Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-27 / 150. szám
2 Hírlap 1990. szeptember 27., csütörtök Mi is az önkormányzat alapgondolata? Horváth Balázs belügyminiszter az MDF egri kampányzáró nagygyűlésén Az új önkormányzati elképzelésekről Horváth Balázs belügyminiszter beszélt az MDF Heves megyei szervezeteinek egri kampányzáró nagygyűlésén, hol higgadtan érvelve, hol szenvedélyesen. A Líceumbeli találkozás azzal a szándékkal szerveződött, hogy a szeptember 30-i, történelmi döntéshelyzet előtt minél több adalékot kaphassanak a résztvevők azzal kapcsolatban, hogy mi is a tét. A miniszteri előadás előtt dr. Farkas Gabriella, az MDF megyei kampányfőnöke bemutatta az egri egyéni választókerületi és listás jelölteket, akiket az MDF, KDNP, FKgP támogat. Várkonyi György, a három párt polgármesterjelöltje programjáról is beszélt, leszögezte, hogy célja az, hogy Eger gazdag város legyen, amelynek polgárai gazdagok. Röviden vázolta elképzeléseinek fő vonásait. Ezt követően a holland parlament egy kereszténydemokrata képviselője szólt a megjelentekhez, a venciég beszélt arról, hogy hazájában milyen a politikai élet, s mi az ön- kormányzatok helye. Annák a reményének adott hangot, hogy nemsokára egyesülhetünk egy jó, egy keresztény Európában. Előadásában Horváth Balázs az önkormányzat alapgondolatából indult ki, mely szerint az nem uralkodva, hanem szolgálva teljesíti feladatát. Nézete szerint ez egy gondolkodásmód, egy emberi kapcsolatteremtés: bensőséges hasonlatokkal ecsetelte, hogy ez fűzi össze azt a csodálatos várost, amelyben az itteniek élnek. Történelmi tanulságokra hivatkozott: a diktatúrák legelőször mindig az önkormányzatokat verik szét. Ez történt 1945 után is, amikor megroppantották a régi formákat, s helyette idegen konstrukciót hoztak be, amely az állampárt akaratát szolgálta. Az volt a tanácsrendszer dolga, hogy képlékennyé formálja az embereket. Az új önkormányzat viszont szinte korlátlan szabadságot jelent, adminisztratív úton senki sem szólhat bele munkájába. így nagykorúvá válik minden polgár, s az önkormányzat erős legitimitással kezdhet munkájához. Ugyanakkor azt is tudatosítani kell, hogy az ország irgalmatlanul szegény, tönkrement a magyar gazdaság. Ráadásul kiürítették az emberek fejét, s megtörték a gerincüket. A legnehezebb az erkölcsöt helyreállítani, szinte mindenki „lóg a levegőben”, nincs mankó, amelyre támaszkodhatnának. A települési önkormányzatok szinte üres tarisznyával indulnak el. Horváth Balázs beszélt arról is, hogy milyen gazdálkodási lehetőségei lesznek a települési önkormányzatoknak, s közben annak a határozott véleményének adott hangot, hogy az önkor- jnányzat a javait nem örökségbe, hanem az unokáktól előlegként kapta, ezért jól kell sáfárkodni azokkal. Napi aktualitáshoz kapcsolódott akkor, amikor szenvedélyesen szólt az egyetemisták és főiskolások sztrájkjáról, s kifejtette, hogy mindenki saját magának tanul, ne követeljen pénzt, hanem inkább a munkalehetőségért tüntessen, hogy ilyen módon egészíthesse ki jövedelmét. (Erre a jelenlévő főiskolások kivonultak a teremből, Horváth Balázs utólag meg is követte őket indulatosságáért, bár fenntartotta véleményét.) Végezetül visszatért arra, hogy az önkormányzati képviselőkön nagy nyomás lesz, hiszen jogos igényeket fogalmaznak meg számukra. Az infrastruktúránk balkáni, s joggal kérnek az emberek utat, csatornát, telefont stb. Bátorság, emberi tartás és civil kurázsi kell a józan döntésekhez. Ahogy bátorság és kötelességtudat kell a választópolgárok részéről is a szeptember 30-i választásokhoz. Az előadást követő viták és kérdések során több, sokakat foglalkoztató probléma felmerült. A főiskolások képviselője is elmondta