Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-11 / 111. szám

8. Hírlap 1990. augusztus 11., szombat Kertész leszek... Szár Nem is olyan régen még ízléstelen, giccses dolog­nak tartották, ha valaki szárazvirággal díszítette otthonát, vagy ezzel dolgozott, mint virágkötő. Az utóbbi években népszerűsége annyira nőtt, hogy ezt még a legmakacsabb szakemberek is kénytelenek voltak tudomásul venni, majd alkal­mazni. Kétségtelenül, a szárazvirág olyan tulaj­donságokkal bír, ami miatt megérdemli, hogy az élővirág egyenrangú társaként kezeljük. Annál is inkább, mivel felhasz­nálási területe legalább akkora, ha nem nagyobb, mint nemesebb elődjéé, az élő növényé. Először az ajándéktárgy-készítők fedez­ték fel. Természetes és mestersé­ges segédanyagok kombinációjá­val változatos termékskálát hoz­tak piacra (üdvözlőkártya, fali­kép, falidísz, stb.) Úgy gondo­lom, meg is élnek belőle. A szárazvirág a virágkötészet minden olyan területén — aján­dékcsokor, váza, tál, koszorúké­szítés — alkalmazható, ahol az élővirág. Extravagáns menyasz- szonyoknak még menyasszony­csokorként is elképzelhető. Vé­leményem szerint igazán, mégis belső tér — legyen az lakás, hiva­tal vagy szálloda, — díszítésénél van. Szín és formagazdagsága rendkívül változatos elkészítését teszi lehetővé. Élettartama hosz- szú évekre tehető, aminek leg­többször a megúnás, a poroso­dás, a kifakulás vet véget. Ez utóbbit ugyan vegyi készítmé­nyekkel megelőzhetjük. Ilyen az osztrák gyártmányú Brill Plant spray. A szárazvirág népszerűségé­nek növekedésével párhuzamo­san gazdagodott az ezzel kapcso­latos szakirodalom is. Az ez év tavaszán a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent ”Vi­rágkötészet ” és „ Szárazvirág-kö­tészet” c. könyveket pillanatok alatt elkapkodták. Szakembe­reknek és amatőröknek egyaránt jól hasznosítható és sok örömet adó kiadvány. A „Kertész leszek...” sorokat szombatonként megjelenő cik­keimben három, egymást követő alkalommal a szárazvirág fel- használás lehetőségeit szeret­ném bemutatni, és kedvet csinál­ni ehhez a sokat vitatott, de még­is egyre kedvesebb kötészeti te­rülethez. A mai alkalommal a leggya­koribb, legismertebb szántható virágfajokat, fajtákat mutatom be. Néhány ezek közül már nagy­anyáink, dédeanyáink óta is is­mert. Gondoljunk csak a szal­marózsára, sóvirágra, árvalány- hajra. Később bővült a választék, mivel egyre több növényt vontak termesztésbe vagy gyűjtöttek ilyen céllal. A hazai növény­anyagot import, főleg trópusi eredetű növényekkel gazdagí­tották, pl. Protea, Banksia. Fej­lődött a szárítás tudománya is, olyan technikai eljárásokkal, amik korábban nem voltak is­mertek. A szó szoros értelemben vett „virágon” kívül a növény szinte valamennyi részét — a magját is beleértve — felhasználják. Meg­indult az üzletszerű szárazanyag­termelés és forgalmazás is. Közü­lük a legismertebb a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Mg. Tsz., akiktől katalógus alap­ján utánvéttel is lehet száraz­anyagot vásárolni. Egyre szaporodik a szárazvi­rág-termelők és forgalmazók száma, akik egyre igényesebb alapanyaggal jelentkeznek,és szinte ihletet adnak a virágkö­tőknek. Saját