Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-03 / 129. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 129. szám ÁRA: 1990. szeptember 3„ hétfő 4,30 FORINT----——----------------T7-'---------1 x-j " " B EMUTATKOZIK A DEMOKRATA NYUGDÍJASOK PÁRTJA „Minket a történelmi szükség hozott létre. Sok-sok kinccsel rendelkezünk, sok-sok élettapasztalattal, szakmai ismerettel. Kinek kínálnánk fel elsősorban, mint szűkebb hazánknak, Eger városának.” (3. oldal) UTCANEVEK ÉS EMLÉKTÁBLÁK EGERBEN „Csupa olyan utcáról és térről van szó, amely a Rákosi és Kádár-korszakban kapta mai, nem nagyon szívesen fogadott és viselt nevét.” 1 (4. oldal) GYAKRAN VOLT ÉHES A KISKORÚ BETÖRŐ A füzesabonyi óvodában,csak egy doboz piskótára és ötszáz forintra bukkantak. (8. oldal) Világkonferencia Budapesten Hazaérkezett miniszterelnökünk A záróokmány kimondja: a szocializmusnak vége Antall József felszólal az EDU-konferencián (Hírlap-telefotó — MTI — Kovács Attila felvétele) Antall József szombaton a késő délutáni órákban hazaérkezett Finnországból. A miniszter- elnök részt vett az Európai Demokrata Szövetség Helsinkiben megtartott XIII. pártvezetői konferecián. E szervezet mostani tanácskozásán felvette tagjai sorába a Magyar Demokrata Fórumot, a Független Kisgazda- pártot, valamint a Kereszténydemokrata Néppártot. A rendezvényen mindhárom magyar párt küldöttséggel képviseltette magát. Antall Józsefet és a kíséretében lévő személyiségeket Al- földy Tádé külügyi államtitkárhelyettes fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Antall József miniszterelnök finnországi látogatásának befejező napján, szombaton előbb pártja elnökeként a finn Nemzeti Koalíciós Párt vezetőivel tanácskozott, majd a helsinki magyar nagykövetségre látogatott, ahol Hargita Árpád nagykövet ebédet adott a magyar kormányfő tiszteletére. Antall József a nagykövetségen rögtönzött sajtóértekezleten válaszolt a jelen levő magyar újságírók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök hogyan ítéli meg a magyar pártok szerepét az Európai Demokrata Szövetségben, Antall József kijelentette: a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt — csakúgy, mint az EDU-ba most felvett cseh, illetve szlovák pártok — úttörő szerepet játszottak az európai egység megteremtésében. Utalt arra, hogy az európai egységmozgalomban a második világháború után kulcsszerepet töltött be a kereszténydemokrácia. A közép-illetve a dél-európai kereszténydemokrata mozgalmakhoz csatlakozott konzervatív, illetve konzervatív liberális pártok együttesen alkotják az EDU-t. E pártszövetségbe kerülés egyben azt jelenti — hangsúlyozta —, hogy az európai szervezetekben, így az Európai Parlamentben vagy az Európa Tanácsban is frakcióként tudnak együttműködni. Arra a felvetésre, hogy az EDU-tagság — a politikai kapcsolatokon túl — a gazdasági együttműködésben is előnyt jelent-e országunk számára, Antall József elmondta: erről meg van győződve, s ez volt az egyik oka annak, hogy szorgalmazta a belépést az Unióba. Mint kifejtette: más pozícióból lehet tárgyalni a partnerekkel, ha hasonló politikai szervezeteknek, vagy egy európai, illetve nemzetközi pártszövetségnek vagyunk a tagjai. Hozzáfűzte tájékoztatásként, hogy a tanácskozáson felvetődött hasonló világkonferencia budapesti megrendezése is, amelyre várhatóan 1992. nyarán kerül sor. Ezen az értekezleten az EDU pártjain kívül részt vesznek majd a japán kormányzó párt és más hasonló irányzatú pártok képviselői is. A miniszterelnök egyúttal kifejtette: az EDU-tagság fontos abból a szempontból is, hogy ezzel Magyarország képviseletet kapott az egyik legfontosabb nemzetközi pártszövetségben. Ide ugyanis olyan országok szervezetei kerülhetnek be, amelyeket demokratikusan választott országgyűlési pártokként tartanak nyilván. A konferencia záróokmánya kimondja, hogy a szocializmusnak vége. Antall Józsefe kitétellel kapcsolatban úgy nyilatkozott: Európában a szocializmus egy hosszan tartó vezető szerep után, mint ideológia, mint politikai irányvonal, mint társadalmi berendezkedés, meghatározó eszme, megbukott. Természetesen szocializmuson mást értenek a Szovjetunióban, mást Európában, s megint mást Amerikában. Működő szocializmusról azonban még a hívei sem beszéltek soha. Még a konferenciához kapcsolódóan Antall József kijelentette: a közép-kelet-európai unióra tett javaslatával nem politikai vagy gazdasági együttműködést, összefogást kezdeményezett,hanem kizárólag egy biztonsági, védelmi közösség létrehozását indítványozta. A magyar miniszterelnök Helsinkiben kétoldalú megbeszéléseket is folytatott a konferencián jelen levő több politikussal. E találkozókat elemezve úgy értékelte: a legfontosabb és súlyánál fogva legjelentősebb megbeszélése Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel volt. A brit politikus közeli magyarországi látogatásának előkészítésén túl szóba került az is, hogy Nagy-Bri- tannia egyik úttörője volt annak, (Folytatás a 2. oldalon) Elkapják-e a mentőövet... Cipőcsőd.?! A kerekharasztiak az önállóságért küzdenek Bush és Gorbacsov tárgyal az Öbölválságról is Csúcstalálkozó-9-én A színhely: Helsinki Szeptember 9-én, vasárnap Helsinkiben egynapos találkozót tart George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök, hogy a Közel-Keletről, az európai csúcstalálkozó előkészítéséről és más nemzetközi kérdésekről tanácskozzanak. A találkozót körülbelül egy héttel ezelőtt kezdeményezte, szombaton a sajtó előtt George Bush, kennebunkporti nyaralóhelyén. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a munkajellegű találkozónak, amelynek rövid időtartamát mindkét fél célszerűnek tartja, nincs kötött napirendje, s annak összehívását nem a közel-keleti helyzet indokolja. Általános megbeszéléseket folytatnak majd az Öböl-válságról csakúgy, mint az európai biztonság, a leszerelés kérdéseiről és más nemzetközi problémákról. Az elnök emlékeztetett, hogy még júniusi, washingtoni csúcs- találkozójukon megállapodtak: a formális csúcstalálkozók mellett rendszeressé teszik ilyenfajta, kötetlen megbeszéléseiket.Az elnök utalt arra, hogy James Baker amerikai külügyminiszter a következő napokban a csúcs előkészítésére Moszkvába utazik. Baker amúgy is európai körútra indul, hogy a közel-keleti helyzetről tárgyaljon Washington szövetségeseivel. A Szovjetunióval általában egyetértenek a közel-keleti helyzet megítélésében, de nincs szó (Folytatás a 2. oldalon) Mint ismeretes, a Duna Cipőgyár még június 8-án megküldte a levelet a Fővárosi Bíróságnak, hogy fizetésképtelenné vált. Nos, azóta sem a hitelezőktől, sem a bíróságtól nem kaptak visz- szajelzést. Úgy is mondhatnánk, egy lépést se tehettek se előre, se hátra. Kozák Géza, a Duna Cipőgyár kerekharaszti gyáregységének igzgatója szerint azonban „az élet nem áll meg”: — Kénytelenek vagyunk olyan intézkedéseket tenni, amelyek kivezetnek ebből a nehéznél is nehezebbnek mondható helyzetből. Nincs más hátra, tovább- élési terven kell tömünk a fejünket. Ám ma még minden bizonytalan — tájékoztat az igazgató. — Van olyan elképzelés, hogy a nagyvállalat három gyáregysége: a budapesti, az oroszlányi és a kerekharaszti egy-egy termelő tevékenységgel foglalkozó kft-vé alakulna. Erre azonban ugyancsak fel kell készülni, egyik napról a másikra nem valósulhat meg. Például az adminisztratív apparátust ki kell egészíteni a talpon maradáshoz. — Ily módon tehát megszűnne a Duna Cipőgyár létezni? — Ez is csak feltételes mód: mint állami vállalat tovább működne vagyonkezelői és szolgáltató részleggel kiegészítve. A gyáregységek megrendelnék tőle például az alapanyagot, a modellezést, a forgalmazást. — Hallottuk, hogy nemrégiben a társasági szerződést előkészítő tárgyalást tartottak. A nagy- vállalat milyen módon járulna hozzá a leendőkft-k létrehozásához, ha egyszer fizetésképtelenné vált? — Nos, ez kemény diónak bizonyul. Á társasági formába a vagyon 30 százalékát készpénzben kell bevinni, ez gyáregységenként 3 millió forint lenne. Hétmillió forintot pedig az úgynevezett apport, a gépek, a berendezések képeznének. A dolgozók csakis önkéntes alapon léphetnének be, s a belépési ösz- szeggel gyarapodna a vagyon. Egyelőre azonban még ott tartunk: fel kell mérni a szándékukat. Ez amolyan mentőövféle lenne a gyáregység továbblépéséhez. Négyszáz ember sorsáról van szó Ám halljuk, mit szólnak a munkások mindehhez... Juhász László, a felsőrészkészítő üzem vezetője: — Nem tudok mást mondani, teljes a bizonytalanság bennünk. Tény, hogy ismerve a helyzetet, valamilyen kiutat kell találnunk. Való igaz, fő a fejünk, hiszen azért valakinek felelősséget kell éreznie az itt dolgozó négyszáz ember iránt. Itt Hatvan környékén nincs sok remény az elhelyezkedésre, s bízunk abban, hogy Kerekharasztról nem engednek szélnek ennyi dolgozót. — Miben reménykednek? — Annak ellenére, hogy a Duna Cipőgyár már két éve veszteséges, a mi gyáregységünk igenis életképes. Az önállóságunkért kell harcolni. Persze, ez egy sor olyan dologgal jár, amire eddig nem voltunk rákényszerítve. Hogy mást ne mondjak, piacot kell találnunk. Ezt az évet bérmunkával dolgoztuk végig ez idáig. így kapcsolatba kerültünk néhány gyárral: például a tisza- keszivel, a dunaújvárosival, a győrivel. Nekik a termék kellett, nekünk viszont szabad kapacitásunk volt. — Életképesnek érzi mindezek ellenére a kerekharaszti gyáregységet? — Mi már egy éve önállókká szerettünk volna válni, csak eddig nem volt ilyen kényszerítő körülmény. És nézze, én több mint húsz éve dolgozom itt. Tény, hogy a cipő kell a piacon. S ha van egy adott gyár, ami erre képes, ott ne paradicsomot termeljenek. Bízom a szakember- gárdában, s ha kevesebbet is gyártunk, de minőségileg mindenképpen jobbat, vagyis elad- hatót kell majd nyújtanunk. Többeknek az a véleménye, hogy a centralizálás volt a mi bajunk. A mai gazdasági helyzetben a kisebb önálló cégek jobban meg tudnak élni. Ám az tény, hogy nekünk, munkásoknak nem voltak közvetlen adataink arról, hogy Kerekharaszt veszteséges vagy nyereséges-e. A mai napig senki sem tájékoztatott' minket erről. Sokan már elmentek Fábián Lajosné, a tüzödében betanított munkás: — Az az igazság, hogy mindenki bizonytalan helyzetben ér(Foly tatás a 2. oldalon) Szüreti napok Sikeres nyitány Bár még tőkéken a leendő mámorító nedű, Egerben szeptember 1-jén látványos műsorral már megnyitották az idei szüreti napok rendezvénysorozatát. Kezdeti akkordként szombat délután az egri Lajtha László néptánc, és a Gajdos népzenei együttes fergeteges műsorral derítette jókedvre a Dobó tér vendégeit. Képeinken látszik, hogy némi „borocskák” is megtámogatták a hangulatot, amit népviseletbe öltözött leányok kínáltak a közönségnek. És — valljuk meg — turisztikai látványosságnak sem volt utolsó a borkirálynő bevonulása, fanfárok kíséretében. (Fotó: Perl Márton)