az ő álláspontjukat. Szó esett a tömegtájékoztatásról is, akadt, aki hiányolta a kormánypárti sajtót. Horváth Balázs szerint inkább egyfajta zavarodottság tükröződik, a lapoknak nincs önálló karaktere. (gábor) Párthírek „Nem akarunk Kultúrfalvyak lenni” Ma délután 3 órakor az egri Dobó téren választási show-t rendez a Magyar Szocialista Párt. Fellép Sas József, Nádas György, Heller Tamás és a Mikroszkóp Színpad kisegyüttese. Bemutatkoznak a Szocialista Párt egri képviselőjelöltjei. A vendég: dr. Baja Ferenc. * Szerdai lapszámunkban a Demokrata Nyugdíjasok Pártja mai rendezvényeiről adtunk hírt, pénteken, szeptember 28-án még a következő helyeken és időben tartanak választói gyűléseket: Tóthné Kéri Róza (10. sz. ált. isk., Kertész út 78.) 17 órától, Kerek Gyula (5. sz. isk., Szovjethadsereg u. 57.) 17 órától, Ma- kovics Károlyne (11. sz. isk., Felnémet, Egri út 5.) 16 órától, és Fülöp Béláné (5. sz. isk., Lenin út 45.) 17 órától. » A Szabad Demokraták és a Fidesz füzesabonyi szervezetei szeptember 28-án, pénteken 18 órától a művelődési házban választási nagygyűlést tartanak. Szónokok: Kőszeg Ferenc, az SZDSZ ügyvivője, a Beszélő fő- szerkesztője, Novák Rudolf országgyűlési képviselő, és Kakuk Attila, az SZDSZ és a Fidesz füzesabonyi polgármesterjelöltje. * Szeptember 28-án, pénteken, délután 2 órakor polgári délutánt rendeznek a gyöngyösi Főtéren a Bojtorján együttessel. Részt vesz dr. Dorbach Alajos, a Parlament elnökhelyettese és Komenczi Bertalan országgyűlési képviselő. Bemutatkoznak az SZDSZ és a Fidesz önkormányzati testületi jelöltjei. * A kormány munkanélküliséggel és válságkezeléssel kapcsolatos koncepciójáról hallhatnak szeptember 28-án, pénteken este 6 órakor azok, akik a hevesi művelődési központba mennek. Az MDF rendezvényén Szabó Tamás munkaügyi minisztériumi államtitkár tart előadást. Ezt vita követi, majd bemutatkoznak az MDF helyhatósági képviselőjelöltjei. * Ma délután 5 órai kezdettel kampányzáró beszélgetésre várja a választókat dr. Korompai János, az egri. 1. sz. vk. független jelöltje az egri 5-ös Számú Általános Iskolába. (Folytatás az 1. oldalról) si intézményekben, konkrétan pedig, hogy a húspénz 1300 forintos minrmumhatárát emeljék fel. Lépjen a kormányzat a szociális ellátás, a segélyek ügyében is. Tiltakoznak továbbá Bakos István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási főosztályának vezetője személye ellen, mert véleményük szerint szakmailag és egyéb téren is hiteles emberekre van szükség, s jogszabályi garanciákat kívánnak a főiskolai tanácsok újraválasztásához, működéséhez. Tiltakoznak Andrásfalvy Bertalan demagóg megnyilvánulásai ellen (a miniszter úr egy tanévnyitón például pszichopatáknak minősítette az egyetemi mozgalmakban résztvevőket), s a régi, tartalom nélküli jelszavak hangoztatását sem helyeslik. Az egri főiskolások szeretnék, ha a jelenlegi oktatásügyi vezetés nem takarózna állandóan a múlt hibáival, hanem feltárná a valóságot, azt, ami történt. Tiltakoznak a nyelvi őrizetbe vették a szeptember 23-ai bagi rendőrvefőket — erről tartott szerdán „sajtótájékoztatót Németh Ferenc rendőrezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Elmondta, hogy a kérdéses este a Bagón autóval járőröző rendőrök felfigyeltek egy 15-20 főnyi csoportra, melynek tagjai garázda módon viselkedtek, sörösüvegeket törtek össsze a házfalakon, hanf oskodtak. Az autóból kiszálló ét rendőr, Bagyin István főtörzsőrmester és Varga József törzsőrmester igyekezett csön- desíteni a randalírozókat, erre azok megtámadták, összeverték, megrugdosták őket, s fegyverüket is elvették. Néhány percre mind a két rendőr elvesztette eszméletét; végül a hatvani kórházban részesültek elsősegélyben. A