Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-31 / 127. szám
6 SPORT 1990. augusztus 31., péntek Egy magyar edző Sibenikből A vízilabdázás iránt érdeklődő olvasóink az utóbbi években jól nyomon követhették Pozsgay Zsolt edző pályafutásának eodi- fegi állomásait. Természetes do- nog, hogy amíg az egri csapatnál edzőskódött, gyakran megjelent a neve, a nyilatkozatai az újság- hasábjain. De miután elköszönt a megyeszékhelytől, arról is hírt adtunk, hogy a Tisza-parti városba, Szegedre tette át székhelyét, ahol bronzérmes együttest kovácsolt össze. Az eredményes esztendők ellenére — kikerülhetetlen az edzők életében — itt is elérkezett a búcsú ideje, és hová máshová is vezethetett volna az útja, mint a kiindulópontra, Egerbe. Az is szóba jött, hogy az Eger SE ügyvezető irányítója valhat belőle, de az egri tartózkodás mégis röpke vizitnek bizonyult. Valami visszacsalta őt a medence partjára, nem tudta, de nem is akarta visszautasítani a jugoszláv első osztályban szereplő gárda, a Solaris Sibenik invitálását. Az Agria-kupán ők is vízbe szálltak, és Pozsgay Zsolt ekkor beszélt szerződtetesének körülményeiről, első benyomásairól.- Első hallásra talán furcsának tűnik, de a Szeged vízilabdázóinak kapcsolata szorosabb és élőbb volt a jugoszláv csapatokkal, mint a fővárosi klubokkal. Edzőtáborozások, felkészülési mérkőzések követték egymást, hol ők vendégeskedtek nálunk, hol mi utaztunk hozzájuk. Amikor hírét vették szegedi távozásomnak, felkerestek az ajánlatukkal. Elsősorban szakmai szempontból találtam hízelgőnek, ezért mondtam igent.- Úgy tudom, első alkalommal szerződött külföldre. Csak sejtem, hogy ennek a családi kasz- sza sem látta kárát...- Persze, hogy üzletnek sem utolsó, a többszörösét keresem a szegedi béremnek. Mégis — akár hiszik, akár nem — engem főleg a? a lehetőség vonzott, hogy a földkerekség talán legszínvonalasabb bajnokságában ülhetek kispadra. Déli szomszédaink ugyanis nem arról híresek, hogy funek-fának osztogatnák ezt a megtiszteltetést. Tudomásom szerint Kiss Egon és a kassai Bottlik László után én vagyok a harmadik külföldi tréner, akinek bizalmat szavaztak.- Az Agria-kupán annyi kiderült, hogy a mostani Sibenik jószerivel egy csikócsapat, amely alkalomadtán számolatlanul kapja a gólokat. Ez lenne a tavalyi nyolcadik helyezett társaság?- A tavalyi csapatból alig maradt valaki hírmondónak. Ennek is tudható be, hogy a Fradi huszonhétszer vette be az Agria- kupán a kapunkat. Legjobb emlékezetem szerint az irányításom alatt álló csapatok közül eddig még egyetlen sem kapott ennyi gólt. Az állam akkor esett le igazán, amikor leutaztam az egyébként elbűvölő Adria-parti varoskába, és mindössze négyen jelentkeztek edzésre a tavalyi csapatból. Többen bevonultak, a remek képességű Vrbcsics átigazolt a bajnoki elsőségre törő Jad- ran Splithez, két játékos pedig súlyosan karambolozott. Való igaz, nem számítottam rá, hogy egy teljesen szétesett gárdát találok. A vezetők azonban gyorsan megnyugtattak, hogy hosszú távra kapok bizalmat, es a cél az első osztály tizenkét csapatos felsőházában maradás kiharcolása. Tapasztalatlan juniorokkal ez sem lesz éppen könnyű feladat.- A Sibenikben feltűnt egy nem éppen behemót termetű, de annál fürgébb pólós, bizonyos — a mérkőzések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint — dr. Josko Síké. Mondana róla is néhány szót?