyakhoz ha- sonlóakat készíthetnek, és bepillanthat­nak régi mesterségek világába is. A címmel ellentétben természe­tesen nemcsak a Mária utónevű höl­gyeket, hanem minden természet- kedvelőt várnak arra a „Máriák tú­rájára”, amelyet Liba Ferencné ve­zet az O-Bükkbe, Egerbakta — Tó­völgy — Dobó István-vadászlak — Baktai tavak — Almár útvonalon. A Bükki Vörös Meteor SE szakosztá­lya szervezésében szombaton reggel 7.20 órakor az egri autóbusz-pálya­udvarról indul a csoport. Ugyanez a szakosztály vasárnap is kínál túrát a Bükkbe, Felsőtár- kány — Vadaskert — Miklós-völgy — Bíróné rétje — Várkút — Bikk- bérc — Nagy-Eged — Eger érintésé­vel. A kirándulni vágyókat a hét utolsó napján reggel fél 9-kor Eger­ben, a Dr. Nagy János utcai autó­busz-megállóban várja Jakab La- josné. Svédek a Vitkovics-házban A Vitkovics-házban a múlt hé­ten nyitották a svéd grafikusmű­vész, Bo Cronqvist kiállítását. A meghívón ugyan csak egy név szerepelt, de a tárlaton kiderült, hogy ez a jelentős művészegyéni­ség önálló szellemi műhely veze­tője hazájában, és magával hozta munkatársainak nem jelentékte­len anyagát is. Bo Cronqvist több témakör­ben honos. Szelíd visszafogott­sággal, grafikus technikával, a vonalak fel-feltűnő, eluralkodó rendjével jeleníti meg hazája tá­jait, azt a vidéket, ahol a fű más­képp zöld, mint nálunk, ahol a hegyek-dombok, domborulatok valahogy más lejtéssel vesznek részt a felszín játékában, mint nálunk. A harmónia viszont naív bájjal telik meg a művész szemlé­lete folytán. S ha már játékról, játékosság­ról beszélünk, nem lehet kikerül­ni azokat a jókedvvel, sok-sok ötlettel megfogalmazott figurá­kat, színes állat-pofákat, állat­egyéniségeket, amelyeket szinte népmeséi derűvel, nagy-nagy le­leményességgel, majdnem azt mondanánk, összekacsintós kó- pésággal ad elő a svéd. Ezek a kis, nyújtott szájú röfik, vagy mik, annyira hasonlítanak ele­ven beszédességükkel az ember­re, hogy magunk is kutatnánk, mennyire okíthatnának minket ezek az állatkák emberségre? Tény, hogy semmi kereséttség nincs bennük, nem akarnak lec­két adni nekünk emberségből, csak bemutatják magukat, hogy bizony az a madzag, ami itt-ott kilóg a válluknál, derekuknál, netán előbukkan a talpuk alól, az a mód arra utal, hogy minden rángatható tulajdonság jellemzi őket. Mint ahogy minket is, ha jobban utána gondolunk. A műhely másik két művésze Anna-Lisa Elfwén és ősten Bör­se. Az első látomásszerűen idézi fel egy vasrács mögött, fölött a vonuló, jnői testekből álló szár­nyalást, amint a sötétben, mint a kísértetek, nagy ívben repülnek át valami fölött, amit jobb eset­ben lakott helynek foghatunk fel. Chagalle ég felé, ég alatt lebegő, vonuló vitebszki szárnyasaira gondolunk, mint eligazító pon­tokra. De ez a szárnyalás vala­hogy más, ridegebb, északibb, mint a nagy álmodozóé. Ősten Porse pedigfeltűnő hatású tájké­peivel sorakozik fel, bemutatván azt is, mit örökölhetett a francia XIX. század második felétől, szemléletben-technikában. De ez a tájékozódási pontkeresés, csak annyira érvényes, amennyi­re az ecsetkezelés és a teclfnika kérdését kezdenénk vizsgálgat- ni. A hangulat, az érzelmi világ nem latin eredetű! (Jakab László reprodukciói)

Next

/
Oldalképek
Tartalom