Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-13 / 112. szám
2. Hírlap 1990. augusztus 13., hétficí A kisgazdapárt megyei nagygyűlése Besenyőtelken Egy régi gazda és a modern minisz- Kíváncsi tekintetek... téri BMW (Fotó: Gál Gábor) (Folytatás az 1. oldalról) a társadalmi-politikai rendszer- váltást a gazdasági rendszerváltás is követi. Ilyen körülmények között került sor az önkormányzati törvény megalkotására, és óriási jelentősége lesz a szeptember 30-i helyhatósági választásoknak, melyeknek célja, hogy azokat a vezetőket fogadják el, akiket a nép akar. Aláhúzta, hogy a magyar parasztságnak reális igénye a föld- tulajdonhoz való joga. Ezért bízzák rájuk minden településen a leendő földtörvény révén, hogy vállalják-e az önálló gazdálkodást, vagy pedig földjüket haszonbérletben otthagyják a szövetkezetben. Kiemelte: — Ahol jól gazdálkodnak a szövetkezetek, és a tagság is úgy dönt, hogy ezt a formát akarja a továbbiakban, akkor maradjon úgy. Ahol viszont igény van arra, hogy a tagok egyénileg kívánnak gazdálkodni, ott a nagyüzemek segítsék elő ezt. Bár rengeteg a vita ez utóbbi kérdésről, mégis nc!k ülczhetetlen a megbékélés ebben. A továbbiakban arról beszélt, hogy a költségvetés egyensúlyának javítására a kormány kényszerű intézkedéseket hozott a közelmúltban. Ez legsúlyosabban 14 milliárd forintos elvonással a mezőgazdaságot érintette. Megvonták az exporttámogatást, az adókedvezményeket csökkentették többek között. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a rendkívüli aszályos időjárás miatt legalább egymillió tonna gabonatermés kiesésével számolnak. A kormány azonban arra törekszik, hogy ebben a nehéz helyzetben is a lehetősége alapján segítsen az ágazaton. Egyben köszönetét mondott azoknak, akik a nehézségek közepette is munkájuk eredményeként kenyeret adtak az országnak, a népnek. Hangoztatta: a készülő agrár- program fontos része, hogy az eddigi nagyüzemi eredményeket is figyelembe véve a hatékonyságot, a takarékosságot erősítse. Ez pedig elsődlegesen önköltségcsökkentéssel, ésszerűsítéssel lehetséges. Ennek pedig alapja az egyéni vállalkozók felkarolása, akik vállalják a versenyt, az ezzel járó kockázatot. Bejelentette, hogy a mezőgazdasági kormányzat felülvizsgálja, hogy a termelőszövetkezetek miként jutottak állami támogatáshoz az elmúlt években, és azokat hogyan hasznosították. Végezetül arra kérte az egyéni termelőket és a nagyüzemeket is, hogy legyenek részesei a holnap magyar mező- gazdasága megteremtésének. Az ünnepi beszéd után szót kért Szabó László, a kisgazda- párt főtitkárhelyettese is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szeptember 30-i önkormányzati választások elsődlegesen az embereket, a közösségeket kell, hogy szolgálják. Az igazi rendszerváltás ugyanis ezzel következik majd be. A nagygyűlés a Szózat hangjaival zárult. Délután a besenyőtelki Általános Művelődési Központban kötetlen beszélgetésre került sor. Az érdeklődő kisgazdák kérdéseire Szabó László adott választ. A vidámság, a szórakozás a késő esti órákig tartott, amikor a Szent Lőrinc-napi búcsú kisgazdabállal zárult. Mentusz Károly Földön járva — a földtörvénytervezetről (Folytatás az 1. oldalról) ban kell lenniük az agrárágazat eddigi működési feltételeivel, jövőbeni céljaival a társadalmi termelésben elfoglalt helyet illetően, és talán a legfontosabb, a változással összefüggő HUMÁN következményekkel. Ezen bevezetőből kiindulva a törvénytervezetről alkotott véleményem a következő: nem etikus egy törvénytervezetet úgy előterjeszteni, hogy a bevezetőben a „termelőszövetkezeti mozgalom zsákutcáját” kinyilatkoztatjuk. A mozgalom nem hordoz ma sem több