Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-04 / 105. szám

8. Hírlap-HÉTVÉGE 1990. augusztus 4., szombat Kapásra várva... A torpedó formájú hal: az amur Az amur az utóbbi évtizedekben jelent meg ha­zai vizeinkben. Magyarországi elterjedését az 1960-as évekre tehetjük. A nagyra növő halat so­káig horoggal, szabályos módszerrel kifoghatat- lannak tartották. Napjainkban egyre több szép horgászzsákmányról kapunk hírt. Az amur igazi sporthallá vált. Eredetileg a kínai nagy folyókban, valamint az Amur középső és al­só folyásán fordult elő. A kínai tógazdasági nevelés következtében terjesztése már évszázadokkal ezelőtt megindult déli irányban. Vi­szonylag hamar kifejlődött tógazdasági tenyésztése Délkelet-Ázsi- ában, illetve Keleten, Tajvan szigetén és Japánban. Kontinensün­kön csak a XX. század közepén került sor nagyobb arányú telepítésére. Tipikus folyóvízi hal, amely a telet afolyók főmedrében tölti, és tavasszal vagy a nyár elején ott is szaporodik. A növényevő amu­rok nem túlságosan yálogatósak. A hazai kísérletek és megfigyelé­sek azt bizonyítják, hogy a bog­lárkafélék kivételével az amurok szívesen eszik a vizeinkben tö­megesen található növénycso­portok tagjait. Az amur egyike a világgazdasági szempontból leg­fontosabb édesvízi halainak. Je­lentőségét akkor ismerték fel, amikor a kínai tógazdaságok be­vezették a halfajok ideális kom­binációján alapuló„polikultú- rás” haltermelést. Ehhez képest viszonylag későn, csak az utóbbi évtizedekben tudatosult világ­szerte, hogy az amur — növény­fogyasztása, gyors növekedése és jó húsminősége következtében — rendkívül sokoldalúan hasz­nosítható. Tógazdasági hal ter­melésünket az amur — és vele együtt a busafélék — telepítése alapvetően megváltoztatta. Igen fontos szerepet játszik az amur a káros vízinövényzet elleni bioló­giai védekezésben. Gazdaságo- ‘san megoldható a növényzet fé- kentartása amurok telepítésével a tavakban, csatornákban, vagy akár a kajak-kenu pályáknál is. A csatornákba kihelyezett halak elenyésző része jelentkezik a ké­sőbbiekben a halászok zsákmá­nyában, viszonylag jelentős a horgászok által kifogott hányad, a többség azonban orvhalászok, orvhorgászok prédájává válik. Az amurtelepítések — tekintet­tel a halfaj intenzív növényfo­gyasztására — világszerte termé­szetvédelmi problémákat is fel­vetettek. Ahol a telepítés zárt, szaporodási feltételeket nem biz­tosító vízterületen történik, ott az állomány halászati eszközök­kel kordában tartható. Ilyen he­lyeken gazdálkodási műhibának tulajdonítható, ha az amur a partvédő növénysávban jelentős kárt okoz. Más a helyzet a termé­szetes szaporodási lehetőséget biztosító vízrendszerbe kikerülő amurokkal. Ilyen vízterületen steril, továbbszaporodásra kép­telen állomány kihelyezésével megkönnyíthetők a halgazdál­kodási feladatok. Egyértelműen megállapíthat­juk, hogy az amur honosítása egyúttal rendkívül értékes sport­hallal gazdagította vizeinket. Horgászati jelentőségét jól bizo­nyítja, hogy mennyisége a hor­gászzsákmányokban 1971 — 1975 között 30-szorosára emel­kedett. A horgászok által kifo­gott amur mennyisége azóta is folyamatosan emelkedik az in­tenzíven telepített és a külteijes hasznosítású vizeken egyaránt. Mikor és hogyan horgásszunk amurra? Az amur hideg vízben nem táplálkozik. 13 Celsius-fok hőmérsékleten már megindul gyengén a táplálkozása, de az ét­vágya csak 20 Celsius-fok fölött számottevő. 