szükségletünk, ott­honunk díszítésére, alkotóked­vünk kielégítésére alkalmas nö­vényeket mi magunk is begyűjt- hetjük. A virágjukkal díszítő, jól szántható és gyűjthető növé­nyek: tátika, díszparéj, körömvi­rág, kakastaréj, szalmarózsa, só­virág, len, köles, cickafark, kriz- antén, pázsitfüvek. Nem hagyományos szárazvi­rág, de érdemes vele foglalkozni: a rózsa, tulipán, nárcisz. A ter­mések, terméses hajtások közül legalább ilyen nagy a választék. Legnagyobb mennyiségben a különböző nagyságú és formájú fenyőtobozt használjuk. Jelentő­sebbek még: hagyma, díszhagy­ma, díszmák, rezgőpázsit, arti­csóka, virágosnád, pipacs termé­se, a lampion virág, sóska termé­se, gyékény, fák termései. De, jó szinte bármi! Kísérletezzünk bátran olyan növényekkel is, amelyek eltérnek a szokványos­tól. Csak nyerhetünk velük! Néhány szót még a művirá­gokról, amit nagyon gyakran együtt emlegetnek a szárazvirá­gokkal. A mai technológia szinte a megszólalásig „igazi” növény rodukálására képes. Ennek al- almazására csak biztos ízlésű ember vállalkozzon és csak olyan helyen, ahol létjogosultsága van. Ellenkező esetben ízléstelen, lé­lekromboló „mű” születik. A következő alkalommal a szárazvirág-készítés tudomá­nyába szeretném beavatni olva­sóimat. V.Pénzes Judit Alkalmi szóláshasználatunk közéletiségünk tükrében Mai nyelvhasználatunk sajá­tosjelensége és gyakorlata, hogy közéletiségünk politikai, társa­dalmi, gazdasági életéhez kap­csolható nyelvhasználatunkban egyre gyakrabban jelentkeznek olyan szókimondó és szótálló szólásformák, amelyek éppen al­kalomszerűségük révén fanyar, de nem bántó kritikai éllel, s in­kább csak humorkodó, gunyo- roskodó szövegösszefüggések­ben erősítik fel egy-egy sajtóbeli cikk mondanivalójának hatásté­nyezőit. Az sem véletlen, hogy újságja­ink vezércikkeibe ékelődő alka­lomszerűen felhasznált szólás­formák ilyen szerepkört vállal­nak^ mintegy tükröt tartanak az olvasók elé, hogy milyen általá­nosítható tanulságok vonhatók le az alakjában és használati érté­kében olykor szokatlan vagy rit­kábban jelentkező szólásváltozat segítségével. Lapunk egyik vezércikkében a szerző emlegeti a bibliai arany­borjút, és a megfelelő beszéd­helyzetben ezt a szövegrészletet állítja előtérbe: „Aki nem ismeri a bibliát, az úgy néz rám, minisü­ket a cimbalmosra”(Heves Me­gyei Hírlap, 1990. június 20.) Ennek a szólásváltozatnak sok­kal ismertebb formája: Úgy áll, mint a süket a bandában. A két szólás jelentése azonban azonos: tehetetlenül bambán áll az ese­ményekkel kapcsolatban. A nőnaphoz fűződő vezér­cikkbeli mondanivaló tanulsága­inak érzékelésére szokatlan al- kalmisággal használja fel a szer­ző átformált alakváltozatban ezt a szólásformát: Csak ott seper, ahol a papok táncolnak. A meg­felelő szövegöszefüggésben a nőnap alkalmából így fogalmaz­za meg egy nő a mondanivalóját: Bár nem a papok jönnek el tán­colni, gyorsan lenyeltem a port a szem előtt levő bútorokról, csak ahol a papok táncolnak (Magyar Nemzet, 1990. március 8.). A kallódó emberekből, az ál­lástalanokról olvashattunk ve­zércikket, s benne az ismét csak alkalmilag átformált változatban ezt a szövegrészletet,illetőleg