hibát magában, mint amennyit az előző társadalmi rendszer a saját hibáiból ráosztott, és azt konzerválni igyekezett. Ebből kiindulva logikátlan a tulajdonosi állapotok megváltoztatásának szükségességét a „termelőszövetkezetek gazdálkodásának romlásából” levezetni és következtetni. Ez egy olcsó, hangulatkeltő fogás, mely nélkülözi a gazdálkodás feltételrendszerének és működésének ismeretét, ha pedig ismeri, és csak úgy tesz, mintha nem ismerné, az még súlyosabb hiba. Vélem, hogy a termelőszövetkezetek működéséről alakított „hamis” kép egyfajta alaphang a tervezet elfogadtatásához. Azt kell itt leszögezni, hogy a tulajdoni állapotok rendezését alapvetően a rendszerváltás teszi szükségessé, és ebből adódnak a termőfölddel összefüggő tulajdonlási kérdések és feladatok, majd azok rendezésének igénye. Ezzel ma minden magyár állampolgár azonosulni képes, megítélésem szerint. Nem vitatja senki, hogy az előző rendszer által a múltban elkövetett sérelmeket, a tulajdonban okozott károkat a mai társadalomnak lehetőségei szerint rendeznie kell. A kártalanításnak a mértékét, milyenségét a társadalom teherviselő képessége határozza meg. A kártalanításra várók széles köréből és az erre a célra rendelkezésre álló javak lehetőségeiből következik a kártalanítás ügyének társadalmisága. Ennek súlyával kell dönteni annak mértékéről, sorrendjéről és időbeniségéről. A kezelés komplex módja nem engedi meg, hogy egy bizonyos réteg teljes tulajdonában esett sérelmét termőfölddel tekintse a törvény rendezettnek, egyben meghatározva a további kártalanítások minimális mértékét, egyben értékét is. Amennyiben a törvénytervezet csak annak juttatna földet, aki művelni, és nem használni akaija, továbbá szabad földforgalom mellett, a kártalanítás címén kapott lehetőséggel (értékcsekk, állampapír) szándék és igény szerint biztosítana földhöz jutást, elejét vehetné ennek a tisztességesen keresztül nem vihető jogi, örökösödési, kiosztási feladatsornak, melyet a tervezet végrehajtási része tartalmaz. Apropó! Végrehajtás. Az előkészítés jelen fázisában helye van minden véleménynek, politikai megnyilvánulásnak, a döntésben való részvételnek, de a törvény végrehajtásában — úgy ítélem meg — a politikai pártok közreműködése nem lenne szerencsés. Ilyen már volt, elvetettük, ebből lett a rendszerváltás. A gazdaság jobb működésének a privatizáció az egyik garanciája. Ez alól a mezőgazdaság sem kivétel. A törvénytervezet ezt a privatizációs folyamatot leszűkíti a termőföldre. Hogy miért teszi, azt nem értem, csak sejtem, hogy az előző pontban leírtakból, a kártalanítás címén elérhető intézményes földhöz jutás lehetőségéből fakad. Ezt sem akárhogyan, tehermentesen. Emögött pedig ott van a jelenlegi teherviselő, a nagyüzem, aki rendezi a már meglévő pénzügyi terheket, megfizeti a jövőbeni haszonbért, hozzájárul a költségvetéshez, előállítja az ország szükséges kenyerét, javítja a külkereskedelmi mérleget — ha ez nem sikerült neki, az ő baja. Privatizálni nemcsak földet kell és lehet, hanem az agrárágazat teljes vagyoni körét, ami véleményem szerint nem illethet mást, mint a vagyont létrehozók, gyarapítók és működtetők körét. Ezt kívánja minden, ma a mező- gazdaságban élő aktív dolgozó érdeke, jövőbeni boldogulása. Ennek lehetséges útja nem a föld, hanem a vagyonjegy, vagy ennek megfelelői, az értékpapírok piaci mozgása, a szabad föld- forgalom, a piacgazdaság, továbbá a magángazdaság és a nagyüzem számára azonos versenyhelyzet. Hát kérem, az én véleményem lényege, hogy ezen korlátok feloldása nélkül a törvénytervezet nem elfogadható. Számomra nem sok a 100 hektár és nem kevés a 1,5 hektár, mert mindkettő elfogadhatatlan