25 — 30 Celsius-fok vízhőmérsékletnél az amur test­súlya 100 — 120 százalékát kite­vő vízinövényt is elfogyaszt na­ponta. Mindebből következik, hogy eredményes horgászatra meleg nyári napokon számítha­tunk elsősorban. Tapasztalataim szerint a napszak nem meghatá­rozó, de talán legfogósabbak a délutáni, kora esti órák. (Ekkor a legmelegebb a víz is.) Fogásának többféle módszere is kialakulóban van. A csali meg­választása — az előző évek hie­delmeitől eltérően — úgy tűnik, nem elsődleges szempontja az amur eredményes horgászatá­nak. A korábbi elképzelésekkel szemben, nem feltétlenül szük­séges zöld növényi részeket tűzni a horogra. Fogják gilisztával, ló- tetűvel, burgonyával, a leggyak­rabban használt csali a csillagfürt és a kukorica. A kapás is változa­tosan jelentkezik. Sokszor igen heves („jaj, a botom”) rántást észlelünk, máskor csak apró hú- zogatás utal a hal jelenlétére. Egyértelmű azonban, hogy az amur hatalmas erővel védekezik a megakasztás után. Erőkifejtése különösen a part, illetve a csónak közelében válik teljessé. Sokan úgy vélik, hogy akkor esik igazán pánikba, amikor meglátja az em­bert vagy a csónakot. Ilyenkor zabolátlanul, elemi erővel próbál menekülni. Eredményes száko­lásra csak a kellően kifárasztott hal esetén számíthatunk. Körül­tekintően járjunk el a tárolásnál is. A közelmúltban láttam, ami­kor egy 10 kilogramm körüli amur a nem is gyenge haltartó szákot a vízben darabokra szag­gatva menekült el. Az amurozó horgászok igen erős fenekező készséget használnak. Az amur nagyra növő hal, bár maximális tömegéről eltérőek a vélemények. A kínai irodalom szerint 50 kilogrammos, mások szerint 30 kilogrammos tömeget is elérhet. A hazai rekordot Eng- lesz Károly tartja, aki 1980-ban a Ráckevei-Dunán 29.800 gram­mos amurt fogott. Molnár Csaba ■ Ha figyelemmel kísérjük a saj­tóban megjelent közéleti meg­nyilatkozásokat, a különböző új­ságcikkek szövegformálásait, a rádió- és televízióbeli kerekasz- tal-beszélgetések szóhasznála­tát, azt tapasztalhatjuk, hogy időszakonként egy-egy úgyneve- zett„ügyeletes”, vagy ha úgy tet- szik„szoigálatos” idegen eredetű szócsalád feltűnő gyakorisággal vállal közlő, kifejező szerepet mai nyelvhasználatunkban, s ejti kelepcébe mind a mondaniyalót, mind az olvasót. A latin eredetű margó (lap­szél, szegély, perem) szócsalád­jába tartozó marginál (lapszélre jegyez), marginális (lapszéli, a szélen levő, történő), marginali- tás, marginalizálódik, margina- lizált stb. szóalakok különösen a latin nyelvet nem tanulók tábo­rában valóban rövidzárlatot okoznak a nyelvi kapcsolatok- . ban. Hogy még költőink, íróink — tisztelet a kivétleknek — életsor­suk, alkotásmódjuk kapcsán adott interjúikban is olykor hal­mozottan és feleslegesen élnek a latin eredetű szócsalád valame­lyik tagjával, arról ez a szöveg- részlet bizonykodik: „A nyolcva­nas évekre eljutottam egy olyan rezignált álláspontra, hogy én már marginalitásban fogom el­tölteni az életemet..., de ennek a marginalizált helyzetnek meg­voltak a maga előnyei” (Népsza­badság, 1990. március 15.). Hogy a nyelvhasználati ké­szültség, illetőleg a készenlét kü­lönösen jellemző a marginális szóforma gyakori jelentkezésére, tanúskodnak róla az alábbi szö­vegrészletek:,^ prostitúció és a szexpiac is csak bizonyos réteget érintő, valójában marginális kér­dés” (Magyarország, 1990. jún. 1.). —„Az elmúlt évtizedek mar­ginálisnak nevezett értelmiségi­jének érzelmi világa miként ha­tódott át politikai tartalmakkal” (Kritika, 1990.15. sz.). Különösen sajnálandó jelen­ség és gyakorlat, hogy a televízi­óbeli beszélgetések résztvevői szakmai fölényességükkel, vagy tudatos tudományoskodó igye­kezetükkel eleve nehézséget okoznak az átlagnézőknek, s nem is tudnak mit kezdeni ennek a mondatnak hallatán a margi­nális jog jelzős szerkezettel sem:„Elismerem a pornográfia marginális jogait” (Televízió: Beszélgetés az Egymásra nézve c. filmről, 1990. jún. 8.) Szabó Dezső életművéről írt és az olvasókat is érdeklő újság­cikk írója csak gyengítette mon­danivalója hatásfokát azzal, hogy olyan idegen szókat szervi- tett cikke nyelvi szándéka és célja nem kívánt meg:„A harmincas évek második felére tökéletesen marginalizálódott Szabó Dezső, ahogy azt ma fogalmaznánk. Eb­ből a marginalitásból— a