rendőrség akciócsoportja megkezdte a nyomozást az elkövetők kézrekerítésére. Másnap képzés megoldatlansága miatt, az orosz nyelv — felsőbb évfolyamoknak még mindig — kötelező oktatása ellen. Emellett úgy gondolják, hogy ma is valós probléma a fővárosi, „országos” egyetemek, főiskolák és a vidéki felsőoktatási intézmények megkülönböztetése, s ezért maximális támogatást kémek Egernek. A főiskolások a fentiekre a kormány részéről érdemi válaszlépéseket várnak, már csak azért is, mert a kormánnyal szembeni bizalmatlanság kizárólag a konkrét lépések tükrében szűnik meg. A nagygyűlés után a hallgatók különböző fakultatív előadásokon vehettek részt, délben pedig az úgynevezett „Nagyebéd” (értsd: zsíros kenyér) következett. Délután 2-tol 5-ig segélykoncertet tartottak a művelődési tárca javára — 10-20 filléreseket gyűjtöttek — s az összegyűlt pénzt a sztrájkolok együtt adták fel a postán Andrásfalvy miniszter úrnak. (rénes) reggel az egyik feltételezett tettes, Lakatos Lajos 28 éves bagi lakos jelentkezett a budapesti ügyészségen a rendőröktől elvett fegyverekkel. Állítása szerint 10-12 fős társaságát a két rendőr előző este a Bag közelében húzódó erdőbe kísérte, és bántalmazta őket, miközben fegyverük elveszett. Időközben a Pest megyei kapitányság rendőrei Bagón folytatták a nyomozást. A cigány faluközösség a történtek ismeretében úgy döntött, ráveszi a bandatagokat, hogy önként jelentkezzenek a rendőrségen, mert erőszakos cselekedetük az egész közösségre rossz fényt vet, felszíthatja a cigányellenességet. A feltételezett elkövetők közül nyolcán önként jelentkeztek is a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon, ahol őrizetbe vették őket. Az ügyet a Budapesti Ügyészség Nyomozóhivatala vizsgálja. (MTI) A sebesültek Hatvanban kaptak elsősegélyt Rendőrverőket vettek őrizetbe Válasz a Kapitány úrnak Mi adja meg a rendőrség tekintélyét? (Folytatás az 1. oldalról) Csúsztatással, szerencsétlen általánosítással, egy kiragadott negatív példa, egy rendőr „ magánszemélyként,y elkövetett cselekedete alapján ítélem meg a testület tagjai összességének magatartását, s ezzel a rendőrséggel szembeni bizalmatlanságot erősítem. Mondanom sem kell, hogy épp az ellenkezőjéről van szó. A rendőrség tekintélyvesztése, a társadalom egy részében kétségtelenül erős bizalmatlanság alapvetően annak a szerepnek köszönhető, amelyet a rendőrség az előző rendszerben játszott. Mint jól tudjuk, a rendőrség a törvények által csak felületesen korlátozott eszköz volt a központi és a megyei politikai hatalom kezében. Szerepét nem csupán az jellemezte, hogy a társadalmat védte a bűnözőkkel szemben, hanem az is, hogy egyben a társadalom kézbentartásának eszköze is volt. És jellemezték persze mindazok a jelensé§ ek, amelyek egy ilyen rendszer- ől szervesen következnek. Gyakori korrupció, hatalmi ön- kenyeskedés, az állampolgárokkal szembeni arrogáns fellépés. A társadalom szolgálatának eto- sza helyett a hatalombirtokló fel- sőbbség étosza. A rendszerváltozás folyamatában a rendőrség társadalmi szerepének és belső életének átalakulása is elkezdődött. De éppen azért, mert itt is jó negyven év eredményéről van szó — szervezeti rendnek, rendőri szerep- felfogásnak, szemléletnek, mentalitásnak, reflexeknek kellene átalakulniuk —, a változás nem megy egyik napról a másikra. Ne feledjük, ahogy az élet más területein, itt is jórészt ugyanazoknak az embereknek kellene ma másképpen gondolkodniuk és dolgozniuk, akik az előző regulában képződtek ki. Ennek a változásnak a sikeréhez a rendőrségnek szüksége volt és van a külső környezet kényszerítő hatására. Ezt testesíti meg a politikai rendszerváltozás, az új törvények, a felső vezetés csereje. De a megújuláshoz