a benne lévő erdővel, a művelési kötelezettséggel, bizottsággal, a nem alaptevékenységben dolgozó, de 30 éve családját mezőgazdaságból eltartó, háztáji tevékenységgel azt kiegészítő dolgozóink jogosulatlanságával együtt. Ez a tervezet nem a mezőgazdaságban élő és abból jobban élni kívánó dolgozók ügye — annyiban igen, hogy a következményeit viselni kénytelenek. Szűcs László közgazdász, a Füzesabonyi Állami Gazdaság igazgatója, a Heves Megyei Agrárkamara elnöke Felel a falért (is) Az Erich Honeckerrel, az NDK súlyosan beteg volt vezetőjével szemben folyó nyomozati eljárást kiterjesztették „ emberölés bűnének és szándékosan okozott testi sérelemnek a gyanújára ” is. Ezt közölte pénteken Berlinben az NDK állam- ügyészségének szóvivője, Peter Przybylski. Ez annyit jelent, hogy Honeckert, mint a Védelmi Tanács egykori elnökét felelőssé teszik a berlini falnál hosz- szú időn át érvényben levő tűz- parancsért, az NDK-ból a falon átmenekülni akaró személyekre leadott halálos lövésekért. A szóvivő közölte azt is, hogy pénteken Honeckert és Erich Miel- két, a volt állambiztonsági minisztert kihallgatták. Hétfőn lesz huszonkilenc éve annak, hogy Berlinben megkezdték a fal felhúzását. Az NSZK-ban 1961 őszétől vezetnek nyilvántartást a falnál lelőtt személyekről. A kimutatás szerint százkilencvenketten vesztették életüket, százakra tehető a súlyosan megsebesítettek száma. Erich Honecker ellen eredetileg korrupció gyanúja miatt rendeltek el nyomozást. Az utóbbi időkben meggyanúsították azzal, hogy a nyugatnémet terrorszervezet, a Vörös Hadsereg Frakció egyes tagjai az őtudtával telepedhettek le az NDK-ban, és tudott a nyugat-berlini La Belle diszkó ellen készülő merényletről is, de nem tett ellene semmit. Az NDK 71 éves egykori vezetője április óta feleségével, Margót Honeckerrel, az NDK volt oktatási miniszterével egy szovjet katonai kórházban él, Potsdam környékén. Egészségi állapota nem teszi lehetővé őrizetbe vételét. Atomcsend Nagaszakiban tízezrek emlékeztek meg augusztus 9-én a negyvenöt évvel ezelőtti amerikai atomtámadás áldozatairól. Helyi idő szerint tizenegy óra után két perccel — ekkor robbant a város felett 1945- ben a 74 ezer emberéletet kioltó amerikai atombomba — egyperces néma csend borult a városra, majd megszólaltak a harangok és a kikötőben horgonyzó hajók szirénái. A városi békeparkban tartott megemlékezésen Nagaszaki polgármestere, Hitosi Motosima a nemzetközi közösséghez intézett felhívásában a Föld nukleáris fegyverektől mentes jövőjének megteremtésére irányuló közös cselekvésre szólított fel. Aranycsempészek Több mint 20 kilogramm aranyat és ékszert foglaltak le a szovjet vámosok a breszti szovjet — lengyel határátkelőhelyen. A csempészáru — amit egy gépkocsiban kialakított rejtekhelyen akartak külföldre juttatni — értéke meghaladja a kétmillió rubelt. A TASZSZ jelentése szerint a KGB egy kiterjedt hálózattal rendelkező szovjet — lengyel bűnszövetkezet nyomára bukkant, amely főként valutával és ékszerekkel foglalkozott. A hét közepén lebonyolított akció során őrizetbe vették a csempészbanda tagjait, s a vámosok által elkobzott ékszerek mellett a bűnözők lakásán fegyvereket, továbbá aranyat, valutát és más ékszereket is találtak, másfél millió rubel értékben. „Balkáni út” Az ENSZ Kábítószer-ellenőrző Alapjának delegációja Robert Simmonds tábornok vezetésével az úgynevezett „balkáni út” országaiban ismerkedett a kábítószer-csempészet elleni harc helyzetével. Képünkön: munkában a jugoszláv határon a Brik nevű kábítószer-kereső kutya. (Hírlap-telefotó — MTI) K(LJLH@Nt §{J\LEIDO$Z§C(yP KERCENT Ma még minden üzleti titok! Holnap azonban mindent megtudhat