perem­ről, a határvidékről küldte fon­tosnak sejtett üzeneteit” (Nép­szabadság, 1990. máj. 26.) A szerző mentségére szolgál, hogy a marginalitás két magyar meg­felelőjeként a perem és a határvi­dék szavakra is felhívta olvasói figyelmét. Az alábbi szövegrészlet szer­zője is élhetett volna ezzel a lehe­tőséggel, mert olvasóinak nagy része nem tud mit kezdeni a mar- ginálizálódott ellenzék nyelvi forma jelentését és használati ér­tékét tekintve:„Sikerült általá­nosítani az értelmiség különböző rétegeinek helyzetét a hatalmi élettől a marginalizálódott ellen­zékig” (Népszabadság, 1990. jún. 9.) Az idézett szövegrészietekben érzékelhető beszédhelyzetek és háttértörténések figyelembevé­telével az idegen szavak magyar megfelelőienk fogalomkörétől ezek a szavak és kifejezések pél­dálózhatnak : a szélre, a peremre, a perifériára kerülő, s nem köz­ponti mozgástéren történő lehe­tőség; a mellékes, másodlagos jelenség; kirekesztettség, a lé­nyeges, a fontos minőségek hatá­rán kívül eső, nem irányító szere­pű, a kulcsszerepekből kiszorí­tott munkálkodásra kényszen- tett személyek közössége, s álta­lában minden olyan történés, te­vékenység, életlehetőség, amire ez a szólásforma utal tömören: amolyan margóra, lapszélre, mezsgyén túlra került ember, ügy és jelenség. Dr. Bakos József Kertész leszek Dobozba Ki tudja, kinek jutott először eszébe, hogy a leszedett virágot kis, -átlátszó dobozba tegye, így indítsa útjára, mint egy ajándék­tárgyat — ebben a sajátos dísz­köntösben. Ezzel az ötlettel a vi­rág egy különleges funkciót ka­pott. Magam sem tudom, minek tekintsem. Ajándéknak? Virág­nak? Mint virág, így, ebben a for­mában már nem„szól” hozzám, hiszen nem tapinthatom, nem ér­zem illatát. Környezetétől elide­genedve éli a maga dobozba zárt magányos világát. Csak a szépsé­gét élvezhetem, a virág különle­ges színét vagy formáját. Talán ez az oka, hogy többnyire olyan nö­vénynél alkalmazzák, amelyek ritkák, különlegesek, egy virág­fej önmagában is teljes élvezetet nyújt, vagy esetleg olyan drága, hogy több szálat ritkán vesznek belőle (pl. orchidea). Az említett — virágtól idegen — megjelenítési formája ellenére is szívesen vásárolunk és kapunk egy-egy szál díszdobozos virá­got. Vitatott az is, hogy minek nevezzük ezt a kis műanyag do­bozt — kötészeti segédanyag­nak, vagy csomagolóeszköznek? A magam részéről ez utóbbi mellett teszem le a voksot. Segít­ségével úgy tudjuk csomagolni és szállítani értékes virágainkat, hogy az esztétikailag, kötészeti szempontból is teljes értékű le­gyen, ugyanakkor sokáig friss maradjon. Ez olyannyira sikeres lehet — egy szélsőséges példát mondva —, hogy egy Szöulban vásárolt díszdobozos orchideá­val több napos utazás után is bát­ran megajándékozhatunk valakit idehaza, és még utána is sokáig gyönyörködhetünk benne. Ma már többféle nagyságban és formában készítenek díszdo­bozt. Felhasználása, illetve kivá­lasztása aszerint történik, milyen növényt, milyen nagyságút, mi­lyen hosszú szárral kívánjuk cso­magolni. Formáját illetően lehet zárt virág hengeres, szegletes (stancolt vagy sima), tojás alakú, gömb alakú, esetleg masnis díszdoboz aranycsíkkal. Tartozéka a doboz nagyságához igazodó fiola, ku­pakkal. A fiola a víztartó edény szerepét tölti be, a kupak pedig úgy zár, hogy a víz szállítás ese­ten is megmaradjon benne. A kupak közepén lyukat találunk — vagy készítünk — a virág elhe­lyezésére. Mit tud kezdeni egy nem virág- kereskedő, amatőr virágkötő há­ziasszony a díszdobozról szóló ismeretekkel? Ha nem akarunk, vagy nincs módunkban új dísz­dobozt vásárolni, a használt is megfelel. Egy-egy orchideás doboz ára csaknem vetekszik a virág árával. Megéri tehát újra felhasználni. Ne dobjuk el az ajándékba ka­pott, már elhervadt virágot tar­talmazó dobozunkat, hanem óvatosan tisztítsuk meg, töröljük fényesre. Felhasználásig tároljuk. A díszdobozba csomagolás lé­pései a következők: Válasszuk ki a virág méreté­hez illő dobozt (vagy fordítva), készítsük elő a növényt, vágjuk méretre, kössünk hozzá zöldet (1). Természetesen más virág is csomagolható így, nemcsak or­chidea, legfeljebb nem olyán „elegáns”. Zöldként leg­gyakrabban aszparáguszt hasz­nálunk, de ezt is helyettesíthet­jük mással (pl. tuja, buxus, bo­rostyán). Az összekötött kompozíciót vízzel töltött, kupakkal lezárt fi­olába szúrjuk, majd a dobozban helyére rögzítjük (2). A dobozt összezárjuk, díszítő szalaggal át­kötjük. A szalag rögzítésére a jobb felső sarkonbevagást készí­tünk (3). Ezen a hasítékon húz­zuk át, majd masnira kötjük (4). A szalag színe lehetőleg alkal­mazkodjon a virághoz. A masni elkészítésénél a fantázia, kézü­gyesség növeli a díszítő hatást. V. Pénzes Judit Pályázati keresztrejtvény 5. forduló VÍZSZINTES: 1. Beküldendő sort zárt betűk: U, L, A, Ö, R) 18. Egekig magasz­taló, bálványozó 19. Kerti munkát végez 20. Valakire hangosan kiált 21. Számtani műveletet végző 22. Délelőtti étkezés időpontja 25. Bolgár történész (Mihail) 26. Részben hibázik! 28. Áll alatti zsírpárna 30. Gitár része! 31. Afri­kai köztársaság 32. Valamely tes­tület létrejött 36. Mohamedán fe­jedelem 37. A gondolkodás szerve 38. Horpadást ütögetéssel meg­szüntettek 40. Szoknya 41. Északi női név 42. Épp ellenkezőleg 43. Ritka női név 44. Fogoly 46. Igen — oroszul 47. Házrész! 48. Hely­rag 50. Becézett női név 52. A mélyben 54. Félsziget a SZU-ban 55. Táplálkozhat 56. Katalin egyik becézése 57. A sivatag hajója 58. Nyári idénymunkát végez 59. Mo­zog ikerszava 60. Petőfi versének címszereplője (Pál) 61. Rovarok tojása 62. Sertéslakáson lévő nyí­lászáró szerkezet 66. Kiütés a ring- ben 68. Harcias nő 72. Dátumrag 74. Időmérőt javító kisiparos 75. Válogatott labdarúgó (Imre) 77. Lehullott száraz lomb 78. Kutya 79. Szófajhoz fűzött toldalék 81. A króm vegyjele 82. Dugó alapanya­ga 84. Indulatszó 85. Komárom megyei település 86. Gyűlöl 88. A vízsz. 74. alatti feladata 91. ...bátor (Mongólia fővárosa) 92. Változást előidéző képesség 94. Filmet azon a helyen jelenít meg 95. Bírói dön­téssel utasítja 97. ...lány (az LGT slágere) 99. Szóösszetételekben táplálkozásra utaló szócska 100. Összevagdos 102. A Halálos ta­vasz c. könyv írója (Lajos) 103. Becézett Anna 104. NSZK-beli nagyváros lakója. FÜGGŐLEGES: 1. Éles hangot hallat 2. Ócska­piac 3. Evés közben jön meg 4. Férfinév 5. Táplálkozni 6. Dunán­túli csatorna 7. Keresztül 8. Vörö­ses színű 9. Főbb részletek ábrázo­lása — régiesen 10. A nagyharang­gal együtt emlegetik 11. Menyasz- szony 12. Visszaás! 13. Zárás egy­nemű hangzói 14. Jugoszlávia el­nöke volt (Joszip Broz) 15. Ádám párja 16. Perem 17. Női név 23. Békés... (színművésznő) 24. Tár­gyak halmaza 27. Kecskebeszéd 29. A legmélyebb női énekhang 32. Micsodát 33. Gallium és nitro­gén 34. Török város 35. Kopasz 37. A visz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: Ü, U) 38. Építőanyag 39. Kicsinyítő képző 42. Szaglászó 45. A belsejébe tapos 47. Textilt fo­lyadékkal telítő 49. Nem kis fárad­sággal 51. Papagájfajta 53. Kacag 63. Ábrázat 64. Lépegető 65. Tes- sedik Sámuel 66. A koránál idő­sebbnek tűnik 67. Arra a helyre lö­ki 69. A jelenlegi nap 70. Az állott zsír ilyen 71. Lárma 73. Becézett női név 75. Város Bács-Kiskun megyében 76. Autójavító nagy- vállalat 78. Mintadarab 80. Aka­dályoz 82. Padova másik neve 83. Becézett Attila 85. Az előtte levő helyre (népiesen) 87. Tevével ro­kon háziállat Dél-Amerikában 89. Románia és Kuba gk-jele 90. Ba­ranya megyei település 91. A MÁV ügyfele 93. Perzsa uralko­dói cím volt 95. Szovjet motorke­rékpár-márka 96. Becézett Ilona 98. Rügyszélek! 101. Szintén ne. Báthory Attila Az idegenszó-járvány új jelenségéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom