Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-24 / 147. szám
2. Hírlap 1990. szeptember 24., hétfő A felelőtlen ígérgetéseknek véget kelt vetni Fodor Gábor a fiatal demokraták gyöngyösi választási nagygyűlésén Szombaton szűknek bizonyult a gyöngyösi „Szabadidőközpont” (régebben Úttörőház) nagyterme, ahol a Fidesz gyöngyösi szervezete rendezett a közelgő helyhatósági választások jegyében nagygyűlést. A gyűlés szónokát, Fodor Gábort, a Fidesz választmányi tagját, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnökét mintegy 6 — 700 érdeklődő hallgatta végig; sokan a folyosón, illetve az előtérben állva. A bevezetőben elhangzott, hogy a Fidesz eseményével egy időben a Magyar Demokrata Fórum is választási gyűlésre hívta a polgárokat; a kormányzó párt eseményére mindössze 50 — 60 ember gyűlt össze. Ugyancsak a gyűlés bevezetőjében mutatták be a Fidesz és az SZDSZ helyhatósági választásokon induló 9 jelöltjét — a két párt Gyöngyösön, csakúgy, mint az országgyűlési választások idején, érdekszövetségre lépett, s csupán öt választó- kerületben nincs jelöltjük. Fodor Gábor élesen bírálta az Antall-kormány eddigi működését, hangsúlyozva, hogy a felelőtlen ígérgetéseknek véget kell vetni. A kormánykoalícióról szólva megállapította, hogy az működésképtelenségét több alkalommal is bizonyította. A gyöngyösi Fidesz-nagygyű- lés szónoka (aki a városban született, és ott végezte iskolái egy részét) többek között azt fejtegette, hogy a többpárti Parlament megalakulása önmagában nem biztosíték a demokratikus átalakulásra. Az alsóbb szinteken alig változott valami, ebben a döntést az önkormányzati választásoknak kell meghozniuk. Fodor Gábor külön kitért a kormány működésének néhány neurotikus pontjára, többek között a gazdaságpolitikára, az igazságszolgáltatásra és a kül- ügyre, Jeszenszky Géza munkájára. A magyar Külügyminisztérium vezetőjét — mint mondta — sajnálatos módon mindig, mindenhol félreértik, pedig a markáns külpolitikát nem nélkülözheti az ország. A szomszédos országokkal való viszony megromlása ugyancsak a hibás, bizonytalan külpolitikai döntések következménye; s ezzel kapcsolatban utalt az irredenta emlékmű fölállításához fűződő eseményekre. A gyöngyösi választópolgárokat közelről érintő földkérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy a kormánykoalíció becsapta választóit, a független kisgazdák erőszakos, az 1947-es viszonyokat visszaállítani kívánó elképzelései irreálisak. A gazdaságpolitika sikertelenségét mindenki érzi a bőrén és a pénztárcáján, az inflációellenes ígéretek ígéretek maradtak, mondta Fodor Gábor, hozzátéve, hogy a közgazdászok előrejelzései szerint az esztendő utolsó negyedében az infláció mértéke jelentősen meghaladja a „tervezettet”. Az igazságszolgáltatással, a belügyi szervek munkájával kapcsolatos kérdésekről szólva Fodor Gábor elmondta, hogy „a szocializmus napfényes építése idején” az ügynökökről, besúgókról, szigorúan titkos tisztekről készült listák ismertek, ám a „rossz kommunista, jó kommunista” címkézés túlságosan leegyszerűsítő. A Justitia-terv — véleménye szerint — nem következetes, nem kidolgozott, rányomja bélyegét a hajdani gumiszerű szocialista jogalkotás. Beszéde befejező részében arról szólt, hogy a helyhatósági választások és az önkormányzatok megalakulása döntő fordulatot hozhat az ország demokratikus reformjában, ám ennek természetes előfeltétele, hogy a választópolgárok megfelelő számban jelenjenek meg szeptember 30- án a szavazóhelyiségekben. Végezetül a hallgatóság figyelmébe ajánlotta a Fidesz és az SZDSZ gyöngyösi jelöltjeit. A nagygyűlés második részében Fodor Gábor a hallgatóság soraiból föltett kérdésekre válaszolt. E beszélgetés érdekes és nagy tapsvihart kiváltó epizódja volt egy 83 éves, két világháborút, forradalmat, rendszerváltásokat és szavazásokat megért gyöngyösi polgár hozzászólása, aki köszönetét fejezte ki a fiatal demokratáknak bátor és okos politikai működésükért, s arról biztosította Fodor Gábort, hogy sok nyugdíjas voksol majd a Fidesz jelöltjeire. sz. j. „Ha van párt, amely sokat tanult, az az MSZMP.. Thürmer Gyula a poroszlói választási gyűlésen Telt ház várta a poroszlói művelődési otthonban Thürmer Gyulát, az MSZMP elnökét, aki ezen a vasárnapon — a faluban tett séta közben — nemcsak a helybeliekkel beszélgetett el, hanem választási gyűlésen találkozott párthíveivel. Az érdeklődés szemmel láthatóan nagy volt, hiszen a falubelieken kívül a megyeszékhelyről, valamint a környező településekről is összese- reglettek a párt álláspontjára kíváncsi emberek, s mint a hozzászólások, kérdések során kiderült: pártonkívüliek, mi több, más pártbeliek — így például kisgazda érdeklődő is — részt vettek a találkozón. Igaz, az „ellenfél” párt véleményét osztó halászember igencsak felborzolta a kedélyeket, amikor bizonyos „kommunista bűnöket” hangoztatott, bár mint aztán a szóváltás közben kiderült, neki sem foltmentes a múltja... Sokszor elhangzott a gyűlésen: ha van párt, amely sokat tanult, akkor az a mostani, megújult MSZMP. Amely, mint a pártelnök is hangsúlyozta, részt kíván venni az ország sorsának alakításában. Nem tagadják, soha nem is tagadták kapcsolataikat az SZKP-val, de ez csupán elvi jellegű. Ezt azért fontos tisztázni a helyhatósági választások idején is, mert a Szovjetunióhoz való kötődésük miatt sok alaptalan vád éri a pártot, s annak törekvéseit. Thürmer Gyula ezért úgy fogalmazott: ”Nem a tankok hátán, de az emberek bizalmából — visszajövünk...” S képviselni akarják mindazokat, akik egyetértenek, szimpatizálnak az MSZMP programjával, törekvéseivel, amelyekre a józanság, a megfontoltság, a körültekintés jellemző. Erre a „csendes és békés” politizálásra és cselekedetre azért van szükség, mert az ország népe stabilitást, nyugodt életet vár. Mert az, amit a parlamenti választásoktól, az új kormánytól remélt, nem valósult meg, jelei sem mutatkoznak a száz nap elmúltával az igazi változásnak. A mai Parlament — ellentétben azzal, amit a nyitott szemű emberek mondanak — nem „ingyencirkusz”, hanem nagyon is drága, sokba kerül az országnak, hogy szinte lényegtelen kérdésekkel foglalkoznak a képviselők, akik köreibe egyetlen munkás, paraszt sem juthatott be. Ha — emelte ki a pártelnök — nem mennek el szavazni a helyhatósági választásokkor, úgy ismét csak nem a saját képviselői döntenek majd helyettük. A munkások, parasztok, mezőgazdasági értelmiségiek igazi képviselőit kell a helyi önkormányzatokba juttatniuk, hogy a saját gondjaik megoldásával segíthessék elő az országos tennivalók eredményességét. Egyes kérdésekre kitérve, szólt a pártelnök arról, hogy a kormányzó párt nem tűri meg a saját ellenzékét, nem lehet beleszólni a jó elképzelésekkel sem a kormányzásba: nem tisztogatást ígértek, nem nyílt és diktatórikus uralomra való törekvést, nem munkanélküliséget, az emberek utcára kerülését, üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek „szét- züllesztését.”S nem olyan külpolitikát, amely a réginél is rosz- szabb viszonyt szül Romániával, a többi szomszédos országgal, mert szítja a nacionalizmust: ’’...nacionalizmussal — mondta — nem lehet nacionalizmus ellen védekezni.” A kormány gazdaságpolitikájáról szólva hangsúlyozta: a piac- gazdaságra szükség van, de ne csökkenjék az állam befolyásoló szerepe, s ne a lakosság terhére menjen az elképzelések megvalósítása, mert az ország népe már így is sanyarú helyzetben van. Ebből kíván kivezető utat mutatni az egyre erősödő MSZMP, amely ”a hibát, amit elkövetett, megismételni soha többé nem szeretné. Csak mindent másként tenni, hogy újra kialakulhassanak a párt és az emberek közvetlen kapcsolatai...” (szilvás) ni __|__________/ _ |___r ■ ■ ■ ■ t ■ ■ » H asznos vitafórumok Egerben, Hatvanban, Besenyőtelken és Gyöngyöspatán Mezőgazdaságunk, a termelő- szövetkezetek a jövőt tekintve kilátástalan helyzetben vannak. A tagság széles rétege a parlamenti csatározásoktól megriadva, a jövőbe vetett hitét kezdi elveszíteni. A szövetkezeti dolgozók — beleértve az agrárértelmiséget is — nincsenek tisztában azzal, hogy a Parlamentbe bejuttatott pártoknak mi az álláspontja a földről, a közös gazdaságokról. Ezért a Szabad Demokraták Szövetségének megyei szervezete, valamint a Heves Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Érdekvédelmi Szövetsége szombaton és vasárnap közös vitafórumokat szervezett Egerben, Hatvanban, Besenyőtelken és Gyöngyöspatán. Céljuk az volt, hogy a szűkebb hazánk mező- gazdasági üzemeiben dolgozók megismerjék, mi az SZDSZ álláspontja a földtulajdon-rendezésről, a mezőgazdaság és a szövetkezetek fejlesztésének további lehetőségeiről. Főmunkatársunk az egri vitafórumról számol be. A megjelent nagy- és kisüzemek vezetőit, képviselőit a megyeszékhelyen Szabó József, a Teszöv titkára köszöntötte. Ezután dr. Juhász Pa'/országgyűlési képviselő, az SZDSZ mezőgazdasági programjának egyik szerzője tartott bevezető előadást. Hangoztatta azokat a nehézségeket, amelyek jellemzik ma a magyar élelmiszer-gazdaságot minőségben, termelékenységben, a piaci alkalmazkodóképességben, a tulajdonosi viszonyokban egyaránt. Rámutatott, hogy a fejlett világban versenyképes az amerikai óriásfarm, továbbá a középparaszti gazdaság, valamint a háztájizás. Mindhárom modell lehet a holnap magyar mezőgazdaságának. Ehhez azonban meg kell teremteni a jogi, a pénzügyi feltételeket, és rendezni mielőbb a földtulajdont is. Lényeges, hogy a nagyüzemeket versenyképessé tegyék, mégpedig olyan kényszerítő erővel, amely hozzájárul az átalakításukhoz. így főként szolgáltató és feldolgozó szövetkezetek jöhetnek létre. Ebben közelít egymáshoz az SZDSZ, az MDF, az MSZP, valamint a Fidesz mező- gazdasági programja. A továbbiakban a jelen helyzetről beszélt, kiemelve a támogatások radikális csökkentését, az aszályt, és a súlyossá vált értékesítési helyzetet az élelmiszer- gazdaságban. A földről erőteljes vita folyik. A legnagyobb gondot viszont az okozza, hogy az a furcsa helyzet alakult ki, miszerint akik a termelési eszközökkel rendelkeznek, a bizonytalanság miatt jövőképzavaruk következett be. Ez jellemzi a tagságot és a szövetkezeti vezetést egyaránt. Elengedhetetlen, hogy a holnap agrárpolitikáját a gazdaságpolitikába ágyazva, annak szerves részeként kezeljék. Csak így lehet előrelépés, megszüntetve a bizonytalanságot. A hasznos vitafórumon az együttgondolkodás jegyében többen mondtak véleményt. így dr. Farkas Gabriella, az MDF, dr. Bánhídy Péter, a kisgazda- párt megyei képviselői, Domány György, a domoszlói, Adorján Gábor, a mezőtárkányi, Katona György, a detki, Kiss József, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. Szó esett többek között arról, hogy szükség van arra, mielőbb megszülessen az új föld-, illetve termelőszövetkezeti törvény, a tulajdonbiztonság érdekében. Rámutattak, hogy mezőgazdaságunk jövőjének kialakításában tekintsék partnereknek a szövetkezeti elnököket, akik ismerik a helyi viszonyokat. Mentusz Károly Nyilatkozat Eger Város Tanácsa dolgozói érdekképviseleti bizottságot alakítottak az igazgatási dolgozók egzisztenciális gondjainak megoldása céljából. Ezért tárgyalásokat kezdeményeztek a városban működő politikai pártokkal. A Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetei úgy gondolják, hogy nem tartozhat hatáskörükbe az önkormányzat hivatali szervezetének kialakítása, de az erről való tárgyalás sem. Az önkormányzat autonómiáját — mint minden szervezetét — tiszteletben kívánjuk tartani. Ennek hivatali és működési rendjét — a törvény szellemében — az önkormányzati testületnek kell megalkotni. Elvileg azonban ki kell jelentenünk, és jelöltjeink is ezzel azonosulnak, hogy senkit nem érhet hátrány tanácsi múltja miatt. Az új ön- kormányzat alapelvei a bürokráciamentesség, a megyeszékhely-város feladatainak hatékony ellátása, melyhez jól képzett szakemberekre van szükség. Az új hivatali rendben csak ez lehet a mérce. A jogállamban — és ezt a készülő törvény szelleme is példázza — a köztisztviselők jogállását megfelelő módon szabályozzák, és úgy véljük, ez lesz az önkormányzat autonómiájának biztosítéka is. Ezzel szemben a rosszindulatú és nem minden hátsó szándék nélküli mendemondák teijesztését a rendszerváltozás tudatos akadályozásának tekintjük. Minden jó szándékú emberrel együtt kívánunk működni, hogy végre történelmi hagyományainknak megfelelően, újra szabadon vehesse birtokába a várost az itt élők közössége. Független Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum egri szervezetei Katonai eskütétel Gyöngyösön Az eskütevők egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) Az esküt követően Mádi János alezredes, parancsnok a FI írlapnak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az elvárásoknak megfelelően, dicséretre méltóan végezték munkájukat a fiatal katonák, s ezért úgy döntött, hogy valamennyiüknek vasárnap éjfélig eltávozást engedélyez. Rászolgáltak, s biztos nagy öröme lesz az esküt tevő Varga Zsolt honvédnek is, aki így meglátogathatja gyöngyöshalászi otthonában feleségét és másfél hete született kisfiát. A parancsnok azt is megjegyezte, a vasárnapi helyhatósági választásokra mindenkit hazaengednek. A távolabb élőket már szombaton elengedik, de a szolgálatot is úgy szervezik, hogy mindenkinek lehetősége nyíljon állampolgári jogának gyakorlásához. (fazekas) Díszmenet (Fotó: Gál Gábor) A Mátravidék új idegenforgalmi központját tervezik (Folytatás az 1. oldalról) vezetes Parádfürdő is éppen hogy csak egy ugrás innen. A puskás embernek változatos zsákmányt ígérnek a mátrai erdők, aki pedig éppenséggel a figurális vadászatban leli kedvét, az „futóvadat”, agyaggalambot kaphat puskavégre az erre kialakított pályán. Ugyanekkor repülni, lovagolni is lehet. Nincs különösebb hiány a szálláshelyekben — két háromcsillagos hotelt is talál az érdeklődő —, szép számmal van igazán széles választékot nyújtó bevásárlóhely, távhívásos a telefon, s ennek minden igényt kielégítő fejlesztése van napirenden. A sár- kányozók, vitorlázók Pipis-he- gyi paradicsoma rövidesen a légi úton érkezőket is folyamatosan fogadhatja. — 5 elég ennyi? — Nyilvánvalóan nemcsak az említettekre gondoltunk. Ha a felvetett bor-világkiállítást és az ehhez kapcsolódó reprezentatív szüreti rendezvénysorozatot, sajátos folklórfesztivált különösebb nehézségek nélkül is talán már most megvalósíthatnánk, s például szintén nem nagy költséggel, mondjuk, mátrai élővadbemutatóval tehetnénk feledhetetlenebbé páratlan múzeumi kiállításainkat, még sok minden jár a fejünkben. A város délnyugati kapujánál valamiféle új turistaközpontot szeretnénk kialakítani. Több célra — kiállításra, sportra — alkalmas nagy csarnokot, fedett és szabadtéri lovardát, kempinget, motelt, panziót, uszodát, golfpályát, lőteret terveztünk ide. A magánvállalkozásban már most mozgolódó lovasbázisról túrák indulhatnának a táj legszebb, legromantikusabb helyeire, s vendégeink passziózhatnának a közeli — Gyöngyös és Nagyréde közötti — tavon is. Mindehhez azonban már nem elég a tanácsi pénz, s kevés az Országos Idegenforgalmi Alapból kapott támogatás is. Feltétlenül újabb központi forrásokra, a magánerő élénkítésére, nagyobb hazai és külföldi befektetésekre lenne szükség. S bizonyos, hogy megérné a pénzt. A világkiállítás után is kíváncsiak lennének ránk a turisták belföldről és idegenből egyaránt. — S ha mindezek ellenére is tényleg figyelmen kívül hagyják a gyöngyösiek ajánlkozását? — Úgy véljük, hogy a terveinkkel akkor is érdemes foglalkozni. Valamikor mindenképpen hozzá kell látni valóra váltásukhoz, mert nemcsak Gyöngyösnek, hanem az egész megyének újabb vonzerőt jelenthetnek. Akit a Mátra lábaihoz elcsalunk, bizonyos, hogy tovább, beljebb is megy. Egerig, a Bükkig, vagy talán még távolabb eljut. S a pénzének végső soron az egész ország látja hasznát. Gyóni Gyula