szólásalakulatot: „A népi böl­csesség azt tartja: ahol gyalul­nak, ott hullik a forgácsa ” (Ma­gyar Nemzet, 1990. június 22.). Nagy áttételekkel érzékelhetjük csak e szólás időszerűségét és ér­vényességét éppen a kallódó és a munkanélküli emberek gondját érintő eseményeket illetően. Sokkal egyértelműbb a tanulsá­ga ennek a rokon értelmű szólás­formának: Aki sokat farag, sok forgácsot hullat. Azokra a köz­életi emberekre is ráillik a szólás ítélete; aki sokat beszél, sok hiá­bavalóságot, céltalan, haszonta­lan, fölösleges mondanivalót kö­zöl. Merészebb képzetkapcsolás­sal sorolható be közéletiségünk hibáit mérlegre tevő alkalmi szó­lások sorába ez a szövegrészlet: „Találó szólásunk — fantáziadús metaforával füstfaragásnak mondja a hiábavaló fáradságot, munkavégzést” (Magyar Nem­zet, 1990. március 29.)­Nagyon egyértelmű kritikai hangot üt meg egy téeszelnök ez­zel a valóban újszerű és ritkán hallott szólás felhasználásával: Az a világ még nem jött el, ami­kor a csík tolja a repülőt"(Heves Megyei Hírlap, 1990. június 12.). A gazdasági életben érzékel­hető esélyegyenlőtlenséget, aránytalanságokat tekintve, ér­demes e két szószólásunk tükré­ben mérlegelnünk mindennap­jaink valóságát: a kis halak fenn­akadnak” (Heves Megyei Hír­lap, 1990. június 13.). "Ne halat, hanem horgászbotot adjatok az embereknek ” (A jóléti miniszter megjegyzése: Televízió, Hírhát­tér). Hogy olykor az idézett alkalmi szólások a cinizmus határát is sú­rolják, ne ítéljük bántó jelenség­nek, inkább a jobbító szándék je­lenlétének. Dr. Bakos József •<$ A horgászat különböző mód­jai közül a legnagyobb fizikai igénybevételt jelentő módszer a pergető horgászat. Lényege az, hogy csalizott horgunkkal nem várjuk be az élelmet kutató halat, hanem mi keressük meg tartóz­kodási helyét, és ott kínáljuk fel számára eredeti táplálékának utánzatát. A pergetés azért lehet nagyon hatékony, mert a horgász nagy vízterületeket tud meghor­gászni. A módszer a hal tartóz­kodási helyének ismerete mellett eszközismeretet is követel a hor­gásztól, hiszen a fokozott igény- bevétel miatt a megfelelő szere­lék összeállítása sem könnyű fel­adat. Milyen halat foghatunk per­gető horgászattal? A különféle halak, fajukra jellemző, de egy­mástól gyakran rendkívül eltérő módon szerzik meg élelmüket. A békés halak egy része a vízfenék iszapjából túrja ki a rovarok lár­váit, növényi részeket, de olya­nok is vannak közöttük, amelyek a víz középső rétegében kutat­nak élelem után, ismét mások a víz felszínén vadásznak a vízbe hulló rovarokra. A ragadozó ha­lak között is vannak olyanok, amelyek a víz legalsó részében kapják el a táplálékul szolgáló halakat, de előfordulnak olyan fajok is, amelyek víz közt, vagy éppen annak felszínén szerzik be élelmüket. A horgászmódszer a megfele­lő csali felkínálása a zsákmányul ejteni kívánt halfajnak, az arra alkalmas horgászfelszerelés­sel. A Italános szabályként fogad­hatjuk el, hogy pergető módszer­rel a ragadozó halakra horgá­szunk. A harcsa, csuka, süllő, balin, pisztráng horgászatának egyik legeredményesebb mód­szere lehet a pergetés. Kivételek persze akadnak. Esetenként ar­ról is kapunk hírt, hogy amurt, busát, ritkábban pontyot fogtak pergetéssel. Hogyan pergessünk? Perge- tésnél leggyakrabban villámokat használunk. (Pergethetünk ezen kívül eleven és döglött halcsali­val, s egyéb eszközökkel is, de le- gelteijedtebbek a villantok.) A körforgó és támolygó villámok­kal való pergető módszer lénye­ge: a vízben vonuló kishalat utánzó műcsalival, annak állan­dó kidobásával és bevontatásá- val igyekszünk rávágásra bírni a ragadozó halat. E műveletek so­ra szüntelen mozgást igényel, ezért valódi sportteljesítmény. A villantót oldalról vagy fej feletti dobással vetjük be. A pontos do­bás érdekében sokat kell gyako­rolni, — főleg ha „látott” rablásra szeretnénk célozni. Partról vagy csónakból egyaránt eredménye­sen pergethetünk. A bedobás után a villantó vezetését előbb a víz felszíne közelében ajánlatos megkezdeni. Ha próbálkozása­ink eredménytelenek, egyre mé­lyebb rétegeket horgásszunk meg. A villantó vontatási mély­ségét egyebek között a bot meg­felelő szinten való tartásával is szabályozhatjuk. Felemelt bot­véggel a felszínközeli vízrétegek­ben vontathatjuk villantónkat. Ha a mélyebb rétegekben szeret­nénk pergetni, akkor egyre lej­jebb engedjük a botvéget. Ter­mészetesen a szinttartásnak van­nak egyéb lehetőségei is: például ha nehezebb villantót kötünk fel vagy ha lassabban, illetve gyor­sabb ütemben tekerjük peremor­sónk karját. A botvég emelgeté- sével és sülly észt getésé vei, illetve az orsó hajtókaijának váltakozó ütemű tekerésével élethűbbé te­hetjük műcsalink mozgását. A kapás a különféle ragado­zók esetében különböző módon jelentkezik. Saját tapasztalatom szerint a harcsa kapása „elaka­dás”- szerű. A süllő kapása is rit­ka esetben éles rávágás, gyak­rabban ránehezedés jellegű. A csuka kapása éles ütés, amelyet rendszerint heves védekezés, nagy kitörések követnek. A bá­lin a felszínen rabol. Éppen ezért csodálatos élmény, amint a raga­dozó, a szemünk láttára egyetlen hatalmas ugrással ráveti magát műcsalijaink valamelyikére. Az is előfordul, hogy a balin a kapást vadságában elvéti. Ilyenkor las­sítsunk kissé a bevontatáson, s a rávágás megismétlődhet. A balin rendkívül mohó hal, és csapa­tokban jár. Horgászismerősöm mesélte, hogy egy alkalommal — kéthorgos felszerelést használt, — egyszerre két balin akaszko- dott horgaira. A balin egyébként a villantón is szilajul és szívósan képes véde­kezni, különösen a nagyobbak. A baj akkor szokott bekövetkez­ni, amikor az ember már tolja alá a merítőszákot, és a hal még nem kellően fáradt. Ilyenkor — a hor­gászt meglátva — megrémül, ne­kilódul és széttépi a rövidre vett zsinórt. Pergetőhorgászatnál nagyon fontos a kockázatvállalás. Ne ke­rüljük, hanem keressük meg azo­kat a helyeket, ahol nagyobb az elakadás veszélye. Ilyen helye­ken néhány beszakított villantó­ért kárpótol bennünket egy-egy kapitális ragadozó zsákmányul ejtése. Talán az elmondottak is iga­zolják, hogy a pergetés sokoldalú felkészültséget, sok mozgást, fi­zikai erőkifejtést is igényel. Nem véletlenül tartják hazai körülmé­nyek között a horgászat legsport­szerűbb módszerének. Molnár Csaba Keresztrejtvény Vízszintes: 1. Megfejtendő (zárt betűk: R, E, O, T) 17. Tornaszer 18. Ige­képző 19. Gabonát betakarít 21. Szintén 23. A légnyomás egysé­ge 24. Táplál 26. Fundamentum 27. A szobába 28. Kis folyó Ro­mániában 30. A gallium vegyjele 31. Formák 33. Málna része! 34. Talál 35. Romániai magyar poli­tikus (Mihály) 37. Óhajtó 39. Kossuth-dijas fizikus (Zalán) 41. Rovartojás 42. A vértanúk’jelző­je 44. Sokáig használatlanul álló 47. íz 48. A zeneiskola régies ne­ve 50. Tengervízben lebegő csa- lánozó 51. Építmény kiemelke­dő boltíves része 52. Ehhez ha­sonló - régiesen 53. Női név 54. Az ezüst vegyjele 55. Könyvet megjelentet 56. Jogtalan haszon 57. Virág része 58. Lám 59. Verssorok összecsengése 61. Lásd, ott - röv. 62. Esetleg 63. Inni ad 65. Szegény, mint a templom.... 66. Tisztesség 68. Becézett Etelka 69. Forma 71. Elég - latinul 73. Biciklit hajtó 80. Öböl az Indiai-óce­ánban 81. Fejér megyei telepü­lés 83. Az egész bizonyos hányada 84. Bírói döntést hoz 85. Tesse- dik Sámuel 87. Kincset földbe rejt 89. Fizetési részlet 90. A távolabbi sze­mélyek 91. Képző 92. Megkevert ész! 94. A jelvényt valahova szúr­ja 96. Folya­dék 97. Me­gyénk székhe­lye 98. ötszáz- negyvenkilenc - római szám­mal 99. Edző­tábor színhelye 101. Súlyos szabálytalan­ság a labdarú­gásban 104. On 105. Fél­körben hajlí­tott 107. A sav teszi 108. Jégkris­tályokban lecsapódó pára 109. A fogát belemélyíti 110. Halik­rából készült csemege 112. Bu­dapest egyik városrészéből szár­mazó 115. A tüzet szüntetné 116. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: D, U) Függőleges: 2. Európa-kupa, röv. 3. Angol tagadószó 4. Kábítószer 5. A he­lyere tesz 6. Csuk 7. Liszt része! 8. ostoba 9. Férfinév 10. A talli- um vegyjele 11. Növényi forrázat 12. Telefonba mondjuk 13. Ki­kötőváros Algériában 14. Égi­test 15. Keresztül 16. Hibát kor­rigáló 20. A közepére tipor 22. Javító szakember 24. Úttörők jelszava volt 25. A fenyő termése 27. Golyót célba juttat 29. Ne­mes fém 31. íz, zamat 32. Fény­képezőgép márka 34. Vízzel megtisztít 36. Férfinév 38. Sér­tetlen 40. Skálahang 4L Lelki- pásztor 43. Állatot betanító sze­mély 45. A távolabbi helyre 46. Halkan mond 47. Nagy erővel öntő 49. Esni kezd az eső 51. Pe­rem 58. Egyfajta szófaj 60. A visz- szamarado rész 62. Aranynyúl 64. Téli pihenőjét tölti 65. Női név 67. ...Marino (köztársaság Olaszország területen) 68. A fi­lozófiának a művészeteket ta­nulmányozó ága 70. Horpadást ütögetéssel megszüntet 72. Szovjet-amerikai tárgyalások neve volt 74. Bosszúságot kifeje­ző indulatszó 75. Német hímné- mű névelő 76. Az ellenséghez pártol 77. Virágot tövétől elvá­laszt 78. Arra a helyre 79. Ford. mutatószó 80. „A” lakoma 82. A tetejére telepedik 84. Zamatos, aromás 86. Voksol 88. A látás szerve 90. Hosszú lábú vadász­kutya 91. Női kabátka régies ne­ve 93. Angol férfinév 95. Vályú 97. Eléje jegyez 98. Mennyiségi egység 100. Kismértékben 102. Hacsatuiján személyneve 103. Ajándékozná 104. Mátyás né­met becézése 106. Ajtót nyit 109. Össze-vissza hál! 111. Sír 113. Bánat 114. Kerti munkátvé- gez 115. Költői indulatszó. Báthory Attila Még egy hétig Ajánlatunk: valamint K apásra várva...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom