Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-15 / 140. szám
Hírlap 1990. szeptember 15., szombat Kapásra várva... A időjárás hatása A horgász, ha nem fog semmit, kettőre hivatkozik: az időre és a helyre. Ha fog, akkor a tehetségére. A horgász egyik legkonokabb és legbefolyá- solhatatlanabb ellensége (ritkán segítője) az időjárás. Az időjárás változásaira a halak nagyon érzékenyen reagálnak. A pontyoknak például nagyon sokféle „kifogása” szokott lenni azt illetően, hogy miért nem hajlandók velünk találkozni. Ha erről fúj a szél, az a baj, ha amarról fúj, az a baj, ha hűvös van, az a baj, ha melege van, az a baj. Horgászok szerint egyáltalán, ha időjárás van, az már baj. (És valamilyen időjárás mindig van.) A légkör legfontosabb tényezője a napsugárzás. Meghatározza hőmérsékletét, mozgását, nedvességtartalmát, légnyomását és elektromos állapotát. E tényezők bármily irányú változása fontos hatást gyakorol az élőlények mindennapi cselekedeteire. Ha tavaszutói derült napon türelmesen figyelünk egy tisztább vizű tavat, (ha van még ilyen) észrevesszük, hogy a halak nagy csapatokban látszólag céltalanul henyélnek a vízfelszín alatt. Ha bármilyen jóízű falatot vetünk közéjük, rá se néznek, mintha nem tartozna életrendjükhöz a táplálkozás. Ilyenkor nem a kíváncsiság hozza fel őket a mélyből, hanem egy természetes élettani igény: ösztönösen szükségét érzik annak, hogy a hosszú tél alatt többé-kevésbé megviselt szervezetük a sugarak hatására regenerálódjék. A Napból érkező sugarak nemcsak a Föld felszínén okoznak változásokat, hanem folyamatosan alakítják légkörünk jellemzőit is. Ilyen jellemző például a légmozgás. Országunk széljárása nem egységes. A horgászok a szél mozgásirányát sajátos szakkifejezéssel határozzák meg. A tiszai emberek számára például csak kétféle szél léteszik: az alszélés a felszél. (E kifejezések irodalmi használatával is találkozunk például Arany Jánosnál.) A Tiszán az alszél délkelet, dél vagy délnyugat felől érkezik, és szembeszegül a folyás irányával. Már enyhe szellője is fodrozza a víz tükrét, közepes erőssége jelentős hullámzást okoz. A felszél, ha gyenge, sima víztükrön szalad, apróbb hullámzás csak a forgók ellentétes irányú vizén látható. Az erősebb felszél már hullámokat teremt, bár ezek mozgása sokkal csekélyebb, mint azonos erősségű alszél esetén. Vizeinken a szélnek a legfontosabb élettani hatása á sokszorosára növekedő vízfelület, a tarajos hullámzás levegőhurkákat is maga alá temet, feldúsul a vízben az oldottoxigén-tartalom. Ez a feldúsulás fokozza a halak élet- tevékenységeit. Más kérdés, hogy ha a széllel együtt hidegebb levegő is érkezik, a víz hőmérséklet-csökkenése erősebb és negatív hatású. Fontos tényező, hogy egy ország vagy országrész viszonylatában milyen gyakoriak a frontátvonulások. Területünkön ez a szám átlagosan napi egyre tehető. (Előfordul, hogy olyankor néhány napig, ritkábban egy-két hétig veszteglő frontot egy nap alatt négy-öt frontátvonulás is követ.) A melegfront érdekessége, hogy élettani hatása már megérkezése előtt is érzékelhető. Hatására az élőlény vérében emelkedik az ellenanyagok mennyisége, növekszik a fehér vérsejtek száma, a keringő vér mennyisége, a vérnyomás. Fokozódik az anyagcsere, nő a szívverések és a légvételek száma. Az élőlények idegesebbé válnak. A hidegront élettani hatása csak a front betörése után jelentkezik. Jellemzőiben a melegfrontnál felsorolt és ott emelkedő tényezők csökkenése a lényeges. A halak fajok szerint különbözőképpen reagálnak a meteorológiai változásokra. (Meg kell jegyezni, hogy e vonatkozásban csak nagyon kevés és nem is mindig megbízható adatunk van.) Mint már említettem, a ponty nem kedveli sem az egyik, sem a másik irányú frontbetörést. Lassúbb mozgásúvá, étvágytalanná válik. Horgász és csali legyen a talpán, aki és ami e kedvtelen- ségből kimozdítva táplálkozásra készteti. A harcsát kifejezetten ingerli a meleg front előtti „nyomott” idő. Éjszakai ragadozó létére nappal is táplálkozni indul, valószínű, hogy idegrendszerére ilyenkor döntő hatást a légkör elektromosállapot-változása gyakorol. A csuka és a süllő — bár sokkal kisebb intenzitással — de a harcsához hasonlóan reagál. A kecsege és a márna életét a frontbetörés nem zavarja, inkább csak következménye jelent életükben változást, ha a hideg front után jelentősen lehűl a víz. Amikor már minden normális hal és minden normális horgász rémülten keres menedéket valami védett fedezékben, a viharos széltől korbácsolt vízben nagy víz mellett — az angolna akkor lesz a legaktívabb és a legmohóbb, s ilyenkor jutalmazza meg sikerélménnyel az elemekkel konokul dacolni képes horgászokat. Molnár Csaba fcWiWÉil mM kW Mindennapi nyelvünk Az idegen szavak mögé bújtatott félrevezető és felesleges szakszerűsködés Mai nyelvhasználatunk nem- kívánatos jelensége és gyakorlata, hogy megszaporodtak a szakmai bennfentességgel hivalkodó, álságosán hivataloskodó idegen szakkifejezések a sajtó, a televízió és a rádió szóhasználatában. Jellemzően vall erről egy amerikai szakember is, akinek nem tetszik, hogy egy-egy szakkönyvről megjelent kritikákban, tudósításokban több bonyolultan szak- szerűsködő idegen szó jut nyelvi szerephez. A jól-rosszul használt latin kifejezéssek mögé bújtatott „pszeudotudományos szakzsargon” telítve van a feleslegesen elhasznált idegen szavakkal. Példatárunk beszédes példákat sorakoztat fel ennek bizonyítására. Az átlag újságolvasót ez a címadás is meghökkenti: „Szellemi prohibíció" (Magyar Nemzet, 1990.jul.12.) A szellemi tilalom, tiltás jelzős szerkezet háttérbe szorítását semmi sem indokolja. Parlamentünk költségvetési vitájában a leggyakrabban emlegetett nyelvi forma: a monetáris szféra. A képviselők szakszerű hozzáértésüket kívánták bizonyítani, mintha a pénzügyi kör, tér let magyar megfelelő emlegetése a szakszerűség rovására menne. Eh'télő szándékkal emlegetik újságjaink, folyóirataink hasábjain a populista kritika minősítését is. A népszerű, a népszerűsítő, a közérdeklődésre számot tartó kritikák, ismeret- terjesztő írások mintha újabban tudatosan kerülnék a közérthetőségre törekvés nyelvi kifejező eszköztárát, s legtöbbször az idegen szakkifejezések mögé bújtatják mondanivalójukat. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben, arról ezek a szövegrészietek bizonykodnak: Szergej Hruscsov apjáról írt könyvének kritikájában olvasható ez a mondat: „Felmerül egy-egy kompion veszélye” (Magyar Hírlap, 1990.júl.7.). Az olvasó az idegen szó, a komplott csapdájába esik, ha nem tudja hozzátársítani ezeket a magyar megfelelőket: összeesküvés, bűnszövetkezés, cselszövés. Egy-egy meghökkentően szakszerűsödő idegen szó használata elsősorban abban zavarhat meg bennünket, hogy a logikátlan összefüggésekbe kény- szerített idegen eredetű nyelvi formának nehezen érzékeljük létjogosultságát bizonyos politikai, közéleti, művelődéspolitikai jelenség, történés leírásában, minősítésében. Ilyen szövegrészietekre gondolunk elsősorban: „A művészet felismerve letalitá- sát(?) kacattal színleljen vitalitást(?) (Kritika, 1990.1.sz.20.1.) Magyar megfelelőik (elemyedő gyengeség, halálos letargia, letörtség; életrevalóság, életképesség, életerő,) általában nem ismertek, ezért bizonytalanságot okoznak az olvasónak az idegen szakkifejezések szövegbeli szerepeltetése.. Különösen bosszantó, hogy a televíziós és rádiós riportokban, kerekasztal-beszélgetésekben is megszaporodtak a középszerű szakszerűsködés céljából felhasznált idegen szavak: disz- funkcionálisan működő munkanélküli-segély (Tv2. 1990. jún. 20.); — inkurrens (nem vagy nehezen értékesíthető termékek (Tv2.Napzárta, 1990.júl.5.); A prevencióval kompenzált törekvések (a megfelelő intézkedésekkel kiegyenlített, kárpótolt) egy rádiós beszélgetésben halmozottan jelentkezett feleslegesen (Rádió, 1990. aug. 17.) Újabban felesleges gyakorisággal jelentkeznek a felemás, az idegen és a neki megfelelő magyar kifejezés összetűzésével alkotott szóösszetételek, jelzős szerkezetek: alternatív változat, potenciális lehetőség, empirikus tapasztalat, garanciális biztosíték, koncentrált összpontosítás stb. A választás lehetősége adva van: vagy az idegen eredetű szóalakot használjuk fel, vagy a magyar megfelelőjét. A kettő együttes felhasználása szakszerűskö- dő szócséplés. Dr.Bakos József Kertész leszek Az év növénye: a fokhagyma Az elmúlt évben Nyugat-Németországban orvosokból, természet- gyógyászokból álló zsűri az „év gyógynövénye” címet adta az egyik legközönségesebb zöldség, illetve fűszernövényünknek, a fokhagymának. És joggal! Példa nélküli gyorsasággal vált népszerűvé és jelentőssé az egészségükkel törődő lakosság körében. A manapság olyan gyakori, már egészen korai életkorban jelentkező érelmeszesedés egy ik legjobb megelőzőszerének tartják. A fokhagyma csökkenti a vér koleszterintartalmát, javítja a vérkeringést, ezáltal a kar, a láb vérellátását, szabályozza a vérnyomást. A természetgyógyászok szerint rendszeres fogyasztása hozzájárul a fogyókúra eredményességéhez. Ha mindez igaz, — már pedig úgy tűnik igen — már elegendő az év növénye cím elnyeréséhez. No, de, hogy kerül a csizma az asztalra? A fokhagyma egészségügyi hatása a Kertész leszek... sorozatba és itt is a virág- kötészet sorozatba? A már felsorolt beltartalmi, gyógyászati értékén túlmenően a fokhagymát a biokertészek a kártevők elleni vegyszer nélküli védekezés egyik eszközének ismerik — különösen tulipán termesztésénél. Ha közvetlenül tulipán mellé ültetjük, elriasztjuk vele a kártevőket, köztük az egyébként hasznos, de sok bosz- szúságot okozó vakondot. A szárazvirágkultusz egyre változatosabb növényanyag után kutató virágkötői fedezték fel — mint nagyon mutatós Szárazkötészeti elemet. A fokhagymának az általánosan ismert és termesztett változata mellett van egy másik, úgynevezett „bulbilis” változata is. Ez a fokhagma a magszár végén kis, csoportban lévő különböző szárú hagymácskákat „bulbiliket” fejleszt. Díszítő elemként, kötészeti anyagként ezt, a magszár végén érdekes kunkort képző, bulbilivel rendelkező szárított növényt használják. Olyan jellegzetes alaki képződményt ad, hogy egy-egy kompozíció összeállításánál csak néhány szálat kell, illetve szabad alkalmazni, azt a mondást követve, hogy a kevés néha több. A bulbilis fokhagyma termesztése egyszerű. Aki nem árutermelésre szánja, annak elég egy ágyásnyi hely a házi szükséglet kielégítéséhez. Szaporítása a már ismertetett kis bulbilikkel történik, ősszel vagy kora tavasszal. A kis fiókhagymákat duggathatjuk egyenként, vagy csoportosan, 10-15 cm távolságra. A sorok egymástól való távolságát a művelőeszköz szélessége határozza meg. A fokhagyma nem túlságosan igényes, egy közepes táperejű talajban, az általános növényápolási feladatokat ellátva megfelelő „termést” kapunk. Az ősszel duggatott hagyma tavasszal zsenge fokhagymaként-=I fogyasztható. Első évben osztatlan hagymatestet képez, második évben gerezdes lesz és ekkor hozza a magszárat is, bulbilikkel. Több évig helyben is hagyható — tehát nem kell ősszel felszedni — magszárat akkor is hoz. A bulbi- lik ilyenkor maguktól lehullanak, amitől a növényállomány besűrűsödik. Ha nem étkezési célra, hanem dísznövényként termesztjük, a magszár kunko- rodására rá kell segítenünk. A kifejlett szép példányokat a szárazvirág készítésénél ismertetett módon szárítjuk és kezeljük. Használhatjuk természetes — fehér — színében és festve is. Ilyen sokoldalú felhasználás birtokában nem csoda, hogy a fokhagyma igazán az év növénye! V. Pénzes Judit Egyoldalú félelem VÍZSZINTES: 1. Plinius ókori római író gondolatának része (zárt betűk: N,G,S). 14.Tavasszal nyíló, sárga virágú díszcserje 15.Igazgatási szervezet egysége 16.Kanál része! 17.Szeszes itallal ízesített limonádé 19. ... Esquiel; Nobel-békedijas argentin szobrász (Adolfo) 20.Testábrázolás a képzőművészetben 22.Szőlőlevélbe göngyölt húsos étel 25.Sportfogadás 26.A Mariana-szigetek legnagyobbika 28.Illatos kerti virág 30.Főzeléknö- vény 31.Emberi test formája, felépítése 33.Kolora- turszoprán szerep A Sevillai borbély c. operában 35.A csáp közepe! 36.A káva ezt is jelenti 38.Lábunk része 39.A barkácsolók lapja, röviden 40.420-as...; Radzs Kapur filmje 41.Észak-amerikai csavargó 42. És, latinul 43.Eledel 44.Sekélyen kapáló 46.Hetedrész! 48.Növényi vagy állati eredetű zsiradékok 50.A Bolero c.zenemű szerzője (Maurice) 51. ...Marino; európai állam 53.Nedvszívó papír 55.Megüt 57. A spanyol platereszk építési stílus meghatározó alakja (Énrique de, 1455- 1534) 59.Terület Etiópiában 61.Franz Kafka regénye 66.Betű kiejtve 67.Nagy állóvíz a Szovjetunióban 69.Hagyja, hogy ő jusson hozzá. FÜGGŐLEGES: 1.Folyó Kamerunban 2Jós- da 3.Kicsinyítő képző 4.Osztrák, norvég és francia autók jelzése 5.Kitár 6.Szerencselovag 7.Savból és alkoholból víz kilépésével keletkező vegyületek 8.Fegyvert használ 9.Steven Spielberg filmje 10.Nem kér hiába 11.Svájci francia író (Claude) 12.Baranya megyei község 13.Savanyított 18.Szé- pen feldíszített 21.Idegen szóban érintést, tapintást jelent 23.Testünk fő tömegét alkotja 24.Könyvkia- dó 27.Mozambik fővárosa 29. A Laptyev-tengerbe ömlő szovjet folyó 32.Ide-oda irányítja 34.Takar- mánynövény, névelővel 36. A gondolat befejező része (zárt betűk: V,L,S.) 37.Rámoltató 41Japán kikötőváros 42.Futni hagyó 44.Rusztaveli grúz költő személyneve 45.Tiltakozás a verseny eredménye ellen 47.Nobel-dijas újind költő (Rabindranát) 49.1ntrikus szerep az Othello c. operában 52.Brazil kikötőváros 54.Üdvart takarít 56.Ceylonban élő dravida népcsoport 58.Gyermekbénulás elleni védőoltás kidolgozója 60.Válogatott portugál labdarúgó 63.Hazai hírügynökség 65.Némán ereget! 68.Adóív egy szelete! 69.Ellentétes kötőszó 70.Egyiptom autójele Nagy Balázs Beküldendő: Vízszintes 1., és függőleges 36. Azok, akik a helyes megfejtést szerkesztőségünk címére (3301 Eger, Beloiannisz út 3; Pf: 23) 1990. szeptember 20-áig, csütörtökig beküldik, könyvjutalomban részesülnek. A lapra kérjük ráírni: Keresztrejtvény. * n«i iir*T