- Az egri torna előtt tíz nappal jött össze úgy-ahogy a társaság. Sike Józsi — merthogy róla van szó — nem volt ismeretlen a számukra, hiszen már többször is vendégeskedett a jugoszláv városban, és beszállt egy-egy edzésre. Ezért kértük meg arra, hogy Egerben is segítsen ki minket. Nem bántuk meg, mert jól mozgott, és minden meccsen meglőtte a maga gólját.- Netán további terveik is vannak vele kapcsolatban?- A szoyiet válogatott Grisinnel szándékoztunk erősíteni, de terveink az utolsó pillanatban dugába dőltek. Ezután merült fel dr. Sike szerződtetésének lehetősége, ő azonban a megfelelő erőnlét hiányára hivatkozva, elállt ettől. (buttinger) Sakk Flóra Hotel-kupa Kiss Pál egy pontra a nemzetközi mesteri normától A befejezéséhez közeledik Egerben a Flóra Hotel-kupa nemzetközi sakkverseny. Miután a nyolcadik fordulóban Fehérkikapott Mészárostól, elvesztette reményét arra, hogy a nyílt f bajnokságban az élen végezzen. Egy nappal korábban a román Olteán legyőzte a német Der- mant, akinek egyébként fél pont hiányzik a nemzetközi mesteri cím eléréséhez. Az utolsó fordulóban dől el az is, hogy az egri Kiss Pál teljesíti-e ugyanezt a normát, neki győznie kell ehhez. Eredmények. 6. forduló: Fehér-Német döntetlen, Mészáros- Borsos 1-0, Kiss-Radovszki 1-0, Sándor-Párkányi 0-1, Oltean- Derman 1-0. 7. forduld: Derman-Fehér döntetlen, Párkányi-Oltean 0-1, Radovszki-Sándor döntetlen, Borsos-Kiss 0-1, Német-Mészáros 1-0. 8. forduló: Kiss-Németh döntetlen, Fehér-Mészáros 0-1, Sán- dor-Borsos 0-1, Oltean-Ra- dovszki 1-0, Derman-Párkányi 1-0. Tizenegyesrúgóbajnokság Utolsó lehetőség A hét végén utoljára nyílik lehetőség arra, hogy a tizenegyes- rúgó-bajnokságra az érdeklődők benevezzenek, ugyanis a megyei selejtező első fordulóját a harmadik játéknappal befejezik. Szeptember elsején Gyöngyösön a Bányász sporttelepen, má- sodikán Egerben az Északi sportpályán váiják reggel kilenctől délután négyig a mesterlövészeket. Az ezerötszáz forint nevezési dijat a helyszínen is be lehet fizetni. Újdonság, hogy a megyék legjobb nyolc tizenegyesrú- gója — nevezési tarifa nélkül — részt vehet a novemberben, előreláthatólag a fővárosban sorra kerülő nemzetközi büntetőpárbajon. Sportcsínálóh A magyar sport vészharangjait a közelmúltban már többször is megkongatták. A szakemberek és sportvezetők többsége szerint sürgős segítség szükséges, másképp felbecsülhetetlen értékek pusztulnak el, válnak a semmivel egyen- , lóvé. A segélykiáltások azonban másért sem fohászkodnak, csak a pénzért. Úgy vélekednek, hogy a forintok mindent képesek megoldani. Kétségtelen tény, hogy fizetőeszköz híján minden jó szándék ellenére is sokszor képtelenség a problémák orvoslása. Gyakran eszembe jut a bölcs közmondás: addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Sajnos, ehhez a gondolathoz sokan egyoldalúan ragaszkodnak. Mihelyst elapadnak a pénzforrások, előszeretettel hivatkoznak erre. Holott a segítség más formája is elképzelhető, nyújtható. • A minap volt szerencsém betekinteni a III. síroller Európa-bajnokság előkészületeibe. Meglepődve tapasztaltam, hogy olyan sportvezetőkkel találkozhattam, akik valóban szívügyüknek tekintették a rendezvény sikerét. Pedig nem segítették az átlagosnál jobb körülmények a munkájukat. Mi több, olyan pluszterheket vállaltak magukra, amelyekre senki sem kötelezte őket. Mégis, miért tették? A felelet annyira egyszerűen hangzik, hogy már-már hihetetlen. Nos azért, hogy egy, még kevéssé ismert, ám sokra hivatott sportág magyarországi népszerűsítését segítsék. Ügyanis három hónappal a kontinens- viadal előtt még úgy volt, hogy hazánk csak a hegyi EB-nek ad otthont, a másik két futamra az NSZK-ban kerül sor. A nyugatnémetek azonban visszaléptek. Mivel nem akadt új jelölt a házigazda szerepkörére, a Magyar Síszövetség vezetősége úgy döntött, lesz ami lesz, az országúti és a váltóversenyt is lebonyolítja. 'Az idő rövidsége miatt gőzerővel láttak munkához. Stábjuk nem sajnálta a fáradságot, még szabadságuk terhére sem. Éjt nappallá téve szorgoskodtak a sikerért. Hogy ez nem túlzás, azt bizonyítja: közben nem feledkeztek meg a februári, junior biatlon-világbajnokság szervezéséről sem. Hiszik avagy sem, alelnök és a főtitkár nem szégyellt szerszámot ragadni. Galyatetőn gyakran maguk vezették a földmunkákat végző erőgépeket. Mások meg a friss, ózondús levegőn inkább sétára, kirándulásra indultak. őszintén bevallom, eleinte amolyan csodabogaraknak véltem őket. Tanácstalanul álltam szokatlan mentalitásuk előtt. Megismerve őket azonban tamáskodásom is elmúlt. Mert bárhogyan is csűrtem-csavartam gondolataimat, és próbáltam indítékaikat vizsgálni, semmiféle szenzációs dologra nem bukkantam. Be kellett látnom, hogy léteznek még olyan emberek, akik szíwel-lélekkel végzik teendőiket. S ráadásul cserében még ellenszolgáltatást sem remélnek. Legalábbis mesés pénzeket nem. Az erkölcsi méltatás, az viszont dukál nekik. Ajutalom nem más, mint a tény, hogy az EB zavartalanul, zökkenőmentesen lezajlott. Nemcsak a versenyzők voltak elégedettek, a három város, Eger, Gyöngyös és Pásztó lakossága is élményekkel gyarapodott. Nem beszélve arról a ma még felmérhetetlen sikerről, amelyet a sportág aratott. Talán a közeljövőben a kíváncsiskodó fiatalok közül is többen késztetést éreznek majd arra, hogy kipróbálják, mi több, űzzék a sírollerezést. A végére azért idekívánkozik másfajta remények táplálása is. Bizodalom abban, hogy a hivatásos „sportcsinálók” előtt is példával szolgálhatnak az előbb említettek önzetlen cselekedetei. Molnár Zsolt A Vasas-kupáért A napokban a siroki gyár sporttelepén került sor a Vasaskupa idei nyári küzdelmeire, amelyeken ez alkalommal a megye nyolc üzeméből közel kétszázan indultak. A szakszervezet hagyományos versenynapján atlétikában a női százméteres futást Nemesik Éva (gyöngyösi KAEV), míg a férfit Kovács István (egri KAEV) nyerte. Négyszáz méteren is első lett Nemesik Éva, míg nyolcszázon Deák Tibor (gyöngyösi MEV) győzött. Távolugrásban Honfi József né (Finomszerelvénygyár, Eger) és Doktorcsik Tibor (Mátraviaéki Fémművek, Sírok) bizonyultak a legjobbaknak. A súlylökésben Bozsik Nán- dorné (Finomszerelvénygyár, Eger) és Juhász Tibor (KAEV Gyöngyös) vitték el a pálmát. így az atlétika összesített versenyében a nőknél 39 ponttal a Finomszerelvénygyár egri együttese léphetett a dobogó legfelső fokára, sorrendben pedig a Gagarin Hőerőmű Vállalat, illetve a gyöngyösi KAEV képviselői következtek utána. A férfiak sorrendje: 1. egri KAEV, 2. gyöngyösi Mikroelektronika, 3. Finomszerelvénygyár. Kézilabdában és kispályás labdarúgásban csak férfiak léptek pályára. Az előbbiekben a gyöngyösi KAEV, az utóbbiban a Finomszerelvénygyár lett a bajnok. A természetjárásban a GH Vés a Csepel A utógyár osztozott az