Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-14 / 139. szám
1990. szeptember 14., péntek Hírlap 5. A régészet rendkívül érdekes és izgalmas tudomány. Letűnt korok, kultúrák emlékei kerülnek elő a Föld mélyéből, ma is gazdagítva az emberiség történetének mind jobb megismerését. Ez különösen jellemző Görögországra, ahol az antik emlékekből napjainkban is gyakran kerülnek felszínre új értékek. Összeállításunk Hellasz egyik régi településére, Delf ibe kalauzolja el olvasóinkat, ahol ma is tartanak az ásatások, a régészeti feltárások. Ahol ma is tart a feltárás — Kövek, épületmaradványok a föld alól—Az ókori világ közepének tartották A legimpozánsabb szentélyegyüttes Az előkerült kövek a régmúltról regélnek Aki már járt Görögországban, minden bizonnyal valamilyen módon eljutott Delfibe is. Bár a fővárostól, Athéntől közel 200 kilométerre találni, a Pamassos- hegységben, 700 méter magasan fekszik. A fáradtságot azonban legyőzi a látvány, a táj szépsége, nem beszélve az építészeti maradványokról, a régészek által feltárt épületekig. Ez a munka ma is tart, és a föld alól most is gyakorta köveket, egyéb maradványokat hoznak a felszínre. Delfi vadregényes környezetben fekszik, és ott van Görögország talán legimpozánsabb szentélyegyüttese. Az ókorban a világ közepének, azaz a „Föld köldökének” tartották. Az úgynevezett szent kerület a már említett Pamassos-hegység déli lejtőinek sziklafalai alatt terül el. A történészek szerint az időszámítás A hírneves athéni kincses ház Delfiben előtti második évezred közepe táján település volt ott, amelynek lakói feltehetően Gaiát, a Földanyát tisztelték. Ezt szorította háttérbe Apollon kultusza, amelyet a hagyomány krétai eredetűnek tart. A szentély rövidesen nagy hírű lett jósdája miatt. A középkorban kolostor, majd a kasztori falu épült fel a szentély területén. Delfi emlékeinek felfedezésére 1838-ban került sor, és a kutatás két évvel később, 1840-ben megkezdődött. Feltárásához francia szakemberek láttak hozzá. Kasztorit teljesen lebontották, és lakossága kissé délebbre, a mai településre költözött át. A nagy ásatásokat Thomas Ho- molle végezte, 1892 és 1903 között. Fontos feltárásokra került sor a II. világháborút megelőző években, sőt a munkák ma sem zárultak le. Szöveg és kép: Mentusz Károly Feltárt Apollon-oltár, feliratokkal VlTH^lic Izol Qfl/lATQCAt T IlUoIU KiUalIUUZdsUli Kocsis István, a fiatal festőgrafikus az Ifjúsági Ház Kisgalé- riájában vizuális kalandozásokat ígér. Általánosabbat, mint amit a kiállított lapok mutatnak. Itt ugyanis a legtöbb „ábra” egy-egy arc részletét vetíti ki, annak is inkább hangsúlyozottan a szemközeli részét, nem egyszer gazdag ornamentikával, meghökkentő színekkel. A kép középpontjában, a főmoodanivaló, a kaland igazi része az az egy-szem, a szempárnak az egyik fele, amely az alkotáson belül is külön életet élni látszik. Szokatlan szereposztás egy-szemnek lenni, egyszemben ábrázolni azt a jellemet, amely valahol hozzátartozik ehhez a feszülten figyelő és folyton meglepetésekre vágyódó intellektushoz. Mondhatnánk azt is, hogy a látvány, mint egy újfajta feladvány, rejtvény jelenik meg a szemlélő előtt. Az alkotás, a bú- jósdi fő kérdése az is lehetne: no, kedves néző, bemutatom az egyéniségem tükréből ezt a cseppet, a többit képzelt hozzá és a végén, mármint a játék végén, az összerakósdi, a szintetizáló szellemi munka révén bökd ki a világos egyenletet, adva a kerek választ arra is, miért rejtőzöm eny- nyire előtted, kell- e neked ez a vizuális kalandozás, megéri-e neked ez a játék? Nekünk megérte. Egy expresz- szív hatásokra törő eleven egyéniség, merész intellektus — ez nem észt jelent a művészetben — jól körülhatárolt gondolatisággal, merész ötletekkel végzi a mutatványt. Mert a mélyen ülő, erősen körülárkolt szemeken innen és túl sok-mást is sejteni enged a vonalak rendje, a harsogó sárgák és egyebek összevont re- dőzete: Kocsis István befelé kutat, az arcban, a lélek tükrében igyekszik nyomon követni a tudat, az egyéniség, az emberi élet törvényének útját, azt, ahogyan önmagunkat felépítjük és megéljük. A felvonultatott elképzelések, részletek, a színek és az ábrák variációi csak távoli támpontokat nyújtanak nekünk, akik ezt a fáradozást, ezt a kalandot beleéléssel igyekszünk követni. S mert talányos megoldások sorjáznak előttünk, csak keresgélni vagyunk kénytelenek, mennyire függnek össze e belső kutatással azok a száraz levelek, amelyek zsugorodottságukban, kiszá- radtságukban, „halálra-váltsá- gukban” mintha ellenpólusai maradnának mindannak, amit Kocsis István az eleven életéről, tehetségéről elárul. Humor és dráma — a moziban 1988 novemberében ellentmondásos hírek kaptak szárnyra egy bizonyos rendőrgyilkosság ügyében. Randalírozó fiatalok összevitatkoztak a 47-es villamoson egy magát rendőrnek nevező ittas civillel, aki előkapta a fegyverét és lőtt... Végül azonban ő maga vesztette az életét, mert az egyik fiú kikapta a kezéből a pisztolyt... A történet szálai azonban úgy összegubancolódtak, hogy fél évvel később a bíró alaposan megszenvedett, olykor saját dolgát is nehezítve, hogy kiderítse az igazságot... Erről az öt tárgyalási napról szól a film. A vetítés 90 perce alatt állandóan változik a néző állásfoglalása, érzelme az ügyben... Sok mindenről szól ez a film. Főként arról, milyen keveset tudunk mi emberek önmagunkról, egymásról. A Halál villamosát az egri Prizma vetíti vasárnap 3 és 5 órakor. * Egy átlag olasz család tévén filmet néz, amelyet reklámok szakítanak meg. Gazdag, boldog emberek pazar képei váltakoznak a képernyőn a film szegényebb figuráival. A figyelmetlen tévénézők azonban nem tesznek különbséget a film és a hirdetés között. Ezt a zűrzavart tovább fokozza egy általános áramhiba: a hirdetések szereplői belekeverednek a filmbe, és fordítva... Kellemes humorú könnyed vígjáték a Szappantolvajok, az egyszemélyes „mozival” Maurizio Nichetti-vel: ő a főszereplője, írója és rendezője a történetnek. A filmet pénteken mutatja be a Prizma mozi. A nevezetes Apollon-szentély ásatási területe Egy helyreállított boltíves fülke Programbörze Kiállítások, tárlatok Heves megyei díszítőművészek kiállításának adott otthont a Megyei Művelődési Központ Kisgalé- riája. Ugyancsak az intézményben, a második emeleten fotókat láthatnak a XX. észak-magyarországi fotóművészeti szemle anyagából. Még mindig az MMK-ban péntektől vasárnapig a 104-es teremben a kertgazdakör termékbemutatóját tekinthetik meg az érdeklődők. * Ebben a hónapban a Minorita- rendházban (Eger, Dobó tér 6.) palóc népművészeti kiállítás kapott helyet. » A szüreti napok rendezvényeként Felnémeti szüreti hagyományok címmel nyílt tárlat a 11. Számú Általános Iskolában. * Péntektől két héten át a Centrum melletti parkolóban Egerben szőlészeti és borászati eszközök kiállítása és vására várja a látogatókat. * Akik a hét végén, programként a kirándulást választják, azoknak ajánljuk, ejtsék útba a parádi kocsimúzeumot, a szilvásváradi Orbán-házat, illetve a bodonyi palócházat. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Kirakodóvásár lesz a hét három utolsó napján az egri Dobó téren. A szüreti napokhoz kapcsolódó rendezvényen iparművészek és kézművesek munkáiból válogathatnak. * Még mindig a „borprogramok” jegyében táncegyüttesek lépnek pódiumra szombaton és vasárnap délelőtt 10 órától Egerben a Dobó téren, a Bazilika előtti téren, a Minaretnél és a Vitkovics-ház udvarán. Ha pedig a kulturális élményt gasztronómiai élvezetekkel kívánják megfűszerezni, úgy ajánljuk a Belvárosi étterem mai szüreti vacsoraestjét. * Évadnyitó foglalkozását tartja az Egyedülállók klubja az MMK-ban szombaton délután 6 órakor. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Filmvetítés, gipszöntés, sakk, rulett és gombfoci várja az Egri Ifjúsági Ház Játszótér elnevezésű programjának résztvevőit szombat délelőtt 10 órától. Ugyanezen a napon ugyanitt Kijátszik ilyet? címmel hagyományőrző gyermekfoglalkozásokat tartanak a játékmúzeumban, ahol a kiállításon szereplő népi játéktárgyakhoz hasonlókat, illetve újabbakat is készíthetnek a résztvevők. Még mindig az Ifjúsági Házban, a nyári szünet után először jelentkezik a magnósklub. Vasárnap délelőtt 10 órától Mike Oldfield Amarok című, az idén készült CD- lemezéről, illetve Gary Moore legújabb felvételeiből másolhatnak át zeneszámokat saját kazettáikra. * Hetedik részéhez érkezett az MMK-ban működő Beatles-klub, amelyben ezúttal — ma délután 6 órakor — a Live in Paris ’65, illetve a Help zenéje hallható. Két nap — négy túra Az Eger Városi Természetbarát Bizottság szeptember 15-én szombaton rendezi meg Diviaczky-emlék- túráját a Bükkbe: Szilvásvárad — Szalajka- völgy vm. — Bácsó- völgy — Diviaczky- forrás — Bácsókert — Kelemenszéke — Katonasírok — Gyári-tó — Bélapátfalva útvonalon. Találkozás: 7.15 órakor Egervár vasúti megállóhelyen, ahol Gyulai István túravezető váija az érdeklődőket. A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya is csatlakozik a Diviaczky-em- léktúrához, de a Katonasíroktól a Horotna- völgyön át a Szalajka- forrás — Szalajka- völgy — Szilvásvárad útvonalon 16 km-rel fejezi be a kirándulást. Az Egervár vasútállomáson Fazekas Máriával találkozhatnak a jelentkezők. Ugyanez a szakosztály a Kohász kék-túra teljesítésére az Ó-Bükkbe várja a vállalkozó kedvűeket szeptember 16-án vasárnap: Járdánháza — Gyepes-völgy — Szarvaskő — Válós tanya — Szalajkaház — Lóhul- lástető — Istenmezeje 24 km-es útvonalra. Kora hajnalban 4.50 órakor az Eger autóbusz-állomáson. Fran- czia István túravezetővel indul a csoport. A Gyöngyös Városi Természetbarát Bizottság is vasárnap rendezi az őszi túraverseny felkészítőjét a Mátrába Lajosháza térségében 12 km-es útvonalon. Találkozás: 7,40 órakor az Erdei kisvasút állomásán. Túravezetők: Budai Ottó és Hu- gyecz Gábor.