szükség van sok-sok komoly erőfeszítésre a rendőrségen belül is, a különféle rendűrangú parancsnokok és az állomány tagjai részéről is. Anélkül, hogy ők is szembenéznének korábbi énjükkel, és őszintén akarnának maguk is változni és változtatni a környezetükben, enél- kül a dolog nem fog menni. Hogy lesz-e tekintélyes, a társadalom bizalmát egyértelműen élvező rendőrségünk, az ma már egyre nagyobb mértékben éppen rajtuk múlik. Az a jó parancsnok, aki ezzel a helyzettel tisztában van, aki tudja, hogy a társadalom rendkívül érzékenyen figyeli a hatalom szerveinek, képviselőinek mozdulatait, s különösképpen a rendőrségét, a rendőrökét. A társadalom egy részében valóban erős a hajlam arra, hogy egy- egy — rendőrök által elkövetett — bűncselekményt magának a rendőrségnek a számlájára írjon. A hibás általánosítás eílen, a testület tekintélyét védve egy módon lehet eredményesen fellépni, ha ilyenkor az illetékes vezetők befelé, a testület tagjai számára és kifelé, a társadalmi nyilvánosság számára is világosan jelzik, hogy a testületnek szilárd erkölcsi normái vannak. S e normákat átlépő tagjától a testület elhatárolja magát. Hogy aztán ez a normaerősitő elhatárolódás parancsnoki feddés az állománygyűlésen, sajtónyilatkozat, fegyelmi büntetés, vagy „személyzeti intézkedés” stb. formáját ölti, az nyilván függ az esettől, a körülményektől. Amit én írtam, abban nem a fegyelmin van a hangsúly, hanem azon: Éppen a testület tekintélyének védelme érdekében is nyilvánvalóvá kellett volna válnia, hogy a testület nem azonosul Szabó Pál rendőrzászlós tettével. A cselekedettől való elhatárolódás gesztusát kerestem csupán — lévén, hogy az amnesztia a büntetőjogi felelősségrevonástól megmentette Szabó Pált —, de sajnos nem találtam. (Cikkem megjelenése után valóban értesültem róla, hogy augusztus 14- én vizsgálat kezdődött annak megállapítására, méltatlanná vált-e Szabó Pál a rendőri szolgálatra. Ezt azonban a megyei főkapitány-helyettes úr kezdeményezte.) Mellesleg igazán szomorú vagyok, hogy a kapitány úrnak a nyilvánosság előtt kell bizonygatnom, a tesületi tekintélyt ért sérelem szempontjából gyakorlatilag alig van jelentősége, hogy a kommandósok magánembereként bérgyilkolnak vagy szolgálatban, hogy egy renoőrzásziós magánemberként töri el a szomszédja állkapcsát vagy szolgálatban. Az emberek hajlamosak, rendőrről és kommandósról beszélni. Ha tetszik, ha nem,r a tettük visszaüt a testületre is. Éppen ezért fontos az elhatárolódás. Az a vád, hogy Szabó Pál magánemberi cselekményét én hoztam volna összefüggésbe rendőri mivoltával, ezek után szóra sem érdemes. Ám a tényékhez mégis hozzátartozik, hogy írásom kifogásolt részlete szinte szó szerinti idézet a Szabó Pál ügyét első fokon lezáró ügyészségi nyomozó hivatali végzésből. Az „elfogadhatatlan csúsztatás” miatt talán forduljon a kapitány úr az ügyészséghez. S végezetül arról a bizonyos hangról... Magam írtam az előző cikkben, hogy egy jogállamban a törvény alkalmazása nem lehet egyedi elbírálás kérdése azon a körön belül, melyre kiteljed a hatálya. Az amnesztiatörvényé sem. S jogállamot akaró képviselőként ezt természetesnek kell tekintenem. Épp ebből adódott a dilemmám, hogy mit lehet akkor mégis tenni a társadalmi igazságérzet érvényesüléséért. Nem ertem hát a kapitány urat, miért gondolta úgy, hogy erről fel kell világosítania. Tapintatos bíráló megjegyzésem láthatólag mélyen enntette, ez érzékeny lelkületre vall, így annál kevésbé értem, hogy nem vette észre írás közben, hogy ezzel az arrogáns, kioktató, szántónkéra hanggal az ildomosnál mindenképpen messzebbre ment. Ez akkor is túlzás volna, ha ténybeli ellenvetéseiben igaza lenne, dehát erről szó sincs. „Merem remélni” — írja, a képviselő úr kizárólag azért szentelt ennyi időt az ügynek, „hogy a térségének problémáit, köztük a közbiztonságét is, mielőbb helyes útra segítsen terelni.” Valóban így van, Kapitány úr, de mint ez a köztünk kialakult vita is mutatja, annak a megállapításában, hogy mi tartozik e problémák közé, s hogy például a közbiztonság megszilárdítása milyen politikai összefüggésekben értelmezendő ma, nos, ebben én vagyok a jobb. Minden bántó él nélkül mondom, nyilván nem véletlen, hogy én vagyok a politikus képviselő és Ön a rendőrkapitány. Azt javasolom, maradjunk is meg a saját szerepünknél. Ez mindenképpen szereptévesztés, ha a depolitizálando rendőrség vezetője próbálja meg kioktatni a politikust politikaikérdésekről. Függetlenül a próbálkozás sikerétől vagy sikertelenségétől. A közbiztonság megszilárdítása nagyon fontos ebben a térségben is. Egyetértünk. Ennek vannak tárgyi, személyi feltételei. Ezért tettem magamévá az első pillanatban az abonyi kapitányság törekvését közlekedési alosztály létrhozására, és jártam közben érdekében az országos rendőrfőkapitány úrnál. És ezért írtam meg vitatott cikkemet is. Mert vannak feltételei a rendőrség szerepfelfogásának és irányításának változásában is, sőt az is e feltételek közé tartozik, bármily meglepőnek tűnjék is, hogy a társadalom igazságérzete ki- elégüljön — ha megsértették. Elek István országgyűlési képviselő Képviselő Úr! (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Pál cselekményét a mai napig is elítélem, és ezt szeptember 4-i cikkemben külön is hangsúlyoztam. Nagyon sajnálom, hogy ez (is) elkerülte a figyelmét. Nemcsak e negatív cselekmény tanulságait, hanem a pozitív európai normákat is tudatosítottam kollégáimban a napi munka során, és azt hiszem, hogy ez is bizonyítja hozzáállásomat. Biztosíthatom, hogy az elvárásaim a füzesabonyi rendőrkapitányság tevékenységében megegyeznek a jogállamiság elvével! Áz a véleményem, Képviselő Ur, hogy a konstruktív gondolkodás, a problémamegoldó hajlam viszi előre a dolgokat, nem pedig a vádaskodás. Ehhez — miképp szeptember 4-i írásomat - ismét felajánlom Önnek együttműködésemet. Nekem mindig a problémák békés megoldása volt és lesz a célom... A füzesabonyi rendőrséget érintő esetleges gondok elhárításáért jelenleg én tartozom felelősséggel. Épp ezért javaslom, hogy ezzel az üggyel ne untassuk tovább az olvasókat. Javaslom továbbá, hogy Füzesabony közrendjének és közbiztonságának fenntartását szíveskedjék rám bízni, hiszen ebben én vagyok a szakember. Biztosíthatom, hogy a jogállamiság nem szenved csorbát, és polgárbarát rendőrsége lesz — van! — a városnak. Dr. Petrovits János a füzesabonyi rendőrkapitányság vezetője Ezzel a vitát — a magunk részéről — lezártnak tekintjük. (A szerk.) Felvételre keresünk marós, esztergályos szakmunkásokat. Érdeklődni: ^36/12-383 telefonon.^ Tyúk-, kakaseladás \ a domoszlói tsz kisnánai telepén 1990. október 1-jétől, munkanapokon 8-16-ig, szombaton 8-12-ig. . Tyúk 60 Ft/kg Kakas 55 Ft/kg f 7---------------------;-------------------------------------------------A Hevesi Építőipari Kisszövetkezet Vezetősége részéről tiltakozunk az önkormányzati választások előkészítésével kapcsolatos pártpropaganda etikátlan megsértése miatt. Tudomásunkra jutott, hogy a tarnamérai MDF az ORIGO Kft. nevének jogtalan felhasználásával polgármesterjelölt és három önkormányzati tag jelölt — akiknek soha semmi köze nem volt és jelenleg sincs az ORIGO Kft.-hez — mellett sokszorosított szórólapon agitál. Mint az ORIGO Kft. 50 %-os tulajdonosai, tiltakozunk az ORIGO Kft. nevének választási kampányban történő, engedély nélküli felhasználása miatt. Bencze Ferenc szövetkezeti elnök, a vezetőség nevében.