első helyen. A sportnap versenysorozatán együttesen nyújtott teljesítményeiért 156 ponttal a Finomszerelvénygyár lett az első, 109 ponttal a Csepel Autógyára második, 105 ponttal a Mikroelektronika a harmadik helyen végzett. Ki viszi át a sportot? A címben feltett — Nagy László-ihletésű — cím nagyon is aktuális a tényleges hatalomváltás küszöbén. Az önkormányzati választást előkészítő kampány során a pártok, a különféle érdekcsoportok a nyilvánosság elé tárják programjukat, pontokba szedve mindazt, amit másként képzelnek el. Mi, sportszerető emberek — bár tudjuk, hogy nem e témáé az elsőbbség —, kíváncsian várjuk, hogy a pártoknak és személy szerint a polgármesterjelölteknek milyen elképzelésük van a testkultúra fellendítésére, hogyan körvonalazzák a klubokat érintő teendőket. Jó, tisztában vagyunk azzal, hogy sokan erre csak legyintenek, mondván: a sport ráér, sokkal égetőbb gondokat kell mielőbb orvosolni. Akik ezt vallják, azoknak igazuk van. Valóban ideje lenne már a gazdasági problémákra ráirányítani a reflektort, hiszen az ország fellendülésének, a jólét megteremtésének ez az alapja. Mégis úgy hiszem, a sport borotvaélen táncolásának is mielőbb véget kell vetni. Nemrégiben az OTSH elnöke, Gallov Rezső sajtótájékoztatóján egy levelet olvasott fel. Ennek röviden az volt a tartalma, hogy egy egyesületi vezető gyorssegélyért esdekelt, mivel egy lyukas garas nem sok, de még ennyi sem lapult meg a klub kasszájában. A megdöbbentő nem is az, hogy a kérés egy patinás, olimpiai bajnokokat kinevelő egyesülettől érkezett, hanem az, hogy ehhez hasonló leveleket nap mint nap kézbesít a posta. És sajnos nem is egyesével. Hasonló példát megyénkből is tucatjával hozhatnánk. Szinte mindegyik sportvezető azon kesereg, hogy nincs elég pénz a szakosztályok fenntartásához. S bár ezt az évet még valahogy kihúzzák, fogalmuk sincs, hogy mi lesz jövőre. Mindegyikőjük abban reménykedik, hogy a hatalom új birtokosai nem fordítanak hátat a sportnak, hiszen amíg nincs piacgazdaság, amíg a reklámnak nincs valódi értéke, addig a sport nem tud a saját lábára állni. A mankót az önkormányzatok patronálása kell hogy jelentse. Különben... Egyik atyánkfia az ifjúságra nézve károsnak tartotta a verseny- sportot, mivel szerinte az örökös rivalizálás kiöli a jó tulajdonságokat a gyerekekből. Ami persze nem igaz. Sőt az ellenkezőjéről győződhetünk meg nap mint nap. Arról, hogy a sport fegyelemre, rendszerességre tanít, formálja az egyéniséget, fejleszti az akaratot. Egyszóval testben és lélekben egészségessé tesz fiatalt és idősebbet egyaránt. És még valami. A sport mosolyt tudott és tud csalni az emberek arcára, lett légyen bármilyen is a körülöttünk zajló világ. Ugye, átviszik a sportot a túlsó partra! (budai) Készülnek az egri röplabdás lányok Nemrégiben elkezdték az edzéseket az egri röplabdás lányok. Az erőgyűjtés napjai kemény munkával telnek, s a bajnoki rajtig még jó néhány tréning vár a tavalyi bronzérmes gárda tagjaira. Mint ismeretes, új edző, Fésűs Irén látja el az edzői feladatokat. A napokban megérkezett a szovjet idegenlégiós Cserkaszova, így ő is a többiekkel együtt készülhet. A sűrű izzadságcseppek ellenére kitűnő a csapat hangulata, s remélhetőleg a szeptember 28-án kezdődő bajnokság folyamán is mosolygós marad a lányok arca. Képeink a tegnapi edzés néhány pillanatát örökítették meg. (Fotó: Molnár Zsolt)
